Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-12 / 189. szám

1984. augusztus It. í TOLNA 'népújság s Maradékokból varrható gyerekruhát mutatunk be a gyerekgondozási segéllyel otthon lévő fiatal anyáknak, öreg, megunt ruhákból, ma­radékanyagokból varrható, gép sem kell az elkészíté­séhez. Fontos, hogy az egyes darabok azonos minőségű anyagból legyenek. Ezeket az összevarrás előtt kimos­suk, és ha szükséges vasal­juk. Egyforma méretre vág­juk és a hátoldalon össze­varrjuk az egyes darabokat. A gyerek nagyságának meg­felelő két téglalapot oldalt a kényelmes karöltőig össze- varjuk, kerek kivágást ha­gyunk a bebújáshoz. A kar­öltőket és a nyakkivágást ferdén vágott anyaggal szeg­jük, vagy szegőszalaggal, far­kasfoggal díszítjük. Ugyan­csak farkasfoggal (lehetőleg fehér legyen) varrjuk le hosszában és keresztben az összevarrott kockákat elfe­dő varrást. Másfél éves kortól nyolc­tízéves korig hordható az olcsó, gyorsan elkészíthető kis ruha. Nőiesség - férfiasság Nem olyon régen még a legtöbb idegen nyelvi, vagy első osztályos kisiskolás tan­könyvet lapozgatva nem ol­vashattunk mást, mint hogy a család világa a férfiak ál­tal megszabott rend szerint alakul. Az otthonában élő nő ki sem látszott a háztartási munkákból. Nézzük meg, ezzel ellentét­ben mit kínált a hetvenes évek nyugati tudományos­fantasztikus irodalma az ol­vasónak arra az esetre, -hogy­ha a világot a nők rendjének vetnék alá. Ijesztő képet fes­tenek elénk, már itt a föl­dön megteremtett szuper női pokollal ijesztgetnek. De egyes mai szociológusok írá­sai sem mentesek a női ag­ressziótól való félelemtől, a nők szerepének meghökkentő értékelésétől. Ez a jelenség abból a-fel­fogásból táplálkozik, hogyha egyszer a nők agresszívak, akkor sokkal agresszívabbá válnak, mint a férfiak. És azt a következtetést sugallja, hogy fogadjuk csak el a meglévő férfiúi agresszivitást a világban, hiszen ez még mindig jobb, mintha „ama- zoni” nők agresszivitását kel­lene elviselni. Akkor szaba­dulna el igazán csak a po­kol. .. A nők agresszióját felte­hetően a férfiak képviselete, projektív mechanizmusa „festi” vadnál is vadabbá, túlméretezetté. Hogy e mű­ködések milyen gyökerekre vezethetők vissza, azt legva­lószínűbben csak egy mély­Ahhoz, hogy az eredmény megfeleljen a várakozásunk­nak, egy dolgot kell megfo­gadnunk; inkább lassan ha­ladjunk, de pontosan, szépen dolgozzunk., Áll ez a padlófé­nyezéstől a mázolásig minden teendőre s különösen vonat­kozik a falakra, akár festjük, akár tapétázzuk. A festés és tapétázás alá a falfelületet teljesen simává kell tennünk, az összes repe­dést alaposan eltömnünk. Különösen áll ez a házgyári lakásokra, amelyeknél a be­tonelemek illesztései gyakran elnagyoltak. Igen jó erre a célra a Breplasta tömítő­anyag, Nyolcvan dekáit ebből elkeverünk vízzel és 20 deka fehér cementtel, s ezzel tölt­jük ki a réseket. De megfe­lel a Tenax Rapid és a Mo­zaik tapétaragasztó is 30-70 százalékos arányban. A festett falaknál a régi anyagot (különösen, ha tás­kás, duzzadt) az újabb réteg rákenése előtt el ikell távolí­tani. Ha előzőleg csak meszes volt a réteg, megfelel az ece- itesvizes lemosás, a műanya­got azonban lekaparjuk, majd uitána a falat pormentesítjük. Nedvességfoltnál — ha beá­zásból, szivárgásból ered — elsősorban a hibaforrást kell megszüntetni. Kiszáradás után szigetelőlakkat (Akri­lélektand elemzés közelíthet­né meg. Egyes szociálpszichológu­sok szerint az egyik alap­vető különbség a férfi és a nő szerepe között az, hogy a férfiéhoz elsősorban az ak­tivitás, illetve az otthonon kívül élés; a nőéhez inkább a passzivitás, illetve az ott­honiét tartozik. Kérdés, hogy mindez mennyiben származ­tatható a régmúlt hagyomá­nyaiból, a megrögzült elő­ítéletekből. Néhány kutató megállapítása szerint a fér­fiak figyelme még odahaza is döntő mértékben „falakon kívüli” munkájukra, a sport­ra, a közéleti ténykedésekre, eseményekre irányul. A nők viszont a munkahelyükről is gyakrabban gondolnak ottho­nukra (lásd hazatelefonálási sűrűségi adatok!), az ottho­nuk áll érdeklődésük közép­pontjában — otthonukon kí­vül is. Családjuk gondjait, problémáit a munkaidejük alatt sem tudják igazán le­tenni, elfeledni. Az otthon védelme, a tűz­hely melegének őrzése női, anyai feladat ősidők óta. Az anyától függ elsősorban, hogy valóban árasztja-e a családi otthon az érzelmek melegét, az együttlét emberi boldogságát — minden ba- jon-gondon túimutatón. Nagy elbeszélőnk, Móricz Zsigmond így ír erről — any­jával kapcsolatban — gyer­mekkorára emlékezve: „Mi­csoda családi hőség volt. Tü­zelő, az semmi sem volt. A lánt) ecseteljünk a foltra. A penészt hipós víz tünteti el, míg az esetleges zsírfolitot fedjük át alufóliával, akkor biztos, hogy nem üt át. A legegyszerűbb újrafes- Itési eljárás a meszelés, de al­kalmazhatjuk az enyves vagy műanyag alapú festéket, s a szobákhoz a tapétázást. Ha színes mésszel akarunk festeni, a fehér alapanyaghoz 10 százalék ónixfestéket kell keverni. Oltoitlt meszet kis csomagokban árusítanak, ezt kell vízzel tejszerűre kikever­ni. Jó hatású, ha kevés kony­hasót keverünk az oldatba. Tökéletes fedéshez három ré­teg szükséges, az első legyen a legvékonyabb, a legutolsó a legvastagabb. Az enyves festék nagyobb előkészületet igényel, több munkával is jár. Tíz négyzet­méternyi felülethez 10-20 de­ka enyveft kell számítani, négyszeres mennyiségű víz­ben oldva. Arra ügyeljünk, hogy enyvmelegítéshez a vi­zet ne forraljuk! Ha kevés az enyv az anyagban, porlik majd a fal, ha sok, lemezesen hámlik. A festékkeverés ará­nya: két rész bécsi fehér, két rész budai föld és egy rész porfesték. kemencében minden megé­gett, s meleget adott, de egy sohasem hiányzott: a család szent melege...” Idézhetnénk még sok ré­gi író, művész, tudós önélet­rajzából, írásából, akik pe­dig hivatásuknál fogva igen alapos megfigyelők, s nyíl­tabban, közvetlenebbül, ér­zékletesebben fejezik ki ma­gukat, miint az átlagemberek. Legmegrázóbb tanúvallomá­saik az anyákról szólnak, — s nem a modern képregé­nyek, egyes sci-fi művek, szooiológus félelmek szelle­mében. . . Ahogy ők látják gyermekkorukat, az embert. Az anyaság női szerepének teljes körű feltárása, bemu­tatása nemcsak a gyermek- és neveléslélektan feladata kell, hogy legyen, hanem a szociálpszichológiai kutatá­soké is. Legalábbis súlyának megfelelő említést kellene kapnia a nők társas kapcso­latai minősítésében, hiszen az emberi élet legősibb kö­telékét példázza anya és gyermeke kapcsolata, hatása kiterjedt minden más társas viszonyra is. Félő ugyanis, hogy a sok „korszerű” és olykor meg­hökkentőnek tartható női „szerep-jellemzők” mai szép- irodalmi és szaktudományos leírásában az anyaság és jellemzői mintha értéküket veszítenék, sőt olykor mintha hiányoznának a nők, s sze­repeik a reális ábrázolásból. M1RTSE MÁRIA A kijavított sima falat mindenekelőtt kenőszappan­nal jó, ha lekenjük. A felü­letet ezzel kétszer átmossuk, másodszorra utána timsózzuk, amit hidegen ecsetelünk fel, s mielőtt teljesen kiszáradna, máris festhetünk. Keverési arány: itíz liter vízhez más­fél kiló kálisó. A festékanyagot beáztatjuk, sűrűre keverjük, és közben hozzáadjuk a színező porfes­téket. Legjobb, ha egyszerre készítjük el a teljes szüksé­ges mennyiséget, majd hozzá­öntjük a frissen melegített enyvet, s az egész folyadékot tiszta ruhán átszűrjük. A szép fesités titka a jó ko­rongecset. Az anyagot lega­lább kétszer vigyük fel a megfelelően előkészített falra. Az otthoni festés legnehe­zebb munkálata a mennye­zetelőkészítés, ami megelőzi az oldalfalakat. Ide (ha nem meszeljük) műgyanta-disz­perziós festéket érdemes al­kalmazni. A plafont először pormentesítjük, utána ultrás vízzel átmossuk s ezután kezdjünk hozzá az anyag fel­hordásához. A mennyezeten jobbról balfelé, az ablakon beeső fénnyel párhuzamosan haladva, az oldalfalakon csuklóból függőlegesen húz­zuk a korongot. K. M. Nyári lakásfelújítás Új helyiségbe költözött a szekszárdi óra*ékszer bolt! A Széchenyi u. 26. szám alól az ÁFOR volt he­lyiségébe (Szekszárd, Széchenyi u. 40.) várjuk kedves vásárlóinkat széles áruválasztékunkkal órákból, divatékszerből és ajándéktárgyakból. ÜJ CÍMÜNK: SZEKSZÁRD, SZÉCHENYI U. 40.! PAPRIKA BURGONYÁVAL ÉS HAGYMÁVAL Hozzávalók 4 személyre: 75 dkg nyers hámozott burgo­nya, 3 db paprika, 2 fej hagy­ma, 5 dkg margarin, só, bors. A burgonyát az uborka­szeletelőn leseletvékony sze­letekre daraboljuk. A papri­kát kimagozzuk, és apró koc­kákra vágjuk. A hagymát megtisztítjuk és szintén koc­kákra vágjuk. A burgonya­szeleteket jó forró margarin­ban 10 percig állandó keve­rés közben sültjük. A papri­ka- és hagymadarabokaf hoz­zákeverjük és egyiitit 10 per­cig sütjük. Sózzuk és bor- sozzuk. ALMÁS PAPRIKAFÖZELÉK Hozzávalók 4 személyre: 4 db paprika, 4 db alma, 6 dkg margarin, vaj, só, bors. A paprikákat félbevágjuk hosszában, kimagozzuk, majd csíkokra vágjuk. Az almákat meghámozzuk, és nyolc da­rabra vágjuk, a magházait el­távolítjuk. A zsiradékot fel- forrósítjuk, a paprika és al­madarabokat óvatos keverés közben addig sültjük, amíg szép aranysárgák lesznek. Sózzuk és borsozzuk. Hirte­len sült húst adunk hozzá vagy sült halat. Háromszázfále rizi Az indiai konyha Hazánkban — még a gasztronómiai különlegessé­gek kedvelői körében is — kevésbé ismert az indiai konyha. Pedig a szakértők általában egyetértenek ab­ban, hogy az európai és a kínai mellett az indiai kony­haművészet a harmadik leg­fontosabb a Földünkön. Per­sze nem szabad elfelejte­nünk: a hatalmas, földrész­nyi ország egymástól távol - eső tájain a helyi főzési szo­kások éppúgy eltérhetnek, mint akár Európán belül a francia, a német vagy a bal­káni. Meghatározók a külön­böző vallások táplálkozási előírásai is, hiszen a hithű mohamedánok nem fogyasz­tanak sertéshúst, a hinduk viszont a marhahústól tar­tózkodnak. (A legkedveltebb így a birka és a bárány, s közkedvelt a baromfihús.) El­terjedt a főzelékfélék széles körére támaszkodó vegetá­riánus konyha is. Akadnak azért természete­sen közös vonások. Ilyen pél­dául a gazdag fűszerhaszná­lat. Legismertebb fajtái a gyömbér, a csilipaprika, a fa­héj, a bors, a szegfűszeg, a kömény- és mustármag, a darált mák, a koriander és a szerecsendió. Elsőként kel­lett volna szólni a curryről (helyesen: kari). A curry ugyanis nem azonos a ná­lunk ismert egyszerű csípős fűszer-porral, hanem frissen őrölt, felfőzött s a legkülön­bözőbb nyersanyagokkal ke­vert fogást értenek alatta. Van tehát hal-curry, csirke- curry, tojás-curry stb. — a család ízlésétől és pénztár­cájától függően. Mindig rizs- körettel tálalják. Apropó, rizs! Elkészítésé­nek Indiában több mint 300 módját ismerik. Főleg az or­szág déli részén számít fő­tápláléknak, míg északon fontosabbak a kenyérfélék. Ezek közt legismertebb a csapáti, keletien lángosra emlékeztet, úton-útfélen árulják. A puri kis, kerek tésztaféle. Az indiai étkezés levessel kezdődik. (Igen híres a friss kókusztejjel készülő Mulliga- tawny-leves.) A további ét­kek általában egyszerre ke­rülnek az asztalra, az egy­más után s mellett követke­ző ízek-aromák kiegészítik egymást. Lássunk még néhány fo­gást! A dált lencséből vagy más hüvelyesből készítik — száznál több változatban. A kabáb a mi cigánypecse­nyénkre emlékeztet, míg a pudáo a rizibizire hasonlít. Szívesen használt alapanyag a túró. A sütemények jó része a mi ízlésünkhöz kissé túl édeskés. Annál lenyűgö- zőbb a gyümölcsfélék kaval- kádja az ananásztól a pápá­jáig és a mangóig. A frissí­tők, gyümölcsszörpök, jog­hurtok választéka is óriási. A szeszes italok közt legjel­legzetesebb az erjesztett pál­maié, a toddi. S még egy érdekesség: az indiai otthonokban, vendég­lőkben ma is megszokott a kézzel evés, egyáltalán nem számít modortalanságnak. A mártásos ételeknél kanál he­lyett csapátit vagy kis rizs- gombóckákat használnak. Ilyenkor a vendégek a tányér mellé készített citromos me­leg vízzel mosnak kezet. Sz. G. Üt menti étkezde Indiában Lepényárus O-Delhiben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents