Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-22 / 196. szám

1984. augusztus 22. Gazdag, színes program országszerte (Folytatás az 1. oldalról.) zottság első titkára nyitotta meg az ünnepséget, köszön­tötte a részt vevő városlakó­kat, valamint a .megye és a város párt- és állami veze­tőit, a társadalmi és tömeg­szervezetek képviselőit. Ez­után Pozsgay Imre, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa főtitkára mondott ün­nepi beszédet. — Augusztus 20. a nép­frontpolitikán alapuló nem­zeti egység jeles napja. Ki­fejeződik benne a szövetsé­ges dolgozó osztályok, réte­gek, társadalmi csoportok, a különböző származású, világ­nézetű emberek, különböző érdekű közösségek együtt­működése — mondotta elöl­járóban. — Az utóbbi negyedszá­zadban soha nem hirdettük, hogy politikai intézménye­ink elérték végső, tökéletes formájukat. Amit mondtunk az az, hogy egy humanista szellemű politika következe­tes alkalmazásával, a mai kor legprogresszívebb társa­dalmi szerkezetének alapja­in megvalósítottuk történel­münk legszélesebb körű nemzeti egységét, amelyben az általános közmegegyezés a haladás hajtóereje. Azt mondtuk — aminek igázsá- gát bárki ellenőrizheti —, hogy Magyarország népe a szocializmusban megtalálta nemzeti önbecsülését, s eb­ben a társadalomban érte el alkotóerőinek kiteljesedését. De nem mondtuk, ma még kevésbé mondhatjuk, hogy itt van már a Kánaán, hogy amiben élünk, az idilli álla­pot volna. Ellenkezőleg, a közmegegyezésnek az adott hitelt, hogy takargatás nél­kül tártuk ország-világ elé feszítő ellentmondásainkat, gyötrő gondjainkat is. Ez a szemlélet vezérelt bennünket a hetvenes évek­ben. amikor — az alanelve­ket változatlanul hagyva — módosítottuk az alkotmányt. Ma pedig ilyen megfontolás­ból fejlesztettük tovább a választási rendszert úgy. hogy a nép érdekében foly­tatott kormányzás mind or­szágos, mind helyi szinten egyre inkább a nép részvé­telével folytatott kormány­zássá váljon. Célunk, hogy a jótékony közmegegyezést, amelyet napjainkig elértünk, aktív együttműködéssé vál­toztassuk. Ez növelheti az egész társadalom felelőssé­gét közös dolgainkban, ami által tovább erősödhetnek a népben a haza egész fejlődé­sét szolgáló energiák. — A mai magyar társa­dalomban nagy felelősség há­rul a Hazafias Népfrontra az állampolgárok valóságos közéleti lehetőségeinek fej­lesztésében, a közéleti tevé­kenység elevenebbé tételében — hangoztatta a továbbiak­ban. — Olyan emberek kel­lenek a közéletbe, akik a te­kintélyt magukból sugároz­zák és nem múlandó hatal­mi pozícióból kölcsönzik, akik felelősen gondolkodnak és cselekszenek. Ennek a közéleti felelős­ségnek az alapján lehetne megértetni mindenkivel, hogy a szocializmus nemcsak akkor lehet, amikor sikert sikerre halmoz, hanem a ne­hézségek idején is. Ha az emberekben sikerül feléb­reszteni a felelősségtudatot azok iránt az értékek iránt, amelyeket az új társadalom már létrehozott, ha sikerül ezen értékek megvédésében valóságos és személyes tö­rekvéseikkel egybevágó fel­adatot adni számukra, ha si­kerül a nemzeti múlt érté­keit a nemzeti jelen és jövő sorskérdéseibe ágyazni, ak­kor sikerülhet egy egész or­szágot a nehézségek idején Is előrevinni. Ha valamikor igaz volt, akkor most valóban igaz, hogy a legjobb gazdaságpo­litika az emberekkel való jó gazdálkodás politikája. Most, amikor újabb lendülettel lá­tunk hozzá gazdaságirányítá­sunk fejlesztéséhez, a gazda­sági viszonyok további de­mokratizálásához, látnunk kell, hogy gazdasági-terme­lési gondjaink megoldásának kulcsa a társadalomban, az emberekben, az ösztönzőbb munkafeltételekben van és nem a tárgyak, dolgok igaz­gatásában. Az a politika nye­ri el a jövőben is népünk támogatását, amely biztosí­tani tudja a társadalmunk­ban ma még szunnyadó vagy érvényesülésükben gátolt alkotóerők kibontakoztatá­sát, amely eléri, hogy a világ oly sok országát súj­tó gazdasági válságból ne vereséggel, hanem megújulva kerüljünk ki. Ennek a fel­adatnak a megoldása áll pár­tunk előtt, amely készülve XIII. kongresszusára, politi­kai fő vonalához híven, kez- deményezően kíván vála­szolni a világ kihívásaira és belső ellentmondásainkra. Hazánkban biztonság, nyu. galom van. A mai viszon­tagságos világban Magyaror­szág értéke megnőtt polgá­rai szemében és a világ sze­mében egyaránt. Erre az ér­tékre érdemes és kötelessé­günk vigyázni. Egy ilyen vi­lágban a hazafiság mércéje nem lehet más, mint az, hogy mit teszünk a szocia­lista nemzeti egység megőr­zéséért, erősítéséért. Ennek az egységnek a fejlesztésé­hez a demokráciát is fej­leszteni kell. A demokrácia beleszólást, részvételt és döntést jelent, de feltételezi a saját érdekeit jól ismerő, felvilágosultan képviselni tu­dó, ám a partjkularitásból kiemelkedő, felelős állampol­gárt. A demokráciához tehát művelődni kell. Az elmúlt évek nem ke­vés hordalékot is magával sodró belpolitikai folyama emberi kiállásban, társadal­mi és nemzeti öntudatban megteremtette a szocialista demokrácia fejlesztésének újabb lehetőségét, egy olyan Székesfehérváron — Géza fejedelem és István király szálláshelyén, középkori uralkodóink koronázásának színhelyén — hétfőn nagy­gyűlésen emlékeztek meg Fejér megye és a város dol­gozói alkotmányunk születé­sének 35. évfordulójáról, az új kenyér ünnepéről. A Dó­zsa György téren Balázs Miklós, Székesfehérvár váro­si Tanácsának elnöke kö­szöntötte a nagygyűlés 12 ezer résztvevőjét, a munká­ban élenjáró kollektívák, szocialista brigádok küldöt­teit, a megye jelenlévő párt- és állami vezetőit. Ezt köve­tően Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára mondott ün­nepi beszédet. Szűrös Mátyás a világpo­litikai helyzet összetevőit elemezve hangsúllyal szólt a kontinensünk békéjével, biztonságával kapcsolatos kérdésekről. A többi közt hangsúlyozta: — Mint európai nép, kü­lönös gonddal figyeljük a földrészünkön zajló, vagy azt közvetlenül érintő fejle­ményeket. Európa sajátossá­ga, hogy a történelem során pozitív és negatív értelem­ben egyaránt jelentős befo­lyást gyakorolt a világ más részeinek, sőt egészének sor­sára is. Az elmúlt évtized első felében Európa példát mutatott abban, hogy a bi­zalom és az előnyök kölcsö­nössége alapján van lehető­ség a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok építésére, együtt­működésük kibontakoztatá­sára. Napjainkban kontinensünk sajnos ismét inkább a veszé­lyes tendenciák csomópont­ját jelenti. Az új amerikai nukleáris rakéták nyugat­európai telepítése következ­tében nem csupán a katonai szembenállás szintje, a köl­csönös veszélyeztetettség nö­vekedett. Megszakadtak a létfontosságú szovjet—ame­rikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások, s a bizalom to­vábbi csökkenése folytán még nehezebbé vált a vitás kérdések rendezését szolgáló megállapodások elérése. — Európa, s ezzel össze­függésben a világ békéjének intézményes változás emberi feltételeit, amelynek nyomán — valódi közösségekben oly­annyira szűkölködő vilá­gunkban — gyámkodás nél­küli, érett közösségek, végső soron nemzeti méretű szo­cialista kollektivista társa­dalom jöhet létre. Az alkotmány ünnepén ar­ra gondolunk mindenekelőtt, hogy a dolgozó osztályok, ré­tegek szövetsége, együttmű­ködése, hívők és nem hívők egymás iránti kölcsönös megértése, a hazánkban élő nemzetiségek szabad érvé­nyesülési lehetősége beépült rendszerünk alapjaiba. Ez az együttműködés, szövetség, amelyet őrizni kell és a na­ponta változó helyzetben új­ra megteremteni a felnövek­vő generációk folyamatos bekapcsolásával — hangoz­tatta Pozsgay Imre. Az ünnepi beszédet köve­tően népviseletbe öltözött fiatalok új lisztből sütött ke­nyeret nyújtottak át Pozsgay Imrének. Majd Makkos An- talné, a városi tanács elnö­ke adta át rendeltetésének az új művelődési központot. A tervidőszak legnagyobb, Győr-Sopron megyei kultu­rális beruházása három év alatt készült el. Falai között kapott helyet a 350 nézőt befogadó színházterem, négy kisebb-nagyobb galéria a kiállítások számára, nyelvi laboratórium, barkácsterem, fotószoba, valamint több szakköri és klubhelyiség. Az impozáns épület ad otthont a Huszár Gál városi könyv­tárnak, a Mosonyi Mihály zeneiskolának, és a TIT vá­rosi szervezetének. Az új lé­tesítmény kiállításokkal fo­gadta első látogatóit. Az al­kotmánynapi ünnepség szín- nomDás folklórműsorral fe­jeződött be. egyik kulcsfontosságú prob­lémáját évtizedek óta a két német állam viszonya jelenti — mondotta a továbbiakban. — Felbecsülhetetlen jelentő­sége van annak, hogy az el­ső munkás—paraszt német állam megalakulása óta bé­keszerető politikát folytat, s hogy e politika eredménye­ként, a Német Szövetségi Köztársaság realista politikai tényezőinek együttműködé­sével az utóbbi években nor­Tolna megyében az alkot­mánynapi ünnepségek nagy része az ünnep előtti napok­ban lezajlott, hétfőre csak néhány kulturális és Sport- rendezvény „maradt”. Egy­két községben azonban ezen a napon emlékeztek meg az alkotmány törvénybe iktatá­sáról, az államalapító István királyról, szegték meg az új kenyeret, mint Kaposszek- csőn, Bölcskén és Dunaszent. györgyön. * Dunaszentgyörgyön a köz­ségi művelődési házban Kartai István iskolaigazgató nyitotta meg az ünnepséget, melyen részt vett a VEGY- ÉPSZER paksi főszerelésve- zetőségének küldöttsége is, Vizi János főszerelésvezető tartotta az ünnepi beszédet, majd Széles Ferenc téesz- elnök átnyújtotta az új ke­nyeret. Ezután Herman Já­nos tanácselnök tizenhét „Társadalmi munkáért” ki­tüntető jelvényt és tizenöt „Kiváló Társadalmi Munká­ért” kitüntetést adott át azoknak, akik a község fej­lesztéséért az utóbbi évek­ben a legtöbbet tettek. A községi tanács az öt éve ala­pított „Dunaszentgyörgyért”. emlékplakettet adományozta a VEGYÉPSZER-nek, vala­mint dr. Liszkay Lajosnak, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala osztályvezetőjének. Ezt az emlékplakettet évente egy-egy személynek és közü- letnek adományozzák, akik — amelyek — sokat tettek a község fejlesztéséért. Az osztályvezető sokat segített abban, hogy a község fej­lődjön, a VEGYÉPSZER fő- szerelősége pedig fél évtize­malizálódhatott a két német állam viszonya. Sajnos az amerikai külpo­litika törekvései bátorítást adtak az NSZK-ban azon erőknek, amelyek a mai na­pig nem mondtak le az 1937- es német határok visszaállí­tásáról, a Német Demokra­tikus Köztársaság állami lé­tének és társadalmi rendjé­nek megkérdőjelezéséről. A történelmi tapasztalatok tük­rében nemcsak megértjük, de teljes mértékben osztjuk is az ezzel összefüggő aggo­dalmakat. Az európai biz­tonság szempontjából kívá­natos lenne, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kor­mánya elhatárolja magát az ilyen jelenségektől és törek­vésektől. Nemcsak a néme­tek, de valamennyi európai nép érdeke azt kivánja, hogy a revansizmus és a milita- rizmus újraéledése ne veszé­lyeztethesse a két német ál­lam közötti normális vi­szonyt, az egymás szuvereni­tását, társadalmi rendjét tiszteletben tartó, az előnyök kölcsönösségén alapuló együttműködés továbbfejlő­dését. A magunk részéről támogat­juk mindazokat az erőfeszíté­seket, konkrét lépéseket, amelyek annak biztosítására irányulnak, hogy német földről soha többé ne in­dulhasson el háború, s a két német állam népe cse­lekvő részese legyen az eu­rópai együttműködés fo­lyamatának, az európai biz­tonság megszilárdításának. Mi hiszünk az emberi ci­vilizáció jövőjében, bízunk a józan ész felülkerekedé- sében, abban, hogy a másik oldalon is mind többen is­merik fel: a mai viszonyok között a két világrendszer szembenállásában értelmét vesztette a háború, mint a végső győzelem eszköze. Az emberiség objektív érdekei — társadalmi rendszertől, politikai pártállástól, világ­nézettől függetlenül — a világháború elkerüléséhez, a fegyverkezésre pazarolt anyagi és szellemi erőforrá­sok értékesebb célokra for­dításához, a kölcsönösen előnyös együttműködés bő­vüléséhez kötődnek. Optimizmusunkat nem csupán reményekre, vágyak­ra, hanem tényekre alapoz­zuk. Mindenekelőtt arra, (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Augusztus 20-a tiszteletére ünnepséget tartottak Mórá­gyon a községi művelődési otthonban. Garay János, a Hazafias Népfront bizottsá­gának helyi elnöke köszön­tötte az egybegyűlteket és értékelte az 1984 tavaszán elindított „Tiszta virágos Mórágyért” mozgalomban elért eredményeket. A községért, a környezet- védelemért legtöbb társadal­mi munkát végző mórágyi lakosok, népfrontaktívák ré­szére emléklapot nyújtott át hogy a Szovjetunió, a szocia­lista országok miként eddig, ezután is mindent megtesz­nek a világ békéjét garan­táló katonai erőegyensúly megőrzése érdekében. Ezzel egyidejűleg, ahogy ezt a leg­utóbbi másfél esztendőben is bizonyították, szövetségi rendszerünk, a ‘ Varsói Szer­ződés és a KGST legmaga­sabb szintű tanácskozásain született állásfoglalások, folytatják kezdeményezése­iket a fegyverkezési verseny korlátozására, az egyensúly­nak a fegyverzetek minél alacsonyabb szintjén törté­nő biztosítása, a vitás kér­dések tárgyalások útján va­ló rendezése, az ehhez szük­séges bizalom építése, a ke­let-nyugati párbeszéd és kapcsolatok megőrzése ér­dekében. Bíztató körülménynek tart­juk, hogy a nemzetközi légkör egészének rosszabbodása kö­zepette is fennmaradt és ösz- szességében eredményesen szolgálja a dialógust az eu­rópai biztonság és együtt­működés ügyének előmozdí­tására kilenc esztendővel ez­előtt, a helsinki záróok­mány aláírásával létreho­zott intézményrendszer és a szovjet-amerikai viszony­ban kialakult súlyos fe­szültség ellenére nem kö­vetkezett be jóvátehetetlen törés a szélesebb értelem­ben vett kelet-nyugati kap­csolatokban — hangoztatta Szűrös Mátyás. • Alkotmányunk születés­napját a munkás-paraszt szövetség jegyében ünnepel­ték hétfőn Veszprém megye fiatal városában, Tapolcán. A város melletti parkerdőben már a kora reggeli órákban több mint ötezren — köztük a Bakonyi Bauxitbányák dol­gozói és a környező terme­lőszövetkezetek tagjai — gyűltek össze, hogy részesei legyenek az egész napos programnak. A délelőtti ünnepségen Nemecz Ernő, a Hazafias Népfront Veszprém megyei Bizottságának elnöke kö­szöntötte a résztvevőket, köztük Veszprém megye és Tapolca vezetőit. A nagy­gyűlésen Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke mon­dott ünnepi beszédet. Krutki Pál, a mőcsényi Köz­ségi Közös Tanács elnöke. Most első alkalommal mu­tatkozott be nagy közönség előtt a pedagógus Máté-há- zaspár a Mórágy községről készített diaporáma filmjé­vel. A Komló fényei c. film. mel a komlói diaporáma- klub tagjai mutatkaztak be, mindkét filmnek nagy volt a közönségsikere. Végül a most kitüntetetteket a HNF helyi bizottsága állófogadá­son látta vendégül a köz­ségi könyvtárban. LOVAK ANDRÁS PANORÁMA BUDAPEST Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kára és Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke Afga­nisztán függetlenségi évfor­dulója alkalmából táviratban üdvözölte Babrak Karmait, az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkárát, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Ta­nácsának elnökét. (MTI) * Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke egészségügyi szabadságát befejezte és megkezdte évi rendes sza­badságát. (MTI) * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Trautbann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Sarlós István, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se és Apró Antal, az Or­szággyűlés elnöke fogadta Biczó Györgyöt, hazánknak a Lengyel Népköztársaságba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Ugyancsak fogadták Kádár Lászlót, ha­zánknak a Mongol Népköz- társaságba akkreditált rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljö­vőben utazik állomáshelyére. Gáspár Sándornak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjá­nak, az Elnöki Tanács he­lyettes elnökének vezetésé­vel, a Román Kommunista Párt Központi Biaaftsága és a Román Szocialista Köztár­saság Államtanácsa meghí­vására kedden magyar párt­ós állami küldöttség utazott Bukarestbe Románia felsza­badulása 40. évfordulójának ünnepségeire. A delegáció tagjai: Huszár István, a Köz­ponti Bizottság tagja, a KB Társadalomtudományi Inté­zetének főigazgatója, és Ba- rity Miklós, hazánk bukares­ti nagykövete, aki a román fővárosban csatlakozik a küldöttséghez. (MTI) PEKING Pekingben, az Országos Népi Gyűlés épületében ple­náris üléssel megkezdődtek a magyar—kínai tárgyalások Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a kor­mány Gazdasági Bizottságá­nak elnöke és kísérete, vala­mint a Li Peng, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csának alelnöke vezette tár­gyaló delegáció között. A tárgyaláson a két fél kifej­tette értékelését a nemzet­közi, a világgazdasági és a nemzetközi pénzügypolitikai helyzetről. Részletesen tájé­koztatták egymást országuk, elsősorban népgazdaságuk helyzetéről és feladatairól. Az ülésen részt vett Iván László, a Magyar Népköztár­saság pekingi nagykövete is. ATHÉN Görögország lemondta a .Zeusz” fedőnévvel szeptem­ber első felére tervezett gö­rög—amerikai közös hadgya­korlatot és egyúttal állást foglalt amellett, hogy a jö­vőben amerikai csapatok semmiféle manőveren sem vehetnek részt görög földön. ! KAIRO A Szovjetunió segítséget nyújt az egyiptomi falvak villamosításához annak a szerződésnek az értelmében, amelyet Kairóban a szovjet —egyiptomi tudományos­műszaki együttműködési megállapodás keretében ír­tak alá. Az egyiptomi falvak széles körű villamosítását a Szovjetunió gazdasági és műszaki segítségével meg­épített asszuáni duzzasztógát és a Nílus folyón létesített vízierőmű-komplexum tette lehetővé — jelentette ki Mo­hammed Oszmán Abaza, egyiptomi villamosítási és energiaügyi miniszter. Nagygyűlés Székesfehérváron „Dunaszentgyörgyért” plakett a VEGYÉPSZER-nek Herman János tanácselnök átadja Vizi Jánosnak a „Du. naszentgyörgyért" emlékplakettet Ünneosé? Móráovon de áll szoros kapcsolatban a községgel, szocialista brigád­jai a bölcsődét, óvodát pat­ronálják, sok társadalmi munkát végeztek, többek kö­zött a játszótér létesítésénél, a tanács Dedie soron kívül Diztosii teiltet az itt letele­pedni, építeni szándékozók­nak. Délután sportrendezvények­kel folytatódott, este pedig bállal zárult a dunaszent- györgyiek programja.

Next

/
Thumbnails
Contents