Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-26 / 200. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 200. szám Ara: 1,40 Ft 1984. augusztus 26., vasárnap Mai számunkból EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) A GYÓGYSZER- SZEDÉSRŐL (5. old.) SlPSZÖ ELŐTT (6. old.) GRÖFI FÜRDOKERTBOL — PIHENOPARK (3. old.) Előnyök és gondok A Magyar Tudományos Akadémia évek óta vizs­gálja az állami vállalatokat, többek között a napja­inkban oly sokat vitatott vállalati gazdasági munka­közösségeket is. Tavaly ősz óta karként működik Miskolcon hazánk legfiatalabb, jogászoktatással fog­lalkozó intézménye. Az itt Oktatók — a vállalatok és szövetkezetek felkéréseinek eleget téve — korábban is folytattak vizsgálatokat a gazdasági élet jogi sza­bályozásának különböző területéin. A két intézmény együttműködési szerződést kötött, amelynek kereté­ben a Civilisztikai Tudományok Tanszékén alakult kutatócsoport vállalta, hogy korikrét vizsgálatok alap­ján ténytanulmányokat készít a vállalati gazdasági munkaközösségek alakulásáról, tevékenységéről, problémáiról, majd a feltárt adatokra építve elemző tanulmányokban foglalja össze a közgazdasági, szocio­lógiai, polgári jogi, munkajogi, valamint az állami irányítás és ellenőrzés témakörében felmerülő legfon­tosabb kérdéseiket. A ténytanulmányok készítői különböző vállalatok­nál vizsgálták a vgm-ek helyzetét, majd Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetemen konferenciát rendez­tek a vállalati gazdasági munkaközösségek egyes tár­sadalomtudományi kérdésekről. Ezen a tanácskozáson a meghiúsult vállalkozások között szerepelt, hogy a vgm-ek -révén nem sikerült az államDólgárak megta­karított vagyoni eszközeit bevonni a termelésbe. A tagok viszonylag csekély befektetések mellett a nye­reség „kimentésére” törekszenek. Nem hoznak -létre új típusú termékeket, a -kockázatot igyekeznek -a -le­hető legkisebbre szorítani. Probléma az is, hogy a vállalat és a munkaközösség szerződései egyenlőtlen felek viszonyát tükrözik. A vállalat igazgatója bár­mikor visszavonhatja a vgm működéséhez adott hoz­zájárulását. Többnyire nem teszi lehetővé, hogy a vgm a vállalaton kívül, más partnerrel is gazdasági kapcsolatot létesítsen. A tagok között létrejövő tár­sasági szerződések formálisak, sablon alapján készül­nek. Kizárólag azokat a kérdéseket szabályozzák, amelyeket az engedélyezés, cégbejegyzés során vizs­gálnak. Általában hiányoznak belőlük a -közös mun­kavégzés megszervezésére, irányítására, a tevékenység­gel összefüggő vitás kérdések megoldására vonatko­zó rendelkezések. Nem helytálló viszont az a nézet, hogy a vgm-ek tevékenysége a magántulajdonra épül. Valójában a munka csaknem kizárólag nagyüzemi, társadalmi tulajdonban álló termelőeszközökkel, mun. fcaszervezetbe -tömörült kollektíva által folyik. A ki­zsákmányolás lehetősége kizárt. A vgm-ek belső ter­melési és tulajdoni viszonyainak meghatározásában a társadalmi tulajdon szerepe kiemelkedő. A vgm-ek és a munkajog kapcsolatát vizsgálva fő­ként a vgm-ek változtatásra serkentő hatása került előtérbe. A vállalati gazdasági munkaközösségek ta­pasztalataiból le kell vonni a hasznosítható követ­keztetéseket a társadalom rendelkezésére álló munka­erő ésszerűbb felhasználása érdekében. Rendkívül problémaérzékenyen vetődhetnek fel a szabályozás belső ellentmondásai, hiányosságai, amelyek arra mu­tatnak, hogy a vgm-ekben rejlő lehetőségek jobb ki­aknázására van szükség. Az is igaz, hogy élőre nem lehetett pontosan felmérni a társadalom -reakcióját a vgm-ek létrehozásakor. Központi célkitűzés -a jövede­lemszintek differenciálása vélt. A munkaközösség ré­vén többletjövedelemhez jutók elégedettségét azon­ban félő, hogy ellensúlyozza az a feszültség, amely a tagok és a kívülrekedtek között kialakult. A kísérle­tet több vezetési szintem fenntartással kezelték. -Fel­tehetően ezzel -is magyarázható a jogi szabályozás -ne­hézkessége, párhuzamossága. Felszámolásuk ma már időszerűnek tűnik. A vállalati -gazdasági munkaközösségek tapaszta­latai azt is igazolják, hogy szorító gazdasági-társadal­mi -környezetben jobb szervezéssel, hatékonyabb ösz­tönzők révén további befektetések nélkül is előnyös változások várhatók. Természetesen 5 millió 400 ezer alkalmazott mellett 64 ezer vgm-tagtól munkaidőn kívül nem várhatjuk el, hogy az egész gazdaságban megnyilvánuló fellendülést produkáljon. A vállalati gazdasági munkaközösségek segíthetnek annak felis­merésében, hogy az eddigi merev struktúrájú vállalati gyakorlathoz képest keressük az ugyanahhoz a célhoz vezető más utakat is, amelyek talán kevésbé rögösek. DR. M1SKOLCZ1 BODNÁR PÉTER Bányai Márton és Varga Kálmán pénzárgépet javít A közelmúltban adták hí­rül a tömegkommunikációs eszközök, hogy megszűnt az Irodagépipari és Finomme­chanikai Vállalat. Ezt köve­tően igen sokan érdeklődtek az Információtechnikai Vál­lalat szekszárdi kirendeltsé­gén, hogy miért szüntetik meg a céget, és meddig vál­lalnak még el megrendelése­ket. A két cég névválasztása nem volt túlságosan szeren­csés, hisz az Irodagépipari és Finommechanikai Válla­lat gyártó cég, s megyénk­ben semmiféle érdekeltsége nem volt, míg az Informá­ciótechnikai Vállalat irodai pék, pénztárgépek és sokszo­rosítógépek javításával fog­gépek, másológépek, írógé- lalkozik. Ez a szolgáltató cég két éve az Ipari Minisz­térium megalakulásakor kap­ta a nevét — korábban a te­vékenységi körét, pontosab­ban kifejező Irodagéptech- nikai Vállalat szerepelt a cégtáblán. Az új elnevezés gyakran akozott félreértést, hisz nem egyszer előfordult, hogy az „Információ” fel­irat láttán a vonatok indu­lása iránt érdeklődtek, sőt külföldi állampolgárok valu­tát akartak itt beváltani. A vállalat műhelyében mechanikus írógépeket, pénz­tárgépeket, könyvelőgépeket, irodai kisszámítógépeket ja­vítanak továbbra is — az úgynevezett nagy számítógé­pek javítására nincsenek be­rendezkedve, ezt külön szer­vizállomás végzi. Az országos vállalatnak a megyékben szervizüzemei vannak, Tolna megyében csupán Szekszárdon. A javí­tások részben a helyszínen, részben a szervizben történ­nek. A szekszárdi műhely­ben összesen 38 jól képzett műszerész végzi az irodagé­pek javítását. A KGST-bank elnökének látogatása Augusztus 20. és 25. között Tímár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének meghívására hivatalos láto­gatáson hazánkban tartózko­dott Vazsa Dzsindzsihadze, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank — a KGST bankja — elnöke. A szívélyes légkörű meg­beszélésen a két elnök átte­kintette a magyar és a KGST-bank közötti kapcso­latokat, s tárgyaltak az együttműködés elmélyítésé­ről, a partnerkapcsolatok szélesítéséről. Kicserélték vé­leményüket az időszerű nem­zetközi pénzügyi kérdések­ről is. Vazsa Dzsindzsihadze ta­lálkozott más bankvezetők­kel is, így Demcsák Sán­dorral, a Magyar Külkeres­kedelmi Bank vezérigazga­tójával és Komár Lajossal, a Közép-európai Nemzetközi Bank vezérigazgatójával. A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank elnö­két fogadta Hetényi István pénzügyminiszter. ENSZ BT Tanácskozás Libanon panaszáról Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa hétfőn, magyar idő szerint az esti órákban nem hivatalos tanácskozásokat kezd Libanon panaszának megvizsgálására és hivata­los ülés előkészítésére. A tanács összehívását pénte­ken kérte a bejrúti kormány Libanon déli részének foly­tatódó izraeli megszállása és az ország többi részétől va­ló elszakítása, valamint az emberi jogoknak az izraeli megszálló hatóságok által történő sorozatos megsértése miatt. „Masinázzák” a majoránnát Nagydorogon, Kajdacson és a környéken évek óta so­kan vállalkoznak gyógy- és fűszernövények termesztésé­re. Elsősorban a homokos talajú házikertekben vetik és palántázzák a macskagyö­keret, a majoránnát, a ka­kukkfüvet. Most éppen a »majoránnát csépelik Kajda­cson a magtár melletti sza­bad területen. A termelők előre meghatározott időben hozzák ide a lekaszált, vagy sarlóval, kaszakéssel levá­gott, majd padláson szárí­tott fűszernövényt. A majo­ránnatermesztés meglehető­sen sok munkát igényel, hisz a vetést követően gyakran kell gyomlálni, s lomibtrá- - gyávái permetezni. A szárított, majd zsákok­ban a cséplés helyére szál­lított növény levele idén jó minőségű, szép zöld színű lett. A hurkába, sült húsokra, s levesbe való illatos fűszer- növényt osztályozás után szállítják el az ország kü­lönböző részeire Kajdacsról. I A szárított majoránnát zsákokban hozzák a cséplés helyére Irodagépeket javítalak az Infornáciitechiikai Vállalatnál Indul a cséplőgép, válogatja a majorán­nát

Next

/
Thumbnails
Contents