Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-02 / 206. szám
^ Képújság 1084 szpptrinb(*r 2. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7i«l Szekizérd. Postafiók: 71 Miért nincs székelytárgyú könyv a községekben is? Ambrus Vilmos szekszárdi (Körösi Cs. S. u. 13.) olvasónk szerkesztőségünkhöz írt levelében írta, hogy mostanában elég sűrűn jelenik meg székely-tárgyú könyv, amiket hamar elkapkodnak a nagyobb könyvesboltokból. Szeretné, ha ilyen jellegű könyvek kisebb falvak, községek könyvesboltjaiba is eljutnának. A választ Jenei István igazgatóhelyettes küldte meg a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalattól, Budapestről. — A Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat feladata a vidéki városok és néhány község saját bolthálózaton keresztüli könyvellátása. Anyagi és létszámadottságaink nem teszik lehetővé az eddigieknél nagyobb ütemű fejlesztést. A vásárlók igényeinek jobb kielégítése érdekében egyéb kiegészítő terjesztési formákat is működtetünk. mlint a jutalékos, bizományos, ügynöki, hirdetéses és körlevelezéses könyvterjesztés. — A változatos formájú terjesztés ellenére is adódik zavar a 'könyvellátásban a vevők differenciált igényéből, a könyvek megjelenési példányszámából, vállalatunk és más vállalat adottságából, lehetőségéből adódóan. Olvasójuk kívánságával, miszerint kisebb helyeken is meg kellene oldani a könyvterjesztést, egyetértünk, de jelenleg egy sor gyakorlati, technikai probléma állja útját. A vásárlók rendszeres tájékoztatását a várhatóan megjelenő új könyvekről a Könyvvilág című újság, valamint a könyvesboltok dolgozói látják el. Miért nem javítják meg? Bodorné Szabó Ibolya Szekszárd, Rákóczi u. 86. szám alatti olvasónk telefonon kereste meg szerkesztőségünket. Bejelentésének léTelafontzámunk: 14-211 nyege: a környékükön nincs elég játszási lehetőségük a gyerekeknek. A bejelentésre Kovács János, a szekszárdi Városi Tanács elnöke válaszolt. — Az újvárosi ABC-nél lévő játszótér bekerített. Ez csak labdajátékokra alkalmas. Korábban a Rózsa Ferenc Szakközépiskola is igénybe vehette tornaóra megtartására. A Rákóczi utcai 100 lakás és a Kadarka lakótelep között szintén van egy játszótér. Ennek fenntartásáról az elmúlt évben is gondoskodtunk. 1984. június 7-én környezetvédelmi bejárás volt ebben a körzetben. A játszótér környezetvédelmével kapcsolatban sem a tanácstag, sem a HNF képviselője, sem a lakóbizottsági elnök kifogást nem tett. A helyszíni szemlén megállapították, hogy a csúszda kopott, a hintáról valóban hiányzik az ülésdeszka. Az ülésdeszka pótlását a költségvetési üzemnél azonnal megrendeltük. — Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a városban az elmúlt időszakban a lakosság igen kiterjedten és aktívan részt vesz a parkok és játszóterek karbantartásában, kialakításában. Ha hiányosságot észlelnek, közvetlenül jelzik ezt. Így sokkal gyorsabban megszüntethető a hiba. Kérem, akinek ilyen jellegű észrevétele van, szíveskedjék telefonon, a 11-217-es számon felhívni a Városfenntartási GAMESZ-t. — Sajnos, a városban sok a rongálás. A helyreállítás után hamarosan ismét tönkreteszik az eszközöket. A városban a fenti okok miatt egy-egy közösség a gyermekei érdekében védnökséget vállalt. A szülőket mi anyagokkal segítjük. A szülők között mindig akad valaki, aki ért egy-egy eszköz megjavításához. örülnénk, ha az említett területen élő szülők is többet tennének gyermekeik érdekében. Miért bűzlik? Ötvenketten írták alá azt a levelet, amely Kurdról érkezett. A levél hosszú, az aláírók névsora is. Az előzmény lényege: Kurd vasútállomáson a tavasszal kisiklott több vagon. A kocsik között volt olyan is, amiben búzát szállítottak. A levélírók szerint mintegy kétszáz mázsa búza kiszóródott. Ezt akkor összelapátolták, de továbbra is az állomás területén hagyták. Ázott, rothadt, bűzlött. Az állomásiak már megunták a bűzt szívni. A bűzlő, rothadt anyagot ki- hordatták az út mellé, oda, ahol elágazik Szekszárd és Bonyhád felé. Amikor a levelet írták, már egy hete itt volt tele bűzzel minden. A kérdés: nem lehetett volna ezt a búzát feletetni, elszállítani? Mikor szállítják el végre? Fényes József, a Magyar Államvasutak Pécsi Igazgatóságának igazgatója rövid levélben válaszolt szerkesztőségünknek. Közölte: — Kurd vasútállomásról a szenyező anyag elszállítására a dunaújvárosi pályafenntartási főnökséget utasítottam. A mulasztó felügyeleti pályamester felelősségre vonását elrendeltem. Mikor lesz nyugalom? A Hunyadi utcai és a Fel- szabadulás téri lakók szerkesztőségünknek küldték meg levelüket, melyben felhívják a figyelmet a Hunyadi utcai tömbbelsőben folyó randalírozásokra, valamint arra, hogy a gyermekek részére készült labdázót italos felnőttek is igénybe veszik. Figyelmeztetés esetén szemtelen megjegyzéseket tesznek. Az itt parkoló autók is ki vannak téve a megrongálódás veszélyének. Visszapillantó tükröket törnek le labdával, az autógumikat zsilettpengével vagdalják be. Az ablaktörések nemcsak á földszinti és emeleti erkélyek ablakait érintik, hanem a Patyolat és az orvosi rendelő ablakait is. Az itt lakók között sok az idős, beteges ember, akik nyugodni, pihenni szeretnének, de a zajtól, ordítozástól nem tudnak. A lakók kérték a kis pálya megszüntetését. A bejelentést Füredi Ferencnek, a szekszárdi Városi Tanács műszaki osztálya vezetőjének küldtük meg. A válasza a következő: — A kialakult helyzet megismerésére Póth Mihály tanácstag és Horváth Mihály lakóbizottsági taggal személyesen is konzultáltunk. Az összes részlet gondos mérlegelése után a lakók labdázókispálya megszüntetési kérését nem tartjuk indokoltnak. — Véleményünk szerint nem a kispályát kell megszüntetni, hanem annak használatát kell korlátozni. A lakók által tarthatatlannak ítélt helyzetet az alábbi intézkedéseinkkel kívánjuk megszüntetni: Átiratban kértük a Szekszárd városi Rendőrkapitányságot a labdázó és környékének fokozottabb ellenőrzésére, a pálya használatát időben és korban korlátozzuk. A kispálya kerítésére táblákat függesztünk ki: A pályát csak 14 éven aluliak vehetik igénybe, használata reggel 9 és este 20 óra között engedélyezett. Köztisztasági ellenőreink és igazgatási dolgozóink is különös figyelmet fordítanak a környék rendjének és tisztaságának megőrzésére. Reméljük, intézkedéseink a lakók és a pályát használó gyerekek közös megelégedésével találkozik. Ml VÁLASZOLUNK Az örökléssel kapcsolatban, az öröklési jog köréből korábban közölt tájékoztatásunk nyomán érkezett olvasói levelek látszanak indokolttá tenni, hogy ebben a témakörben röviden még két kérdéssel foglalkozzunk, éspedig az ági örökléssel és az osztályra bocsátással. A törvényes öröklés sorrendjéről szólva már korábban említettük, hogyha az örökhagyótól nem örökölhetnek leszármazök, (nincsenek leszármazol, kitagadta őket stb.) úgy az örökhagyó vagyona két részre oszlik: szerzeményi vagyonra (vagyis arra, amit az örökhagyó életében maga .^szerzett”) és ági vagyonra, vagyis arra, ami a felmenők és oldalági rokonok meghatározott köréből szállt az örökhagyóra (pL maga is úgy örökölte szülei, tői). Az ági öröklés azt jelenti, hogy az ági vagyon visszaszáll arra az ágra, ahonnan az örökhagyóra szállt. Az alapgondolata ennek a rendelkezésnek az, hogy az örökhagyó felmenőiről, oldalági rokonairól átszállt vagyon — leszármazök és végintézkedés hiányában — annalk a csaldájában maradjon, aki azt szerezte, s ne szálljon át — különösen rövid ideig tartó házasság után — egy idegen családra. Az ági vagyont tehát a feleség leszármazök hiányában sem örökli meg. Mégis — kivételként — a jogszabály kimondja, hogy tizenöt évi házasság után a túlélő házas- társsal szemben a szokásos mértékű berendezési és föl- szerelési tárgyakra ági öröklés címén nem támasztható igény, A törvény tehát hosz- szabb házasélet után a házastárs tulajdonában hagyja azokat a vagyontárgyakat, amelyek az örökhagyóval közös otthon szokásos mértékű fölszerelést és berendezési tárgyai voltak. A vagyon ági jellege megállapításának két föltétele van: Az egyik az, hogy a vagyontárgy meghatározott személyekről szálljon az örökhagyóra, éspedig felmenőjé. ről, testvéréről, vagy a testvér leszármazójáról. A másik föltétel, hogy az említett személyekről a vagyontárgy öröklés útján, vagy egyébként, ingyenesen szálljon az örökhagyóra. Ingyenes az a juttatás, amelyért a részesített nem adott ellenértéket. Az osztályra bocsátásnak az a lényege, hogy a hagyaték felosztása alkalmával bizonyos olyan juttatásokat, adományokat is figyelembe keli venni — „osztályra kell bocsátani” — vagyis megosztás végett be kell jelenteni, amelyeket az örökhagyó még életében juttatott leszárma- zóinak, s ezek összeszámításával ikell megállapítani egy- egy örökösnek az örökrészét. Gyakran megtörténik, hogy az örökhagyó a gyermekének akkor, amikor az házasságot köt, nagyobb összegű adományt ad. Ennek célja az önálló családalapítás megköny- nyítése, ugyanakkor az adományozás azzal a szándékkal történik, hogy ilyen juttatásra a többi gyermek is számíthat. Nos, ha erre nem kerülhet sor, mert az örökhagyó meghalt, a hagyatékba ezt az adományt be kell számítani, „osztályra kell bocsátani”, megosztás végett be kell jelenteni. Osztályra bocsátani valamit csak leszármazök törvényes öröklésekor lehet, s a leszármazó örökös csak azt az adományt köteles osztályra bocsátani, amelyet az örökhagyótól kapott. Az osztályra bocsátásnak is két föltétele van: az egyik az, hogy azt az adományozáskor az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. Az osztályra bocsátás másik föltétele, hogy az adomány ingyenes legyen. Mégis kimondja a jogszabály, hogy a szokásos mértékű ajándékokat, és a tartásra rászorult leszármazóknak adott tartást — bár ez is ingyenes — akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó egyértelműen kikötötte. Az osztályra bocsátás a következőképpen megy végbe: a hagyatékhoz hozzá kell számítani az adományok értékét, s az így kapott összértéket el kell osztani az örökösök között. Minden örökrészből le 'kell vonni az illető örököstől osztályra bocsátott értéket, s ő csak a maradék érték erejéig részesül a hagyatékból. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke ftlsohetenyí merleg A gyermeksír feltárása A sírkápolna alapfala (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Befejeződött a régészeti építőtábor munkája Alsóhe- tényben. Mint arról már korábban beszámoltunk, az idei ásatási munkákat dr. Tóth Endre, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze vezette. Négy év alatt feltárták az úgynevezett keleti kaput, melyhez hasonlót a pannó- niai erődökben nem találunk. Megtalálták egy laktanya- épület alapfalait, melyből több száz síremlék-töredék került elő. Előkerült egy fürdőépület és egy háromhajós raktárépület, melynek alapjaiból körülbelül 300 darab feliratos, domborműves sírkövet is felszínre hoztak. Az erőd méretei: 500—480 méter, amit 49 őrtorony vett körül. Az ötvenediknek vélt őrtorony a keleiti kapu. Dr. Tóth Endrét, a Nemzeti Múzeum régészét kérdeztük: — Milyen eredményeket hozott az idei év? — Az első négy hét alatt az erőd belső épületeit vizsgáltuk. Most már pontosan megállapítható az erőd építési, átépítési ideje. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy hogyan illeszkedik a IV. századi hadszervezetbe és annak átalakulásába. Egyik ásatási területünkön 250 darab érmét találtunk. Tevecsontokat is, melyeket dr. Vörös István, a Nemzeti Múzeum ál- lattanos régésze azonosított. Mindebből következik, hogy ezen a területen szíriai kereskedők jártak. A tavalyihoz hasonlóan ismét több száz feliratos sírkő került elő az épületek alapjaiból. — Milyen eredményeket hozott az utóbbi két hét? — Megkezdtük a temető feltárását. Eddig 12 sírt tártunk fel. Sajnos, az idő nagyon kevés, itt több száz, közel 1000 sír található, melyek feltárása több évet vesz igénybe. Találtunk gyermeksírokat is, ahol üveggyöngyök és kerámiák volta# mellékelve. Elvétve egy-egy érem is előkerült. Szenzációnak számít a hatszögletű sírkápolna, melyhez hasonlót eddig még nem találtak Pannónia területén. Az építménynek mozaikpadlója és márvánj falburkolata volt. A hatszög oldalaihoz négyszög alakú félköríves helyiségek, kripták csatlakoztak, melyekben színes falfestés nyomai látszanak. Véleményem szerint több száz sír van itt a föld alatt. — Hova kerülnek az értékes leletek? — Éppen tegnap indítottunk útnak egy tehergépkocsit, mely a Nemzeti Múzeumba vitte a feltárt anyagot. Ez azért is szükséges, mert a tél folyamán tanulMárvány liremlék-töredékek mányozzuk az anyagot, meg aztán külföldi szakemberek számára jobban hozzáférhetőek a tárgyak a fővárosban, mint vidéken. Meg kell jegyeznem, eddig is sokat tett a városi tanács, annak elnöke Vidóczi László, a Gőgös Ignác Gimnázium, az Apáczai Csere János Szakközépiskola, az Udvari Vincze Szakmunkás- képző Intézet tanulói és tanárai pedig odaadó, lelkes társadalmi munkájukkal segítették az ásatási munkákat. — Történelmi értékeinket féltő állampolgárként aggódom a még fel nem tárt temető miatt, hiszen előfordul* hat, hogy amatőr régész, illetve üzletelő honfitársunk fog esetleg megjelenni az önök elvonulása után. ön hogy látja ezt? — Igen. Van benne valami igazság, de bízom a lakosság segítségében. Több barátunk él itt, akik ezt a fosztogató munkát megakadályozzák. Ilyen hanfitár- sunk többek között Szabó János dombóvári lakos, aki eddig is nagyon sokat segített. Az általa talált leleteket minden évben leadja a Nemzeti Múzeumnak. Szabó János az ásatás fő segítője, szinte mindennap megjelent a helyszínen. Mészáros József tanár, aki az Apáczai Csere János Szakközépiskolában tanít, szintén több hetet töltött a feltárási munkálatoknál. ö és diákjai szintén akadályozói lesznek az illetéktelen személyek fosztogató munkájának. Becslésem szerint az idén mintegy 60 hektáron folytatták a feltárást, mivel ez a terület állandóan nő, vele növekszik Jovia jelentősége is. Dr. Tóth Endre szerint valaha egy Jovia nevű püspökség is létezett. Talán éppen ezen a területen találják meg a székesegyház alapjait? Előfordulhat. BODÚ IMRE
