Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-19 / 220. szám

2 NÉPÚJSÁG 1984. szeptember 19. TflKEH-szeminárium Szekszárdin Tizenkilenc megye tanácsi pénzügyi szakemberei a szemináriumon (Folytatás az 1. oldalról.) készülési, eligazodási lehető­séget adott a több előadás. Az adatfeldolgozási és üze­meltetési szekció a TAKEH- hálózat telepítési tervéről, a számítógép-konfigurációkról, Tájértekezlet Tegnap a Tolna megyei Tanács tengélici Oktatási és Továbbképzési Központjá­ban Tolna, Somogy, Baranya, Zala, Vas megyék tanácsá­nak és Pécs megyei jogú vá­ros ipari osztályvezetőinek és árcsoportvezetőinek egynapos tanácskozást tar­tott az Országos Anyag- és Árhivatal. Az ármunka ak­tuális kérdéseivel foglalkozó tájértekezleten Tamás Ist­vánná, a Tolna megyei Ta­nács elnökhelyettesének megnyitóját követően Hüb­ner Lászlóné, az Országos Anyag- és Árhivatal ellenőr­zési főosztályának vezetője az árellenőrzési munka ak­tuális kérdéseiről, Kékesi László, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosz. tályvezetője pedig az árel­lenőrzési munka szervezeti kérdéseiről tartott előadást. Az előadások után szekció­ülésekre került sor. tanfolyamok, az adatfeldol­gozási lehetőségekről és az adatvédelmi követelmények­ről tanácskozott. A TAKEH résztvevői teg­nap este a művelődési köz­pontban művészi programon vettek részt. Ma a szekció­A nukleáris háború ve­szélye elleni küzdelem jelen­tős tényezőjének minősítette a békeszerető görög külpoli­tikát kedden Moszkvában Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A szov­jet vezető azon az ünnep­ségen mondott beszédet, amelyen átnyújtotta a Lenin- rendet Harilaosz Florakisz- nak, a Görög Kommunista Párt KB főtitkárának. A magas kitüntetést a béké­ért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért kifej­tett tevékenységéért, az im­perializmus és a reakció erői ellen folytatott harcáért, a szovjet és görög nép közötti barátság és együttműködés erősítésében szerzett érde­meiért, hetvenedik születés­napjára adományozta Flo- rakisznak a Szovjetunió Leg­ülésekben folyik a munka, s végül ismét plenáris üléssel zárják a TAKEH hetedik szemináriumát. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: CZAKÓ SÁNDOR felsőbb Tanácsának elnöksé­ge. Konsztantyin Csernyenko kijelentette: a Szovjetunió­ban értékelik Görögország külpolitikáját, azt a törekvé­sét, hogy baráti és jószom­szédi kapcsolatokat alakít­son ki a környező államokkal, közöttük a Szovjetunióval. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban meleg han­gon méltatta Harilaosz Flora- kisz munkásságát, a kom­munista mozgalomban ki­fejtett tevékenységét. Hang­súlyozta: a Görög KP KB főtitkára méltó vezetője a görög kommunistáiknak ab­ban a küzdelemben, amelyet a dolgozók elidegeníthetet­len jogaiért, létfontosságú érdekeiért, a görög nép ér­dekeinek megfelelő demok­ratikus bel- és külpolitiká­ért folytatnak. PANORÁMA BUDAPEST Várkonyi Péter külügymi­niszter Uffe Ellemann-Jen- sen dán külügyminiszter meghívására ma hivatalos látogatásra Dániába utazik. * Nagy János, külügyminisz- tériumi államtitkár meghívá­sára szeptember 17—18-án hazánkba látogatott dr. Ge­rald Hinteregger, az oszitrák külügyminisztérium főtitká­ra.. Az osztrák diplomatát fo­gadta Várkonyi Péter kü­lügyminiszter. MOSZKVA Visszatért Moszkvába Oleg Bitov szovjet újságíró, a Li- lyeraturnaja Gazeta voLt szerkesztője, aki tavaly szep­temberben titokzatos körül­mények között eltűnt a ve­lencei filmfesztiválon. Bitöv kedden, nemzetközi sajtóér­tekezleten nyilatkozott eltű­nésének körülményeiről és a brit titkosszolgálat túszaként átélt megpróbáltatásairól. LONDON Nagy-Briitanniában befeje­ződött a három hete tartó or­szágos dokkszitrájk. Kedden a szállítási dolgozók szak- szervezetének küldöttközgyű­lése nagy többséggel jóvá­hagyta azt a megállapodást, amely a hét végén jött létre Skóciában az ottani dokk­munkások, a brit acélltröszt és a Clyde folyó menti kikö­tőkomplexum munkáltatói között a szénnel telt hajók kirakodásáról. BEJRUT Tripoliban a hét végén ki­újult összetűzések ellenére kedden Damaszkuszban alá­írták azt az egyezményt, amely az ellenségeskedés be­szüntetését, Libanon máso­dik legnagyobb városának fokozatos pacifikálását irá­nyozza elő. Az okmányt Had- dam alelnök jelenlétében lát­ták el kézjegyükkel az évek óta rivalizáló Iszlám Egyesü­lési Mozgalom és az Arab Demokratikus Párt vezetői. TEL AVIV Libanon megszállt déli te­rületein számos ellenállási akciót hajtottak végre a ha­zafiak. A Baruk hegységben rakétákkal lőtték az egyik izraeli radarállomást. A nap folyamán még három rajta­ütés zajlott le Tyr körzeté­ben és Zsuaja településnél — ezek közül kettőről az iz- raéli rádió is beszámolt. Csernyenko a görög külpolitikáról A béke esélye Csádban Végre egyszer jó hírt kaptunk Afrikából — mondta Pérez de Cuellar, ENSZ-főtitkár hétfői, New York-i sajtóértekez­letén, utalva arra a bejelentésre, hogy Franciaország és Lí­bia még ebben a hónapban megkezdi csapatainak kivonását Csádból. Párizs és Tripoli megállapodása váratlan esemény, még akkor is. ha az utóbbi hónapokban voltak jelei annak, hogy a közép-afrikai ország helyzetében változás következ­het be. Az első vélemények szerint a megállapodás önmagában nem rendezi a közel húsz év óta tartó csádi polgárháborús konfliktust, de esélyt ad arra, hogy a két szembenálló fél — a közvetlen külföldi támogatástól megfosztva — lépéseket tegyen végre a politikai megoldás irányába. Egyes feltételezések szerint a GUNT, az Észak-Csádot el­lenőrző, Gukuni Veddei volt kormányfő által vezetett szö­vetség jobban ürül a megállapodásnak, mint Hisszén Habré miniszterelnök kormányzata, amely az ország gazdaságilag fontosabb területeit és magát a fővárost birtokolja. Ez nem azt jelenti, hogy a megváltozott helyzet a GUNT katonai erői számára újabb ellentámadás lehetőségét hordozná magában. Habré ugyanis francia és amerikai támogatással alaposan megerősítette hadseregét. A GUNT viszont bízhat abban, hogy a közvetlen francia jelenlét megszűnése után a Habré- rendszer végre hajlandónak mutatkozik majd a tárgyalások­ra. Eddig ugyanis mindig azzal utasította vissza a tárgya­lási javaslatokat, hogy „tényleges ellenfele nem a GUNT, ha. nem Líbia”. Párizs és Tripoli a megállapodással vállalta azt a kocká­zatot, hogy katonáik távozásával esetleg éppen a polgárhá­ború kiújulását segítik elő. Tavaly nyár óta ugyanis a front­vonalak nem változtak, patthelyzet alakult ki; az 1983. au­gusztusában érkezett francia egységek nem vállalkoztak Észak-Csád elfoglalására, a líbiai katonai segítséget élvező GUNT pedig nem mert összeütközésbe kerülni a francia csapatokkal. A megállapodás létrejöttének magyarázata elsősorban Franciaország és Líbia érdekeiben keresendő. Mitterrand el­nök belpolitikai sikerként könyvelheti el, hogy a csádi fran­cia, katonai jelenlét kevés vérveszteséggel járt, ugyanakkor „kikényszerítette” a líbiai csapatok távozását. Jóllehet a francia közvélemény jelentős hányadát sikerült meggyőzni a csádi expedíció „fontosságáról”, a katonai jelenlétet hosszú távon egyre kevésbé lehetett volna indokolni. Ez a jelenlét naponta hárommillió frankba került a francia államnak, amely szívesen szabadult volna e tehertől. Franciaország mindig is vigyázott arra, hogy kapcsolatai ne mérgesedjenek el a végletekig Líbiával. Amióta augusz­tusban az addig egymással ellenséges Marokkó és Líbia lát­ványosan kibékült, Párizs is új távlatokban kezdte nézni a Tripolihoz fűződő kapcsolatokat. Felismerte: most kedvezőbb a légkör.ahhoz, hogy Csád dolgában valamilyen kiegyezés szülessen Líbiával. Ami Líbiát illeti, a Marokkóval kötött szerződéshez ha­sonlóan a hétfői megállapodás is jelzi: Tripoli hajlandó a kompromisszumra, ha ez nem sérti nemzeti büszkeségét. Tény az is, hogy a csádi katonai jelenlét anyagilag nagy te­her Líbia számára is. Egyébként idén áprilisban — amikor Kadhafi líbiai vezető először beszélt arról, hogy országának katonái csádi földön vannak — kijelentette: ha a francia egy­ségek is távoznak, ő is kivonja csapatait. Líbia feltehetően azért is hajlott a megállapodásra, mert az utóbbi hónapokban zavarok keletkeztek a Gukuni Veddei vezette GUNT-hoz fűződő viszonyában. A nemzeti egység- kormányként tevékenykedő GUNT-on belül megingott az egység és Líbia kénytelen volt szembenézni azzal a tény­nyel, hogy szövetségesei egyre inkább gyengülnek. A hétfői megállapodás szerint a csapatkivonás vonatko­zik az úgynevezett Aozou-övezetre is, amelyet Líbia saját­jának tekint. A terület, amelyet a Habré-kormányzat visz- szakövetel Csádnak, uránércben gazdag, ezért Tripoli szá­mára fontos. KURUCZ JÁNOS Athéni beszélgetések (2.) Követünk az Ikarus Késő estére beszéltünk meg találkozót dr. Oresztesz Szamarasz közgazdászpro­fesszorral, a görög nemzet- gazdasági minisztérium ta­nácsadójával, aki előzéke­nyen maga jött el a Hotel King Jason társalgójába, hogy gazdasági kérdésekről beszélgethessünk. — Athénban a fél tíz még nem olyan kései időpont, csak éppen a külföldinek ne­hezebb és költségesebb köz­lekedni, mint Budapesten; én viszont majdnem csúcs- forgalomban jöttem — mondja barátságosan, s a hasonlítás hiteléért mindjárt hozzáteszi: — Tegnapelőtt érkeztem Magyarországról egy küldöttséggel, így egész frissek a benyomásaim. Az utazásról pedig meg­tudjuk, hogy a küldöttség azt tanulmányozta, miként tudna a magyar fél részt venni Görögország új nem­zeti egészségügyi • hálózatá­nak kialakításában. Szama­rasz professzor neve ismerő­sen cseng, s magyarul is ki­fogástalanul beszél. — Otthonról hazajöttem — fogalmazza meg státusát. — A görög kormány hívott ha­za, s a legmagasabb erkölcsi és anyagi elismerés mellett dolgozom. A vállalt három esztendőből júniusban telt le az első; bőven van tenniva­lóm. Görögország ma koránt­sem hasonlít arra, ahonnan három és fél évtizede Ma­gyarország befogadott. Oresztesz Szamarasz első­éves egyetemista volt, ami­kor a görög polgárháború idején emigrált. Budapesten nyelvet, s szakmát tanult — a MALÉV-nél lett hajózó­szerelő —, majd a közgazda- sági egyetemen tanult, ahol 1958-ban végzett vörös dip­lomával. Az egyetem okta­tónak hívta meg a politikai gazdaságtan tanszékre, ahol tíz éve egyetemi tanárnak nevezték ki. Egyike azon ne­ves szakembereknek, akiket a görög kormány szocialista országból kért fel, hogy se­gítsen hazája gazdaságszer­vezésében. — Budapesten is a modern kapitalizmussal foglalkoz­tam, főként a gazdasági nö­vekedés, a válság elméleti kérdéseivel — mondja ko­rábbi munkájáról. — A ku­tatásaim jelentős része Gö- rögország-centriküs volt, sok publikációm jelent meg. Alapvető munkám az Állam és tőke Görögországban cí­met viseli, most jelent meg negyedszer, ezúttal teljesen átdolgozott formában, s ami­re büszke is vagyok: néhány hét alatt mind a tízezer pél­dány elfogyott Magyarorszá­gon. Nem volt tehát nehéz az átállás, hiszen elméletben és közvetett forrásokból jól is­merte a görög gazdasági helyzetet. De a mai munka mégis más. — A legfontosabb tenniva­lóm most az állami beruhá­zások és a további lehetősé­gek vizsgálata — magyaráz­za, — Ez természetesen eltér a korábbi munkámtól, amely elméleti, gazdaságpolitikai jellegű volt, de most éppen azokat a gyakorlati feladato­kat vizsgálhatom, amelyek nagyon jól kiegészítik az el­méleti vizsgálódásokat. Emellett külön szerencsének tartom, hogy a legmagasabb szintű gazdaságpolitikai munka mellett marad hely az oktatási tevékenységre is. Az elmúlt nyolc hónapban tíz előadást tartottam, egy hónapja pedig vendégpro­fesszorként az athéni köz- gazdasági egyetemen tanítok. A „Bevezetés a marxi köz- gazdaságtanba” című tárgy oktatását kezdtem meg. Az, hogy most a hivatalos okta­tási program része egy ilyen tárgy, mindenképpen a Gö­rögországban lezajlott társa­dalmi-politikai változás jele. A tanácsadói meghívás, az athéni egyetemi katedra azt is jelzi, hogy Görögország az európai szocialista országok­kal olyan szintre akarja emelni kapcsolatait, mint amilyenek korábban csak a nyugati kapcsolatokat jelle­mezték. — Újszerű gazdasági kap­csolatokra törekszik a görög kormány — magyarázza Szamarasz professzor. — A hagyományos megállapodá­sok mellett közös vállalkozá­sokat, közös beruházásokat készítenek elő, tárgyalnak technológiák átvételéről, szakemberek képzéséről. Sok új lehetőség nyitánya volt tavaly májusban a gö­rög—magyar miniszterelnö­ki tárgyalás Budapesten. Megkezdődött egy ötéves gazdasági együttműködési program megvalósítása, amelynek keretében már sok minden történt e rövid idő alatt is. Ennek külső je­le, hogy például Athén bel­városában megszokott lát­vány az Ikarus autóbusz. De nemcsak kész járműveket szállít a magyar fél — a na­pokban érkezik 165 újabb jármű —, hanem egy koope­rációs egyezmény keretében összeszerelőüzem létesül, a görög termelési gépezet is hozzákapcsolódik a gyártási folyamathoz A Ganz-MÁVAG és a gö­rög vasutak között ugyan­csak előrehaladott tárgyalá­sok vannak. Magyar szerel­vények már közlekednek a görög vasutakon, s előkészü­letek folynak a helyszíni összeszerelés lehetőségeinek megteremtéséről. Számos más együttműködésről is konkrét tárgyalások folynak. — A magyar féllel alakuló ígéretes kapcsolatok azonban csak egy részét képezik a görög gazdaság szocialista országok felé történő nyitá­sának — mondja Szamarasz professzor. — Például a Szovjetunióval timföldegyez­ményt kötöttünk, amelynek alapján szovjet technológia alkalmazásával létrejön egy hatalmas timföldgyár. Ugyanennek az egyezmény­nek a keretében a Szovjet­unió és Bulgária nagy mennyiségű timföldet vásá­rol áruinak ellenértékeként. Ez az óriási program csak egyike a hosszabb távú ter­vekben megfogalmazottak­nak, de jól reprezentálja, hogy a görög kormány mindkét világrendszer orszá­gaival alkotó, békés kapcso­latokat igyekszik kialakítani. MARIK SÁNDOR (Következik: Régmúlt és je­len.) Magyar Ikarus a pireuszi kikötőben

Next

/
Thumbnails
Contents