Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-19 / 195. szám

1984. augusztus 19. "imÉPÜJSÁG 9 Ex park—'84 Ejtőernyővel ez Északi-sarkra Földünk jégsapkáján siker­rel fejeződött be az a bátor szovjet kísérlet, amelynek során embereket és teher- árut juttattak ejtőernyővel a jégre. A kísérlet legfonto­sabb részeként tizennégy ej­tőernyős, köztük I. Vajstein, a TASZSZ fotóriportere ereszkedett egy kisebb jégfe­lületre. A kísérletnek fontos szerepe van a mozgó jégfe­lületen elhelyezkedő ilakóte- lepülések ellátásában ejtőer­nyővel, valamint a kereső­mentő-akciók végrehajtásá­ban. (Az Expark—’84 kísérlet az orosz északi ejtőernyős kísérlet elnevezése rövidíté­séből kapta a nevét.) kor látták el a sarkkutatókat minden szükségessel légi úton, ejtőernyő segítségével. A mostani legújabb kísérle­tek során már jóval nehezebb körülmények között a teher­szállítás mellett ejtőernyős ugrásokat is sikerült megva­lósítani. A deszantegység munkájára alapos előkészítés után ke­rült sor. A földet érés minden lehetséges variációit — köz­tük az esetleges vízre érést is — figyelembe vették a szak­emberek. Az expedíció olyan újfajta ejtőernyőket kapott, amelyeket korábban a leg­szélsőségesebb körülmények között is kipróbáltak. Ezek A történet még 1970-re jellemzője a kiváló aerodi- nyúlik vissza, amikor az óce. namikai tulajdonság, a jó ánban megrepedt az a jég- manőverezőképesség és irá- tábla, amelyen az Északi- nyithatóság, valamint az sark—19 kutatóállomás he- óránkénti negyvenkilométe. lyezkedett el. Első ízben ak- rés horizontális sebesség. A hatalmas teljesítményű IL—76 típusú szállítógép jut­tatja el a traktorokat a jövendőbeli kutatóállomásra A feleség levelei Jénny Marx értékes kéziratait kutatták fel Londonban 1864-ben készült felvétel: Engels, Marx és Marx lányai (balról—jobbra): Laura, Eleonor, Jenny Jelentős eredményre veze­tett az az aktív [tudományos munka, amelyet Marx és En­gels életével és tevékenysé­gével kapcsolatos új doku­mentumok fekutatásában az SZKP KB Marxizmus-Leni- nizmus Intézetének munka­társai a világ tucatnyi irattá­rában és könyvtárában foly­tattak. A tudósoké széles kö­rű együttműködése, valamint a tudományos kommunizmus megalapozóinak rokonai és utódai által nyújtott segitség járult hozzá ehhez. Csupán a legutóbbi időben Marx csa­ládtagjainak mintegy 300 le­velét sikerült összegyűjteni — tájékoztatott Dmitrij An­tonyuk, a Marxizmus-Leni- nizmus Intézet igazgatóhe­lyettese. Gondosan őrzik Marx le­ányainak — Jennynek, Lau­rának és Eleonornak —, va­lamint vejének, P. Lafargue- nek, a nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő szemé­lyiségének és más rokonai­nak a múl|t századból fenn­maradt, 1835 novembere és 1871 szeptembere között kel­tezett leveleit. Közülük 25 Marx feleségének, Jenny von Westphalennek a keze írása. Marx felesége könnyen, szí­vesen, tartalmasán és szépen írt. A címzettek nemegyszer szemelvényeket helyeztek el ezekből a levelekből az új­ságokban. (Közéjük tartoznak például Johann Bekker né­met munkáshoz, az I. Inter- nacionálé svájci szekciói egyik megalapítójához 1866. január 29-én és 1867. októ­ber 5-én nt levelei, amelyek a Vorbateben jelentek meg. (Marx nagyra értékelte fele­sége irodalmi tehetségét. Ügy vélte, hogy a „levélírás” mű­vészetének igazi virtuóza! Marx szinte olvashatatlanul megrt műveiből több száz oldalt is felesége másolt le szabatos kézírással. Az ő át­írásában került nyomdába Louis Bonaparte Brumaire tizennyolcadikája (1851). A politikai gazdaságtan bírála­tához (1859), sőt még „A tőke” első kötete is. Maguk a levelek is érdek­lődésre tartanak számot. E múlt századból ránk maradt levelek reális lehetőséget nyújtanak arra, hogy fogal­mat alkossunk Marx, Engels és a környezetükben élő em­berek személyiségéről. Egy sor levél a fiatal asszony né­zeteit tükrözte a lezajlott ese­ményekről. így például rea­gál a sziléziai szövőmunká­sok 1844-ben porosz csapa­tok által elfojtott felkelésére, bíráló álláspontra helyezke­dik a kispolgári szocializmus akkoriban divatos eszméivel szemben. A porosz haitóságok köve­telésére Lajos Fülöp kormá­nya utasította Marxot, hogy 24 órán belül hagyja el Fran­ciaországot. Marx 1845. feb­ruár 3-án Brüsszelbe utazott. A itízhónapos gyermekkel a karján Párizsban maradt asz- szonynak hamarosan — 1845. február 10-én — Brüsszelbe címzett levele főleg a férjé­nek szóló együttérzés és tá­mogatás legbensőségesebb szavait tartalmazza. Az 1845. augusztus 24-én keltezett levél beszámol arról, hogy Marxék Brüsszelben egy kis meghitt otthonba köl­töztek az Aliance utcában. 1845 szeptemberében itt szü­letett Marx második lánya, Laura. Ugyanebben a levél­ben történik említés először Engelsről, aki Marxszal együtt abban az időben al­kotta meg „A szent család’ című első művét. A mai nap­ig 55 olyan levélről van tudo­másunk, amelyet Marx fele­sége írt Engelsnek az 1850— 1870-es években. Néhány ki­vételével csaknem valameny- nyi levél említést tesz Marx­ról, egészségi állapotáról, ter­veiről, elfoglaltságáról és szervező munkájáról. Számos levél tükrözi az asszony hitét a forradalom­ban, „abban a gigantikus harcban —, mint ahogy 1850. májusában J. Weidemeier német forradamárnak, Marx barátjának és harcostársának, a marxizmus első amerikai propagandistájának írta —, amelyben mindnyájan ismét vállvetve fogunk harcolni”. SOk más levél is bizonyítékul szolgál arra, hogy Marx fele­sége^ személyesen hozzájárult a proletariátus felszabadítá­sáért vívott harchoz. Wilhelm Liebknecht „A nő eszmény­képének” nevezte őt. Az állandó szükség, a min­dennapos házimunka, az anyagi gondok nem akadá­lyozták meg abban, hogy Marx megbízásából terjedel­mes leveleket írjon Marx eszmetársainak: A. Klussnak, W. Liebknechtnek, L. Kugel- mannák, J. Weidemeiernek és másoknak, igen fontos és szükséges értesüléseket közöl­vén velük. Ugyanekkor ő intézte Marx cikkeinek ki­küldését Amerikába, Német­országba, Ausztriába. Figye­lemmel kíséri a marxizmus terjedését is. A levelek do- kumentumszerűen tükrözték ezt. így például egy 1860. március 16-án keltezett levél tudomásul adja, hogy a moszkvai egyetemen egyelő­adáson hivatkozás történt Marx A politikai gazdaságtan bírálatához című könyvére Szovjetunió Mi történik egy nap alatt? A Szovjetunióban az idén a népgazdaságban foglalkoz­tatottak száma elérte a 130 milliót. Munkájuk eredmé­nyeként az egy nap alatt létrehozott anyagi érték meghaladja a 3,3 milliárd rubelt. Az építők naponta átlag­ban hatezer lakást adnak át rendeltetésének, természete­sen kulcsra készen. Naponta mintegy 15 ezer csecsemő születik. A bölcső­dék és az óvodák költségve­tését 80 százalékban állami támogatásból fedezik, a fennmaradó 20 százalékot a szülői hozzájárulás teszi ki. Egy nap alatt több mint 12.5 millió barrel olajat — beleértve a gáznemű párla­tokat is — bányásznak, ami 1,7 millió tonnás kitermelés- nék felel meg. A földgáz­termelés napi mennyisége 1.5 milliárd köbméter. A Szovjetunió az idén a gáz­termelésben a világranglista első helyére került. A vállalatok futószalagjai­ról naponta több mint 2 millió pár bőrcipő, több mint 24 ezer tévékészülék és 16 ezer hűtőszekérny kerül a hazai üzletekbe és az ex­portpiacra. A vasúti közlekedést na­ponta 11,5 millió utas veszi igénybe, a repülőgépeken 300 ezren utzanak, s a ten­gerhajózás szolgáltatásait 140 ezren választják. Az üdülőket, szanatóriumokat mintegy 60 millió dolgozó keresi fel családtagjaival együtt. Az úttörőtáborok 30 millió gyereket fogadnak az idei nyáron. A mozikat naponta 15 millió néző látogatja, a tö- megsportrendezvényék 90 millió amatőrsportolót moz­gatnak meg. A Szovjetunió­ban jelenleg 74 ezer sport­csarnok, 95 ezer labdarúgó- pálya, 350 ezer tenisz-, ko­sár- és röplabdapálya áll a sportbarátok rendelkezésére. Vietnam A ca tru hagyományai Rezervátum - hangyáknak Opole mellett (Lengyelor­szág), egy kísérleti erdőgaz­daság területén rendezték be a világ első hangyarezer­vátumát. Ez egy élő labora­tórium, a rendkívül hasznos rovarok tenyésztési bázisa. A hangyák szellőztetik az erdő talaját, segítik a bioló­giai szempontból legértéke­sebb humuszréteg létrejöttét, sok erdei kártevőt pusztíta­nak el, és bizonyos növé­nyek magjait is terjesztik. A hangyákkal foglalkozó tudósok számításai szerint minden hektár erdőben leg­kevesebb négy hangyaboly­nak kellene lennie. Ebben az esetben a legtöbb kártevő­vel szemben ellenállóképes lenne az erdő. A hangyabolyokat a fák növényvédő szeres beporzá­sakor gyakran elpusztítják, és a kirándulók is sok kárt tesznek bennük. Ez teszi szükségessé, hogy védelmük­ről intézményesen gondos­kodjanak. A vietnami nép dalait az idősebb nemzedék ma is fél­tő szeretettel őrzi. Zenetudó­sok járják az országot — akár hajdan Magyarorszá­gon Bartók, Kodály és tár­saik —, hogy összegyűjtsék és megörökítsék az utókor­nak a népzenét, a népdalo­kat. A vietnami népdal, a ca tru az időszámításunk előtti időkben keletkezett. Leg­utóbb Phenjanban, a KNDK fővárosában megrendezett népzenei fesztiválon vietna­mi népművész, a 71 éves Quach Thi Ho lett a győztes a ca tru előadásával. Az idős asszony 29 versenyző között vívta ki az első he­lyet, s teljesítményéért az UNESCO elismerő oklevelét is megkapta. A ca tru az idők folyamán az előkelőségek tetszését is elnyerte. Nemcsak falusi la­kodalmakon, ünnepségeken szórakoztatták vele az elő­adók a közönséget, hanem a palotákban is. Eredetileg két fajtája volt: a Hat Cua Dinh (Ének a községházán) és a Hat Trong Quan (Dal az ivóban). A Hat Cua Dinh mindig komoly hangvételű, ünepélyes szövegű dal volt, hiszen a falusi közösség leg­jelentősebb közéleti esemé­nyeihez fűződött. A Hat Trong Quan kifejezetten vi­dám műfajnak számított, rögtönzésen alapult. Bár mindig egyetlen előadója volt, a hallgatóság maga is bele-beleénekelt a dalba, s találó észrevételekkel színez­te. bővítette a szöveget. Mindkét népdalfajtához tánc- és zenekíséret járult. A Hat Cua Dinh zenei alá­festését a dob, a gong, a trombita, a furulya, a lant és a kasztanyetta szolgáltat­ta. A Hat Trong Quant csak kéthúrú lanton kísérték. A ca tru egyik legjelentő­sebb központja Hanoi egyik peremkerületében, Dong Anh külvárosban található. Vietnami költők ma is szí­vesen kölcsönzik verseiket az ősi dallamokhoz. lUlikorrol szármázik? Isza Szelimhanov vegyész­professzor, az Azerbajdzsán Tudományos Akadémia munkatársad eredeti mód­szert dolgozott ki az archeo­lógiái kutatások során talált fémek vizsgálatára. A vizs­gálati módszer a mennyisé­gi spektrumanialízisen alap­szik. A nagypontosságú megha­tározást eredményező mód­szer érdeklődést váltott ki külföldön is. Ausztráliából, Indiából, Törökországból, Űj-Zélandból és más orszá­gokból küldtek régi fegyve­reket, munkaeszközöket, ék­szereiket a származási idők meghatározására. A fémek története egyben a kereskedelem, a technika, a sport története is, szinte azonos az emberiség élet­rajzával — véli Szelimha­nov professzor, az NSZK archeológiái intézetének rendes tagja, a Kaliforniai egyetem archeológiái inté­zetének rendes tagja. — Szelimhanov professzor (jobbra) és Ramiz Mamedov ré­gi fegyverek vizsgálata közben § MM MMMMMHMMMHMMMI MMMMMMBMÉMMMI

Next

/
Thumbnails
Contents