Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-25 / 199. szám

1984. augusztus 25. a népújság Iparkörzetek a BAM mentén A Bajkál—Amur vasútvo­nal mentén hatalmas erdősé­gek, valamint kiterjedt fe­kete- és barnaszén-, tőzeg-, vasérc-, színes- és ritkafém- lelőhelyek találhatók. A vas­útvonal kiépítésével egy időben építik fel azokat az iparközpontokat, amelyek e természeti kincsek feldol­gozását végzik. A hosszú tá­vú program beruházási költ­ségei a vasútvonal építésére fordított összegnek mintegy a négy-ötszörösét teszik ki. A BAM Uszty-Kuttól Tin- dáig terjedő nyugati szaka­szán három iparközpont lé­tesül: a felső-lénai, az észak­ba jkáli és az udokáni. A felső-lénai kitermelő és iparközpontot az irkutszki körzetben alakítják ki, mintegy 130 ezer négyzetki­lométeres területen. Az it­teni gazdálkodás alapja: a fakitermelés és az elsődle­ges feldolgozás. Jelenleg évente kétmillió köbméter faanyag — erdei fenyő, vörösfenyő, cédrus — előkészítését végzik el. Az elsődlegesen feldolgozott fát a közelmúltban átadott BAM-szákaszon a bratszki faipari és a KGST-országok együttműködésével felépült uszty-ilimszki cellulózkom­binátba szállítják. A tervek szerint a felső-léniái iparköz­pontban a jövőben három faipari kombinátot építe­nek, amelyeket az usztv- ilimszki vízi erőmű lát majd el villamos energiával. Több vegyi üzem felépíté­sét is tervezik. Részükre a nyersanyagot az eddig fel­tárt lelőhelyek, köztük a markovi pázkondenzátum- telep fogja biztosítani. Mind­ehhez természetesen nagy teljesítményű energiaforrá­sokra is szükség lesz. Ezért a Léna folyón egy kétmil­lió kilowatt teliesítménvű erőmű megépítését vették tervbe. Az észak-ibajkáli kiterme­lő és iparközpontot a Bur­ját Autonóm Köztársaság északi körzetében hozzák létre 140 ezer négyzetkilo­méteren. A gyéren lakott és nehezen megközelíthető kör­zetben a BAM építését meg. előzőén nem volt sem vas­út, sem autóút, sem pedig iparvállalat. Ezen a vidéken tárták fel a Mologyozsnoje krizotil-iaz- beszt lelőhelyet. A föld mé­lye itt még jelentős meny- nyiségű grafitot, mangánt és színesfémet rejt. Különösen nagy reményeket fűznek a mologyozsnojei lelőhely ki­aknázásához, mert az az­beszt iránt nemcsak a szov­jet gazdaság igénye nő évről évre, hanem a világpiaci ke­reslet is állandóan fokozó­dik. Az udokáni iparközpontot az észak-ibajkáli körzet szomszédságában alakítják ki. Mivel a vasút ezt a vidé­ket is érinti, most már le­hetségessé vált az 1949-ben feltárt csarai rézlelőhelyek kitermelése. Eddig igen nagy gond volt a rézhegyek megközelítése. Ha autóutakat kellett volna építeni, az ércdúsító kombi­nát üzembe helyezése négy­szer annyiba került volna, mint így, a vasútvonallal . Van itt azonban más gond is. Udokán a csitai körzet északi részén található. Ezen a tájon gyakori a föld­rengés, a lavinaveszély és nagyon hideg a tél. Bulgária — ma (III.) „Banszko az életem” Szandanszki, Melnyik, Banszko. Többségünk számá­ra ismeretlen nevek, a blago- evgrádi körzet egy-egy város­kája rejlik mögöttük. S nem is akármilyen városok ezek: szépek, tele nevezeitességgel, lakóik kedves, szorgalmas emberek — mindegyiknek megvan a maga különleges értéke. Szandanszkit csak így em­legetik: az egészség városa. S valóban: lakói nem isme­rik a légúti betegségeket, a gyomorbajokat, az ízületi fáj­dalmakat. „Ijtt a levegőt por­cióra mérik” — mondták tré­fásan bolgár kísérőink. Gyógyüdülőhelyre érkeztünk, ahol a levegő és a víz külön­leges kincset jelent. A leve­gő azért, mert pusztán elég belélegezni, legalább húsz na­pon át hatására lényegesen javul az allergikus és króni­kus légúti betegségekben szenvedők állapota. Szan- danszkiban a tél enyhe, köd nélküli, a hó nem marad meg, a többi évszak is nagyon kel­lemes — s a levegő mindig tiszta és könnyű. Félórás séta után magunk is felfrissü­lünk. Iszunk a híres forrás vizéből, amely reuma, ízületi bántalmak, gyomor- és vese­betegségek, nőgyógyászati problémák gyógyítására ké­pes — a legminimálisabb gyógyszerezés mellett. A sza­natóriumban, amelyhez uszo­da, sportpályák is tartoznak, mindig telt ház van: egyszer­re háromszázan pihennek ott, idősebbek, fiatalabbak, feltű­nően sok kisgyerek. Aki nem jut beutalóhoz a fizeftőven- dég-szolgálathoz fordulhat: 3000 személy így nyerhet el­Szandanszki: a levegő és a víz kincset ér helyezést a városban. Az 590 férőhelyes új luxuskategóriá­jú szállodáit tavaly avatták. Nehéz a búcsú Szandan&zki- tól, reklamáljuk is vendéglá­tóinktól a maradék 19 na­pot ... Autóbuszunk Melnyikbe ér, Bulgária, s állítólag a világ legkisebb városába. Mindösz- sze 370 lakosa van és 98 ház alkotja. Mindez földrajzi mé­retekben parányi helyen, gyö­nyörű környezetben, külön­leges homok- és agyagpira­misokkal körülbástyázva. A bolgár népi építészet remekei találhatók iltt, minden ház egy-egy gyöngyszem. A káni­kulában megtett séta után az igazán szomjat oltó forrásvi­zet kortyolgatjuk, miközben vendéglátóink a városról, ter­veikről beszélnek. Elmondták, hogy a város az idegenforga­lomra és a szőlőtermesztésre alapozza létét. Négy évtizede még romokban állt, azóta minden házat rendbe hoztak. Most céljuk az, hogy Melnyik 1990-re az ifjúság városa le­gyen. Banszko — a humor váro­sa. Ott Rajna Baeva, a BKP helyi bizottságának első tit­kára fogadott bennünket. Banszkóban évente 250—300 ezer hazai és külföldi vendég fordul meg. Idecsalogatja őket a sok történelmi emlék, építészeti érdekesség, a gyö­nyörű vidék — itt kezdődik a Pirin-hegység. A városnak 11 ezer lakosa van — min­denki talál benne munkát. Gépgyár, fafeldolgozó, bútor­gyár, játéküzem van a város­ban. — Az ipari termelésünk 50 millió leva volt tavaly — mondta el Rajna Baeva. — A mezőgazdasági pedig 12 millió leva, Fő mezőgazdasá­gi termékünk a dohány, éven­te 120 ezer tonnát termesz­tünk belőle. A városban há­rom középiskola van: gép­ipari, fafeldolgozási és mező- gazdasági. A bútorok, ame­lyek iitt készülnek, mind kü­lönleges darabok, csak ren­delésre gyártunk belőlük, 70 százalékuk exportra megy. A gyerekjátékokból szintén so­kat adunk el külföldön. — Hogyan élnek itt az em­berek? — kérdeztük. — Meggyőződésem, hogy nagyon elégedetten. Munka­lehetőség van bőven. Banszko Banszko: a Pirin-hegység kapuja igazi kulturális központnak is számít a környéken, jók a kapcsolataik a színházakkal, Melnyik: a legkisebb, de igy is gyönyörű írókkal, építészekkel, — ők járnak el hozzánk. A laká­sok 95 százalékát az elmúlt évtizedekben újjáépítettük. Majdnem minden gyereknek jut hely a bölcsődében és az óvodában. A közérzet muta­tója lehet az is, hogy tavaly kétezer fővel gyarapodott a város. Az it|t élő emberek kö­tődnek szülőföldjükhöz, s itt ne valami formális dologra gondoljanak, hanem nagyon is mély gyökerekre. Talán már hallottak is pirini dalo- pek, vidámak, szomorúak ezek a dalok, táncok, de mind mély érzelmi kötődés­ről tanúskodnak. — Nem néhéz egy nőnek vezetni eat a várost — hang­zott a következő kérdés. — Dehogynem! — moso­lyodon e Baeva. — Azt hi­szik, eg férfinak talán köny- nyebb volna? Banszkóról azt is szokták mondani, hogy a férfiak városa, az első titkár mégis — nő. De komolyra fordítva a szót: én itt szület­tem, ismerem eat a várost, a az itt élők is ismernek en­gem. Banszko az életem. (vége) Kocsi Margit Közép-Ázsia üdülőközpontja A Kirgiz-tenger partján Kirgiziában az Isszik-Kul- tó partvidéke évről évre népszerűbb üdülőhely, és ez nem véletlen. A tó, amely­nek vize soha nem fagy be, festői látványt nyújt, amint elnyúlik az erdőkkel borí­tott, másfél ezer méter ma­gas hegyek között. Az Isz- szik-Kulit gyakran Kirgiz tengerként említik, mivel hossza több mint 180 kilo­méter, szélessége pedig egyes helyeken meghaladja az 50 kilométert. Az éghajlat itt nagyon kel­lemes. Nincs tikkasztó hő­ség, pedig a napfényes na­pok száma az Isszik-Kul partján több, mint a híres fekete-tengeri üdülőhelyen, Szocsiban. A tó vize áttet­sző, tiszta, könnyen felme­legszik. A környező hegyek bővelkednek ásványvizek­ben, hőforrásokban. Vannak gyógyforrások is. A nyári Kirándulás a hegyekbe szezonban a Isszik-Kul part­ját ellepik a fürdőző, napo­zó emberek, a tavon „kerék­párosak” raja szántja a vi­zet. A környék is vonzza az üdülőket. Egy-egy társaság beöltözik és túrára indul a hegyekbe. Füvek, virágok illatával bódító alpesi rétek, ^SSSSwéaífe­Lovaglás a tó partján hűs vizű hegyi patakok, fent a nyári napfényben szikrá­zó hó... Mi lehet szebb en­nél? Kirgizia minden ipari üezmének, sok szovhozának és kolhozának van saját üdülője az Isszik-Kul-tó pántján. Nemcsak Kirgiziá­ból és a szomszédos köztár­saságokból üdülnek itt, ha­nem szibériaiak, uráliak, moszkvaiak is. A köztársaság kormánya évente több mint 4 millió rubelt ad az üdülői hálózat bővítésére és korszerűsítésé­re. A jövő év végére az Isszik-Kul partján húzódó üdülőövezet területe, körül­véve gyümölcsfákkal és dísz­fákkal, több mint 20 ezer négyzetkilométert foglal el A szanatóriumok, panziók üdülők és turistaházak évenként egymillió embert tudnak fogadni. APN—KS Bővülnek Moszkva határai A moszkvai Városi Ta­nács adminisztrációs és köz- igazgatási fennhatósága alá tartozik a jövőben több, a főváros külső körzeteihez tartozó, lakott település. A fővároshoz kapcsolt új terü­letekkel együtt Moszkva je­lenleg 10 ezer hektárnyi te­rületet foglal el. A főváros és a most hoz­zákapcsolt ipari, építőipari, tudományos és kutatószer­vezetekkel rendelkező terü­letek között már régóta szo­ros kapcsolatok alakultak ki. Naponta több százezer moszkvai és a környéken la­kó dolgozó utazik egymással ellenkező irányba a munka­helyére. Az új közigazgatási rendszerben lehetővé válik ennek a helyzetnek a rende­zése is. A Moszkvához újonnan kapcsolt területeket a közel­jövőben bekapcsolják a fő­város közlekedésébe. A táv­lati tervek szerint a metró­vonalakat is meghosszabbít­ják. NDK Hulladékból nyersanyag A Német Demokratikus Köztársaságban a gyáripar számára szükséges nyers­anyag 11 százalékát hulla­dékanyagok gyűjtéséből szerzik. Az összegyűjtött hu­szonnyolcmillió tonnányi anyag importtermékeket he­lyettesít, s több mint hat- milliárd márka megtakarí­tását eredményezi. Jövőre harmincmillió tonna hulla­dékot szándékoznak be­gyűjteni. Amióta a világpiacon meg­drágult a nyersanyag és sok más nehézség is adódik, az NDK igen nagy erőfeszíté­seket tesz, hogy hazai for­rásokból fedezze szükségle­teit. Egész iparágak műkö­dése függ ettől. Csupán ta­valy újabb ezer hulladék­átvevőhelyet nyitottak az ed­digi 10 500 mellett. Csak a műanyagok átvételére 1500 telep szolgál. A papírfeldolgozó ipar nyersanyagának 48,8 száza­léka régi papír. Eredménye­sen működik az irodák és a háztartások hulladékpapírját begyűjtő hálózat, különösen az ifjúsági szervezetek és iskolák útján: a diákok jó pontokat kapnak a papír- gyűjtésért. A legjobb papír­gyűjtőknek ingyenjegy is jár színiházba vagy kirándu­lásra. Az üveg-, kerámia-, és a vegyipar — amely az NDK- ban rendkívül fejlett — nyersanyag-szükségletének 90 százalékát hazai forrá­sokból fedezik, s ezek közt egyre jelentősebb arányú a hulladék és csak 10 száza­lék a hagyományos import nyersanyag. Tavaly 157 ezer tonna szilíciumhomokoit, 47 ezer tonna szódát és 34 ezer tonna cementet takarítottak meg, mert a termeléshez a begyűjtött üveg- és kerá- miahulladékot használták fel. Ezzel energiát is meg­takarítottak. Minden kombinátot és vál­lalatot törvény kötelez a hulladék gyűjtésére és a gyártási tervek is foglalkoz­nak ezzel. A hulladékok fel­vásárlásával, feldolgozásával és szállításával külön kom­binátok foglalkoznak. Ta­valy több 'ipafágban össze­sen tizenhét olyan üzem­részleg nyílt, amely hulla­dékot használ fel a terme­léshez. Az ország gazdasága számára rendkívül fontos például, hogy a nyersacél 70 százalékát ócskavasból nye­rik. — * — mm I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents