Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-29 / 202. szám

A NÉPÚJSÁG 1984. augusztus 29. Népünnepély a Razmaring téren Eddig úgy tudtuk, hogy a búcsú valamely templom védőszentjének, fölszente­lésének atyafiságos ünnepe. Ok, a családok, barátok, is­merősök jó szóval, kenyér­rel, borral, muzsikás viga­lommal teljes találkozására. Dombóvár új városrészé­ben, ahol kertes családi házak szép füzére alkotja a Gyöngyvirág körutat, s aminek vidékén még min­dig épülnek a házak, ren­deződnek a kertek, nincs templom. Az itt lakókat ez csöppet sem zavarta, ami­kor elhatározták, hogy ők pedig búcsút rendeznek, hagyományt teremtenek a közakaratú népünnepélyre. Aztán pedig minden év augusztusának utolsó szom­batján megülik búcsújukat, azaz a lakótelepi összetar­tozás ünnepét. Igazibb már nem is lehe­tett volna augusztus 25-én a kertvárosiak búcsúja, mint amilyen volt. Már pénteken helyükön álltak a szórakoztató iparosok esz­közei, bódéi, sátrai. Etel is, ital is volt elég, és másnap kora reggeltől késő estig tartott a vidámítóan zajos vigalom, eszem-iszom, szó­rakozás. Fotó: SZARVAS A. — BÁLLÁ S. Száll a hinta más irányban pedig Kömpö- cig és Tiszaalpárig terjedhet majd a lelőhelyek egybefüg­gő területe. Dunántúlt napló Megtartották Pécsett az I. vállalkozási konferenciát, amelyen az ország különbö­ző részeiről több száz szak­ember gyűlt össze. Mi újat hozott ez a konferencia? En­nek értékelésére dr. Bács­kai Tamást, a Magyar Nem­zeti Bank ügyvezető igazga­tóját, az SZVT elnökségi tagját kérte meg a lap mun­katársa. Dr. Bácskai Tamás a szekcióüléseken elhangzot­tak összegezéseként és sa­ját benyomásai alapján min­denekelőtt kiemelte, gazda­ságunkban és a gazdaság kulcsszereplőinek többségé­ben megvan a bátorság a vállalkozásra, a konferencia tükrében egyetértés mutat­kozott abban, hogy nem vá­rakozni kell, míg az összes feltétel adódik, hanem vál­lalkozni. Mindazonáltal a vállalkozásnak vannak ide­haza korlátái. Ezeket fel kell és fel is lehet oldani. A konferencia erre nézve ajánlásokat fogalmazott meg a kormány és a vállalatok figyelmébe ajánlva. Néhány ezek közül. A nagyvállalatok anyagi terheinek megállapításánál, különösen a külpiacokon fel­lépőknél versenyképességük érdekében számításba kell venni a versenytársak adó- és vámterheit; kerülendők a visszamenő hatályú elvoná­sok ; a különböző hatósági en­gedélyezési, jóváhagyási, egyetértési eljárások és azok időigényességét a mi­nimumra kell csökkenteni. Fokozni kell a vállalkozásra késztető gazdasági kényszert, és növelni a vállalkozás sze­mélyi érdekeltséggé váltható jövedelemérdekeltségét, ma­gyarán jól megfizetni az ab­ban közreműködőket. Ennek érdekében a vállalatok álla­mi támogatásában növeked­jék a vállalkozásokban való állami tőkeérdekeltség-válla- lás aránya, s csökkenjen a sikertelen vállalatok fenn­tartására fordított támogatás. Az utóbbiak gazdaságpoliti­kailag nélkülözhető részének felszámolásából eredő pénz­eszközök, álló- és forgóva- gyon és a munkaerő áramol­jon az eredményes vállala­tokhoz. Az ajánlások között szerepel még, hogy a válla­lati szervezetet minden ízé­ben, belülről is alkalmassá kell tenni, kis közösségeket, egyéneket is ösztönözni a vállalkozásra. A rendezők az I. vállal­kozási konferencia anyagát könyvbe foglalják és kiad­ják. Legközelebb 1988-ban találkoznak ugyanebben a témában, amikor remélhető­en már a szaporodó sikeres vállalkozások tapasztalatait értékelhetik. SOMOG/I Jó hír nekünk, Tolna me­gyeieknek is. Nem szennye­ződik a Kapos. Környezet­kímélő beruházás a cukor­gyárban — olvastuk a tudó­sítást, amelyből megtudtuk: gyors ütemben folynak a munkák a Kaposvári Cukor­gyárban. Készülnek a gyár 91. szezonjára. A rekonstruk­ciót most belső erőkre tá­maszkodva végzik, így gaz­daságosabb és jobban irá­nyítható. Két legfontosabb beruhá­zásuk a környezetvédelmet és az energiagazdálkodást szolgálja. Nemcsak a gyár­nak, Kaposvár lakosságának is fontos, hogy végre befe­jezzék azt a beruházást, tos újítás eredményeként megszűnik a Kapos szany- nyezése. Nem kell évi 3—4 millió forintot környezet- szennyezésért bírságként ki­fizetni, sőt az új eljárás me­zőgazdaságilag haszncxsítha- •tatlan területeket tesz hasz­nálhatóvá. Jelentős változás várható kelendő exportcikkük, a ré­paszelet szárítási módjában is. Mivel a jelenlegi rend­szer meglehetősen sok ener­giát emészt fel — egy kilo­gramm körülbelül 3,5 ezer kalóriát — ezért új, norvég présgépeket vásároltak 18 millió forintért. Az új eljá­rással jelentős energiát ta­karítanak meg. Mint a gyár vezetői el­mondták: a kampányra való felkészülést időben megkezd­ték, s ha minden a tervezett ütem szerint folyik, a mun­kakezdésre mindennel el­készülnek. PETŐFI NÉPE Bács-Kiskun, azon belül a Kiskunság régebben első­sorban a mezőgazdaságáról volt ismert. A szőlészet-bo­rászat, a gyümölcstermesz­tés éppenúgy növelte hírne­vét, mint a zöldségtermesz­tés, valamint jó néhány olyan kísérlet, amelyek mindegyike a mezőgazdasági termelés eredményességét fo­kozta. Nos, az utóbbi időben ala­posan megváltozott a kép. Ma már közhely, hogy mennyire iparosodó megye lett. Ám azt jóval keveseb­ben tudják, hogy számotte­vő bányászatuk is van. Még­hozzá olyan jellegű és mé­retű, hogy joggal figyelnek fel rá az ország fejlődését szívükön viselő emberek. Húsz esztendővel ezelőtt kezdődött, amikor a szorgos kutatók ráleltek a szanki kőolaj- és földgázmezökre. Azóta az ismétlődő és egyre tervszerűbb fúrások újabb és újabb eredménnyel jár­tak. Az energiaforrások tu­catnyi település határára ki­terjedtek. A Kőolaj- és Föld­gázbányászati Vállalat kis­kunsági üzeme földgázból és kőolajból az országos terme­lés egyhatodát adja. Fontos ez, különösen, ha meggon­doljuk, hogy a további ku­tatások még nagyobb ered­ményt hozhatnak. Az eddigi Soltvadkert—Majsa—Szánk Kiskunhalas térségen túl Tompáig, Mélykútig, János­halmáig, Bácsszentgyörgyig, FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Ikerház nád-biobetonból — hívta fel a cím a figyelmün­ket. A képes tudósításból megtudtuk: az Arober az új­fehértói Építő- és Faipari Szövetkezettel közösen az el­múlt évben megvásárolta az osztrák Durisol cégtől a Du- risol biobetongyártási rend­szert és a termékértékesítési jogot. Az újfehértói szövet­kezet telepén már építik az első Durisolüzemet, mely előreláthatóan az idén no­vember—decemberben kezdi meg a termelést. Az Agrober a gyártási rendszer megvételét előké­szítő időszakban, a magyar nádgazdasági vállalatokkal együttműködve és a Durisol cég segítségével, eredmé­nyes kísérleteket végzett a hazai nád építőelemekké való feldolgozására. Az ÉMI-vizsgálatok kimutatták, hogy a hazai nád eredmé­nyesen feldolgozható külön­böző építőelemekké, például üreges építő blökokká, fö- démbéléstestekké és hőszi­getelő lapokká. Az ÉVM Fejlesztési Fő­osztálya az Agrober kezde­ményezésére egyetértett az­zal, hogy a más módon nem értékesíthető hazai nádat, ezzel az eljárással dolgoz­zák fel a jövőben. Ezért pénzügyi támogatást is nyújtott ahhoz, hogy 1984. augusztus 24—26-án Székes- fehérváron, a Radványi ut­ca 1. szám alatt kísérleti ikerlakóház épüljön fel nád- biobeton blokkoból, amiket — a jelenlegi hazai gyártás hiányában — a Durisol cég szállított. Az építés a Durisol üre­ges blokk építési móddal történik, amit nálunk most alkalmaznak először. Az építési módszer lényege: a blokkokat kötőanyag nélkül egymásra és egymáshoz il­lesztik, és háromsoronként betonnal kitöltik. A blokkok üregeiben, nyílásaiban be­tonrács alakul ki, ez képezi a teherhordó-szerkezetet. Az építőbloikk hőátbocsá­tási képessége jó, megfelel az 1986-tól életbe lépő új hő­technikai előírásoknak. Hogy ez valóban így van-e, azt majd az EMI vizsgálata és minősítése dönti el. Mindenesetre várjuk a kí­sérlet eredményét, s azt is, hogy vajon, majd mennyiért lehet egy családi házat eb­ből az új építőanyagból és ezzel az új építőipari eljá­rással felépíteni? amelyre eddig negyvenmil­lió forintot fordítottak és egy további másfélmillió forin­Ai új anyagból gyorsan épül a lakóház Ml legyen a búcsúfia? Volt könyvvásár is Autósok Nem volt szomjazó Kicsi ember, nagy kíváncsiság Várakozók és szemlélődök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents