Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-08 / 185. szám
1984. augusztus 8. Képújság 5 Pártvezetőségi ülés - határszemlével Évtizedes gyakorlat a bölcskei Rákóczi Tsz-ben, hogy a nagy nyári betakarítás idején a pártvezetőségnek beszámol a szövetkezet elnöke a munkákról, de nemcsak — és nem elsősorban — az irodában, hanem a helyszínen. Egy rövid tájékoztatót hallgat meg a vezetőség a központban, majd előáll a szövetkezet^ mikrobusza, hogy a vezetőség tagjai a határban győződjenek meg, hogyan folyik a betakarítás, milyen nehézségek — esetleg elhárítható, politikai munkával is kiküszöbölendő — akadályok fékezik a munkát. Persze, nem itt kezdődik a pártvezetőség és a párt- szervezetek tevékenysége. Rendszeresen figyelemmel kísérik a gazdálkodást, a pártvezetőségi titkár részt vesz a szövetkezet vezetőségének ülésén, ahol a kampánytervet tárgyalják és fogadják el, az alapszervezetek taggyűlésén beszélik meg a helyzetet és tennivalókat. A betakarítási munkák közben kerül sor a határszemlés pártvezetőségi ülésre. Most éppen az utolsó napokat töltik a határban a kombáj- nok-kombájnosok, sofőrök, amikor a pártvezetőség megtekinti a határt. Zavartalan volt az aratás, a szállítás, menet közben semmiféle „beavatkozásra” nem volt szükség, inkább csak most, a nagy nyári munka végén, a tapasztalatok összegzésére. Az út első állomása a sziget. Kitűnő termőföldje van, tegnap vonultak el innen a kombájnok. Mint Ulbert Ádárn elnök mondja, — és a vezetőség tagjai láthatják is — folyik a szalma bálázása. A téesz összesen ezer hektárnyi búzaföldjéről 140 vagon szalmát várnak, a kis- bálák — tíz-tizenöt kilósak — a téesz-tagok portáira kerülnek, alomnak az állattartáshoz, a nagy, negyvenkilós bálákat a dunaújvárosi gyárba szállítják. Mint az a beszélgetésből kiderül, az első napokban problémát okozott a nagybálázógépnél, hogy nem volt megfelelő a kötözőzsineg. Ma már a folyamatos, zavartalan munkának eme akadályát elhárították. Irány, vissza a faluba, pontosabban a községen keresztül a határ másik „végébe”, Andráspusztára. Itt épült részben kölcsönnel, részben saját erőből a szövetkezet 1200 négyzetméter alapterületű, hatszáz vagonos új magtára. A vezetőségi tagok — egy kivételével — még nem látták, ezért érdeklődéssel szemlélik az új létesítményt, amely megoldja a tárolási gondokat. Eddig ugyanis tíz-húsz-harminc vagonos, régi, omladozó uradalmi magtárakban kellett tárolni a terményt, az sok szállítási költséggel járt és a minőséget is veszélyeztette. Borsos Mihály szárítóüzem- és magtárvezető ad szakszerű tájékoztatást az új létesítményről, amelyben pillanatnyilag a búzavetőmagot tárolják (a szövetkezet évről évre maga termeli meg a vetőmagot), vissza van még némi szerelési munka, ősszel kukoricával telik meg majd a tizenhárom méter magas, dunaújvárosi elemekből készült magtár. Mint az elnök még „otthon” elmondta, a betakarítás közben sikerült értékesíteni 421 vagon búzát — a várható termés egyharmadát — Madocsán rakták uszályba és szállították exportra. Egyenesen a gabonatáblákról, illetve a szárítóból-tisztítóból hordták a pótkocsis teherautók a búzát a madocsai Duna-partra, megtakarítva jelentős összeget a hagyományos szállítás- hoz-tároláshoz képest. Sok év gyakorlata ugyanis az volt, hogy tisztítás-szárítás után a szétszórtan fekvő magtárakba került a búza, majd — ilyen mennyiségnél akár egy hónapig is eltartó — vagonbarakás következett. Soha ilyen szépen, a betakarítással egy időben még nem történt az értékesítés, mint most — mondja az elnök. Az andráspusztai búzatábla a következő állomás. Utolsó napjukat töltik itt a kombájnok. Fekete Lajosné, a pártvezetőség titkárhelyettese megkérdezi Törjék István elnökhelyettest: Hány ember dolgozik a betakarítással? — A három Class Domi- nátort négy kombájnos kezeli (egyikük a váltó). Aztán itt vár három sofőr a három IFA-pótkocsis teherautóval, egy szerelő, egy irányító és egy vízhordó, összesen tíz ember. Nem számítva a magtárban dolgozókat. — Az elnök emlékezik: hatvankettőben volt 210 kaszás, ugyanennyi marokszedő, jó néhány kévekötő, csak a búza levágásához és kepékbe rakásához. Betakarítottunk akkor hatvankét vagon búzát. Most ez a tíz ember nemcsak levágja, hanem ki is csépeli ennek több mint tízszeresét. — És az ellátásuk? — Meleg étel — másfélszeres adag — a vendéglőből, tea, hideg üdítőital és vasárnap este, a munka befejeztével fejenként két üveg hideg sör... Az egyik Dominator áll. Mint megtudjuk, elszakadt a ventillátor-ékszíj, azt kell kicserélni. Pár perc után már ez a gép is „harapja” a búzatáblát. A vezetőség tagjai elköszönnek a kombájnosoktól. „hazafelé” az utunk „furulyázó” kukoricatáblák mellett visz, mint az egyik vezetőségi tag, Mészáros István megjegyzi, egy hónapja nincs eső, nagyon kellene már egy kis „égi áldás”. És ha jön, bár rekordtermés nem lesz kukoricából, de azért lesz mivel megtölteni az új magtárt. A borsót már nem nézzük meg, betakartása — mint az elínök a határszemle tapasztalatainak összegezésekor mondja — befejeződött. A százharminckét hektár magborsóra kedvező volt az időjárás, hektáronként tíz mázsával hozott többet a tervezettnél. Szalmáját is összegyűjtik és értékesítik. Kiváló téli takarmány lesz a téesz- tagok háztáji gazdaságai részére. Az utolsó búzatáblákban dolgoznak a kombájnok pár nap és a szalma-betakarítással is végeznek. Jöhet a következő termény, a kender. Tegnap megtörtént a vegyszeres lombtalanítás, jövő héten — a vesszőfeldolgozó üzem asszonyainak „mozgósításával” is, megkezdődhet a kender betakarítása. Zavartalan volt az idén a nyári betakarítás, ami az alapos, minden részletre kiterjedő előkészítésnek, a magasfokú gépesítettségnek, az „érdekeltek”, pontosabban a betakarítással foglalkozók pontos, lelkiismeretes, hozzáértő munkájának köszönhető. Ezzel összegezte a pártvezetőség titkárhelyettese a tapasztalatokat és a hallottakat. J. J. Első osztályú a minőség Rostién flttalőn (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A mezőgazdaságból történő nagymérvű munkaerőelvándorlás, ami elsősorban a nagy kézimunkaerő-igényű növények termesztését érintette, az elsők között okozott gondokat a rostlen termesztésében. Ezért feltétlenül szükségessé vált, hogy a Lenfonó és Szövőipari Vállalat — a lentermékek egyedüli hazai feldolgozója — gyors intézkedéseket tegyen a hazai alapanyag biztosítása érdekében. Ennek során felemelte a kóró átvételi árát és hitelekkel támogatta a mezőgazdasági üzemek lentermelésének korszerűsítését. 1977. január elsejével létrehozta a Budakalászi Rostlen- termelési Rendszert, amely koordinálja a hazai rostlen- termesztést. Dolgozik a TLZ tfpusú nyüvőgép Az attalai Vörös Csillag Termelőszövetkezet 1970 óta foglalkozik rostlentermelés- sel, a termelési tapasztalat, valamint az eredményes termesztéshez szükséges tecni- kai háttér biztosítva van. A gazdaság néhány éve borsó, vöröshere, bab vetőmagvak előállításán túl rostlen szaporítóanyagot is termel. A rostlen részleges feldolgozását a termelőszövetkezetben lévő gubóüzemben végzik el. A termesztés első éveiben a technikai felszereltség, valamint kellő termesztési tapasztalat hiányában a hozamok a mostanihoz képest alacsonyak voltak. A gazdaság szakvezetői felismerték, hogy eredményes rostlenter- mesztés csak magas színvonalú agrotechnikai, talajerőgazdálkodási és növényvédelmi háttérrel valósulhat meg. Így a rostlentermesz- tés az az ágazat, melyben az utóbbi években a legnagyobb technikai, fajta- és technológiai változások következtek be. A technikai háttér megváltozását a csökkenő fizikai munkaerő idézte elő leginkább. Ezek a tényezők tették szükségessé, hogy a gazdaság 1977-ben tagja legyen a BRTR-nek. Ezzel lehetőség nyílott a korszerű rostlentermesztés feltételeinek biztosítására a fajta, a gyomirtók, a növényvédelem, a korszerű betakarítás és tárolás területén egyaránt. Így a kezdeti 34 hektárról 1983-ra 187 hektárra növelték a termőterületet. Jelenleg a holland Regina fajtát termesztik. Régebben a Wierra, Fibra és Natasja fajtákat is termesztették. Az idei évben szintén Regina fajtát vetettek, mintegy 130 hektáron. A rostlentermesztés célja az üzemben többirányú: magas árbevétel, illetve jövedelem biztosítása, jó előveteményhatás biztosítása, a munkaerő-foglalkoztatás. Technológiájukban figyelembe veszik a Budakalászi Rostlentermelési Rendszer Irányelveit, mivel a termést a BUDAFLAX gyáregységeinek értékesítik (Fenékpuszta, Komárom, illetve Mikosdpuszta). Az idei májusi csapadékos és hűvös időjárás nagyon kedvezett a rostlentermesz- tésnek. Igali József főagro- nómus elmondása szerint az idén kitűnő a termés és ami örvendetes: a lengyárak szakemberei az összes területen első osztályú lent találtak, illetve minősítettek. A terület felén elvégezték a lennyűvést és mintegy 50 hektáron befejezték a bálázást a Hesston-típusú körbálázóval. Ügy tapasztaltuk, hogy az idei kitűnő termés nemcsak a kedvező időjárásnak, hanem a technológia pontosabb betartásának és a vegyszeres gyomirtás sikeresebb végrehajtásának — alap- és felül- kezelés — köszönhető. A budakalászi rostlentermelési rendszer, a szombathelyi kutatóállomás és a termelők összefogása révén a termesztéstechnológia precízebb alkalmazásával, a rejtett tartalékok feltárásával, kis befektetéssel, a tárolás színvonalának javításával fokozni lehet a terméseredményeket, és minőségileg jobb kórót termelve lehetővé válik az ipari feldolgozás során a rosthozam növelése is. BODÖ IMRE Bálázás Fotó: Dombai István A Kemikál Építőanyagipari Vállalat megkezdte az újfajta, szilikonos homlokzaitfes- ték nagyüzemi gyártását. A mészfesték minőségét javították a szilikonos adalékkal, amely időtállóbbá teszi ezt a bevonatat Különösen kedvező, hogy erről a festékről lepereg a rácsapódó eső, nem ázik át a fal, s ennélfogva növeli annak élettartamát és egyúttal a vízfelszívódás megakadályozásával az épület fűtési költségeit is csökkenti. A cementes vakolatra három rétegben ráfestett szilikonos fesiték olcsóbb a műgyanta adalékkal készített bevonatnál és a nemesvako- latnál, tehát kedvez a magánlakás-építőknek, de főként tömeges felhasználás esetén — a régi lakótömbök felújításánál — csökkenti lényegesen a költségeket. Az új terméket .több minit negyvenféle színárnyalatban gyártják, mert a gyártmány- fejlesztés fontos feladata volt az is, hogy az új homlokzait- festék színválasztéka kielégítse a műemlékvédelem igényeit is. Az idén mintegy ötven tonna szilikonos homlokzatfestéket állítanak elő, amely 60-70 ezer négyzetméter falfelülethez elegendő. A sajátház-építők 20 kilogrammos csomagolásban kapják a festéket, amely 25-30 négyzetméter homlokzat bevonására elegendő. Műanyag tartályok A Fővárosi Műanyagipari Vállalat műanyag söröshordói felkeltették a gyógyszer- és növényvédőszer- gyárak érdeklődését, amelyek már eddig is többféle műanyag tartályt, valamint a technológiai folyamatokat összekötő műanyag vezetékeket vásároltak a Fővárosi Műanyagipari Vállalattól. Általában régi, lemezből készült saválló tartályaikat váltották fel a vegyszerek károsító hatására ugyancsak közömbös, de korszerűbb műanyag termékekkel. A gyár most még csak olyan műanyag hordókat készít a vegyipari vállalatoknak, amelyek fala a sörtartályokhoz hasonlóan 4—6 atmoszféra nyomást bír el. Tervezik azonban, hogy ennél jóval nagyobb, akár 60 atmoszféra nyomásnak is ellenálló hordókat szállítanak majd. A gyógyszer- és növényvédőszer-gyárak mellett más vegyipari vállalatok is jól hasznosíthatnák ezeket a műanyag tartályokat, s igényeik kielégítésére nem is kell soká várakozniuk Ingyenes műtrágyázási szaktanácsadás Segít a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás A MÉM számítástechnikai fejlesztési terveinek kiemelt feladata volt az országos méretű Agrokémiai és Információs Rendszer (AIJR) kialakítása. E rendszer alapkoncepciója az volt, hogy táblaszintű adatokat gyűjtünk ia mezőgazdasági üzemektől és az azoktól nyerhető információkat az irányítás és a termelés szolgálatába állítsuk. 1981-ben a rendszer keretében a Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson is adatfeldolgozási csoportot hoztunk létre, majd 1983. első félévében egy VT 20—A kisszámító- gépet állítottunk munkába. Lehetővé vált, hogy a beérkezett bizonylatok szakmai ellenőrzését és kódolását követően az állomáson történjen az adatok rögzítése és a táradatfeldolgozó hálózat segítségével azok továbbítása a központi számítógépre, Budapestre. Az eltelt egy év alatt megteremtettük a feldolgozásokhoz legszükségesebb programok és adatstruktúrák együttesét. A mezőgazdasági termelésben keletkezett naturális adatok feldolgozásának hazánkban nincsenek hagyományai, elsősorban jelene, de még inkább jövője van. Az eddigi számítógépes tevékenységünk eredményeiből adódóan olyan adatbázis áll rendelkezésünkre, aminek felhasználásával az üzemi szakemberek növénytermesztéssel kapcsolatos információs igényeit ki tudjuk elégíteni. Az országos adatbázis adatai elsősorban olyan elemzések alapadatait adják, amelyek segítségével az eddigi ismereteinket pontosíthatjuk és bővíthetjük. Az elemzéseket többváltozós matematikai módszerekkel végzik az Állami Számítógépes Szolgálat (ÁSZSZ) nagy számítógépén. A módszerek legérzékenyebb pontja — és itt van a mezőgazdászoknak egyik fontos szerepe — a vizsgálatok irányának meghatározása, azaz a vizsgált komponensek helyes megválasztása. Az első eredmények egyikének tekintjük, hogy meghatározták azokat a termelési függvényeket, amelyek segítségével fajtacsoportos ill. meteorológiai körzetcsoportos műtrágyázási javaslatot adhatunk. A megyei adatbázis struktúrája úgy került kialakításra, hogy elsősorban a tápanyag-utánpótlási programrendszer alapadatait szolgáltassa. E programrendszer előnye, hogy a növények fajlagos tápanyagigényeit bármely megye a helyi adottságainak figyelembevételével módosíthatja. A fentiekben vázlatosan ismertetett számítógépes feldolgozás alapján állomásunk a megye termelőüzemeinek az 1984/85-ös termelési évre ingyenes, több alternatívás számítógépes műtrágyázási javaslatot készít őszi búza, őszi árpa, kukorica és napraforgó kultúrákra, a tábla- törzskönyvi technológiai szelvények és tervadatok üzemektől történő beérkezését követő 30 napon belül. A gépi szaktanácsadásunk módszerét nem tartjuk még véglegesnek, hanem azt ellenőrizzük és a gyakorlat újabb kutatási tapasztalataival fejlesztjük tovább. Ezzel is szolgálni kívánjuk a gazdaságosabb növénytáplálás megvalósításán keresztül az eredményesebb termelést. DR. GERGELY ISTVÁN Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás
