Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-05 / 183. szám
1984. augusztus 5. /'too**''it IRlEPÜJSAG ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mi a köteles rész és mi annak a mértéke ? Több olvasó érdeklődésére dr. Deák Konrád ad tájékoztatást arról, hogy mi a köteles rész és mi annak a mértéke? — A köteles rész olyan rész a hagyatékból, amelyet a jogosultnak akkor is meg kell kapnia, ha az örökhagyó nem kívánt neki semmit sem hagyni. Az örökhagyó halála esetére szabadon rendelkezhet vagyonával, azt jelöli ki örökösül, akit akar. Az örökhagyóhoz legközelebb álló hozzátartozókat azonban védik az öröklési jog szabályai azzal, hogy bizonyos részt akkor is juttatnak neki az örökhagyó vagyonából, ha az örökhagyó után semmi hagyaték nem maradit, védik ezek a szabályok a hozzátartozókat az ellen is, hogy az örökhagyó még életében elajándékozza a vagyonát. A köteles rész kiszámításában ugyanis figyelembe kell venni mindazt, amit az örökhagyó még életében bizonyos határidőn belül elajándékozott, továbbá amit végrendelettel másnak adott. Mindezek összeadva jelenítik az örökhagyó vagyonát. Pontosabban azt a hagyatékot, amely halála után megmaradt volna, (ha nem adja másnak) s így abból a jogosult hozzátartozók is megkaphatták volna a maguk részét. — Említettük, hogy a köteles részre az örökhagyó legközelebbi hozzátartozói jogosultak. Nos ezek a köteles részre jogosult hozzátartozók: az örökhagyó leszármazói (gyermekei, örökbefogadott gyermekei, unokái, dédunokái stb.) a házastársa és a szülei (ide értve az örökbefogadó szülőt is). Más hozzátartozó nem jogosult köteles részre. Kihangsúlyozandó azonban, hogy a jogosult is csak akkor követelhet köteles részt, ha egyébként örökölhetne a hagyatékból, tehát nem érdemtelen arra, vagy nem tagadta ki az örökhagyó. Ha a köteles részre jogosult kiesett, a soron következő örökös követelhet köteles részt. Pl. a gyermek érdemtelen, így kiesik, ezért helyette az unoka örököl, s így követelhet köteles részit. — A leszármazó köteles része fele annak, ami neki mint törvényes örökösnek jutna. A szülő és a házastárs köteles részének mértékével — érdeklődés esetén — más alkalommal foglalkozunk. Fizettek, de nem fürödtek? Szabó Ferencnétől — Nagy- mányok, Táncsics u. 15. — kapott levelet szerkesztőségünk, melyben a következőket írta: „Sok szépet és jót hallottunk a gunarasi Termálfürdőről, éppen ezént úgy gondoltuk, hogy gyermekeink osztálykirándulásra oda utazzanak tanárok és szülők kíséretében. Ez sikerült is. Mivel nagyon esett az eső, kint fürödni nem lehetett, megkértük a fedetjt fürdő főorvosát, engedje meg, hogy a gyerekek a fürdőbe bemehessenek. Engedélyt is megkaptuk, kb. fél 11-kor megvettük a jegyekeit. Nagy volt az öröm, hogy bár rossz idő van, mégis sikerül a kirándulás. Az öröm azonban nem tartott sokáig, mert 11-kor jött a főorvos, szólt, hogy jöjjünk ki a vízből mert egy újabb turnus érkezett, és ők is szeretnének fürödni. Mi úgy gondoltuk, hogy 12-ig a gyerekek megebédelnek, majd újra lubickolhatnak. Ekkor újabb „felszólítás” következett, mely szerint fél órán belül el kell hagyni a helyiséget és a fürdő iterületélt. Sajnos, a magyarázat csak a fent említett volt ismét. Tehát fizettünk, de nem fürödhet- tünk.” A levélre a választ a városi tanács kórházától, dr. Zahorcsek Alfonz kórházigazgató-főorvos küldte meg szerkesztőségünknek : — A látogatás 1984. június 7-én — mint Szabó Ferenc- né is írja — esős, borús napon történt. „Szerencsés” volt-e ilyen időben elindulni, ezen utólag is érdemes meditálni. — A gunarasi „termálfürdő és a Gyógyfürdő” — az Utóbbit a levélíró fedett fürdőnek említi — egymástól teljesen különböző feladatok ellátására épülitek, és másmás szolgáltatást nyújtanak. A gyógyfürdő elsősorban a beteg emberek gyógyítására szolgál. Az említett napon, sajnos, több kiránduló diák- és nyugdíjas csoporjt érkezett. A gyógyfürdő vezetője mind- annyiuknak igyekezett enyhíteni az időjárás okozta kellemetlenségeket és hozzájárult a gyógyfürdő használatához azzal, hogy a csoportvezető pedagógusok egyezzenek meg a váltás időpontjában. Végülis a gyerekek fél 11-től 13 óráig, a következő csoporté pedig 13.30-itól 15 óráig voltak a fürdőben és felfrissített, tiszta vízben jót lubickoltak és megelégedetten távoztak. Miért szűnik meg? Szerkesztőségünknek küldte levelét Stepán Tibor szászvári (Patak u. 6.) olvasónk, melyben a gunarasi gyógyfürdővel kapcsolatos észrevételeit írta meg: „Mint ismeretes, a két fürdő, a strandrész a vízmű, a téli fürdő a kórház tulajdonában van. Ez a kettősség sok bosszúságot okoz. A téli fürdőben van a fodrászat, a pedikűr, ahol szolid árak mellett nagyszerű kiszolgálást kap a vendég. A téli fürdő főbejáratán keresztül lehet igénybe venni a szolgáltatásokat amiket tudomásom szerint meg akarnak szüntetni, ami nagy hiba lenne. Milyen gyógyfürdő az, ahol nincs pedikür és fodrászat” ? A Dombóvár Városi Tanács V. B. városgazdálkodási osztályának vezetője. Csillag László a következőket válaszolta: — Mint ismeretes Stepán Tibor előtt, a gunarasi fürdő üzemeltetése a gyógyászat szakszerűbb ellátása miatt megoszlik a Víz- és Csatornamű Vállalat, valamint a városi kórház között. A strandfürdőt a Víz- és Csatornamű Vállalat, míg a fedett fürdőt, a gyógyászati részt, a városi kórház tartja fenn és üzemelteti. — Miután a fürdő alkalmazottai is külön-külön szervhez tartoznak, így azok szociális ellátásához külön kellett helyet biztosítani. A fedett fürdőrészben nem volt más lehetőség a fenti probléma megoldására, mint az, hogy a fodrász- és pedikür- szolgáltatás helyiségét vegyék igénybe e célra, amíg más megoldást, esetleges épület- bővítéssel nem tudnak biztosítani a kórház vezetői. T elefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A Munka Törvény- könyvének egyetlen §-át módosítja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 11. számú törvényerejű rendelete, s a munkaviszonnyal összefüggő egyes kérdésekről szóló korábbi jogszabálynak ugyancsak egyetlen rendelkezését módosítja az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal 12/1984. (VII. 1.) ÁBMH számú rendelkezése. A törvényerejű rendelet 'kimondja, hogy: „A közvetlen felsőbb szak- szervezeti szerv egyetértése szükséges a saját munkáltatójánál választott szakszervezeti tisztséget betöltő dolgozó más munkahelyre beosztásához, továbbá munka- viszonyának a munkáltató által való megszüntetéséhez, valamint áthelyezés esetén új munkahelye elfoglalására kitűzött időpont megállapításához. Az ilyen tisztségviselő elleni fegyelmi megindításáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre való beosztásáról a felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.” Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal említett rendelkezése szerint pedig: „A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek a munkáltatónál választott tisztséget betöltő tagját, valamint a Magyar Úttörők Szövetségének a munkáltatónál csapatvezetői vagy rajvezetői tisztséget betöltő tagjait a szakszervezet választott tisztségvisélőivel azonos védelem illeti meg.” Mindkét jogszabály 1984. évi július hó 1. napján hatályba lépett. A belkereskedelmi miniszter 3/1984. (VII. 1.) Bk. M. számú rendelete a játék- és pénznyerő automaták működtetéséről, a szórakoztató játékokról és a zeneszolgáltatásról szótló korábbi szabályozást módosítja, s a módosítás szerint játékautomata, kártyajáték, valamint egyéb szórakoztató játék (billiárd, teke, stb.) az illetékes tanács vb. első fokú kereskedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének engedélyével folytatható, ezt az engedélyt pedig az üzemeltető köteles beszerezni. Kihangsúlyozandó, hogy pénznyerő automata működtetésére engedély nem adható, a jelenleg működtetett pénznyerő automaták 1984. december 31-ig üzemeltethetők. Magánszemély (magán- kereskedő, kisiparos, stb.) üzletében, szabadkasszás elszámolású, illetve szerződéses üzemeltetésre átadott üzletben, valamint ^üdülőkben és oktatási intézmények közvetlen közelében játékautomata nem helyezhető el, magánszemély üzletében, szabadkasszás elszámolású vagy szerződéses üzemeltetésre átadott üzletben elhelyezett ötnél nem több játékautomata 1984. december 31-ig üzemeltethető. Tudni kell azt is, hogy játékautomata csak 14 éven felüliek, kártyajátékban való részvétel csak 18 éven felüliek részére engedhető meg. Ez a rendelet is 1984. évi július hó 1. napján lépett hatályba. A játékautomaták működtetésével van összefüggésben a pénzügyminiszternek a magánszemélyek forgalmi adójáról szóló korábbi rendeletét módosító 24/1984. (VII. 1.) PM számú rendelete, amely szerint játékautomata gépeknek a játékosok részére közvetlenül rendelkezésére bocsátása esetén a forgalmi adó mértéke működő gépenként az árbevétel 50 százaléka, de legalább havi 5000 Ft. Minden megkezdett hónap az adófizetés szempontjából teljes hónapnak számít. Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny 1984. évi 27. számában jelentek meg. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Nyári lehalászás Tamásiban •ERI Evek óta jól jövedelmezó üzemága a tamási Béke Termelőszövetkezetnek a halászat. Eves átlagban ezer mázsányi halat tenyésztenek. A napokban hozzákezdtek a nyári leha- lászához. Erről készítettük felvételeinket. Fotó: Bakó Jenő Egy szép példány Száz mázsa hal a hálóban Fontos művelet a válogatás Térdig érő vízben A szekszárdiak*<?zámá ra telik a halastartály
