Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-08 / 185. szám

1984. augusztus 8.

MÉPÜJSÁG 3

Vegyes vállalatok

KNEB-vizsgálat a műanyag-felhasználásról

A népi ellenőrök ezekben a napokban kezdik meg azt a széles körű vizsgálatot, amelynek révén felmérik, hogy miként hajtják végre a gazdaságos anyagfelhasználásról, és a technológiák korszerűsítéséről hozott minisztertanácsi határozatot a műanyag-feldolgozásban és -fel- használásban. A program szerint az ellenőrzés egyrészt a műanyagipari vállalatoknál elért és mérhető anyagköltség-megtakarításra, másrészt a hagyományos szerkezetű anyagok műanyaggal történő helyettesítésére terjed ki. A gyártók mellett vizsgálni fogják a műanyag- ipari termékeket felhasználó főbb területeket is, például az építőipart, a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart.

A minsztertanácsi határozatot követően az Ipari Minisztérium intézkedési tervet dolgozott ki a műanyagok gazdaságos felhasználására. A célok között első helyen szerepel, hogy a hagyományos anyagokat minél több területen műanyagok váltsák fel, s a konvertibilis elszámolású piacról származó alapanyagok felhasználását csökkentsék a vállalatok. A tervek szerint jelentős lehet az áruk túlméretezésének csökkentésével, a gyorsan megtérülő kisebb beruházásokkal és az újra hasznosított hulladékokkal elérhető

anyagmegtakarítás is. A KNER vizsgálatának fő célja, hogy felmérje: hol tartanak ezeknek, a népgazdaság szempontjából nagy jelentőségű feladatoknak a végrehajtásában, s időközben milyen új, hatékony megoldásokat sikerült kidolgozni.

A vizsgálat kiterjed az inintézkedési terv kiemelt feladataiban érintett legtöbb műanyaggyártó, -feldolgozó és -felhasználó vállalatra. A többhónapos munka során a műanyagtarékossági akciók megvalósításáról készített vállalati anyagok mellett felhasználják az Országos Tervhivatal és a Műanyagipari Kutató Intézet adtait is.

A minisztériumoknál egyebek között arról tájékozódnak a népi ellenőrök, hogy az irányítás, az ellenőrzés és az információs rendszer alkalmas-e a jó kezdeményezések felkarolására, az akadályok elhárítására, s az egyes akciók eredményeinek pontos felmérésére, értékelésére. A gazdálkodó egységeknek arról kell számot ad- niok, takarékossági akcióik műszaki-gazdasági előkészítése valóban megalapozza-e a feladatok tervszerű végrehajtását; milyen új termékeket fejlesztettek ki, végeztek-e piackutatást, kellő propagandamunkát. Elemzik továbbá a minőségellenőrzés helyzetét, s azt, hogy a vállalatok miként korszerűsítették — a gazdaságos anyagfelhasználás követelményeinek megfelelően — belső érdekeltségi rendszerüket. Kiterjed a vizsgálódás a mű- anyagfeldolgozó-ipari termékek áraira, hazai és külföldi versenyképességére, s a továbblépés külső feltételeinek megismerésére.

Az öt megyét és a fővárost, valamint több főhatóságot érintő vizsgálat összegzését a jövő év elejére tervezik, s a tapasztalatokat a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén értékelik majd. (MTI)

Az elmúlt hetekben több olyan új közös vállalat alakult, amelyekben saját tőkével külföldi cégek is részt vesznek. Jelenleg már 27 ilyen tevékenykedik, s további 5-6 előkészítésén, közeli megalakításán már dolgoznak a szakemberek.

Az 1972 óta létrehozott vegyes vállalatok között még mindig kisebbségben vannak a termelőcélú vállalkozások. A kedvezőtlen tendencia azonban módosulóban van. Tavaly és az idén elsősorban termelő vegyes vállalatok jöttek létre, amelyek segítenek a hazai hiánycikkek számának csökkentésében, az ellátás javításában, és az esetek többségében az export növelésében is. A közelmúltban alakult Hungarokork Amorim Kft — az első magyarportugál vállalat — például parafadugók és más parafa- termékek gyártását kezdi meg. A Hungarofeder Kft magyar-osztrák vegyes vállalat új tollfeldolgozó üzemében a gépeket az idén állították munkába. Évente 250 ezer tonna konfekcionálható baromfitollat dolgoznak fel és exportálnak. Az osztrák Bramac céggel a napokban megalakított korlátozott felelősségű .társaság beton tető- cserepeket fog készíteni. Ez utóbbit jelentősnek számító, 300 millió forintos alaptőkével hozták létre az alapítók, ami azt jelzi, hogy a vegyes vállalatok szerepe nő a külföldi tőke bevonásában.

A vállalkozások zöme 5-10 millió forintos alaptőkével kezdite meg tevékenységét. Közöttük csak néhány olyan cég akad, ahol a közös anyagi eszközök értéke meghaladja az 50, illetve a 100 millió forintot. A nagyszabású, tőkeigényes társulások létrehozásához a külpiaci feltételek továbbra sem kedveznek, ennek ellenére a külföldi vállalkozók érdeklődése nő a magyar piac iránt.

A KSH felmérése

Főbb népgazdasági folyamatok

A Statisztikai Kiadó Vállalat „Főbb népgazdasági folyamatok” címmel átfogó elemzést tett közzé arról, hogyan alakult a termelés és a felhasználás, a beruházás, az export és az import, a népgazdasági és a vállalati jövedelem, a foglalkoztatottság, a bérek, a keresetek, a vásárlóerő és a lakosság fogyasztása a VI. ötéves tervidőszak első három évében.

Az elemzés megállapítja, hogy a gazdasági fejlődés főbb tendenciái megfelelnek a XII. pártkongresszus által jóváhagyott irányzatoknak: javult az ország külgazdasági egyensúlya és nem csökkent a lakosság életszínvonala. A külgazdasági stabilizáció csak a belső felhasználás korlátozásával volt elérhető, ezért volt szükség az import csökkentésére és az export növelésére. A nemzetközi fizetési mérleg javítása érdekében 1980 óta 11 százalékkal csökkentették a beruházások mennyiségét, a színvonal jelenleg az 1976. évivel azonos. 1982-ben — tíz év óta először — 6,8 milliard, 1983-ban 17,6 milliárd iorint kiviteli többlet keletkezett.

1983-ban a nemzeti jövedelem a tervezettnek meg- ielelően alakult. Döntő többségét — mintegy kétharmadát — továbbra is az ipar és i mezőgazdaság termelte, vár ez utóbbi értéke — a cedvezőtlen időjárás miatt — tavaly a korábbi évekkel illentétben kissé csökkent. \z állami ipar termelése kismértékben növekedett, a izövetkezeti iparé azonban i kereslet lanyhulása, myagellátási gondok és lét- :zámproblémák miatt 5,2 izázalékkal visszaesett.

A kisvállalkozások, a vál- alati- és magán-mumkakö- ősségek, az elmúlt évben ,6 milliárd forintnyi terme- ési értéket hozták létre.

A készletfelhalmozás az lmúlt évben igen mérsékelt, a korábbinál számottevően kisebb volt. Ez önmagában nem jelentene gondot, hiszen a szabályozók és az érdekeltségi rendszer egyaránt az alacsonyabb készletezési szintet részesíti előnyben. Probléma azonban, hogy főként a fontos, exportálható áruk készlete csökkent. Az ipari és kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek készletgazdálkodására az utóbbi két esztendőben jellemző, hogy az első háromnegyed évben erősen csökkentik, az utolsó negyedévben pedig nagymértékben növelik készleteiket. Az erős ingadozások hátráltatják a termelés és forgalmazás normális ütemét.

A foglalkoztatottság és a létszámarányok adatai azt mutatják, hogy 1976 óta fokozatosan csökken az aktív keresők létszáma. Az .idén január elsején 4 millió 935 ezren dolgoztak, 35 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korában, s mintegy 80 ezerrel alacsonyabb a létszám, mint a hatodik ötéves terv indulásakor. A legnagyobb a létszámcsökkenés az építőiparban — három év alatt mintegy 9 százalék — és az iparban — mintegy 5 százalék — de a szállításban, valamint a kereskedelemben is kevesebb a munkavállaló. Csökkent a műszaki munkakörben dolgozók és a számviteli, ügyviteli alkalmazottak létszáma is, míg az igazgatási, gazdasági, valamint az egészségügyi és kulturális munkahelyeken mintegy hat százalékkal többen dolgoznak, mint három

évvel ezelőtt. Az utóbbi három évben jóval többen változtattak munkahelyet, mint korábban, 1980-ban 547, a következő két évben 608, illetve 609 ezren, s 80 százalékuk fizikai dolgozó volt. Egyedül az építőiparban mérséklődött némileg a fluktuáció, a népgazdaság ösz- szes többi ágazatában növekedett, legjobban — 42 százalékkal — a mezőgazdaságban. A munkahelyváltoztatást többségében a dolgozók határozták el, a munkáltató mindössze az esetek 4—7 százalékában volt a kezdeményező. A munkaerő tudatos irányítására, a szervezett átcsoportosításra irányuló törekvések egyelőre nem hoztak számottevő eredményt.

A lakosság kommunális ellátása jelentős mértékben javult. A tervidőszak első három évében 380 ezer lakást kapcsoltak be a vezetékes vízellátásba, s most már több, mint 2,3 millió család lakásába j.ut el az egészséges ivóvíz. Az elmúlt három évben 75 települést kapcsoltak be a gázhálózatba, ezzel az ellátott települések száma 227-re emelkedett. További 73 helyen tervezik, illetve már építik a gázvezetéket.

Az egészségügyi ellátás fejlesztési célkitűzéseit az elmúlt három évben nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. A korábbiaknál hatékonyabbnak mondható

azonban az orvosi ellátás.

Az egészségügyi intézmények integrációjának eredményeként ugyanis már ritkábban duplázódnak a vizsgálatok, egységessé vált a diagnosztika, s részben ennek köszönhetően valamelyest csökkent a fekvőbetegápolás ideje, és rövidebb a kórházi felvételre várakozás időtartama.

Aminek súlya van az életben

Reinhardt Ibolya

Reinhardt Ibolya, a szekszárdi Garay János Gimnázium most végzett diákja, volt KISZ-titkár befejezte a mai napra a mosogatást. Alig egy órája, hogy hazaérkezett a Szekszárdi Húskombinát konyhájáról, ahol hollandiai útjára diákmunkásként gyűjt egy kis pénzt. Miközben abba a szekszárdi Kölcsey lakótelepi lakásba, ahol édesanyjával együtt él, befelé araszolok, hallom, hogy beszélgetőtársam jöttémig a ’80-as évek egyik progresszív rock-szupercsa- patának, a Dire Straits-nek a dalaival töltötte idejét.

Ez a szoba nem leányszoba ! A berendezési tárgyak, a lemezek, a könyvek, a szoba ajtajára ragasztott tájképek és a Reinhardt Ibolya íróasztalára kézzel felírt idézetek már jellemzik is lakóját.

Az állólámpa burájára feltett girardi — mely a ballagáskor a garays lányok fején ékeskedett — valahogy nem illik ide. A szekrényben őáltala az NDK-tenger- parton szedett és édesapja Franciaországból és Algériából hozta kagylók és kövek között két díszdoboz: egy piros és egy kék.

Az elsőben a Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetés, a másikban a Garay János Gimnázium emlékérme lapul.

— Miért éppen gimnáziumba jelentkezett? — kérdezem a rendkívül csinos, halk beszédű szekszárdi lánytól.

— Édesanyám mondta az általános végén, hogy ne oda jelentkezzem, mert ott hátha „megbolondulok” és nem fogok tanulni. Én erre azt feleltem, hogy mindenképpen szeretnék továbbtanulni. Nyolcadik végén éppen építészmérnök akartam lenni, mert kedvelem a matematikát és a szép házakat. A gi- miben jöttem rá, kár lett volna, ha Pécsre, az építészetibe jelentkezem, mert a fizikát különösebben nem szeretem.

íróasztalán a több tucat szovjet levél mellett egy kék útlevél és MALÉV-repülő- jegy, meg egy német nyelvű könyv.

— Mennyire élt meg a szekszárdi IV-es iskolából hozott tudásából?

— Rengeteget jelentett az az iskola — folytatja Ibolya. — Az első évben szinte nem is kellett matematikát tanulnom. Sokat kaptam attól a közösségtől, tanáraimtól. A Garaytól pedig rengeteg tanulást vártam. Mindig azzal ijesztgettek, hogy a gi- miben jól fel kell kötni az alsóneműt és minden időm el fog menni a tanulással. Szerencsére nem ez lett belőle. Nem kellett annyit és úgy tanulni, ahogy én elképzeltem.

Nem túloz. És nem azért, mert jóval a jeles felett fejezte be gimnáziumi tanulmányát. Más is hasonló véleményekkel volt felőle. Jelesnél több eredményét sportolással és a KISZ-es munkával együtt érte el.

e

Zentai András, a szekszárkinyitja a nevezetes kék dobozt. A művészi értékében is jelentős emlékérem alján két betű: BM. Igen, Borsos Miklós alkotása. Akik pedig a mester jelképes tiszteletdíjért készítette kitüntetésre a célt felismerve összeadták a pénzt, azok a szülői munkaközösség tagjai. Zentai András felolvassa az első ízben 1983-ban adományozott emlékérem odaítélésének kritériumát.

— Kik kaphatják? Minden évben öten. Volt garaysták, most végzettek és az iskola tanárai. Azok, akik, iskolánkban égy néven át kiváló tanulmányi és közösségi munkát végeztek, valamint akik iskolájukért hosszú időn át kiemelkedő tevékenységet folytattak. És még: akik öregdiákként a társadalmi élet különböző területén köz- megbecsülésre méltó munkát végeznek. Az emlékérem adományozásáról demokratikus fórum dönt. Bizottság, amelyben a nevelőtestület, az iskolai KISZ-bizottság, a szülői munkaközösség tagjai vannak.

— Volt már előzménye a KISZ-munkájának? — kérdezem Ibolyát.

— Igen — mosolyodik el. — Az általános iskolában csapattitkár voltam. A gimnáziumban mint mindenki, az első évben én is KISZ- tag lettem és mindjárt a vegyes alapszervezet osztály- diákbizottságának a titkára. Majd az akkori választáson az iskola szervezőtitkára, másodikban pedig iskolai KISZ-titkár.

— Másodikban! — mondom. — Nem irigylem. A tanulás közepén és a mindenre legfogékonyabb korban.

zőtitkárként is dolgoztam. Rohangáltam mindig és mindenki ismert. Szerettem a mozgalmi munkát, a társaságot, azt az izgatott légkört, amely minket mindig körülvett, örültem társaimnak, amikor elkezdtük csinálni az iskolai újságot, de akkor is tisztelettel gondoltam rájuk, amikor valamilyen iskolai vagy túrafeladatot teljesítettek.

Nem érte Reinhardt Ibolyát meglepetésként a hír, hogy emlékéremmel ismeri el iskolája négyévi tanulmányi és mozgalmi munkáját. No, nem történt „műszaki hiba”. Csupán arról van szó, hogy az iskolai ballagás próbájakor az igazgató mondta, hogy ő, illetve még három társa hová álljon.

— Mire gondolt ekkor?

— Nékem nem is az érem jelenti az értéket, hanem ami mögötte van. A munkám, kapcsolataim osztálytársaimmal és a tanárokkal. Konfliktusaim a tantestülettel, a gyerekek és egyes KlSZ-dol- gok miatt, veszekedéseim a diákokkal, mert sokszor nem nekik, hanem a pedagógusoknak volt igazuk. Ez van mögötte.

— A közgazdasági egyetemre indul szeptemberben. Mit visz magával, amit nem akar eldobni, mert a Garay gimnáziumtól kapta?

Nem gondolkozik, amikor erre a kérdésre válaszol:

— Tudást. Azt, hogy jól éreztem magam. Nemcsak a gimiben, hanem a gimivel kapcsolatos minden más programon. Ahová eljutottam a KISZ-szel, azt is mind a gimnáziumnak köszönhetem. És rengeteg ismerőst.

di Garay János Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola igazgatója irodájában

— Azért ennyire nem volt kemény! Sokat segített ne- kom, hogy korábban szerveA Borsos Miklós alkotta Garay-emlékérem

— Ide, az íróasztalát borító kartonlapra írta Jorge Semprun egy mondatát, ami a Nagy Utazás című művében olvasható. Kérem, idézze nekem.

— „Aminek legnagyobb súlya van életedben, az néhány ember, akit ismertél, a többi dolgok, bármivel gazdagítanak is csupán eszközök, hogy eljuss az emberekhez.” Ez fontos nekem, és így...

SZŰCS LÄSZLÖ JÁNOS