Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-22 / 196. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 196. szám Ara: 1,40 Ft 1984. augusztus 22., szerda Mai számunkból TV-NAPLÖ (4. old.) ÜJONCBRAVŰROK A NYITÁNYON (5. old.) BEFEJEZŐDÖTT AZ IFJŰ VAROS HAGYOMÁNYOS VERSENYE (6. old.) NEM FÖLÖZNEK HASZNOT A TEJRŐL (3. old.) Késik a csekk karrierje Nem megy nálunk a csekk. Bár az OTP évek óta próbálja szép szóval, hirdetéssel meggyőzni az állampolgárokat a készpénzt helyettesítő értékes papírok hasznáról, egyelőre úgy tűnik, minden fáradozása hiábavaló. Ha ennyire nehezen honosodik meg nálunk a 'külföldön már bevált fizetőeszköz, akkor érdemes-e egyáltalán a továbbiakban próbálkozni vele? A válasz sokkal egyértelműbb, mint gondolnánk. A honi készpénzforgalom költségei évek óta növekednek, s mind nagyobb terhet jelentenek a pénzintézeteknek és végső soron az államháztartásnak. A pénzt nemcsak nyomtatni kell, hanem tárolni, szállítani és őrizni is. Ráadásul a fizetésnapok táján rendkívül megnő a pénzintézetek — elsősorban az MNB és a posta — dolga, a fizetés milliárd jatt kell szétosztani. S alig egykét nap múltával a kifizetett pénz már vissza is tér a páncélkamrákba, hiszen a hónap eleji bőségesebb .napokra hagyjuk a nagyobb bevásárlásokat és ilyenkor fizetjük be az OTP- és egyéb részleteket. Persze akad olyan is, aki a betétkönyvbe helyezi a fölösleget, de ha valami értékesebb, tartósabb cikkeket vásárol, ismét sorban áll a pénztárablak előtt. Nem csoda ezek után, hogy a készpénzforgalom költségei milliárdokra rúgnak, s mind nehezebb embert találni e nem éppen változatos, ám annál nagyobb , felelősséggel járó munkára. A hosszú és költséges folyamatot rövidítené le a csekk, hiszen az átutalási betétszámláról — aminek nyitása a csekk kiállításának alapfeltétele — már nem pénzt kérnek, hanem arról szóló értékes papírt. Így elmondva, nagyon egyszerűnek tűnik e kész- pénzkímélő fizetési mód, ám aki a gyakorlatban is próbálta, bizony éppen az ellenkezőjét állítja. Ugyanis az üzletek többségében — tisztelet a kivételnek — a mai napig sem számít törvényes fizetőeszköznek a csekk. Ahol mégis kiteszik az OTP erről szóló emblémáját, ott sem egykönnyen írják a blokkra „fizetve”. Ugyanis először elkérik a esekktulajdonos személyi igazolványát, és sorban kiírják az adatait, s még jó néhány egyéb papírt kitöltenek. Az igazoltatásra ugyan semmi szükség — s ha belegondolunk, nem egészen jogszerű eljárás —, de az üzlet mindenkép- p>en biztosat szeretne tudni, hogy sehol semmiféle körülmények között nem csaphatják be. Eközben a pénztárnál kínos lassúsággal telnek a percek, s növekszik a sor. A halkan, majd hangosabban mondott szitkokat pedig senki sem nyeli sokáig csöndesen. Az eredmény persze nem kétséges, a legközelebb a bátor próbálkozó inkább a hagyományos készpénzzel fizet. Az OTP illetékesei már számtalan fórumon elmondták, hogy felesleges az ilyen procedúra, hiszen pénzintézetük bármilyen körülmények között elfogadja a csekket, magyarán: fizet érte az üzletnek. Tehát a kereskedelem semmit sem kockáztat elfogadásával, ám úgy tűnik, az eladók nem hisznek az OTP-nek. Olyannyira nem, hogy saját érdekeiket is szem elől tévesztik, pedig az üzletzárás előtt a számolás-rendezés hosszú óráit takaríthatnák meg, ha elterjedne a csekk. Egyoldalú lenne az érvelés, ha csak a kereskedelmet hibáztatnánk a csekk halódásáért. Hiszen a honi fizetési szokásokban csak a ropogós bankók számítanak igazi pénznek. Mindenfajta egyébtől — még néha a takarékkönyvtől is — sokan félnek. S arról sem feledkezhetünk meg, hogy megfelelő elektronikus számítógépek híján, amelyek központilag nyilvántartanák e számlákat, s azonnal hozzáférhetővé tennék az adatokat, I csak korlátozott körben használható a csekk. Nem válthatjuk be bármelyik OTP-fiókban, s a baráti kölcsönök törlesztésére sem alkalmas, mert csak tulajdonosa kaphat érte készpénzt. Í De azért mégsem csak a gépesítés hiánya akadályozza a csekk honi karrierjét. A turistáknak szánt magyaros dísztárgyakat, drága térítőkét áruló népművészeti boltok, az áruházak kirakataiban sokszor találkozhatunk az Európa-szerte ismert pénzintézetek, a Visa, a Bank Amerioard, stb. címkéivel, amelyek azt hirdetik a külföldi turistáknak, hogy ezeket a hitelkártyákat. a magyar özletek is elfogadják. Ugyanígy válthatnak készpénzt nálunk a külföldi turisták az Eurocheque cégjelzéses papírjaikért. Számítógép I it-t sem segíti az üzletek munkáját, de évek óta egyre többen fizetnek ilyen módon a magyar árukért. Ám, fordítva már nem ilyen rózsás a helyzet. Tavaly óta a magyar turisták is válthatnak konvertibilis valutára szóló Barclays-csekkeket, ám a forgalom egyelőre nem nagyon növekszik. Pedig ezt nehezebb ellopni, mint a pénzt, — márpedig a zsebmetszők elég gyakran megkömyékezik a világjáró honfitársainkat, s ha el is tűnik a csekk, a róla szóló bankigazolást mindenhol szó szerint készpénznek veszik. Az előnyök és hátrányok összevetését már jó néhány országban elvégezték, a készpénzzel történő fizetés nemcsak a nyugati fejlett országokban szorult Vissza, az NDK-ban szintén sikerrel alkalmazták ezt a formát. A mikroelektronika közelgő hazai forradalma előtt talán nálunk is érdemes lenne most már végérvényes polgárjogot adni a honi csekkeknek... LAKATOS MÁRIA Alkotmánynapi ünnepségek Gazdag, szíaes program országszerte Tisztavatás az Országház előtt Az alkotmány ünnepén, hétfőn az Országház épülete előtt több ezer érdeklődő jelenlétében tartották meg a hagyományos tisztavató ünnepséget: a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán és a Killián György Repülő Műszaki Főiskolán végzettek tettek tiszti fogadalmat, valamint a Karikás Frigyes Katonai Kollégiumhoz tartozó egyetemi és főiskolai hallgatók, akik közül többen a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság katonai tanintézeteiben sajátították el az ismereteket. Az Állami Zászló előtt díszőrség sorakozott fel, a térre bevonultak néphadseregünk új tisztjei, az emelvényen elfoglalták helyüket az ünepség meghívottjai: Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá politikai és társadalmi életünk más vezető személyiségei. Részt vett a tisztavató ünnepségen a néphadsereg és a társ fegyveres testületek sok vezetője, a tábornoki kar számos tagja, ott voltak a katonai tanintézetek parancsnokai, az ifjú tisztek hozzátartozói is. Jelen volt Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője és Nyikolaj Sevkun altábornagy, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli hadseregcsoport katonai tanácsának tagja. Pontosan tíz órakor kürtszó harsant: megérkezett Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, aki fogadta Kazai Barna vezérőrnagynak, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola parancsnokának jelentését, majd ellépett a felsorakozott díszzászlóalj előtt, köszöntötte az ifjú tiszteket. A Himnusz elhangzása után felolvasták a honvédelmi miniszternek a tisztavatás alkalmából kiadott parancsát, amely egyebek között hangsúlyozza: — Hivatásos katonai szolgálatuk élső percétől annak tudatában éljenek- és dolgozzanak, hogy a nép ügyének szolgálata, szocialista hazánk, társadalmi rendünk és a 'béke védelme egész életre szóló politikai elkötelezettséget, magas fokú hivatástudatot, felkészültséget és hozzáértést követel. A katonai közösségek, a katonafiatalok hivatott vezetőiként, megértő és segítőkész neveMár a kora reggeli órákban több tízezren keltek útra, hogy idejében érkezzenek az Országház elé, ahol pontban fél 12-kor megszólaltak a fanfárok, jelezve: megkezdődött az egyik leglátványosabb augusztus 20-i esemény: a hagyományos vízi- és légiparádé. A dunai rakpartok mentén és tévékészülékek előtt helyet foglaló több milliós nézőközönség üdvözlése után a Margithíd felől nemzeti és vörös zászlóval díszített szárnyashajó tűnt fel, nyomában motorcsónakok, átkelő-, kitűző hajók és vízibuszok haladtak el fegyelmezett rendben a tribünök előtt. A hajókon elhelyezett transzparensek a 35 éves alkotmányt, az ugyancsak 35. születésnapját ünneplő KGST-t köszöntötték, a jobb munkára, a hatékonyabb gazdálkodásra mozlőiként sokoldalúan és eredményesen készítsék fel a fiatalokat a szocialista haza védelméből fakadó állampolgári kötelezettségeik teljesítésére. Neveljék a fiatalokat a haza, a nép szeretetére, a testvéri népek és hadseregek tiszteletére, a társadalmi haladásért küzdő erők megbecsülésére A parancs ismertetését követően az ifjú tisztek fogadalmat tettek nemes hivatásuk teljesítésére — nevükben Szabó András főhadnagy mondta a tiszti fogadalom szövegét —, majd Czinege Lajos mondott beszédet. A beszéd után felhangzott az Internacionálé, majd az újonnan felavatott tisztek díszmenetben vonultak el az Állami Zászló előtt. (MTI) gósítottak, a szocializmust és a békét éltették. Eközben fellobogózott helikopterek érkeztek a Parlament előtti térségbe, majd nyomukban vitorlázó-repülőgépek következtek, az ünnepet köszöntő feliratokat húzva maguk után. A Dunán a Magyar Néphadsereg úszóegységei, vízi szállító- és harci járművei szelték a habokat, majd háromszoros díszsortűz dördült az alkotmány törvénybe iktatása 35. évfordulójának tiszteletére. Nagy tapsot kaptak a parádén ezúttal ismét szereplő férfi és női egyéni műrepülők, akiknek Alkotmánynapi nagygyűlést és kenyérszegő ünnepet tartottak vasárnap Mosonmagyaróváron. Az új művebemutatóját helikopterek manőverei követték. Ugyancsak a program látványos percei voltak, amikor az MHSZ rádióirányítású re- pülőmodelljei mutattak be bukfencet, orsót, dugóhúzót és más gyakorlatokat a Duna fölötti légtérben. A folyón időközben vízisíelők lovagolták meg a hullámokat, majd az idei parádé legbravúrosabb bemutatói következtek: motoros sárkányrepülő szállt le, a vízre, s onnan emelkedett ismét a magasba, ezt követően pedig egy ejtőernyős, 600 méter magasságból, motoros sárkányrepülőből hajtott végre ugrást. Ezután a hagyományos ejtőernyős-parádé következett: az MHSZ sportolói 800—1300 méter közötti magasságból hagyták el a repülőgépet és ereszkedtek a Duna vizére. Újra egyéni műrepülők, majd motoros sárkányrepülők tűntek fel a légtérben, majd a Magyar Néphadsereg ejtőernyős sportolói következtek: de- szant csillag alakzatú és kupola formál ú csoportos ur rásaikkal zárult az idei másfél órás látványosság. A dunai vízi- és légiparádé után, az országház előtti Kossuth Lajos téren zenés őrségváltást rendeztek az alkotmány ünnepének tiszteletére felvont Állami Zászlónál. Több ezres közönség gyűlt össze a látványosságra; az őrségváltás után a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia zenekara adott térzenét a jelenlévőknek. lődési központ előtti téren Németh Károly, az MSZMP Mosonmagyaróvár városi bi(Folytatás a 2. oldalon.) Légi- és víziparádé Budapesten Nagygyűlés Mosonmagyaróváron Tambovi vendégek megyénkben Vlagyimir Ivanovics Kuzmenko, a Tambov megyei Tanács első elnökhelyettesének vezetésével héttagú vendéglátóipari delegáció érkezett augusztus 15-én megyénkbe. Tambovi vendégeink itt-tartózkodásuk alatt több egységet és üzletet Iá' togattak meg, hogy megismerkedjenek megyénk kereskedelmével és vendéglátóiparával. A delegáció részt vett az I. Tolna megyei aratónap tamási rendezvényén is. A testvérmegyei küldöttség vezetőjét tegnap fogadta K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára, és Császár József, a Tolna megyei Tanács elnöke. A megyei pártbizottságon megtartott szívélyes, baráti beszélgetésen Vlagyimir Ivanovics Kuzmenko megköszönte azt a lehetőséget, hogy itt lehettek megyénkben és augusztus 20-át, szocialista alkotmányunk ünnepét együtt ünnepelhették magyar barátaikkal. „Tamásiban hallottuk — mondta a delegációvezető —, hogy milyen nagy sikert értek el a Tolna megyei dolgozók. Büszkék lehetnek az eredményeikre, és mi is büszkék vagyunk barátaink sikerére. K. Papp József miután megköszönte az élismerő szavakat, tájékoztatta a vendéget megyénk mezőgazdaságáról, iparáról, gazdasági és kulturális eredményeiről, és szólt a gondokról is. Fogadás az MSZMP Tolna megyei Bizottságán. K. Papp József (háttal), Császár József és Vlagyimir Ivanovics Kuzmenko (a kép jobb szélén).
