Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-23 / 197. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 191. szám Ara: 1,40 Ft 1984. augusztus 23., csütörtök TEJRŐL, TEHENEKRŐL (3. old.) NYÁRI GYAKORLATON A SZÁMÍTÓKÖZPONTBAN (4. old.) KÖZMŰVELŐDÉS (5. old.) MEGKEZDTÉK A LÓBAB BETAKARÍTÁSÁT (3. old.) Talajjavítás - több tormás A talajjavítás a leggazdaságosabb beruházások egyike — állítja a szakemberek egy része. Mások kontráznak, mondván: jelenleg túlságosan sokba kerül a melioráció — a talaj javítása, vízrendezése, öntözése — és a ráfordítások hosszú idő alatt térülnek meg. Ebben az érvelésben is van igazság, hiszen napjainkban kevés pénz jut a beruházásokra, tehát alaposan meg kell gondolni, hová fektessék pénzüket a gazdaságok. Ám az is igaz, hogy két évtized alatt megduplázódott a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztők pedig ennél is nagyobb eredményeket értek el. Ennek egyik oka, hogy a nagyüzemek ésszerűen hasznosítják a termőföldet, természeti és közgazdasági adottságaikhoz igazítják a termelés szerkezetét. Szinte tudományos alapossággal készülnek a középtávú és az éves tervek, kifejeződik bennük a legfontosabb cél, a gazdaságos termelés. Széles körben elterjedt gyakorlat, hogy egy-egy helyen csak azokkal a növényekkel foglalkoznak, amelyek a legtöbb hasznot adják. Persze az adottságokhoz alkalmazkodó termelési szerkezet csak egyik lehetősége az ésszerű földhasznosításnak. Az ember mindig is törekedett arra, hogy javítsa is a föld termőképességét. Számottevő eredményeket azonban csak az elmúlt évtizedekben értünk el. Igaz, többszörösen növekedett a talaj termő- képességének javítására fordítható összeg is. A mostani ötéves tervidőszakban meliorációra 10—11 milliárd forintot fordítanak a gazdaságok, ami mintegy 40 százalékkal több, mint az V. ötéves tervidőszakban volt. Tavaly a gazdaságok — az állami támogatás- sál együtt — megközelítően kétmilliárd forintot költöttek területük rendezésére, a vízgazdálkodás javítására és a kémiai talajjavításra. Ebből a pénzből 120 ezer hektáron végezhették el a komplex meliorációt. Tény: a melioráció felértékelődött az elmúlt évtizedekben. Érthető ez, hiszen az ipar fejlesztése, a városiasodás, a szállítás, és közlekedés változása miatt az elmúlt negyedszázadban 572 ezer hektárral csökkent a mezőgazdaságilag művelt terület. A legfrissebb statisztikák szerint az utóbbi években növekedett a mezőgazdaságilag hasznosítható terület, hosz- szabb távon azonban változatlanul a csökkenésével kell számolni. Az élelmiszertermelés bővítése — amely feltétele a hazai ellátásnak és az export fokozásának — tehát csak intenzív gazdálkodással képzelhető el, amely egyebek között kedvező termőhelyi adottságokat is feltételez. Ugyanakkor az ország mezőgazdaságilag művelt területének kétharmadán kedvezőtlen termőhelyi adottság gátolja a termelést. Hogyan lehet e körből kilépni? Az egyik lehetséges az, hogy az úgynevezett komplex melioráció üteme felgyorsuljon. A számítások szerint mintegy 92 milliárd forintra lenne szükség a termőtalajok védelméhez. Ebből — mint említettük — a VI. ötéves tervidőszakban 10—11 milliárd forint értékű melioráció valósul meg. A tervidőszakra kitűzött feladat teljesítése is csorbát szenvedett mostanáig. Az első három esztendőben a tervezettől 10—12 százalékkal marad el a tényleges teljesítmény. Az elmaradás okai érthetőek: a tervezettnél 370 millió forinttal kevesebb állami támogatást kaptak a gazdaságok meliorációhoz, közben e munkák költségei mintegy 30 százalékkal emelkedtek. E kedvezőtlen jelenség ellensúlyozására az idei esztendő elején született néhány intézkedés. A végeredmény, hogy az 1984. évi 1,35 milliárd forintos állami támogatással a leadás mérsékelhető, de a tervidőszakra kidolgozott elképzeléseket várhatóan nem lehet megvalósítani. A meliorációs beruházások ütemének gyorsítását a legújabb tapasztalatok is sürgetik. Tavaly az aszályos időjárás ellenére a meliorált területek mintegy 2 15 százalékkal nagyobb termést adtak, mint a talajI javítás nélkül maradt földek. Ugyanosak a gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy a savanyú talajokon a búza termésátlagai 15—30 százalékkal alacsonyabbak, a termeléshez szükséges műtrágyázási költségek pedig 40—50 százalékkal magasabbak. Az ágazat irányítóinak véleménye szerint a VII. ötéves tervidőszakban 15—16 milliárd forintot volna célszerű meliorációra fordítani, s ezzel az összeggel 750—800 ezer hektár területen lehetne elvégezni a komplex talajjavítást. Aligha vitatható a beruházás megtérülése: a számítások szerint a program befejezését követően évente 800—900 ezer tonna gabona értékének megfelelő árut lehetne termelni e földeken. Végül is csak üzemi nézőpontból érdemes azon meditálni, hogy érdemes-e a meliorációra pénzt költeni. A népgazdasági haszon ugyanis nem vitatható, ám hogy ez minél nagyobb legyen, ahhoz a gazdaságok érdekeltségét is meg kell teremteni. V. FARKAS JÓZSEF Uj cukorrépa beta ka rító-gépek Tegnap sajtótájékoztató — ma szakemberek tanácskozása A Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat húsz éve foglalkozik cukorrépa-betakarító gépek gyártásával. Hazánkban is egyre nagyobb jelentőséget kap a cukorrépa termesztése és e fontos munka hatékonyságának növelése. Az ország ellátásában fontos szerepet betöltő ipari növény termesztése azonban korszerű gépeket kíván. Az elmúlt húsz év alatt a szekszárdi vállalat eredményesen segítette az élelmiszer-gazdaságokat, egyes géptípusaiból 500—600 darabot is gyártottak, s ezeket kedvező vélemények kísérték az üzemekben. A cukorrépabetakarító gépek fejlesztésének jelenlegi helyzetéről és főleg a szezon előtti állaim- tokról tegnap sajtótájékoztatót tartottak a vállalat bemutatótermében. Több mint negyven újságíró előtt Zsigovits Ferenc igazgató elmondta, hogy elkészítették, s gyártani, forgalmazni tudják a cukorrépa-betakarítás gépláncát, közepes és nagyobb üzemek részére. A műszaki fejlesztést, együttműködve a MEFI-vel, hazai gépgyárakkal és a szocialista országokkal, magas színvonalúra emelték. Együttműködnek többek között a Danuvia Gépgyárral, a Lehel Hűtőgépgyárral, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárral, a MEZŐGÉP Tröszttel és vállalataival. Így a legtöbb gép alkatrészeinek kilencven százaléka hazai, illetőleg szocialista országok gyáraiból származik. Az együttműködés legújabb eredményét, az RTA—602M jelű mechanikus hajtású önjáró cukorrépa-betakarító gépet most állították először a nyilvánosság elé. Ezt a gépet a legújabb típusú Zetor 160—45 típusú motorral szerelik, illetőleg ennek fődarabjaira épül. Ez a gép összsúlyát tekintve egy tonnával könnyebb, mint a korábban gyártott hasonló célú gép, ugyanakkor gazdaságosabban üzemeltethető. E gép mintapéldányát még az idén Tolna megyében munka közben is láthatjuk, egyet pedig Nyitrán mutatnak be ezekben a napokban, s Szlovákiában is már az idei szezonban kipróbálják. Ez a „kombájn” kellő szervezettség esetén, egy hektárról takarítja be óránként a cukorrépát. A sajtóbemutató résztvevőinek megmutatták a sorozatgyártást előkészítő korszerű megmunkáló gépműhelyeket, a próbapadot, illetőleg a sorozatgyártás folyamatát. Ma, csütörtökön az élelmiszergazdaság szakembereinek tartanak a Keselyűst úti telepen bemutatót. A MÉM, az Ipari Minisztérium, a kutatóintézetek, a cukorgyárak, a termelési rendszerek, a nagyobb répatermelő gazdaságok képviselőinek mutatják be a szekszárdi új betakarító gépeket. —Pj—GK Tíz cukorrépa-betakarító gépet sorakoztattak (el, ezek között öt új konstrukció Szalagon vannak az új típusú 602-esek Az igazgató tájékoztatta az újságírókat Nem ígér változási a republikánusok programja Angolai küldöttség Szerdán elutazott Budapestről az Anterg Abreu, az Angolai Népi Köztársaság legfőbb ügyésze vezette küldöttség, amely dr. Szíjártó Károlynak, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének meghívására tett látogatást hazánkban. A delegáció tanulmányozta a magyar ügyészi törvény fontosabb rendelkezéseinek érvényesülését, az ügyészi munkamódszereket és azok hatékonyságát. A két legfőbb ügyész véleményt cserélt a bűnözés megelőzésével és a törvényesség fejlesztésével összefüggő kérdésekről is. Az angolai legfőbb ügyészt fogadta dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Antero Abreu látogatást tett dr. Szilbereky Jenőnél, a Legfelsőbb Bíróság elnökénél, valamint dr. Markója Imre igazságügyminiszternél. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Szíjártó Károly búcsúztatta. ) > Az amerikai Republikánus Párt elnökjelölő tanácskozása kedd esti ülésén elfogadta a párt politikai programját. A terjedelmes külpolitikái részben a kormányon lévő párt azzal büszkélkedik, hogy „Reagan elnök helyreállította az amerikai politika főbb célkitűzéseit”. A világ bajaiért mindenekelőtt a Szovjetuniót teszi felelőssé, azt állítva, hogy a Szovjetunió erőszakkal a világban kialakult viszonyok megváltoztatására törekszik, támogatja a „felforgató tevékenységet”, akadályozza a világ gondjainak megoldását. Heves kirohanásokat intéz Kuba és Nicaragua ellen, dicsőíti a salvadori rezsimet és azt írja, hogy a párt „tapssal fagadja Grenada felszabadítását”. A Szovjetunióról szólva megállapítja ugyan, hogy vele „a stahil és biztonságos viszony lehetséges és kívánatos” — ennek megteremtése azonban „az amerikai erőtől és elhatározottságtól függ”. A különböző tárgyalások megszakadásáért a Szovjetuniót próbálja felelőssé tenni, de ugyanakkor feltételeket igyekszik szabni mindenfajta megállapodás elé. Elutasítja a nukleáris fegyverek befagyasztásának gondolatát, helyette az ilyen fegyverek „nagyarányú csökkentését” ajánlja — természetesen amerikai feltételek alapján. A program ugyanakkor elismeréssel szól az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris eszközök nyugat-európai telepítéséről. Az európai szocialista országokat — Reagan és Shultz külügyminiszter legutóbbi beszédei hangvételének megfelelően — „rab nemzeteknek” minősíti. A republikánusok programja „elkeni” a közel-keleti problémát, az ázsiai kérdésekről szólva a program egyebek között méltatja a kapcsolatok javulását a Kínai Népköztársasággal, de ugyanakkor rámutat, hogy Tajvan biztonsága „továbbra is gond marad”. Éles támadásokat tartalmaz a republikánusok programja az ENSZ és különösen annak szakosított szervei ellen. A katonai kérdésekkel foglalkozó rész az „erős Amerika”, a fegyverkezési programok melletti kiállást tartalmazza, beleértve Reagan elnök űrfegyverkezési programját is. A program terjedelmes belpolitikai és gazdaságpolitikai része felmagasztalja a Reagan-kormányt, és az eddigi politika folytatását ígéri.
