Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-30 / 203. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 203. szám Ara: 1,40 Ft 1984. augusztus 30., csütörtök Mai számunkból BEVONULTAK KATONÁNAK... (3. old.) TAMBOVBAN JÁRTUNK (4. old.) LÓ- ÉS CSIKÖ- ARVERÉS BÁTÁN (5. old.) DIÓLESEN (4. old.) Hová mehetnek a pályakezdők? Noha — az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal jelentése szerint — a pályakezdők iránti kereslet az idén a korábbi évekhez képest mérséklődött, még mindig elegendő állás között válogathatnak a tanulmányaikat befejező fiatalok. A munkáltatók által kínált 146—147 ezer munkahely ugyanis csaknem 30 százalékkal meghaladja a 113—114 ezres ifjúsági munkaerő-kínálatot. A pályakezdők azonban nem egyformán kedvező eséllyel kezdik munkáséveiket. Lehetőségeik nemcsak végzettségüktől függ, hanem azon is múlik: hol akarnak letelepedni, hol szeretnének állást vállalni. Aki például fizikai munkát keres, válogathat az ajánlatok között — szerte az országban. Ugyanakkor a középfokú végzettségű, szellemi munkát keresők esetleg megbánhatják ha az első ajánlatot visszautasítják. Az utóbbiak közül ugyanis átlagosan minden második fiatal számíthat elképzeléseinek megfelelő munkahelyre. Nem egyforma a férfiak és a nők elhelyezkedési esélye sem: a tanulmányaikat idén befejezett fiatalok 45 százaléka nő, de a munkahelyek 65—66 százalékára férfiakat várnak. Az idén a tavalyihoz képest valamelyest módosult a munkahelyajánlatok területi összetétele: kis mértékben csökkent a fővárosban, és növekedett a vidéki városokban az álláslehetőségek száma. A községekben, falvakban ugyancsak romlottak az elhelyezkedés lehetőségei. A legnehezebben az ország északkeleti térségében lehet munkához jutni. Szabolcs-Szatmár megyében például — ahol központilag is támogatták a munkahelyteremtő fejlesztéseket — még mindig nagyobb a munkaerő-kínálat a keresletnél. Így aztán sokak számára az elvándorlás vagy az ingázás az egyetlen megoldás. Ami a képzettséget, illetve a képzetlenséget illeti, kedvezőek az általános iskolai végzettséggel munkába lépő fiatalok munkavállalási lehetőségei. Közülük elsősorban az egészségileg károsodottak és a fogyatékosok elhelyezkedése okoz gondot. A gazdálkodók zöme betanított és segédmunkára várja a képzetlen fiatalokat, de sok helyen kínálnak lehetőséget a betanítást követően a szakképesítés megszerzésére. Nem zökkenőmentes a gimnáziumot befejező, és tovább nem tanuló mintegy 11 ezer fiatal munkába állítása, miután számszerűen is romlott a számukra felajánlott álláslehetőség. Ráadásul — szakmai ismeretek híján — mind kevesebb esélyük van arra, hogy irodai, kereskedelmi és egészségügyi munkakörökben helyezkedjenek el. Jó lehetőségek között válogathatnak ezzel szemben az érettségizett szakmunkások, miközben a szakközép- iskolásoknak gyengébb kínálattal kelil beérniök. Különösen vidéken kevés a közgazdasági, az autóforgalmi, az óvónői, a kereskedelmi és vendéglátóipari szak- képzettséget igénylő munkakör. Hasonlóképpen romlottak az út- és vasútépítő, a hídépítő, a vízügyi, vegyipari és állategészségügyi szakon végzettek esélyei. összességében rendkívül jók a szakmunkások mun- kábaállási lehetőségei: a 46 ezer végzett fiatal 64 ezer állás közül válogathat. A lakatosokat, esztergályosokat, vájárokat, fonókat, szövőket, kőműveseket, ácsokat, állványozókat, bádogosokat, csőszerelőket és állattenyésztőket szinte lasszóval fogják a vállalatok. Ezzel szemben a még mindig nagyon népszerű (tegyük hozzá: többségében borravalós) szakmákban, például autószerelőként, műszerészként, kozmetikusként és fodrászként, nehéz elhelyezkedni. A felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatán több mint 14 ezer fiatal végzett az idén. Közülük 3700 társadalmi ösztöndíjas, illetve külföldi hallgató. A mintegy 10 ezer pályázatra jogosult fiatal így csaknem 25 ezer állásajánlat közül válogathat. Nagyon jók a műszaki diplomások elhelyezkedési esélyei, a mérnökök háromszoros álláskínálatból válogathatnak. A vállalatok ajánlatainak ötödé vezető munkakörre szól, a többi beosztott műszaki állás. A bölcsészek számára 25 százalékkal kevesebb a felkínált állás, mint ahányan végeztek. Különösen a pedagógusok, a biológusok és a fizikusok elhelyezkedése bajos. A természettudományi karokon végzők mindegyike viszont két ajánlat közül is válogathat. Különösen a programozó matematikusokat keresik a vállalatok. Változatlanul igen nagy az igény közgazdászok és üzemgazdászok iránt. Az előbbiek számára négyszeres, az utóbbiaknak háromszoros az álláskínálat. A tavalyihoz képest romlott az agrárszakemberek mun- kábaállítási lehetősége, elhelyezkedési gondokkal azonban csak a kertészmérnököknek kell számolniuk. összességében a pályakezdők kedvező elhelyezkedési lehetőségei ellentmondásosak. Bár — mint a számok bizonyítják, — ma is 'lényegesen több a betöltetlen állás, mint a pályakezdő, nem mindenki dolgozhat abban a szakmában és abban a helységben, ahol szeretne. A népgazdaság munkaerő iránti igényei ugyanis változtak, differenciáltabbak mint korábban, s az ország egyes kisebb térségeiben ma sincs teljes összhang a munkaerő-kereslet és -kínálat között. Mindez azt vonja maga után, hogy a fiatalok egy részének az átképzést, az áttelepülést, vagy ingázást is vállalnia kell ahhoz, hogy a képzettségének, illetve az elképzelésének megfelelő munkakörben, munkahelyen, településen dolgozhassék. MOLNÁR PATRÍCIA ■ ■ Ülést tartott a Tolna megyei Tanács V. B. A Tolna megyei Tanács V. B. tegnap délelőtt megtartott soros ülésén megtárgyalta Németh József munkaügyi osztályvezető beszámolója alapján a 40 órás munkahétre való áttérés megyei tapasztalatait. A napirend fontosságára való tekintettel részt vett az ülésen Vajger György, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Területi és Foglalkoztatáspolitikai főosztályának főmunkatársa is. A testület tagjai megállapították, hogy a 40 órás munkahétre való átállás az iparban és az államigazgatásban zökkenő- mentesen, a szabályok betartása mellett ment végbe. Az érintett közel 80 gazdálkodó szervből 43 már 1984. január 1-től, a többi április 1-től, illetve július elsejétől élt a munkaidő-csökkentés lehetőségével. Ez az iparban és az építőiparban foglalkoztatott mintegy 38 ezer munkást érintette. A féléves tapasztalatok azt igazolják, hogy a munkaidőcsökkentés a vállalatok tevékenységére nem gyakorolt negatív hatást, nem okozott alapvető gondokat a termelésben. Ellenben hozzájárult a szervezettebb, hatékonyabb munkavégzéshez, a tartalékok feltárásához. Az államigazgatásban az áttérés a megyei tanács elnökének utasítása alapján történt meg. A munkarend egységesen — hétfőtől—csütörtökig — fél órával csökkent, a pénteki munkaidő változatlan maradt. A helyi tanácsok az új munkarendnek megfelelően gondoskodtak az ügyfélfogadás rendjének újraszabályozásáról. A tapasztalat az, hogy a lakosság alig veszi igénybe a meghosszabbított ügyfélfogadási időt. A testület megállapította azt is, hogy a lakossági szolgáltatás színvonala a korábbiakhoz viszonyítva nem romlott. A beszámolóból és az azt követő hozzászólásokból kiderült, a heti 40 órás munkaidő bevezetése az érintett dolgozók körében általános megelégedést, kedvező visszhangot váltott ki. Tüntetések és letartóztatások Chilében Több tucat embert tartóztattak le kedden este a chilei fővárosban, Santiagó- ban és Valparaisóban — közölték rendőri forrásból. Santiago központjában mintegy harminc fiatalt vettek őrizetbe, akik a Pino- chet-rendszer elleni jelszavakat kiáltozva vonultak az elnöki palota közelébe. Egy másik santiagói negyedben gumibottal és vízágyúval oszlatta szét a katonai rendőrség egy éhségtüntetés több száz résztvevőjét. A főváros egyik külső kerületében ugyancsak összecsaptak a tüntetők és a kivezényelt karhatalom emberei. Valparaisóban diákok ütköztek meg a rendőrökkel, akik könnyfakasztó gáz bevetésével oszlatták szét az ifjúsági megmozdulás résztvevőit. A két és fél órás csatározás alkalmával itt is több embert letartóztattak. Szekszárd Segítik a A szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délutáni ülésén egyebek között megtárgyalta a Szekszárd Sárköz és Vidéke ÁFÉSZ és az Aranyfürt Termelőszövetkezet beszámolója, valamint a tanács terme- lés-ellátás-felügyeleti osztálya kiegészítője alapján, a megyeszékhely háztáji és kisegítő gazdasági tevékenységét segítő munkát. Az áfész az elmúlt években is a népgazdasági célokkal összhangban kiemelt feladatának tekintette a kisegítő és háztáji gazdaságok tevékenységének segítését. Tavaly 31 millió forint értékű terményt és terméket értékesített az áfész a kistermelők részére. Fontos még a szakcsoportok működtetése. A szövetkezet tavaly és tavalyelőtt 537 taggal 15 szakcsoportot támogatott. Az Aranyfürt Termelő- szövetkezet is fontosnak tartja és adottságainak, lehetőségeinek megfelelően segíti a kisüzemi termelést és a termékek értékesítését. A környezeti és városi adottságukból két fontos termelési irány alakult ki: a szőlő- illetve bortermelés, valamint a sertéshizlalás. Ifjú szölészek-borászok vetélkedője Szekszárdim Az ország legjobb borvidékei fiataljainak találkozója Mit tagadjam, elfogult vagyak, amikor szőlőről és borról esik szó. A szekszárdiak körében ez természetes, hiszen ennek a városnak a hírét, lakosainak jómódját nem utolsósorban a bor adta. A szép bor nagyon szép ajándéka a természetnek, persze akkor igazán szép, ha kulturáltan fogyasztják, akár mennyiségében, akár a minőséget tekintve. Most meg nem tudom mondani, milyenek is a szekszárdi borok,, hiszen a versenyzők asztalán hűsítők, kávét kaphat, aki akar, bor itt most nem kerül elő. Később lehet, de miért is ne. Verseny van. Az ifjú szőlész-borászok szakmai-polilitikai munkavédelmi vetélkedőjének II. országos döntőjét rendezték meg a Szekszárdi Állami Gazdaságban. A megjelent versenyzőket és vendégeket dr. Kovács József, a Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese üdvözölte, majd Kiss Magdolna, a megyei KISZ-bi- zottság első titkára nyitotta meg az országos vetélkedő döntőjét. Amint Módos Ernő, a Szekszárdi Szőlészeti és Borászati Társaság igazgatója elmondta, a versenyen tizenkilenc csapat vesz részt, négy-négy taggal. Ügyszólván az ország valamennyi számottevő szőlőbortermelő vidékét képviselik. Tíz helyen volt a mostani országos döntőt megelőzően területi verseny. Mintegy másfél ezer csapatból kerültek ki a mostani vetélkedők, így tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy az ország szőlész-borász szakember-utánpótlásának krémje adott rendavút egymásnak Szekszárdon, az itteni történelmi borvidéken. Tegnap az elméleti vetélkedőt bonyolították le. Eredményét ismertetni igazságtalan lenne, hiszen az össz- eredmény számos egyéb ismeretből tevődik össze. Elmondhatjuk, hogy a verseny nem nélkülözte az izgalmat sem, és engedtessék meg az a megjegyzés, hogy nyugodtak lehetnek az öregek, jó kezekben van a szőlő- és borkultúra ápolása az utánunk következő évtizedekben is. Ma gyakorlati vetélkedő lesz, a szekszárdi Aranyfürt Tsz leányvári szőlészetében és a Szekszárdi Állami Gazdaság pincészetében. És ami a nagyközönség számára is figyelemre méltó: ma reggel 9 órától 18 óráig, majd holnap reggel 9 órától 13 óráig tekinthető meg az a kiállítás, a megyei művelődési központ kiállító- termében, amelyet a vetélkedőn részt vevő fiatalok rendeztek lakóterületük szőlő- és borkultúrájának bemutatására. L. Gy. Fotó: Cz. S. A pécsi csapat versenyre kész Az elméleti vetélkedőre várnak a versenyzők
