Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-05 / 183. szám

1984. augusztus 5. , TOLNA \ _ 2 NÉPÚJSÁG Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Űj szovjet javaslat a közel-keleti helyzet ren­dezésére — Közleményt adtak ki a kambodzsai minisz­terelnök magyarországi látogatásáról — Karami libanoni kormányfő eredményesnek ítélte szaúd-arábiai megbe­széléseit. Kedd: Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter befejez­te pekingi tárgyalásait — A bonni parlament rendkívüli ülésén a kormány keresztül tudta vinni javaslatát egy erőmű megnyitására — Jelentések újabb kínai támadá­sokról vietnami faluk ellen. Szerda: Sajtókonferencián ismertették Moszkvában a szovjet álláspontot az űrfegyverkezés megtiltásáról — Bécsben megnyílt az UNIDO konferenciája — Török- iráni külügyminiszteri tárgyalások Ankarában — meg­szűnt a forgalom korlátozása Bejrut két része között. Csütörtök: Az olasz parlament bizalmat szavazott Craxi módosított kormányprogramjának — Izraeli táma­dások észak-libanoni palesztin menekülttábor ellen — Mexikói—kínai külügyminiszteri tárgyalások Mexikóvá­rosban. Péntek: Reagan elnök a Lengyelország elleni amerikai szankciók egy részét feloldotta — Ortega nyilatkozata szerint Nicaragua hajlandó tovább tárgyalni az USA- val, de elutasítja a párbeszédet az ellenforradalmi erők­kel — Eden Pastora, a nicaraguai ellenzék egyik veze­tője Lisszabonban tárgyalt és kért támogatást. Szombat: A szovjet külügyminisztérium képviselője Bejrutban — Az izraeli államfő Simon Pereszt szándék­szik megbízni az új kormány megalakításával — A 22 hete tartó bányászsztrájk folytatódik Nagy-Britanniában, mert az Állami Szénhivatal visszavonta korábbi javas­latait. A hét 3 kérdése 1. Mi a lényege az űrfegyverkezéssel kapcsolatos szov­jet—amerikai véleményeltérésnek? Amióta Reagan elnök hatalomra került, mögötte mind befolyásosabbá vált az amerikai politika alakításában a hadiipari „lobby”, azaz a fegyverkezésben érdekeltek nem is olyan szűk csoportja. Egymás után fogadtatták el az elnökkel új meg új fegyverek kikísérletezésére, gyár­tására és szállítására vonatkozó terveiket. A legutolsó á sorban az űrbéli hadviseléshez szükséges fegyverek, a sajtó által „műholdgyilkosoknak” nevezett fegyverek ki- fejlesztésének a programja (mellékesen megjegyezve, szomorú „dicsőség”, hogy az űrfegyverek egyik első nép­szerűsítője Teller Ede volt, „idegenbe szakadt hazánk­fia”, az amerikai hidrogénbomba egyik atyja). A japán fővárosban nagyszabású demonstráció volt az atomfegyverkezés ellen. A békeharcosok az ellen tilta­koztak, hogy nukleáris töltetű Tomahawk rakétákkal felszerelt amerikai hadihajók érkeztek a japán kikötőkbe. A Szovjetunió jó ideje figyelmeztet már az új veszé­lyekre és fontos javaslatokat is tesz, mint tette június 29-én, amikor tárgyalásokat ajánlott az űrfegyverkezés megakadályozására. A szovjet kezdeményezés egyik igen lényeges eleme az volt, hogy a tárgyalások tartamára függesszék fel az ilyen fegyverek kifejlesztésének mun­kálatait és gyártását. Ez a moratórium logikus és hasz­nos lenne, hiszen nyomban csökkentené a veszélyeket. Washington azzal válaszolt, hogy színleg elfogadta a tárgyalások gondolatát, de azonnal hozzáfűzte, hogy Bécsben — ahol szeptember 18-án kezdődhetnének meg ezek a tárgyalások — napirendre kellene tűzni a hadá­szati és az eurohadászati rakétákról Genfben megszakadt tárgyalásokon szerepelt témákat. Magyarán: az USA vissza akarja csempészni azokat a kérdéseket, amelyek­ről a rakétatelepítés megkezdése miatt vált lehetetlenné mindennemű tárgyalás. Moszkvában azt mondják, hogy lelepleződött az ameri­kaiak taktikája: a közelgő elnökválasztás miatt Reagan a maga tárgyalási készségét hangoztatja, de tulajdon­képpen csak a világűr militarizálásának szabályozását akarja, nem pedig a megakadályozását, ugyanakkor pe­dig hasonló tárgyalási látszatot akar kelteni a hadásza­ti rakéták, meg a Pershing—2-k, a robotrepülőgépek ügyében is, folytatva azok telepítését. A nyugatnémet parlament — korábbi állásfoglalásával ellentétben — végül is jóváhagyta az alsó-szászországi szénerőmű azonnali, szűrőberendezés nélküli üzembe he­lyezését. Kohl kancellár a szabadságukról visszarendelt képviselőkkel a tanácskozáson. 2. Milyen fogadtatásban részesült a Közel-Kelettel kap­csolatos szovjet javaslat? A szovjet diplomácia ismét kezdeményezőleg lépett fel a Közel-Keleten: valamennyi érdekelt fél részvételével rendezzenek nemzetközi konferenciát a közel-keleti béke érdekében. A „valamennyi érdekéit” megjelölés termé­szetszerűleg Izraelre éppúgy vonatkozik, mint az arab szomszédaira és a Palesztinái Felszabadítási Szervezetre, továbbá az USA-ra és a javaslattevő Szovjetunióra. A gondolat nyilvánvalóan nem új, s volt is már olyan értekezlet, ahol a-Szovjetunió és az USA társelnökségé­vel a konfliktus több résztvevője próbált kiutat keresni a közel-keleti zsákutcából. Sikertelennek azért bizonyult az a genfi konferencia, mert Izrael és fő pártfogója, az Egyesült Államok nem volt hajlandó a tárgyalóasztal mellett találkozni a palesztin nép képviselőivel. A szovjet javaslat megtételét az új közel-keleti adott­ságok tették lehetővé és időszerűvé: az izraeli közvéle­ményben mutatkozó változásoktól az imperialisták liba­noni majdnem kudarcáig terjednek ezek.’ Természetes­nek tűnik, hogy Washington és Tel Aviv megint nemet mond, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a legtöbb arab fővárosban kedvező a javaslat fogadtatása, és például Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára is a szervezet támo­gatásáról biztosította a szovjet közel-keleti béketervet. Klibi szerint a szovjet javaslat kiegészíti az arab álla­moknak az emlékezetes fezi csúcsértekezletén kinyilvá­nított álláspontját. Ha az nem is várható, hogy rövid időn belül megva­lósul a szovjet kezdeményezésben foglalt elképzelés, az bizonyos, hogy új, fontos tárgyalási alapul szolgál. Ugyan­akkor bizonyítani tudja, hogy a Szovjetunió felelősség- teljesen foglalkozik a közel-keleti kérdéssel. 3. Megfigyelhetők-e űj jelenségek Latin-Amerikában? Nyilvánvalóan nem egyetlen hét eseményei szolgálhat­nak hiteles jelzésekkel, de az bizonyos, hogy igen sok önmagában csak mozaikdarabkának tűnő — történés fi­gyelmeztet arra: Latin-Amerikában felgyorsulnak a tár­sadalmi, politikai és gazdasági mozgások. Néhány diplomáciai hír is figyelmet érdemel, mint például a nicaraguai külügyminiszter-helyettesnek, Hugo Tinocónak és Harry Shlaudeman amerikai nagykövet, el­nöki különmegbízottnak a tárgyalása egy mexikói üdülő­helyen. Igaz, csak találgatások hangzanak el, semmi sem szivárgott ki arról, hogy mire jutott a két fél, de a kap­csolatteremtés puszta ténye is érdekes. Salvadorban a hazafiak újabb sikerei Napoleon Duarte elnököt enged­ményekre késztetik, még kérdéses, hogy ezt washing­toni jóváhagyással, netán amerikai ösztönzésre teszi? Panamában az amerikaiaknak távozniuk kell egy kikép­zőközpontból, ahol eddig a panamaiakkal közösen foly­tattak kiképzőtevékenységet, nyilvánvaló feladatokkal... Honduras apró jelekkel igyekszik Managua tudomására hozni, hogy a két ország közötti ellenséges viszonyt nem akarja örökössé tenni. Dél-Amerikában a chilei és az uruguayi tüntetések is érzékeltetni képesek, hogy a diktatúrák elleni népi el­lenállás növekszik. A latin-amerikai országok gazdasági és pénzügyi gondjai is abba az irányba hatnak, hogy mind többen ismerik fel: a kontinens bajai az USA mohóságának is a következményei, s ha Washington mégoly csekély mértékben csökkentené igényeit a latin­amerikai országokkal szemben, akkor enyhülnének a szorongató gondok. Az Egyesült Államokkal megpróbál­nak úgy tárgyalni angentinok, brazilok, venezuelaiak és mexikóiak, hogy egységfrontba tömörülnek, az eladóso­dott és szinte fizetésképtelen latin-amerikaiak frontjába. A Fehér Ház lakójának tehát, akárki legyen is az a következő négy évben, még több gondja lesz Latin- Amerikával. PÁLFY JÓZSEF Eredményesek voltak a brit—kínai tárgyalások Hongkong jövőjéről. Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter Kína erős emberével, Teng Hsziao-pinggel is tárgyalt Pe- kingben. Hirosima kiáltása 1945. augusztus 6-án Hiro­sima felett az amerikai légi­erő felrobbantotta az első, há­borús körülmények között bevetett atombombát. A kö­vetkező célpont Nagaszaki volt, néhány nappal később. A két város jelentős részben megsemmisült, 'több százezer japán vált a két A-bomba áldozatává: többségük azon­nal, egy részük évekkel ké­sőbb, sugárbetegségekben halt meg. Máig is tart a vita, szük­ség volt-e a 2. világháború e végső szakaszában a még ellenálló Japánnal szemben az új szuperfegyver beveté­sére. Mint ismeretes, a Szov­jetunió a jaltai értekezleten vállalta, hogy az európai há­ború befejezése után hadba lép a Távol-Keleten . Japán ellen. A háború kimenetele ekkor már nem lehetett két­séges — így logikus a követ­keztetés : a hiirosimai és na­gaszaki tűzgolyók nemcsak Japán térdrekényszerítését szolgálták, hanem egyben a „hidegháború” előkészítését is jelentették, a Szovjetunió­val szembeni amerikai kato­nai fölényt kívánták de­monstrálni. Az „atomfurkós- bot” politikáját a katonai­ipari komplexum érdekeit képviselő amerikai elnök, Harry Truman kezdeményez­te. Ma már tudjuk: az ameri­kai atommonopóliium nem sokáig tartott. A szovjet ha­ditechnika csattanós választ adott: 1949-ben kipróbálták az első szovjet atombombát. Az inari termelőkapacitások, s a legkvalifikáltabb szellemi tőke jelentős részét felemész­tő fegyverkezési verseny az­óta eljutott a „Csillagok há­borúját” felidéző űr- és lézerfegyver-kísérletekig — de Washington azóta sem tudott katonai fölényt terem­teni. Az emberiségre mérhetetlen terheket rovó fegyverkezési verseny alapképlete: Wa­shington, figyelmen kívül hagyva a szovjet leszerelési javaslatokat, újra és újra igyekszik a maga javára mó­dosítani a katonai egyen­súlyt, új fegyvereket, fegy­verrendszereket állít had­rendbe — ezek azonban nem maradnak válasz nélkül. A Szovjetunió — ál­dozatos erőfeszítések árán — biztosítja az egyensúly hely­reállítását, ami a nemzetközi béke alapfeltétele. Hirosima évfordulója azon­ban ismét figyelmeztet: arra emlékeztet, milyen mérhetet­len rombolásra volt képes egyetlen atombomba is. Az­óta a Földön felhalmozott nukleáris töltetek száma 50 ezer körül jár, robbanóere­jük sok esetben a hirosimai- nak több százszorosa. Ezek a fegyverek elegendők lenné­nek az egész emberiség több­szörös elpusztítására — a nemzetközi szótárba bevonult az új, szörnyű szó, az „over­kill”, a „túlölés”, ami ezt a képességet jelzi. Az egyedüli kiút tehát az, amit minden békeszerető, jó­zan ember sürget: a leszere­lés, az atomfegyverek betil­tása, s első lépésként az atomfegyverek gvártásának befagyasztása. Ezért válasz­totta a nemzetközi békemoz­galom ezt a szomorú évfor­dulót az atomfegyverek be­tiltásáért vívott küzdelem vi- lágnaniává. Mert az egész világ kiáltása ma már: „Soha többé Hirosimát!” D. K. Felszabadulási és kongresszusi munkaverseny (Folytatás az 1. oldalról.) pótfelajánlása 50—50 ezer forint. A Mathiasz szőlőter­mesztő kollektíva 100 ezer forinttal ér el jobb ered­ményt az idén, vállalásuk összesen 374 ezer forint. Az állattenyésztésben dol­gozó Petőfi brigád 800 ezer forintos termelésnövelést ér el. A tmk kollektívája a vár­dombi sertésüzemében 30 ezer forintos pótvállalást tett. összesen 150 ezer forint anyagot és energiát takarí­tanak meg. Az építészeti ágazatban dolgozó brigádok közül a Mátai, az Ybl és az Edison brigádok 200 ezer forintos pótfelajánlást tettek. Éves vállalásuk így 850 ezer fo­rint. A KSZE növénytermeszté­si rendszer 12 szocialista brigádja vállalta, hogy 1984- ben egymillió forinttal ma­PANORÁMA SZÉKESFEHÉRVÁR Závodi Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, Fejér megye tanácsának elnöke augusztus 4-én, éle­tének 57. évében hirtelen el­hunyt. Temetéséről később intézkednek. LIMA Politikai konzultációkat folytatott a szovjet külügy­minisztérium illetékese a perui diplomácia helyettes vezetőjével. Ezek során ak­tuális nemzetközi kérdése­ket vizsgáltak meg, különös tekintettel az ENSZ-közgyű- lés 39. ülésszakán szereplő témákra. A szovjet diploma­tát fogadta Sandro Maria- tegui perui külügyminiszter is. BELGRAD A jugoszláv kormány sta­tisztikai hivatala szerint jú­liusban átlagosan 5,4 száza­gasabb termelési értéket ál­lít elő. A 12 brigád együttes vállalása 1984-re hárommil­lió forintos megtakarítást eredményez. Segítenek a családalapító fiataloknak A dombóvári áfész 44. szá­mú bútorboltjának Gagarin ezüstkoszorús szocialista bri­gádja kétmillió forinttal túl­teljesíti árbevételi tervét, úgy, hogy az olcsó, elemes bútorok forgalmát növelik, kiemelt figyelemmel kísérik a családalapító fiatalok igé­nyét, segítenek nekik az OTP-ügyintézésben. A bolt fuvarszervezését a brigád ez­után társadalmi munkában végzi. Az üzlet környezeti kulturáltságának javításáért 50 óra társadalmi munkát végez a brigád. lékkai emelkedtek a kiske­reskedelmi árak az ország­ban — közölte a Tanjug ju­goszláv hírügynökség. Az el­múlt 12 hónap alatt az inf­láció 62 százalék volt. Az infláció az árstop májusi részleges feloldása után gyorsult fel Jugoszláviában — állapítják meg a jelenté­sek. BEJRUT Szombat hajnalban is foly­tatódtak az összecsapások az észak-libanoni Tripoli váro­sában. A város ellenőrzésé­ért harcoló mohamedán mi­líciák a kézifegyvereken kí­vül rakétagránátokkal és aknákkal is lőtték egymást. A rendőrség közlése szerint három ember meghalt, ki­lenc megsebesült. Szórvá­nyos lövöldözés volt még a délelőtti órákban is. Rasid Karami miniszterelnök im­már harmadik napja Tripo- liban, Libanon második leg­nagyobb városában tartóz­kodik, hogy megpróbálja biztosíttatni a többször is meghirdetett, de be nem tar­tott tűzszünetet.

Next

/
Thumbnails
Contents