Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-25 / 199. szám
1984. augusztus 25. _ NÉPÚJSÁG 9 Csehszlovákia Az üveg ifjú művészei Az észak-csehországi Novy Bor lakosainak száma alapján nem tartozik a nagyvárosok közé és turisták áradata sem özönlik ide történelmi műemlékek megtekintésére. Nevét mégis világszerte jól ismerik. Novy Bor egyike azoknak a városoknak, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy Csehszlovákiát, mint üveggyártó nagyhatalmat ismerik a Föld minden táján. Novy Borban a Crystalex Vállalat Csehszlovákia legnagyobb üveggyártója. Ezúttal azt a részét kerestük fel, ahol a gyakorlati tapasz" tálatokat az üvegipari szak- középiskola képzőművészeti tagozatának tanulói megszerzik. — Iskolánk képzőművészeti tagozatára a fúvott- üveggyártási szakmunkástanulók közül választjuk ki a legtehetségesebbeket — mondja az iskola igazgatója, Ing. Cenek Mikes. — Többnyire az erős fizikumú fiúkat szemeljük ki, hiszen az az „üvegcsepp”, amelyet az üvegfúvónak fúvócsövével a lehető leggyorsabban kell megformálnia, rendszerint jó néhány kilót nyom. Iskolánknak az a feladata, hogy legjobb üveggyártóinknak — üvegfúvóinknak ne csupán olyan gyakorlati kiképzést adjunk, amit a szakmunkás képző iskolában is megszerezhetnek, hanem képzőművészeti és általános műveltséget is. Diákjaink az általános tárgyakon kívül rajzolni, művészettörténetet, modellezést, kohóüveggyár- tási szaktechnológiát és technikai fényképezést is tanuljanak. A munkát az olvasztókemencék mellett, a legkiválóbb üvegipari szakemberek vezetésével végzik. — A képzőművészeti tagozaton az oktatás hároméves és érettségi vizsgával fejeződik be — folytatja a tájékoztatását az iskola igazgatója. — Az érettségi tantárgyakhoz gyakorlati rész is tartozik. Ez egy önálló műtárgy elkészítéséből és megvédéséből áll. Arról, hogy hallgatóink miként tudják e feladatokat megoldani, számos, ritkaságszámba menő, értékes műtárgy tanúskodik. Hogy hol érvé- nyesithetik tudásukat az iskola végzősei? Dolgozhatnak az üveggyártó és kézműves üzemekben, vagy az üvegkohókban, mint művezetők. A legtehetségesebbek folytathatják tanulmányaikat vala melyik képzőmévészeti főiskolán és az üvegkészítés valódi művészeivé válhatnak. ADELA KRATENOVA A jövő üvegkészítő mesterei Az agyagtábláktól a könyvminiatűrig Tatyjana Kondakova, a Könyvmúzeum igazgatónője egy régi tibeti tekerccsel A Szovjetunió Állami Lenin Könyvtárában található könyvmúzeum több mint 31 millió könyvet és más sajtóterméket, kéziratot tartalmaz, a világ népeinek összesen 247 nyelvén. A múzeumot Tatyjana Kondakova igazgató mutatja be. A könyvek előfutárai az agyagtáblák és az ékírás voltak. A sumér és az asz- szír-babilon kultúrák hagyományoztak ránk ilyen emlékeket az időszámításunk előtti IV—II. évezredből. Ilyen agyagtáblákkal kezdődik a moszkvai könyvmúzeum kiállítása is. Ugyanitt található egy legyező alakú könyv, Buddha szentbeszéde, amelyet pálmalevelekre írtak. Hasonló könyveket állítottak elő Indiában és Ceylonban is. A rizsma, a könyvtekercs, a harmonikamódra hajtogatott könyv, a papirusz, a pergamen, a nyírfakéreg, a selyem és végül a papír voltak azok az anyagok, amelyekre a köny. veket írták, aszerint, hogy milyen korban, a nemzeti kultúra milyen fejlettségi fokán készültek. A tárlókban India, Kína, Korea, Japán és az ősi Oroszország írásbeliségének emlékei. Nagyító- üvegen át tanulmányozhatunk egy XIV. századj nov- gorodi levelet, amelyet nyírfakéregre karcoltak. És végül itt láthatók a modern könyvforma első példányai, a kódexek. A múzeum látogatói megcsodálhatják a fél embermagasságú könyvóriást ugyanúgy, mint a könyvminiatűröket. A gyűjtemény legkisebb darabja, Ivan Krilov, a nagy állatmese-író kötete. amit a XIX. század közepén nyomtattak Oroszországban. Ebben a múzeumban őrzik az egyik legkorábbi kéziratos könyvet, az 1092-ből származó Arhangelszki evangéliumot. A gyűjtemény büszkeségei az ős- nyomtatványok, a XV. századból származó első könyvek. Közöttük van az 1496- ban, pergamenre nyomott Shäfner szertartáskönyv, az idősb Plinius Természettörténetének gyönyörű kiadása, amelyet 1469-ben Velencében nyomtattak. Különösen nagy érdeklődést vált ki a múzeum látogatóiból az első orosz nyomtatott könyv. Az apostolok cselekedetei és levelei, Ivan Fjodorov és Pjotr -Msztyiszlavec moszkvai kiadásában. Ennek közelében látható az 1702-ben I. Péter cár által alapított első orosz újság, a Közlöny. A múzeum létrehozóinak nehéz feladattal kellett meg. birkózniuk: vajon milyen kiadványokat válogassanak a kiállításra, hogy a könyvet úgy mutassák be, mint a tudás és a kultúra legfontosabb forrását, amely századokon át megőrizte az emberi gondolkodás legszebb eredményeit? Hiszen a legismertebb könyveket több százszor is kiadták, eredetiben és fordításokban, neves művészek ilusztrációival. Gyakran bibliológiai szempontok döntöttek: lehetőleg a szerző életében napvilágot látott kiadás kerüljön a múzeumlátogatók elé. S most a múzeum tárlói őrzik Ko- pernikus könyvét, amely szerzője halála napján jelent meg, Giordano Bruno csodával határos módon megmaradt könyvét, amelyet az inkvizíció véletlenül nem dobott szerzője mellé a máglyára, Morus Tamás maga szerkesztette Utópiája és itt vannak Homérosz, Dante, Shakespeare, Cervantes, Goethe, Voltaire és Byron könyvei, Puskin versei, a nagy költő aláírásával. Külön kiállítási részleg foglalkozik a könyvkészítés művészetével. Szemléletes bemutatót ad a könyvek egyes részeinek előállításáról, a borítóról, az előzéklapról, a címlapról, a betűtípusokról és az illusztrációkról. A tárló unikumot őriz: Anyicim Radisevszkij Evangéliumát, mely a XVI. században készült, fából metszett és kézzel festett betűkkel. Mellette egy régi tibeti fatábla a nyomtatásra kimetszett szöveggel, kézzel tördelt oldal, s az első nyomdászok eszközei. A látogatókat érdekli, milyen utat tesz meg a könyv a szerzői kézirattól a kész kötetig. Ezt a folyamatot a kiállítás részletesen bemutatja Csingiz Ajtmatov egy elbeszélésén keresztül, a kéziratot a szerző ajándékozta a múzeumnak. Itt vannak a piszkozatok, a címek és alcímek, az illusztrációk eredetijei és az első kiadói hasáblevonatok. A szomszédos vitrin, amely a „kiadás története” címet viseli, a keleti gyermekirodalom klasszikusainak köteteit mutatja be. A Szovjetunió Állami Lenin Könyvtárának könyvmúzeumát 1983-iban nyitották meg, amikor az UNESCO ünneppé nyilvánította az első orosz nyomdász, Ivan Fjodorov születésének jubileumát. Nem egész egyéves működése alatt a múzeum nagyon sok látogatót fogadott, a legkülönfélébb nemzetiségű, korú és foglalkozású embereket, akiket ösz- szeköt a könyv iránti nemes szeretet. V. SZERGEJEV A megújult Friedrichstadt- palast A Spree partján álló Fri- edrichstadtpalast 1867-ben nyílt meg. Először vásárcsarnoknak használták, később cirkusz, majd színház működött a falai között. A tízes években Max Reinhardt, a nagyszerű rendező előadásait láthatta a közönség, a húszas évektől pedig bevonult a palotába a varieté. A második világháborúban rommá vált épületet újjáépítették, s azóta a Fried- richstadpalast Európa egyik legjelentősebb revüszínháza lett. Az épületet 1980-ban, sajnos, technikai okok miatt be kellett zárni. Nem sokkal ezután megkezdődött a színház felújítása. A palotát 39 hónap alatt teljesen újjávarázsolták, s az idén áprilisban ünnepélyesen felavatták. Ma ez a modern revü- és varietészínház a maga nemében egyedülálló Európában. A kiugró betonelemekkel, átlátszó színes üveglemezekkel díszített épületben több színházterem helyezkedik el. A nagyteremben 1900 széket helyeztek el. A kisteremben gyermekműsorokat adnak, a 240 személyes kis revüszí n- házban éjszakai show-mű- sorokat tartanak, a Tojás- teremben pedig kamaradarabok, komédiák kerülnek színre. Az új házat négyezren látogathatják egyidejűleg. A színpadtechnikai berendezések minden követelménynek megfelelnek. A színpad átalakítható tánc- parketté, manézzsá, vízmedencévé, jégporonddá. A szín- padteohnikusoknak számítógép, hidraulika, lézertechnika és korszerű hangosító rendszer áll a rendelkezésére. Magyar-szovjet együttműködéssel Fejlettebb mezőgazdaság A Szovjetunió és Magyar- ország között — számos terület mellett — az agráripari együttműködésben különösen sokrétű kapcsolatok alakultak ki és fejlődnek eredményesen. Megkülönböztető vonásuk a hosszú távú és komplex jelleg, mindkét ország mezőgazdasága és élelmiszeripari ágazatai konkrét igényeinek figyelembevételével. Ezekből ismertetünk most egy csokorra valót. A kereskedelmi gazdasági életben A szakemberek értékelése szerint a magyar mezőgazdaságban alkalmazott technikai eszközök mintegy 40 százalékát a Szovjetunió szállította, köztük a kombájnok 86, a traktorok 65, a teherautók 6 százalékát, s valamennyi helikoptert. A jelenlegi ötéves tervben Magyarország 15 különféle osztályú traktort, több mint 5 ezer 700 különféle mezőgazdasági gépet, mintegy 25 ezer teherautót, több mint tízezer különféle állattenyésztési és takarmányüzemi berendezést, körülbelül másfél millió tonna nitrogénműtrágyát, egymillió 900 ezer tonna káliumműtrágyát, 968 millió tonna apatit koncentrátumot, 195 ezer tonna ammofoszt és 127 ezer tonna foszforműtrágyát szándékozik vásárolni a Szovjetunióban. Magyarországról a szovjet agráripar számára körülbelül 3 milliárd 9 millió rubel értékű árut fognak eljuttatni, ami a Szovjetunióba irányuló együttes magyar szállításoknak körülbelül 22 százaléka. * Az előző ötéves tervben (1975—1980) Magyarország 71 műtrágyakiszerelő gépsort, a hús- és tejtermékek, valamint a gyümölcs és zöldség tárolásához szükséges több mint 8000 léghűtő berendezést és 1500 elgőzölögtető kondenzátort, talaj- és maganalizáló teljes laboratóriumokat, a falusi körzetekben felhasználható automata telefonközpontokat, a traktorgyáraknak és mezőgazdasági gépgyáraknak szükséges festőberendezéseket szállított a Szovjetuniónak. • A Szovjetunióban magyar segítséggel két csirkegyárat — mindegyik évi 10 millió 600 ezer brojlercsirkét állít elő — két baromfitenyésztő üzemet — mindkettőt 400 ezer tenyészállatra méretezve — építettek. Megkezdték egy újabb, évi 10 millió 600 ezer brojlerre tervezett csirkegyár építését Azerbajdzsánban. * Az ötéves terv előirányzatai között szerepel 660 teljes ketreces berendezés tojó- pulykák és tojótyúkok tenyésztésére, 20 teljes sajtgyári berendezés, 20 sajttároló, 20 gyümölcstároló, 162 paradicsom-, uborka-, zöldborsó-, gyümölcsfeldolgozó gépsor szállítása a Szovjetunió számára. * Az ötéves terv folyamán Magyarország körülbelül egymillió 600 ezer tonna friss gyümölcsöt és bogyósgyümölcsöt, egymillió százezer tonna zöldségkonzervet és más élelmiszert exportál a Szovjetunióba. • Azoknak a gépeknek, berendezéseknek, műtrágyáknak, és növényvédő vegyszereknek a túlnyomó többségét, amelyeket a Szovjetunió és Magyarország kicserél egymással, gyártásszakosítás és kooperáció alapján állítják elő. A tudományos műszaki fejlesztésben A Szovjetunió és Magyar- ország között a mezőgazdaság területén 23 témában folynak közös kutatások kétoldalú alapon, beleértve a kukorica, a rizs, a cukorrépa, a szőlő nemesítésének és szaporítóanyag-termesztésének,1 a napraforgó- és kendertermesztés technológiájának, a hús- és tejhozamú szarvasmarhatartás, az iparszerű baromfitenyésztés egyes ágazatai stb. fejlesztésének kérdéseit. Egyebek közt kitermesztettek hat cukorrépahibridet, kukorica- hibrideket, új szőlő- és hagymafajtákat. * Közösen kifejlesztették és bevezették a Rizotorfin mikrobiológiai készítmény, a libák vírusos bélhurutja elleni vakcina, vírustalan bogy ósgyümölcs-ültetőanyag előállításának technológiáját. • Kidolgoztak új műszereket és egyes kellékfajtákat mezőgazdasági gépekhez, metodikát a gabonafélék, a zöldségfélék és a szőlő szelekciós anyagának értékelésére, elméleti genetikai kutatásokat végeztek egy sor mezőgazdasági növénynél. • A Szovjetunióban kipróbálták az iparszerű kukoricatermelés magyar technológiáját, amelynek alapján kifejlesztették az 1983-iban csaknem hárommillió hektáron bevezetett szovjet technológiát. • Magyarországon alkalmazzák a kézi munka nélküli cukorrépa-termesztés szovjet technológiáját. Szovjet li- cenc alapján és szovjet segítséggel rizstermelő öntöző- rendszert létesítettek, rajo- nizálnak szovjet szelekció alapján kitermesztett haszonnövényeket. Folyamatban van annak a technikának és technológiának a tökéletesítése, amellyel répacukrot, cukrászati készítményeket és tésztaféléket, keményítőket állítanak elő, növelik a magas minőségű élelmezési cikkek tápértékét, és új fajtákat hoznak létre. • Nagy figyelmet szentelnek a gyümölcs- és zöldséggaz- dasóg fejlesztésének. Folytatják az étkezési borsó, a hagyma és a paprika további szelekciójával, a zöldségfélék kártevői és betegségei elleni küzdelem módszereinek kidolgozásával, burgonyatárolók, gyümölcshűtőhá- zak, a gyümölcs- és zöldségféléket feldolgozó komplett üzemek tervezésének, építésének és üzemeltetésének kérdéseivel kapcsolatos közös munkákat. * A hús- és tejipar területén szovjet és magyar szakemberek kifejlesztették és bevezették az acidofilusszal erjesztett 1—2,5 százalék zsírtartalmú italok előállításának technológiáját, munkálatokat végeznek a sajtok minőségének javítására, különféle fehérje preparátumok felhasználásával készült hústermékek, pasztőrizált húskonzervek gyártástechnológiájának kifejlesztésére.
