Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-08 / 185. szám

4- Képújság 1984. augusztus 8. A Duna-kanyar új múzeuma Hajózástörténeti kiállítás Hajómodell a kiállításon A hegyes-völgyes, festői szépségű Duna-kanyar a művészek és turistáik paradi­csoma. Magyarország egyik legszebb vulkánikus hegysé­gének, a Börzsönynek a lá­bainál húzódik meg a lan- kás domboldalakkal körül­ölelt Zebegény, mely meg­hitt békéjével sokaknak kí­nál idillikus környezetet az alkotó munkához és a pihe­néshez. A magyar nyelv mű­velőinek egyik legnagyobb­ja, Kazinczy Ferenc „regé­nyes vögy”-nék nevezte a zebegényi tájat. A község belterületén mű­emléki látnivaló a XIV. szá­zadi gótikus templom, vala­mint a XIX. század első fe­léből származó öregmalom, amely mellett 1849-ből való kőkávás kút áll. Nem csoda, hogy már a második világ­háború előtti időszakban is a divatos nyaralóhelyek közé tartozott Zebegény. Napja­inkban ugyancsak kedvelt turisztikai központ ez a csöndes vidék. Mind többen fedezik fel szépségeit, érté­keit. A kis lélekszámú község­ben két állandó kiállítást te­kinthetnek meg az érdeklő­dők. Az egyik Szőnyi Ist­ván Kossuth-díjas festő- és grafikusművész hajdani mű­teremháza, amelyet 1963- ban emlékmúzeummá alakí­tottak át. Az 1920-as évek végétől kezdve a festő fő té­mája Zebegény romantikus környezete, a Duna-kanyar, a zebegényi parasztok világa, mindennapi élete. Képeit bensőséges líra és mély hu­manizmus hatja át. E kor­szakának kiemelkedő alkotá­sai: a Zebegényi temetés, az Átkelés a Dunán, a Zebegé­nyi est, a Szürke a Duna cí­mű remekművek. Hosszú időn át kizárólag az 1960-ban elhunyt művész munkásságát bemutató mú­zeummal büszkélkedhettek a helybeliek. Farkas Vince nyugdíjas hajóskapitány és felesége érdeme, hogy ez év július 12-én megnyílt a hiajó- zástörténeti állandó kiállí­tás, a Szőnyi út 9. szám alatt. Farkas Vince kapitány 28 évig szolgált különféle folya­mi hajókon. Eközben szor­galmasan gyűjtögette a hajó­zásról szóló szakkönyveket, rajzokat, néprajzi műveket. Saját kedvtelésére elkészí­tette számos hajó és csónak kicsinyített, faragott mását. Néhány munkáját már ko­rábban megvásárolta a köz­lekedési Múzeum és az Esz­tergomi Vízügyi Múzeum. Időközben a gyűjtemény egy­re szaporodott, és a tárgyak elhelyezésére már szűknek bizonyult az alkotó lakása. Ekkor a nyugdíjas hajóska­pitánynak az az ötlete tá­madt, hogy munkáit mások számára is hozzáférhetővé teszi. Feleségével egyetértés­ben házat vásároltak Zebe- gényben, amelyet múzeum­nak rendeztek be. A gyűjtemény, melynek minden darabját a házaspár közösen készítette, átfogó ké­pet ad a vízi közlekedés fej­lődéséről, a természet adta fatörzstől, vagy az indián bödöncsónakoktól kezdve a halászhajókon és kereskedel­mi gálykon át a legfejlettebb vitorlásokig, megszemlél­hetjük a különböző hajótí- pusök makettjeit. Az érdek­lődők megismerhetik, hogy milyen hajókat használtak a polinéziaiak, az egyiptomiak vagy a föníciaiak, de megte­kinthetik a XVIII. század­ban készült angol szállító­hajónak, a híres és hírhedt Bountynak a kicsinyített mását is. A Farkas házaspár közkincs- csé tette mindazt amit hosz- szú éveken át, fáradtságos, odaadó munkával együtt al­kotott, Zebegény pedig egy értékes múzeummal gazda­godott. A hajózási kiállítás létrehozásához segítséget nyújtott a MAHART és a Közlekedési Múzeum. Ez utóbbi látja el a szakmai fel­ügyeletet is. CSÍK IBOLYA Hétvégi előzetes a Dóm térről A szegedi szabadtéri játé­kokon a hét végén ismét há­rom előadást tartanak. Pén­teken lesz Kacsóh Pongrác: Rákóczi című daljátékának bemutatója. A mű régóta nem szerepelt már hazai színpadainkon. Legutóbb az ötven'es években két alka­lommal tűzték a rádió mű­sorára. Immár harmadik alkalom­mal vendégszerepei hazánk­ban a Grúz Állami Aka­démiai Népi Táncegyüt­tes Augusztus 8—9—10 —11-én a Margitszigeti Sza­badtéri Színpadon, augusz­tus 16—17—18-án a sze­gedi szabadtéri játékokon mutatja be produkcióját. Ebből az alkalomból sajtó- tájékoztatót tartottak kedd délelőtt a Fészek Művész­A két főszerepet Leblanc Győző és Pitti Katalin ala­kítja. A Rákóczi lesz műsoron augusztus 12-én, vasárnap is, míg szombaton Gounod: Faust című operáját tekint­hetik meg az érdeklődők. A Dóm téri előadások 20 óra 30 perckor kezdődnek. klubban az együttes vezetői. A táncegyüttes először 1949- ben, másodszor az 1970-es évek végén vendégszerepeit hazánkban. Idei fellépésükre is látványos programot ál­lítottak össze. Műsorukban a táncokon keresztül feleleve­nednek a grúz nép egykori és mai szokásai, példa erre a haroi tánc, a 'régi tbiliszi tánc, a lovas tánc. Házi Jogtanácsadó Vám és deviza A turizmus a XX. század népvándorlása. A turista- forgalomról készült statiszti­kák azt bizonyítják, hogy az egykori kalandozókból uta­zó nemzetté lettünk. Évente több millió magyar állam­polgár utazik külföldre. Ugyanennyi, vagy még több hazánkfiának kellene leg­alább az alapvető tudnivaló­kat ismernie a vámszabá­lyokkal kapcsolatosan. Hi­szen ebben az esetben is igaz, hogy: „a törvény nem tudása nem mentesít...” A Házi Jogtanácsadóban most átfogóan ismertetik az utasforgalommal kapcsolatos szabályokat és kitérnek a szeszfőzésre vonatkozó enge­délyezési, adózási kérdések­re, valamint arra, hogy mi tekintendő pénzügyi jogsértő cselekménynek. Néhány cím a tartalomból: Milyen tárgyak és értékek vihetők engedély nélkül kül­földre? Mennyi úti élelmet szabad engedély nélkül ki­vinni? Milyen áruk kivitelé­hez szükséges engedély? Mi­lyen értékben lehet külföld­ről árucikkeket behozni? Mi az úgynevezett BC-számla? Milyen előírások vonatkoz­nak a számítógépek vámke­zelésére ? Kik és milyen feltételek mellett foglalkozhatnak pá­linka előállításával? Mennyi a pálinka bérfőzési díja? Mennyi szeszadót köteles a főzető fizetni? Mi a vétség és mit jelent a jelentős ér­ték fogalma? Kire vonatko­zik a devizajogszabály? Me­lyek a leggyakrabban elő­forduló devizajogszabályt sértő cselekmények? KÖZGAZDASÁGI EGYETEMET VAGY KERESKEDELMI FŐISKOLÁT VÉGZETT FIATAL FÉRFIT azonnali belépéssel FELVESZ a TRITEX Kereskedelmi Vállalat szekszárdi lerakata, Béke-telep. Jelentkezés személyesen vagy írásban a lerakat vezetőjénél. (212) i Grúz táncosok vendégszereplése Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ A lap augusztusi számá­ban Botlások, bűnök, vizs­gálatok címen a brjanszki terület ügyésze beszél mun­kájáról, és teszi kézzelfog­hatóvá azokat az általános érvényű megállapításokat, amelyeket Alekszandr Re- kunkov, a Szovjetunió ál­lamügyésze mond el Egyén, társadalom, törvény című interjújában. A tanácstagok és képvise­lők törvényadta jogának ér­vényesülését szemlélteti az Egy fonónő interpellál című riport. A Szovjetunió egyik érde­kes írása a kalugai terület Premisl városának öreg al­ma materét mutatja be. A kétszáz esztendős intézetből sok kiválóság került ki; ne­velési hagyományai további jelentős pedagógiai sikere­ket ígérnek. Egy vállalkozó kedvű taní­tónő hozta létre Moszkva egyik legfiatalabb lakótele­pén, Orehovó-Boriszovban azt a képzőművészeti stúdi­ót, amelynek tagjai 7—13 éves gyerekek. A kör az egyik kislány-tagja után kap­ta a Vaszilisza Stúdió nevet. ősi szertartásokat őrző melódiák seregszemléje volt az orosz népi kórusok II. ta" lálkozója. Az itt fellépő egyik énekkar hagyománymentő tevékenységéről szól az Észa­ki daltermés című cikk. Ré­gi népszokás, a klaipedai tengerünnep továbbéléséről tudósít a Litvániai Neptu- nok című írás, melynek szer" zője egy tengerész. Nyikolaj Bocskov, a szov­jet orvosi genetika egyik ve­zető alakja Az egészség is örökölhető című cikkében azokat a kutatásokat és in­tézkedéseket tekinti át, ame­lyektől egészségesebb utódok születése remélhető. Több szovjet gyárban kezd­ték el a megmunkáló köz­pont típusú eszterga-, köszö" rű- és fúró-marógépek ké­szítését. A magas fokon auto­matizált és az új termékek gyártásához gyorsan átállít­ható rugalmas termelési rendszerekről tájékoztatja az olvasókat Borisz Balmont, a Szovjetunió szerszámgép- és szerszámipari minisztere. Az indiai szubkontinens első földalatti vasútjának építéséről mond el jó néhány érdekességet A calcuttai metró című összeállítás. A Magyar Állami Opera­ház megnyitásának 100. év­fordulója alkalmából az orosz és szovjet operaművé­szet magyarországi jelenlété­ről ad áttekintést Dalos László. Taskenti emlék Lukács Györgyről címmel Tamara Motiljova, a szovjet iroda­lomtudomány jelentős alak­ja villantja fel kifejező szí­nekkel a magyar filozó­fus második világháború alatti üzbegisztáni tartózko­dásának néhány mozzanatát. LÁNYOK,ASSZONYOK A Lányok, Asszonyok augusztusi számában G. Ko- rotkevics Nem lehet barátok nélkül élni című írásában beszámol a Mari Autonóm Terület és Vas megye test­vérkapcsolatairól. Befejezéséhez közeledik az évszázad építkezésének neve­zett vállalkozás, a Dajkál— Amur vasútvonal építése. Az ott dolgozókat, életüket, munkakörülményeiket mu­tatja be M. Bogdanova cik­ke, amelynek címe: A BAM legészakibb szakasza. Az irodalmi oldal Bállá László elbeszélését és a Kár- pátontúli terület fiatal ma­gyar költőinek verseit tar­talmazza. A Szovjetszkaja Zsenscsi- na szerkesztősége a nemzet­közi könyvkiállítások és -vá­sárok főigazgatóságával kö­zösen új gyermekrajzpályá- zatot hirdetett. A pályázati felhívás az augusztusi szám­ban olvasható. Az Országjárás című rovat ezúttal a Klaipédia Tenge­részeti Múzeumba és Akvá­riumba kalauzolja el az ol­vasót. A Szovjetunió népeinek művészetét ismertető rovat az arhangelszki Fehér-tengeri Motívumok gyár termékeit, ügyes kezű mestereit mutat­ja be. A mordvin Podlesznaja Tavla faluban képzőművé­szeti iskola működik. Az ott folyó munkát, a gyerekek al­kotásait ismerteti N. Szafro- nova Képzőművészeti iskola falun című írása. Folytatja a lap Anna Ga­garina visszaemlékezéseinek közlését. A gyerekeknek ad hasznos tanácsokat a szün­idő kellemesebbé tételéhez az Ügyeskedj, okoskodj! ro­vat. A mellékletben kézi­munka-leírások, ételreceptek és rejtvények várnak az ol­vasókra. szputnyik A nyugati tömegtájékozta­tás orgánumai, melyeknek jó része krónikusan szovjetel­lenes, az utóbbi időben egy­re gyakrabban foglalkozik az SZKP-val. Vajon mi e nagy érdeklődés oka? Szovjetoló- gus urak, figyelem! címmel A szerkesztő noteszából cí­mű rubrikában megjelent írás válaszol e sokoldalú kérdésre. Szovjet és amerikai fiata­lok immár tizenegyedik ta­lálkozóját rendezték meg ta­valy nyáron a szibériai Ir- kutszkban. Fiatalemberek, lá­nyok, fiatalasszonyok mond­ták el egymásnak vélemé­nyüket korunk nagy kérdé­seiről. Az amerikai fiatalok, amikor elutaztak a Szovjet­unióból, ezt mondták: a Szovjetunió nem fenyegeti az USA-t. Ezzel a címmel je­lent meg riport a találkozó­ról. A folyóirat folytatja Bo­risz Krotkov történelmi so­rozatát. Az augusztusi foly­tatás címe: Zavaros idők, lázongások. A szerző ez­úttal a XVII. század tör­ténelmi eseményeit tag­lalja. Az olvasó sok érdeke­set megtudhat Rettegett Ivánról, a félkegyelmű trón­örökösről, Fjodorról, aki ké­sőbb uralkodó lett, és a bölcs Borisz Godunovról. Egyre több magyar turis­ta utazik a Szovjetunióba, ezért is ajánljuk olvasóink figyelmébe a Gyöngyszem a Fekete-tenger partján című riportot, melynek révén megismerkedhetnek egy sa­játos mikroklímájú kis üdü­lőhellyel, a Fekete-tenger­parti Dagomisszal. A harmadik évezred küszö­bén a műszaki-tudományos forradalom új hulláma árasztja majd el az emberi­séget. Nem árt idejekorán felkészülni rá — figyelmez­tet Vlagyimir Engelgart aka­démikus, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia Molekulá­ris Biológiai Intézetének igazgatója, aki mellesleg ki­lencven éves. A tanulmány címe: a XXI. század embe­re. Miért marad távol a Szov­jetunió a XXIII. olimpiai já­tékoktól? E kérdés sokakat érdekel. A választ megkap­hatják kedves olvasóink a Hogyan rontották el az olim­piát? című írásból. A kérdés Európa-, sőt vi­lágszerte aktuális: Kiapaszt- hatjuk-e a városi szemét­tengert? Erre a kérdésre igyekszik válaszolni Aelita Asszovszkaja, a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa. Több izgalmas olvasniva­lót kínál az Orvostudomány című rovat. Két szenzációs műtétről ad hírt az egyik írás, míg a másik egy olyan esetről számol be, amikor egy tébécés beteg allergiás az antibiotikumokra. Ilyen­kor vajon mi a teendő? Az utóbbi írás címe: Jótevőim: a sors és embertársaim. Szerte a világon sokan szenvednek rövid-, illetve messzelátásban, szemtengely- ferdülésben. Ezek az embe­rek kénytelenek szemüveget viselni. Vajon ez megmásít­hatatlan, és örökké így lesz? A Szputnyik írása azt bizo­nyítja, hogy nem. És az em­ber eldobja a szemüveget biztató címmel közöl erről cikket a folyóirat. Vajon vannak-e még nap­jainkban aranyásók? Igen, válaszol Evald Szemjonov. S el is kalauzol közéjük Arany­ásók című riportjában. A könyvespolc rovat e ha­vi publikációjának címe: Negyvennégy augusztusában. Ebben részleteket olvasha­tunk Vlagyimir Bogomolov sikeres regényéből, melyet eddig a Szovjetunióban és annak határain túl huszon­hat nyelven, több mint hét­millió példányban adtak ki. SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom augusz­tusi száma többek közt Irina Raksa novelláiból közöl vá­logatást. Az Eurázsia, a Lambuskák és a Milyen nap van ma? című novellák a mai városi életet, a modern ember vívódásait, problémáit ábrázolják. Megtalálják a folyóiratban az olvasók Va- szil Bikov 1959-ben írt A váltóbot, és Ahmedhan Abu- Bakar darg nemzetiségű író Anyám, gyújtsd meg a napot című elbeszélését is. Otia Loszeliani grúz író Ketten a szigeten című regényének részlete — mely a háború kitörésének pillanatát örökí­ti meg két szerelmes fiatal életében — egészíti ki a pró­zarovatot. A Lírarovat Vjacseszlav Kuprijanov költeményeiből közöl válogatást. Az orosz költő verseit — amelyeket a hetvenes évek közepétől is­merhetett meg a magyar ol­vasó a Nagyvilágból, a Moz­gó Világból vagy éppen a rádiót hallgatva —, a filo­zófiai-logikai paradoxonok jellemzik. Számára a líra a világ minél mélyebb, gon­dolatibb és humánusabb ki­fejezésének eszköze. Nagyí­tólencséje igen sokszor a gyermeki szem. Verseit Rab Zsuzsa és Veress Miklós for­dította. Külön rovattal emlékezik meg a folyóirat a Szovjet írószövetség megalakulásá­nak ötvenedik évfordulójá­ról. Szovjet és magyar szer­zők (Alekszej Metcsenko, Ligyija Sztyisova, Valentyin Kotkin, Danyiil Granyin, Jurij Vercsenko, illetve Bot­ka Ferenc és Gaál Gábor) írásai mellett részletek ol­vashatók az első írókong­resszuson elhangzott felszó­lalásokból. A rovatot Botka Ferenc Magyar irodalmárok a Szovjetunióban (A polgár- háborútól a második világ­háborúig) című kislexikona egészíti ki. A folyóirat meg­emlékezik Balázs Béla szü­letésének századik évfordu­lójáról, és Így írunk címmel neves kortárs írók válaszait közli a Lityeraturnaja Gru- zija körkérdésére. A Közös dolgaink rovat a Moszkvá­ban tartott Nyugat-estről, il­letve Babits, Kosztolányi és Juhász Gyula műveinek szovjetunióbeli fogadtatásáról számol be, a Szemle rovat pedig Georgij Szemjonov Városi tájkép és Vaszil Bi­kov Baljós jel című új mű­véről közöl kritikát.

Next

/
Thumbnails
Contents