Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-11 / 188. szám

1984. augusztus 11. TOLNA ^ _ KÉPÚJSÁG 3 A KISZ és az ifjúság kulonbozo rétégéi A KISZ x kongresszu- ---------------sának határo­zatai, majd a központi bi­zottsági döntések előtérbe helyezték a hatékonyabb, ru­galmasabb, nagyobb önálló­ságra, öntevékenységre ösz­tönző, az ifjúsági rétegek és korosztályok eltérő helyzetét és igényeit figyelembe vevő rétegmunkát. Határozatok születtek, melyek programot adnak a tizenéves fiatalok, a munkásifjúság és a mező- gazdaságban dolgozó fiata­lok számára. A megyei KISZ-bizottság a fiatal értel­miség mozgalmi munkájá­nak továbbfejlesztésére is hozott határozatot. A z eredményes munka feltétele, hogy a KISZ-bi- zottság és- szervezetek is­merjék területük ifjúságának rétegenkénti megoszlását és részvételét a társadalmi te­vékenységben. Milyen a KISZ tömegbefolyása a kü­lönböző ifjúsági rétegekben Dombóvárott és a városkör­nyéken, erről számolt be a városi párt-végrehajtó bi­zottság ülésén a városi KISZ- bizottság titkára. A tömegbefolyásnak sok összetevője és érzékelhető jele van, ami nem mérhető, ám a KISZ-tagság számará­nya a különböző rétegekben, támpontot ad a helyzet meg­ismeréséhez. A városban és környékén tíz és fél ezer 15— 34 év közötti fiatal él. A KISZ-tagok száma kereken 2800, tehát több, mint a fiatalok egynegyede. Azon­ban rétegenként már erősen eltérő a kép, míg a három középfokú tanintézet 1300 tanulójának 84 százaléka tagja a KISZ-nek, a dolgo­zó fiataloknál az arány jó­val alacsonyabb. Az aktív kereső KISZ- esek közül a legtöbben az iparban és építőiparban te­vékenykednek — 626-an, 278- an a mezőgazdaságban és vízgazdálkodásban, 203-an a szállításban és hírközlésben, 293-an a szolgáltatásban és kereskedelemben dolgoznak, az egészségügy területén 46, az oktatásban, közművelő­désben 64, az államigazga­tásban 62 a KISZ-tagok szá­ma. Az iparban a kongresszus óta nem változott az arány, a mezőgazdaságban nőtt. Az aktív kereső KISZ-tagok 65 százaléka tartozik a mun­kásosztályhoz, egyötöde a termelőszövetkezetekben dol­gozik, értelmiségi és szellemi foglalkozású 15 százalék. Az iparban “,aJKöz'---------—----------- lekedes­b en működő KlSZ-szerveze- tek mutatnak fel nagyobb eredményeket. Az e terüle­teken dolgozó KISZ-tagok és vezetők mozgalmi és szak­mai felkészültsége magasabb. A városi KISZ-bizottság an­nak idején abban határozta meg a munkásifjúsággal kap­csolatos tennivalókat, hogy szervezni, serkenteni kell a fiatalok részvételét a műsza­ki, technikai haladás előse­gítésében, meggyorsításában, növelni a munkásifjúság szervezettségét, fokozni az ideológiai nevelést és elő­segíteni a szabadidő hasznos eltöltését. E feladatok meg­valósításában jelentős ered­ményeket érteik el a KISZ- szervezetek, különösen erő­teljesen fejlődött a fiatal műszaki és közgazdász ér­telmiség tevékenysége az in­novációs feladatok meggyor­sításában, jól működnek az FMKT-klubok. A mezőgazdaságban dolgo­zó fiatalok mozgalmi mun­kájának továbbfejlesztése ér­dekében hasonló, a területük célkitűzéseit figyelembe ve­vő intézkedési tervet foga­dott el a KISZ-bizottság. Itt gondot okoz, hogy a me­zőgazdasági KlSZ-szerveze- tek tagjainak, vezetőinek mozgalmi, szakmai felké­szültsége gyengébb. A kis községekben dolgozó fiatal agrár-értelmiség megnyerésé­re a mozgalmi munka szá­mára, nagyobb figyelmet kell fordítani. Ezek az alapszer­vezetek nemcsak a termelő- szövetkezet feladatainak megoldására mozgósítják a fiatalokat, hanem a közsé­gekben élő fiatalok szabad idejének szervezését is vál­lalják. Az iskolákban a legmaga­sabb a szervezettség — ez egyégként nem dombóvári specialitás. Mindhárom isko­lában fejlődött a KlSZ-szer- vezetek tanulmányi mun­kát szervező, ellenőrző te­vékenysége, de ennek haté­konyságában, rendszerességé­ben, az iskolai nevelési-okta­tási tervekkel való összhang­jában hiányosságok vannak, ezen javítani kell. A városban öt pedagógus KISZ-alapszervezet működik, úttörőcsapatok, illetve a kö­zépiskolákban az iskolai KISZ-szervezet tevékenysé­gét segítik. Részt vállalnak a fiatalok szabad idejének kul­túrált eltöltését segítő ren­dezvények előkészítésében és lebonyolításában. Az egészségügy területén ala­csony a szervezettség, a fia­taloknak csak 18 százaléka KISZ-tag. Az eredményesebb munka érdekében a KISZ- szervezetéknek az ifjúság minden rétegében törekedni- ök kell befolyásuk növelésé­re, de különösen ott, ahol ez gyenge, a fiatal agrárértel­miségiek és az orvosok köré­ben. Bővült a hOtőlánc-rendszer Megfelelő ütemben bővült az elmúlt években a rom­landó élelmiszerek tárolását, elosztását és felhasználását segítő hűtőlánc-rendszer. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által tíz évvel ez­előtt kidolgozott fejlesztési program során a 20 ezer ton­na gyorsfagyasztott áru elő­állítására és tárolására szol­gáló tervezett kapacitással szemben a Magyar Hűtőipa­ri Vállalatnál kiépített egy­ségek termelőképessége el­éri a 34 500 tonnát. Több mezőgazdasági nagyüzem, és társulás is épített hűtőházat és hozzálátott a gyorsfagyasz­tott termékek előállításához. Ezekből az egy főre jutó évi fogyasztás meghaladja az 5 kilogrammot. Közel sem ilyen kedvező­en alakult a hús-, a baromfi- és a tejipar hűtési kapacitá­sa. Ezek az iparágak jelen­leg állandó bértárolói a Ma­gyar Hűtőipari Vállalat uni­verzális hűtőházainak, ám emellett is az elmúlt évek­ben többször fordult elő, hogy a hazai igényeket csak a külföldi hűtőtárolók igény- bevételével tudták kielégíte­ni. A múlt esztendőben pél­dául mintegy 1 millió dol­lárt fizettek ki külföldi bér­tárolásra. A húsipari fejlesz­tések eredményeként bővült az úgynevezett előhűtő ka­pacitás, de a jelenlegi felté­telek még mindig csak a na­pi egyműszakos vágást te­szik lehetővé. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság újabb tanulmánya éppen ezért fontosnak tartja, hogy a húsiparban az ezredfordu­lóig megkétszereződjön az előhűtő kapacitás. Mivel a húsüzemek fele nem rendel­kezik mélyhűtő tárolóval, a szakemberek indokoltnak tartják a jelenlegi tárolótér többszörösére bővítését. A hűtőlánc fontos részét képezik azok a szállítóeszkö­zök, amelyek a terméket a gyártótól külföldre vagy a hazai üzletekbe, a fogyasz­tóig juttatják el. A nemzet­közi közúti és vasúti szállí­tásban az elmúlt években megfelelő eszközöket állítot­tak üzembe. A belföldi hű- töttáru-szállítás terén azon­ban korántsem ilyen jó a helyzet. A hűtőlánc sok eset­ben megszakad, mert nem minden esetben áll rendelke­zésre megfelelő jármű a bel­ső szállításokhoz. Az idő­pontokat sokszor nem tudják egyeztetni a kereskedelem nyitvatartásával, így a tejet és a tejtermékeket többnyire az utcán, hűtés nélkül tárol­ják. A húsipar nehézségeit töb­bek között az okozza, hogy a szállítóeszközök 30 százaléka elöregedett, mivel évek óta nem gondoskodtak pótlásuk­ról. A hűtőkocsihiány a fő­városban a legnagyobb, ezért sok esetben a Budapesti Szál­lítási Vállalat ponyvás kocsi­jait veszik igénybe. Mindez a hűtőlánc megszakadását eredményezi. Az OMFB ta­nulmány ezért rövid távon a közúti hűtőjármű-állomány két-háromszoros bővítését tartja szükségesnek. A fel­adatokat hosszabb távon hű­tőkonténerek üzembe állítá­sával lehetne megoldani. A kereskedelemben és a háztartásokban is javultak a mélyhűtött áru tárolásá­nak feltételei. Több mint 46 ezer olyan üzlet és vendég­látóhely van hazánkban, ahol valamilyen hűtőeszköz­zel rendelkeznek. A legjobb a helyzet a korszerű ÁBC- áruházakban és az újonnan épült szállodák vendéglátó- helyein. A régebben épült egységekben azonban számos feltétel hiányzik ahhoz, hogy a hűtőlánc teljes értékű le­gyen. Különösen vidéken az előforduló gyakori áramki­maradások jelentős károkat okoznak az élelmiszerek tá­rolásában. Mérettartó pvc-padlók Az eddigieknél jobb mi­nőségű pvc-padlók gyártását kezdték meg a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat­nál. Ezek a műanyag sző­nyegek a korábbiakhoz ké­pest kevésbé kopnak, más­részt hosszabb ideig megőr­zik eredeti méretüket. A ha­gyományos pvc-padlók álta­lában eredeti méretükhöz képest fél százalékot zsugo­rodnak, s így az illesztések­nél idővel több milliméteres hézagok keletkeznek. Ezt a korábbi műanyag padlóknál a leragasztás sem gátolja meg. A HUngiflex elnevezésű különlegesen kemény alap­anyagból készülő műanyag szőnyeget üvegszállal is megerősítik. Űj gyártási eljá­rást is kidolgoztak, s mind­ez együttesen eredményezi az új termék jó tulajdonsá­gát. A korszerű technológia alkalmazásához japán gépe­ket vásároltak, melyeket az erre a célra épített üzem­csarnokban szereltek fel. Az új pvc-szőnyegek hab­betéttel készülnek. Ezáltal jó hangszigetelők, csökkentik a lépések zaját, ha pedig kőre vagy betonra ragaszt­ják fel, elnyelik az alulról sugárzó hideget. A Hungária más típusú műanyag padlói között is mind több a hab­szerkezetes — évi 7 millió négyzetméternyi termelésük­ből 2 millió négyzetméternyi. Ezeknek az is előnyük, hogy szebben mintázhatok, mint a tömör padlók. Felületüket többféle színárnyalatban, domború mintázattal alakít­ják ki, iparművészek tervei alapján. A kereskedők ta­pasztalata szerint is mind többen vásárolják szívesen ezeket a habosított padlókat, noha áruk a jobb minőség miatt a hagyományosnál magasabb. HÉTRŐL hírről Harminckét hét napjai sorakoznak már mögöttünk, és a legutóbbi héten is akadt bőven esemény és hír, ami foglalkoztatott bennünket. Híreink között szerepelt a pusztavacsi békefesztivál, tankönyvvásár és nyári vá­sár (ha már a vásároknál tartunk), a kongresszusi munkaverseny felajánlásairól szóló írás, és a hét elején jött hirtelen vihar és annak következményei, egyaránt. Remélhetően mindenki talált ízlésének megfelelő olvasnivalót az elmúlt hét lap­számaiban. Pusztavacsról A Képes Űjság munkatársainak ötlete és kezdeményezése nyomán, igazán rövid idő alatt megismerkedhetett az egész or­szág a Pest megyei Pusztavacs nevével. Az elmúlt hétvége programszervezői, gaz­dái, a Hazafias Népfront, az Országos Bé­ketanács és a Képes Űjság szerkesztősé­ge — kétnapos békefesztiválra invitálta az ország népét. Nem is eredménytelenül. Nagyon sok ezren érkeztek Pusztavacsra. Szép számmal voltak köztük megyénk- beliek is. Aki nem lehetett ott, az is biz­tosan csatlakozott a békemozgalomnak a nukleáris fegyverek elleni nemzetközi til­takozásához — legalább gondolatban, lé­lekben. A fesztivál jelszava: — „Békét, biztonságot a világnak” — mindenütt egyetértésre kell, hogy találjon kortól, nemtől és hovatartozástól függetlenül. Ez a békefesztivál is bizonyítja, nemcsak meghallgatásra, hanem ország- és világ­szerte, egyetértő, csatlakozó szervezetekre és emberek millióira lel. MM BÉKE? A béke a boldogság záloga — írták a táb­lára Pusztavacson Iskolák és tankönyvek A szünidő nyári időszaka az iskolákban mégsem jár együtt a teljes csenddel. Ilyen­kor jönnek az átalakítások, kőművesmun­kák, festések és takarítások, hogy a szep­temberi tanévkezdéskor megújult köntös­ben, jobb körülmények között fogadhas­sák a diákokat. Tolna megyében igen sok társadalmi munkával és összefogással korszerűsítik a fűtéseket. Bonyhádon megyénk legkor­szerűbb inkolája fogadja majd a diákokat. Simontornyán 8 tantermes iskolát adnak át, Aparhanton folytatódik a felújítás, korszerűsítés, Izményben óvodát újítanak fel, a váraljait már birtokba is vették a kicsik. Zombán a felsőtagozatos tanulók négy új tanteremben kezdik az évet, Kö- lesden szintén négy tanterem készült el. öcsényben könyvtárral gazdagodtak, közös iskolai és községi könyvtár lesz. Szekszárdon a kisegítő iskolások kerül­nek jobb körülmények közé. A palánki szakközépiskolán dolgoznak még a szak­emberek. Szekszárdon és Pakson elegendő a tanterem, de lesz délelőtt és délután is tanítás néhol. Indulhat az új tanév, job­bak a körülmények. A szülők takarítani is segítettek — a gyerekeknek „csak” ta­nulni kell. Még lehet üdülni, pihenni és fürdeni, napozni és focizni egyaránt, de a füzet­vásár már megvolt, és érkeznek a tan­könyvek is. A diákok szépen lassan arra is gondolhatnak, hogy belelapozzanak az írott sorokba, szoktassák a szemet a betű­höz, figyelmüket meg az olvasottakra for­díthatják. És ne az anyukák álljanak sor­ba a könyvekért! Nyári vásár Hírt adtunk arról is, hogy a kereskede­lem megkezdte hagyományos szezon végi árengedményes vásárát. Szezon vége ide vagy oda, méterárura és kötött termékek­re egyaránt szükségünk van, mióta az Ádám—Éva-féle „kollekció” kiment a di­vatból. A nyári ruhákra pedig még re­méljük szükségünk lesz egy ideig, mert ha igaz a jóslás, azoknak a bizonyos „öreg hölgyeknek” a nyara, az idei évben nyúj­tott műszakot fog teljesíteni. Ha nem, hát jó lesz a következő esztendő induló divat­HÉTRE HÍRRE jának, felvétel, hogy addig az nem vál­tozik majd meg. Munkaverseny A verseny már önmagában is érdekes dolog. Ha ez még a munkával is összefüg­gésben van, akkor népgazdasági, politikai hasznát hangsúlyozni, úgy érzem, szükség­telen is. A párt XIII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tisztele­tére országszerte munkaverseny-mozgalom bontakozott ki. Tehát van mihez kötni a felajánlásokat, és ebben azt érzem a leg­nagyszerűbbnek, hogy már negyedik év­tizede békében élhetünk és dolgozhatunk. Az én korosztályom csak tankönyvekből és szüleinek elbeszéléseiből ismeri a há­borút. Békében éltünk csak, és ezt kí­vánjuk megismertetni gyermekeinkkel is. Olvashattunk arról, hogy melyik válla­lat vagy üzem dolgozói milyen kongresz- szusi felajánlásokat tettek. Rövidffbb ha­táridő alatt, kevesebb költséggel igyekszik minden kollektíva hozzájárulni a siker­hez. Ha kiragadunk ezekből a felajánlá­sokból néhányat, láthatjuk, hogy 50 ezer forinttól kezdődően egészen a milliós nagyságrendekig húzódik ez a széles ská­la. És a régi mondás is azt mondja „sok kicsi sokra megy!” Hát még a sok „nagy”! Ügy látszik, lassan eljutunk oda, hogy ér­tékeinket igyekszünk megbecsülni, mun­kánkat pedig igazi közhaszonnal elvégez­ni, ami maga után vonja az egyéni bol­dogulásunkat is. De nézzünk egy példát. A Szekszárdi Állami Gazdaság brigádjai pótfelajánláso­kat is tettek. Kisebb brigád kisebb ösz- szegre, nagyobb pedig komolyabb pénzre vonatkozót. Mégis, az együttes jobb mun­ka, spórolt apró és nagy forintok hozták meg a hárommilliós teljes vállalást. És ez még csak egyetlen gazdaság, országunk egyetlen megyéjéből. Ugye azonnal érez­hetővé válik így, miért is csatlakoznak ehhez a mozgalomhoz egyre többen és többen. Vihar Részletesen beszámoltunk a megyét ért viharkárokról. Jobbára inkább csak a magánporták érezték meg a vihar okozta gondokat, de egy valami azért a közva­gyonból is szemetszúróan megrongálódott. A szekszárdi Fürdőház utcai aszfaltbur­kolatot kikezdte a víz, sok helyütt fel- púposodott, darabokban sodródott a sáros áradat kényének-kedvének kitéve. Lefelé a Marx Károly utcán, a Skála Áruház felé... Már évek óta gond volt és van ezzel a résszel. Sokáig épült és ezek sze­rint a felszíni vizek elvezetésének gond­ja mégsem oldódott meg megnyugtató mértékben. Fájlalható tény, hogy a ter­mészet valószínűleg nem utoljára „örven­deztetett” meg bennünket ilyen viharral. Pakson, a Petőfi utcában, ilyen magasan hömpölygött a város áradat És a mezőgazdaság A tömegkommunikáció fejlődése foly­tán, szinte mindenki naprakész informá­ciókkal rendelkezik, aki érdeklődő típus. Tehát nem mondok nagy újdonságot az­zal, hogy befejezéséhez közeledik az ara­tás országszerte. Megyénkben, mire ezek a sorok megjelennek, összességében befe­jeződik a kalászosok aratása. A szövet­kezetek és gazdaságok, a kedvező időjá­rást kihasználva mindent megtettek an­nak érdekében, hogy az 1984. évi termés biztonságba kerüljön. Jó ütemben halad a szalma betakarítása, a táblák szabaddá tétele a talajművelő gépek számára. A le­aratott területnek több mint ötven szá­zalékán végezték el a tarlóhántást. A jég több mint nyolc és félezer hektáron oko­zott kárt, ennek ellenére nagyon szép ter­mést takarítottak be átlagosan megyénk­ben. Nyugodtan várhatjuk tehát az ünne­pélyes kenyérszegést, mert mezőgazdasá­gunk az idén is bebizonyította, hogy hoz­záértéssel és összefogással — megtölti magtárainkat. SZABÓ SÁNDOR Fotó: Kapfinger A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents