Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-12 / 189. szám
A tíÉPÜJSÁG 1984. aufusituj 12. ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárdi Postafiók: 71 Miért bontják a burkolatot? Dr. Bézsenyi Gyula szekszárdi olvasónktól kapott levelet szerkesztőségünk, aki az MNB székház környékének rendezéséről érdeklődött. Füredi Ferenc, Szekszárd Város Tanácsa műszaki osztálya vezetője a következő választ küldte meg: — Az SZMT—MNB-székház létesítése kapcsán a TOLNATERV által készített beépítési Iterv szerin/t a Széchenyi utcai tömbbelső végleges rendezése, az MNB-székház végfalához csatlakozó szolgálita- ;tóház megépítésével fejeződik be. A megvalósítás időszakában a meglévő burkolat egy része munka-, illetve felvonulási területté válik, s ezért a jelenlegi burkolat egy része ideiglenesnek tekinthető. Az MNB-székház melletti térburkolat igénybevétele a daruzáshoz elkerülhetetlen, a járda felbontása a közművezetékek kiépítése miatt vált szükségessé. A kivitelező vállalat a munkaterületen indokolatlan bontásit nem végez, a kivitelezés terv szerint folyik. A kivitelezés befejeztével a felbontott burkolat helyreállítása megtörténik, a Széchenyi utcai tömbbelső térburkolata végleges formában készül el. Jár-e pótszabadság? Schludt Jánosné dombóvári (Arany János (tér 15.) olvasónktól kaptunk levelet, melyben azt írta, hogy 1981 januárjában ment nyugdíjba és azóta is folyamatosan dolgozik. A fizetett szabadsága nyugdíjba vonulása előtti évben 24 nap, amit azóta is megkap. Kérdése: Nyugdíjas kaphat-e pótszabadságot? A választ a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa főmunkatársa, Egyed Dezső küldite meg: . — A nyugdíjasokra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak szabadság szempontjából, mint az egyéb főállásban lévő munkavállalókra. Ezek szerint ha olvasójuk a nyugdíj folyósítása után tovább dolgozik, évente 15 nap alap- és háromévenként egy nap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság számításánál a nyugdíj előtti munkaviszonyt is figyelembe kell venni. A pótszabadság mértéke legfeljebb 9 munkanap lehet évente. Megjegyezzük azonban, hogy a teljes mértékű alap- és pótszabadság csak akkor illeti meg, ha mindennap munkát végez, függetlenül attól, hogy napi hány órában foglalkoztatják. Ha a hét meghatározott napjain végez csak munkát, akkor a szabadság a munkában töltött napok arányában illeti meg. Például: ha minden második nap dolgozik, akkor a szabadság fele és így tovább. — Egyéb pótszabadság — feltételezzük, hogy az öregségi nyugdíj megszerzése után teljes munkaidőben dolgozókra gondol — csak abban az esetben illeti, ha fizikai munkakörben dolgozik és nyugdíjazását nem kérte. Jár-e a GYES? Paksról egy olvasónk a következőket írta: „1982 decemberében lettem terhes. Ekkor még a volt munkahelyemen dolgoztam. A terhesség megállapítása után sokat betegeskedtem. Felmondásomig, 1983 Januárjától hetente 2-3 alkalommal munkahelyemről mentem orvoshoz, vagy kórházba. Áprilisban szüleimmel elköltöztünk. Itt azonban terhességem végett nem vettek fel sehova sem dolgozni, így GYES-t sem kapok". Levelére Nagy Zoltán, a Társadalom-biztosítási Igazgatóság igazgatója válaszolt: — Munkaviszonyát 1983 áprilisában megszüntette és ezt követően újabb biztosítási jogviszonyt a mai napig sem létesített. A 10/1982. (IV. 16.) MT. számú rendelet alapján törvényesen gyermekgondozási segélyre nem jogosult, mert a munkaviszonya megszűnését követően 42 napon túl történt a szülése és a szülését megelőzően 28 napon belül táppénzben nem részesült. Tehát csak méltányosságból volna lehetőség a gyermekgondozási segély megadására, melyhez a kérelmet a megyei társadalombiztosítási igazgatóság vezetőjéhez kell benyújtani, csatolva hozzá a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és egy mindenre kiterjedő részletes környezet- tanulmányt, amelyet a helyi tanácstól kell kérni. Tájékoztatásul azonban közöljük, hogy méltányosságból is általában csak olyan esetekben van lehatőség a GYES engedélyezésére, ahol a kérelmező valamilyen jogviszonyban (munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony stb.) áll, mert a GYES célja az, hogy a gyermekét gondozó anya emiatt elveszett keresetét, jövedelmét bizonyos mértékig pótolja., Ebben az esetben ez nem áll fenn, mert sem a szülés elétet, sem jelenleg nem rendelkezik munkavégzésből származó keresettel. összegezve tehát aiz eddigieket: a gyermekgondozási segélyre törvényes jogosultsága a levélben közölitek alapján nincs és a méltányosság gyakorlásához megjelölt feltételeknek sem felel meg. Ennek ellenére a méltányossági kérelem benyújtásának a lehetősége fennáll az adott jogszabályokból következően. így kellett volna... Vágvölgyi István bátaszéki olvasónk és mások is szóvá tették, hogy az elmúlt hetek keddi lapszámaiban nem találták az „Így kellett volna” rovatot. Az észrevétel jogos. Az elmaradás oka, hogy az Intertotó Kupa mérkőzéseket szombatonként a késő esti órákban — a lapunk zárása után — fejezték be, így az eredményeket vasárnap már nem tudtuk megjelentetni; azt viszont túl későinek tartottuk, hogy a szombati eredményt kedden közöljük, messze elmaradva a később záró országos lapoktól. A totóeredmények közlésének korábbi gyakorlatát azonban már a jövő héten vissza tudjuk állítani, ugyanis befejeződött az Intertotó kupamérkőzések sorozata. AH VÁLASZOLUNK Pipatórium Szekszárdon Száznál több különleges pipát gyűjtött kedvtelésből mintegy harmincöt esztendőn át Eplényi Jenő, a szekszárdi Bőrdíszmű három évvel ezelőtt nyugdíjba ment főmérnöke. Házi pipamúzeumában a fa- és steyer porcelánpipától, továbbá a magyar iparművészek faragta remekektől kezdve, a török vízipipán és kínai sárkánydíszítésű füstölő szerszámon át a legdrágább tajtékpipáig sokféle látható. Mesterműveknek mondható becses ritkaságai közt Eplényi Jenő található például kun pa- raszitfejes, indiánportrés, hi- úz-, szarvas-, és vaddisznófejű-, valamint bőrbevonatú és órapipa. Gyűjteményének rendkívüli darabja a bambusz szárú, kukoricacsutkából magas nyomással készített észak-amerikai pipa, amelyből csak ezer példány van a világon, jubileumára készítette egy híres virginiai cég. Neki a kint élő unokaöccse által sikerült megszereznie. Eplényi Jenő az örökké pipázó és 75 éves kort megélt nagyapjától örökölte ezt a kedvtelését és több, ereklyeként őrzött pipáját. Egyik hobbija — a pipagyűjtés, a zenélés (szaxofonon és tangóharmonikán játszik), a jazz- és operalemez-tároláson kívül az utazás is. Szabadságai alatt feleségével együtt kocsiján bejárta már fél Európát, minden alkalommal hozott magával egy-két pipát. Hálásan emlékezik a Itavaly elhunyt Demcsik Gyula pipaKülönleges pipák A gyűjtemény egy része faragó iparművészre, aki a Nagykőrösi Pipakészítő Szövetkezet részlegvezetője volt és sokat segített a gyűjtésben. Egyik pipájára fogorvosi fúróval faragta rá E. J. monogramját egyik barátja, a másik Törökországból hozott számára egzotikus pipát. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a legjobb pipákat a bru- yeréből, az afrikai gyökérből faragják, a köznapiakat pedig (tölgy- és vadkörtefából készítik. Tévhit az, hogy a rücskös pipa drágább, csupán azért olyan, mert nem tudják simára csiszolni. Eplényi Jenő szintén pipázik, egy csomag illatos, fthom dohányt szív el hetenként általában, s erre a célra külön húsz pipát váltogat, mivel: — Az igazi pipás meleg pipából sohasem szív — vallja. S ez nemcsak az igényesség, hanem a mértékletesség szemlélete is. Ballabás László Fotó: Bakó Jenő Az egészségügyi gázmesteri tanfolyamról és vizsgáról szóló korábbi jogszabályt módosítja az egészségügyi miniszter 6/1984. (VII. 1.) Eü. M. számú rendelete, amely szerint bármely szervezet alkalmazottjaként vagy tagjaként, továbbá a kisipar körében „erősen mérgező” vagy „mérgező” minősítésű irtószerrel történő rovar- és rágcsálóirtást, úgyszintén az ilyen tevékenység szakirányítását csak az végezheti, aki gázmesteri tanfolyamot végzett és vizsgát tett, illetőleg az előírt továbbképző tanfolyamon sikeres beszámolót tett. A rendelet előírja a tanfolyam és vizsga díját, valamint azt, hogy a gázmester az újabb szakmai ismeretek elsajátítása érdekében ötévenként köteles továbbképzésen részt venni. Ha ezen nem vesz részt, illetőleg a szóbeli beszámolón nem felel meg, működése az eredményes beszámolóig felfüggesztendő. Egyes villamossági termékek ellenőrzéséről és minősítéséről szól az ipari miniszter 8/1984. (VII. 1.) Ip. M. számú rendelete, amely szerint az annak mellékletében felsorolt villamos berendezéseket, készülékeket, alkatrészeket és szerelési anyagokat belföldi forgalomba hozatal, illetőleg belföldi alkalmazás céljára belföldön gyártani vagy külföldről behozni csak az élet-, egészség-, testi épség, üzem- és vagyonbiztonsági, valamint villamossági szabványossági szempontból történő ellenőrzés és minősítés alapján szabad. A villamossági termék megfelelő vizsgálati eredmény nélkül nem hozható forgalomba és nem alkalmazható. A jogszabály rendelkezik az ellenőrzési és minősítési jogosultságról, a minősítő vizsgáról, a minősített termék megjelöléséről, a vizsgálatok díjáról, a költségviselésről. A fent említett mindkét rendelet a Magyar Közlöny idei 27. számában jelent meg és kihirdetése napján — 1984. július 1-én — hatályba lépett. Módosult a fogyasztói forgalmi adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló korábbi jogszabály is és ezt a pénzügyminiszternek a Magyar Közlöny f. évi 29. számában megjelent 27/1984. (VII. 12.) PM számú rendelete írja elő, amely szerint a különböző bevallási kódszámok alatt szereplő fogyasztói forgalmi adókulcsok módosulnak. Ezeket a kód- számokat s azok mellett az adókulcsok százalékos módosulását itt rögzíteni nem tartjuk szükségesnek, olvasóink túlnyomó többsége ezekből a számokból vajmi keveset tudna meg, az érintettek pedig minden bizonynyal alaposan áttanulmányozzák a hivatkozott jogszabályt. A településfejlesztési hozzájárulásról szól a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1984. évi 12. számú törvényerejű rendelete, o lakossági településfejlesztési hozzájárulásról a pénzügyminiszter 28/1984. (VII. 17.) PM számú rendelete. A törvény- erejű rendelet szerint a helyi tanács — a jogszabályban megjelölt célból — a működési területén, illetőleg annak meghatározott részén — a lakosság előzetes egyetértésével — rendelettel településfejlesztési hozzájárulást állapíthat meg. A jogszabály rögzíti, hogy miként történik a hozzájárulás . megállapítása, a hozzájárulás mértékét pedig lakásonként, illetőleg egyéb ingatlanonként évi 300—2000 Ft-ban határozza meg. Tudni kell, hogy a személyi tulajdonban és tartós használatban levő ingatlanokra a hozzájárulás azonos mértékű a lakásbérleti (társbérleti) jogviszonyon alapuló lakás- használat után fizetendő hozzájárulás mértéke ennek 70 százaléka. Megjelöli a jogszabály, hogy kit kell mentesíteni a fizetendő hozzájárulás alól, és kimondja, hogy a helyi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve mely esetekben adhat egészben vagy részben mentesítést, így pl. elengedhető, illetőleg mérsékelhető a hozzájárulás annál, aki a településen társulási, illetve társulati hozzájárulást fizet. A törvényerejű rendelet 1986. évi január hó 1. napján lép hatályba, a helyi tanács javaslatára — a pénzügyminiszter hozzájárulásával — azonban az abban foglaltak már 1985. január hó 1. napjától kezdődően alkalmazhatók. Kihangsúlyozandó, hogyha a tanács rendelettel településfejlesztési hozzájárulást állapít meg, a tanácsrendelet hatálya alá tartozók a községfejlesztési hozzájárulás fizetése alól mentesülnek, a törvényerejű rendeletnek 1986. január 1. napjával történő hatályba lépésével a községfejlesztési hozzájárulásról szóló jogszabály hatályát veszti. A pénzügyminiszter hivatkozott rendeletéből csupán ahnyit idézünk, hogy „A hozzájárulás két egyenlő részletben fizethető kamatmentesen, a tárgyév március hó 15., illetve szeptember 15. napjáig.” Mindkét jogszabály a Magyar Közlöny idei 30. számában olvasható. Dr. Deák Konrád a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke A pályatársak (tudják, a gyorsírás alkotó tevékenység, és ha szeretve tesszük, egyszóval „örömteli” munkát végzünk, az eredmény hatványozottan jelentkezik. Azt is tudják, a szakmai versenyzés emeli a munkavégzés színvonalát, kifinomult stílusérzéket formál, nem utolsósorban a lényegesre való koncentrálás kifejlesztésének eszköze, és továbbképzésit is jelent. Amíg nem számolhatunk be tömegeredményekről, addig minőségről sem beszélhetünk, pedig a jövőbe vezető egyetlen út a minőség! Hogyan érhető el? Egyszerűen úgy, hogy a tudás legjavát, a gyakorlati tapasztalatot a társadalomnak áit kell adni. Miit jelenít ez? Mindenki a maga vonalán az ifjabb nemzedéknek (új munkaerők betanítása) ált kell, hogy adja e nagy értékű kulturális kincset, hiszen magas színvonalú munkát csak szakmailag jól képzett emberek végezGyorsírásról gyorsíróknak hetnek, másrészt a kor követelményeinek is eleget tud tenni. „ Sokat segítene a gondolatok reprezenltálásában, a színvonal emelésében a gyorsírás itörténe(tével kapcsolatos mű kiadása, valamint kortörténeti (sztenografálással kapcsolatos) dokumentumfilmek vetítése is. Ha szaktanárokat sikerülne bevonni éves szinten és rendszeresen a Gyors- és Gépíró Szövetség helyi csoportjaiba a szakmai műveltség minél magasabb szintre Itörténő emelése érdekében végzendő munkába (gyakorló órák tartása), ez egyúttal a szakma népszerűsítését is célozná. Jelen helyzeten javítani mindenképpen csak intézményesen lehet és kell is, hiszen tudjuk, a népgazdaság valamennyi ágában a gyorsíró nélkülözhetetlen. Krakter Lajosné a dombóvári kórház dolgozója
