Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-05 / 183. szám
1984. augusztus 5. KÉPÚJSÁG 3 Törvényességi felügyelet a téeszekben A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya elemezte, hogy mik a tapasztalatok az állami törvényességi felügyeleti, és a szakhatósági vizsgálatoknál. Mindez kiterjedt többek között a mezőgazdasági szövetkezetek működésére, és szervezetére, a káder- és személyzeti munkára. A termelőszövetkezeti törvény és végrehajtási rendeletéinek módosítása alapján valamennyi termelőszövetkezet kiegészítette és módosította alapszabályát. Az alapszabály-módosítás jóváhagyását, jogszabállyal ellentétes és hiányos tartalma miatt egy esetben tagadták meg. Nem minden szövetkezet fordított gondot a szervezeti és működési, valamint a munkaügyi szabályzat folyamatos karbantartására. Az évközbeni szabályozást igénylő feladatok (pl. munkavédelmi hatáskör, szerződések nyilvántartása stb.) pontosításával inkololatlanul késlekedtek. A testületi szervek működése A testületi szervek (közgyűlés, küldöttgyűlés, vezetőség) üléseiket a jogszabályban meghatározott időben megtartották, a tisztség- viselők választásánál a titkos szavazás szabályai megfelelően érvényesülnek. A hozott határozatok között törvénysértő közgyűlési határozatot nem találtak. A küldöttgyűlési határozatok közül több szövetkezetben kifogásolni kellett, hogy a magasabb vezető beosztásúnak minősülök prémiumfeltételeit nem az éves terv jóváhagyásával egy időben, hanem utólag — a kizáró feltételek feltüntetése nélkül — fogadták el. A törvénysértő vezetőségi határozatok közül néhány — nem általánosítható — példa: társadalmi tisztségviselők részére havonta rendszeresen úgynevezett „tiszteletdíjat” folyósítanak, munkába járás címén saját gépjárműhasználati átalányt biztosítottak, nem megfelelően és gazdaságossági számítások csatolása nélkül jártak el saját tulajdonú személygépjárművek közületi célra történő igénybevételének engedélyezésénél, alapképzés és szabályozás nélkül nyújtottak hitelt lakásépítéshez, lakásvásárláshoz, jogszabályellenes munkaidővel és munkabérrel engedélyeztek másodállást. A szövetkezeti döntőbizottságok és nőbizottságok törvényes működése biztosított. Az ellenőrző bizottságok tevékenységében a tulaj" donosi ellenőrzés még jelenleg sem érvényesül maradéktalanul. Nem fordítanak kellő gondot ellenőrzéseik dokumentálásra, elmulasztják az évenként egy alkalommal kötelezően előírt általános vizsgálat megtartását, az érdekképviseleti ellenőrzés megállapításainak megtárgyalását. Szövetkezeti tagsági viszony A szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos eljárások (belépés, átlépés, kilépés) és az alkalmazottak foglalkoztatása — néhány kivételtől eltekintve — megfelelnek a törvényes követelményeknek. Előforduló hiba, hogy a tagokkal nem kötnek munkamegállapodást, egy szövetkezet pedig belső szabályzattal ellentétes időtartamban szabta meg a kilépés időtartamát. A tagfelvételekről és kilépésekről a küldöttgyűlést (ahol működése nem kötelező, ott a közgyűlést) tájékoztatják. A mellékfoglalkozások létesítésénél jogszerűen járnak el, a másodállások közül két szerződés felbontása iránt kellett intézkedni, mert jogszabály- ellenes munkaidővel és munkabérrel kötötték. Munkaidő, a munka díjazása Az évi 3000 órai munkaidő-maximumot több szövetkezet továbbra is túllépte. Főleg a fizikai állományúak munkadíjazásánál elmaradt — a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően — a munkadíjcsoportba való besorolás és a munkadíjcso- portnak megfelelő személyi alapmunkadíj megállapítása. A nem fizikai állományúak munkadíja a meghatározott kerethatárokon belül van, csupán egy termelőszövetkezetben tapasztalták, hogy 5 dolgozó munkadíja nem érte el az alsó bérhatárt. Fegyelmi és kártérítési eljárások A fegyelmi eljárások száma szövetkezetenként igen eltérő, a legtöbb 54 volt, de van, ahol egy sem fordult elő. A lefolytatott eljárások szak- szerűsége, az eljárási határidők betartása a vizsgált szövetkezetek többségében javult. Ennek ellenére néhány szövetkezetben az alábbi hiányosságokat tapasztalták: egyszerűsített fegyelmi eljárás alapján hoztak munka- díj-csökkentésről rendelkező határozatokat, továbbá egy határozatban vontak felelősségre több személyt egymástól eltérő cselekmények elkövetése és eltérő büntetések alkalmazásával, az üzemi vezető az eljárás alá vont személyt — előzetes értesítés és meghallgatás nélkül — „írásbeli megrovás és prémiummegvonás” fegyelmi büntetésben részesítette. A kártérítések száma változatlanul alacsony, esetenként indokolatlanul tekintenek el a felelősségre vonástól és néhány szövetkezetben változatlanul hiányosan szabályozott a vagyonkezelők leltári felelőssége. Vagyonvédelem A vagyonvédelem személyi és tárgyi feltételei a szövetkezetek túlnyomó többségében biztosítottak, a társadalmi tulajdont jelentősen sértő cselekmény a vizsgált szövetkezetekben nem fordult elő. A belső ellenőri tevékenység javult. Problémát ott tapasztaltak, ahol kapcsolt munkakörben látják el a feladatot, vagy a munkakör jelenleg betöltetlen, illetve a hosszabb idő óta akadályozottak (betegség, gyes stb.) helyettesítésről nem gondoskodtak. Az összeférhetetlenség szabályának megsértését 1 esetben állapították meg (EB-elnök — raktáros). Megszüntetése érdekében a szükséges intézkedés megtörtént. Káder- és személyzeti munka Termelőszövetkezeteinkben megértették és felismerték, a magasabb szintű ágazati célkitűzésék megvalósítását, a nehezebbé és bonyolultabbá váló feladatok eredményes végrehajtását, fokozottabban előtérbe állították az emberi tényezőket. Tovább növelték a káder- és személyzeti munka szerepét és jelentőségét, egyre inkább érdemben foglalkoztak vele. A káder- és személyzeti munkára vonatkozó párt-, és kormányhatározatok, az érdekképviseleti szervek ajánlásai — a termelőszövetkezetek önállósága, vállalati és önkormányzati rendszerük fejlődése, a szövetkezeti demokrácia szélesedése közepette — sajátosan valósulnak meg. Utánpótlás örvendetes, hogy e munkában alapvetően érvényesülnek a párt káderpolitikájának elvei és a vonatkozó törvényes előírások. A vezetők döntő többsége megfelel a hármas követelménynek, alkalmasak a feladataik ellátására. A személyzeti munka szabályozottsága, nyilvántartása, kimutatásai, a minősítések tartalmi színvonalának javulása, a káderutánpótlásra és -képzésre tett erőfeszítések nagy gondosságot, felelősségérzetet, néhány vonatkozásban példamutató munkát tükröznek. Megyénk 16 termelőszövetkezetében a tél folyamán a közép- és munkahelyi vezetők részére helyi tanfolyamot szerveztek gazdaságpolitikai, közgazda- sági, vezetéselméleti és tudományos emberismeret témaköreiből. A fejlődés és az előremutató tendencia ellenére a káder- és személyzeti munka tudatosságában és terv- szerűségében van a legnagyobb lemaradás. Sajnos nem sikerült elérni, hogy minden egyes vezető a munkája szerves részének, állandó és kiemelt feladatának tekintse a káder- és személyzeti munkát. A vezetők többsége még ezzel a munkával nem szívesen foglalkozik, nincs meg hozzá a kellő felkészültsége, ezért az általuk végzett ez irányú munka eléggé ösztönös és szubjektív jellegű. Az emberekkel való foglalkozás minősége és hatékonysága elmarad a követelményektől. A felsőbb szintű vezetők ma már többet és jobban foglalkoznak a személyzeti munkával, azonban színvonalában igen nagy különbségek vannak. A minősítések színvonalának javulása ellenére nem töltik be mindenütt nevelő és személyiségformáló szere püket. Esetenként a határidőket nem tartják be pl. Nakon, „Dózsa” Tsz-ben, a feladatokat konkrétan nem határozzák meg. Közép- és munkahelyi vezetők A káderutánpótlás még nem elég tudatos és tervszerű, növekvő tendenciát mutat a külső erőből történő szakember-utánpótlás. A szakemberek élet- és munkakörülményeit vizsgálva megállapítható, hogy főként a közép- és munkahelyi vezetőknél feszültséget jelent, hogy jövedelmük alig több, esetenként kevesebb mint beosztottjaiknak. Ez a körülmény is hátráltatja a fizikai munkakörből a vezetők kinevelését. Nem kielégítő a közép- és munkahelyi vezetők egy részének politikai felkészültsége, aktivitása, közéleti tevékenysége. A személyzeti munka belső szabályozottsága egyes helyeken még ma sem megoldott. A személyzeti vezetők egy része ma sem érdemi segítője a tsz-vezetőség és az elnök ez irányú munkájának, egyesek még az adminisztrációt sem végzik naprakészen (például Tolnán, Béke Halászati Téeszben). Az 1983-as évben 8 helyen történt személyzeti vezetői csere, amely minőségi változást eredményezett. Tűrhetetlen és sokáig nem tartható, hogy jelenleg 21 személyzetis nemrendelkezik az előírt politikai képzettséggel. A termelőszövetkezeti elnökök éves beszámolója nem elég elemző, az okokat, körülményeket nem tárják fel, nem tartalmaznak éves szintű konkrét feladatmeghatározást. Példamutató és mindek tekintetben megfelelő a bonyhádi Pannónia Téesz elnökének éves beszámolója. Helyenként a képesítési elő^j| írások betartása, az erkölcsi bizonyítványok beszerzésére, a fiatalok aktivizálására, a KISZ-munka segítésére nem fordítanak kellő figyelmet. Feladatok További erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy minden egyes vezető a káder- és személyzeti munkát állandó és kiemelt feladatának, a munkája szerves részének tekintse, felszámolva az indokolatlanul meglévő nagy színvonalbeli különbségeket. A minősítések nevelő, személyiségformáló szerepét tovább kell javítani, a személyiségi tényezők alaposabb feltárásával, a fogyatékosságok és a feladatok konkrétabb megfogalmazásával. A káderutánpótlásra, -képzésre, -nevelésre, változatlanul fordítsanak nagy gondot, különösen a közép- és munkahelyi vezetők esetében. A közép- és munkahelyi vezetők gazdaságpolitikai, közgazdasági, vezetéselméleti és tudományos emberismeretei megalapozása, további javítása céljából javasolt helyi tanfolyamok szervezése 1984—C985-ben. A politikai képzésre és a közéleti aktivitás fejlesztésére nagyobb gondot kell fordítani. A személyzeti apparátus munkájának további javítása érdekében fel kell számolni a kapcsolt munkaköröknél tapasztalható formalitásokat, a személyzeti munka elsődlegességét mindenütt biztosítani kell. A politikai képzettség terén jelentkező súlyos lemaradást mielőbb pótolni szükséges. Az elnökök éves beszámolóját a káder- és személyzeti munkával elemzőbbé, az okokat, körülményeket feltá- róbbá, feladatmeghatározásra alkalmassá kell tenni. Tiszthelyettesek Nem mondok újat: 1984. augusztus 2-án 10.00 órakor árnyékban 34 fokot mértek Szekszárdon, a Korvin Ottó utcában. Itt „napoztak” a tiszthelyettesek, akik a mai, vasárnapi ünnepségre készültek. Tíz óra. A vezénylő parancsnok, Szabó János alezredes szünetet rendéi el. Öt fiatalt kértünk, üljenek le velünk néhány szóra. Tolna megyei fiúk. Mind az öten a Magyar Néphadsereg ma avatott fiatal tiszthelyettesei. Szekeres Gyula alezredes, a parancsnok politikai helyettese hozta az ünnepségre készülőket, de a választ a kérdésekre Horváth József őrmester, Bati László őrmester, Horváth István törzsőrmester, Horváth József Mátrai József őrmester és Molnár István őrmester adja. — Holnap már parancsnoki beosztásban dolgoznak? — Még nem. Egy hónap szabadság következik — mondja Bati őrmester. — Szeptember 3-án állunk majd szolgálatba. Addig nyaralás, rokonlátogatás a program. Szeptembertől viszont valóban mind felelős beosztásokban teljesítünk szolgálatot. — Miiként lesz valakiből tiszthelyettes ? — kérdeztük Horváth József őrmestertől. — Négy év tanulás áll mögöttem. Az általános iskola nyolcadik osztályában jelentkeztem, és így már a szakmunkásiskolát is SzabadtMi* Bati László szálláson, a Gépjárműtechnikai Tiszthelyettes és Szakmunkásképző Iskolán végeztem. őrmesterként kerülök majd alakulatomhoz. Szedresi születésű vagyok. Budapestre kaptam beosztást. Bati László őrmester édesapja vonatvezető Ireg- szemcsén. Bati elvtárs is a gépekkel, a járművekkel foglalkozik. — Februárban múltam 18 éves. Én is a négyéves rendszerben tanultam. Balogh százados elvtárs volt az osztályfőnökünk, majd a negyedik évben a századparancs- nökunk Nagyon sokat tanultunk tőle és társaitól. Nemcsak a járművek javítását és vezetését, de az üzemeltetés megszervezését és irányítását is. Én Lentiben kezdem a szolgálatot. — Milyen az élete egy fiatal tiszthelyettesnek? — Horváth István törzsőrmester, rakétatechnikus, tamási születésű fiúnak tesszük fel a kérdést. — Tamásiban végeztem a szakmunkásképző intézetben. Aztán jelentkeztem a hadseregbe, rakétatechnikusi szakra. Az iskolában mindig ötös osztályzataim voltak a vizsgán. Sóikat tanultam, szép szakmát sajátítottam el, s bízom benne, beosztottaim is észreveszik, hogy a képzésünk milyen magas színvonalon történik. Nekem az utat a hadsereg felé a Szekszárdi Hadkiegészítési és TerületHorváth István védelmi Parancsnokság mutatta meg. Jó, hogy hallgattam az elvtársakra. — Vasárnap délután csomagolás, irány a szolgálati hely. Mátrai József őrmester hová tart? — Bajára. Ott fogok szolgálni. A „letelepedés” már rendezett. Nőtlen vagyok, így a nőtlenszálláson fogók lakni. Én is négy évig tanultam. Amikor az iskolába kerültem, 15 000 forintot költött ránk a hadsereg. Az iskola végzése alatt mindennel elláttak bennünket, s még ösztöndíjat is kaptunk, a tanulmányi eredménytől függően. Az egy hónap, ami most következik, jó lesz kipihenni a vizsga- izgalmakat. Mi egyszerre vizsgáztunk mint szakmunkástanulók, és mint hivatásos tiszthelyettes hallgatók. Gépjárműtechnikus vagyok én is. Azt ajánlom a pályaMátrai József választás előtt álló fiataloknak, hogy érdemes odafigyelni a katonai pályára. Én jól választottam. Ügy érzem, megalap>oztam a jövőmet. Molnár István szekszárdi fiú. Édesapja a TÁÉV-nél főgépész. Három évig volt szakmunkástanuló. Cukrászként vonult be a hadseregbe, ott a ruházati szolgálat szakot választotta. — Most megkaptam a szakmunkás-bizonyítványt a ruházati előadói szakra ás. Kedvem volt ehhez, s most, hogy végeztünk, úgy érzem, jó úton vagyok. Olyan hivatást választottam, amely nagy felelősséggel jár, ám öröme is sok van. Katonáim jó ruházati ellátása kárpátöl a kiképzés nehezebb szakaszaiért is. Kitűnő kollektívában töltöttem az elmúlt két évet. Jól éreztük magunkat a hadMolnár István seregben, mert ahogy a civil életben a munka után, úgy itt, a szolgálat után magunk alakíthatjuk a szabad idő fel- használását. A 18—20 éves fiatalemberekre egy hónap múlva embereket, nagy értékű technikát bíznak. Továbbadják politikai, katonai, szakmai ismereteiket a bevonuló fiatalóknak. Szekeres alezredes azonban a beszélgetésünk végén még azt hangsúlyozta, amiről a fiúk kevesebbet szóltak: nemcsak azt tanulták meg, hogy a technikát hogyan kezeljék, de megtanulták az emberekről, a beosztottakról való gondoskodást is. Meggyőződése, hogy az avatott fiatalok érzik a hivatásuk követelte felelősség súlyát. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: KAPFINGER ANDRÁS
