Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-16 / 192. szám

2 rtEPÜJSÄG 1984. augusztus Ifi. Németh Károly fogadta Leonyid Konsztandovot Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán fogadta Leonyid Kosztandovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök- helyettesét, aki hivatalos lá­BUDAPEST A budapesti Élelmiszer- ipari Gépgyár három takar­mánykeverő üzemet szállít a közeljövőben a Kínai Nép- köztársaságba. Az export- szerződést az ÉLGÉP, a Komplex Külkereskedelmi Vállalat és a kínai Machine­ry cég képviselői szerdán ír­ták alá. A megállapodás alapján a szállításokat még az idén megkezdik, s jövőre be is fejezik. Az exportszer­ződés értéke eléri a 3,5 mil­lió svájci frankot. Az ÉL­GÉP eddig már 11 hasonló takarmánykeverő üzemet adott el Kínában. * Barcs Sándornak, az In­terparlamentáris Unió ma­gyar csoportja elnökének meghívására augusztus 8— 15. között Magyarországon tartózkodott Sir John Page, a brit alsóház tagja, a Brit Parlament Interparlamentá­ris Csoportjának és brit— magyar baráti csoportjának elnöke, az Interparlamentá­ris Unió Végrehajtó Bizott­ságának tagja. MOSZKVA A Grúz Legfelsőbb Bíró­ság büntető kollégiuma ha­lálra ítélte azokat a repülő­gép-eltérítőket, akik tavaly novemberben hatalmukba kerítették az Aeroflot légi- társaság grúziai igazgatósá­gának TU—134-es repülőgé­pét, majd az utasok és a gép személyzete közül többeket megöltek, illetve súlyosan megsebesítettek és azt köve­telték a pilótáktól, hogy a gépet irányítsák a Szovjet­unió határain túlra. A bün­tető kollégium nyílt tárgya­láson hozta meg az ítélete­ket, és tekintettel a bűncse­lekmény különös veszélyes­ségére a banda négy tagját — egy volt lelkészt, két or­vost és a grúz filmstúdió egy volt színészét — halál- büntetésre és teljes vagyon­elkobzásra ítélte. Egy egye­togatáson tartózkodik ha­zánkban. A baráti, szívélyes légkörű megbeszélésen véleményt cseréltek a sokoldalú ma­gyar—szovjet kapcsolatok, a két ország közötti gazdasági PANORAMA temista lányt, aki szintén részt vett az akcióban, a bí­róság 14 évi szabadságvesz­tésre és vagyonelkobzásra ítélt. A TASZSZ-t felhatalmaz­ták annak kijelentésére — hangzik a' szovjet hírügy­nökség Reagan amerikai el­nök szombati ízetlen tréfájá­ról közzétett nyilatkozata —, hogy a Szovjetunióban szin­te példa nélkül álló szovjet­ellenes és a béke ellen irá­nyuló, veszedelmes táma­dásnak tekintik az amerikai elnök megnyilatkozását. Ez a magatartás semmiképpen sem egyeztethető össze azzal a súlyos felelősséggel, ame­lyet a nukleáris fegyverek­kel rendelkező államok ve­zetői viselnek egyrészt saját népük, másrészt az egész emberiség sorsa iránt. HARRARE Györke József, az MSZMP KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője augusztus 8 —13. között látogatást tett Harraréban. Részt vett a Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió—Hazafias Front II. kongresszusán, amelyen át­adta az MSZMP üdvözletét. Találkozott a ZANU több vezető képviselőjével és megbeszélést folytatott a két ország kapcsolatait, a két pártot érintő kérdésekről. VARSÓ Több mint százötvenezer személy esetében alkalmaz­ták az amnesztiatörvényt Lengyelországban augusztus 14-ig — jelentette a PAP lengyel hírügynökség. Az amnesztia adta lehetőségek­kel élve eddig hetvenötén jelentkeztek a bűnüldöző együttműködés továbbfejlesz­tésének időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett Marjai József miniszterel­nök-helyettes és Iván Aboi- mov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője. szerveknél. A PAP hírügy­nökség azonban sajnálatos­nak nevezi, hogy a javító­nevelő intézetekből vagy börtönökből kiszabadult, vagy az amnesztia más lehe­tőségével élt személyek újabb bűncselekményt kö­vettek el. Az ügyészségek eddig 96 ilyen személy ellen indítottak eljárást. WASHINGTON Kilencéves huzavona után a héten el kellett hagynia az Egyesült Államokat egy román háborús bűnösnek. Valerian Trifa hosszú éve­ken át az amerikai román ortodox egyház érseke volt, és még 1975-ben eljárást in­dítottak ellene bűntetteiért, de a kiutasítás állítólag azért húzódott el, mert nem találtak befogadó országot számára. JERUZSÁLEM Az izraeli arabok lakta városok polgármesterei ked­den úgy döntöttek, hogyha szükséges, akár erőszakkal is megakadályozzák a Meir Kahane rabbi vezette szélső­séges szervezet tagjainak a belépését azokra a terüle­tekre, ahol arabok élnek. Az Egyesült Államokból áttele­pült rabbi szélsőséges, faj­üldöző nézeteiről ismert, az arabok kiűzését követeli Iz­raelből. ANKARA Egy török rögtönítélő bí­róság ötvenhat értelmiségi, köztük neves írók ügyében kezdett tárgyalást. Azzal vá­dolják őket, hogy a török katonai rendszert bíráló pe­tíciót köröztettek, melyben sürgetik a börtönökben ural­kodó állapotok megszünteté­sét és az antidemokratikus rendeletek érvénytelenítését. Kohl nyilatkozata a két német állam viszonyáról Erich Honeckernek, az NDK Államtanácsa elnöké­nek közelgő NSZK-beli láto­gatásakor a következő hóna­pok, évek közös feladatait kell majd kijelölni, mondot­ta Helmut Kohl kancellár. A bonni kormány vezetője, aki másfél évtizede rendsze­resen Ausztriában tölti sza­badságát, kedden este az osztrák tv-ben sugárzott nyi­latkozatában hangsúlyozottan derűlátó hangot ütött meg a két német állam kapcsola­tait, s a kelet-nyugati vi­szonyt illetően általában. An­nak ellenére, hogy mindkét német állam kitart ideoló­giája és szövetségi rendszere mellett, szükséges és lehetsé­ges a kapcsolatok fejlesztése, hangoztatta. Ezt tükrözte az elmúlt időszak is, még ha a pénzügyi kapcsolatok kérdé­sét a sajtó el is túlozta, mon­dotta: az NSZK által az NDK-nak legutóbb nyújtott hitel ugyanis a szokásos fel­tételeken nyugvó bankhitel, szó sincs az NSZK részéről különleges anyagi kedvezmé­nyekről. Kohl méltatta azt a fontos szerepet, amelyet Ausztria — történelmi okokból is — Európa egy fontos térségében játszik. A nyugatnémet kancellár e vonatkozásban emlékeztetett budapesti láto­gatására, amelynek során, mondotta, volt alkalma ta­pasztalni, hogyan lehet a tömbök határain túllépve is a békéért tevékenykedni. Diáktüntetések Dél-Afrikában A dél-afrikai rendőrség kedden könnyfakasztó grá­nátokkal és gumilövedékek­kel szétvert egy pretoriai diákgyűlést, amelynek fekete bőrű résztvevői a faji meg­különböztetés ellen tiltakoz­tak. Tizenhárom fiatalt le­tartóztattak. Február óta az ország kü­lönböző részein a fekete bőrű diákok sorozatos megmozdu­lásaira került sor. A tiltako­zók ellen kegyetlenül fellépő rendőrök megöltek egy tizen­négy éves leányt és egy fiút. A keddi pretóriai akció előtt, hétfőn a rendőrök Johannesburg közelében két diákfelvonulást vertek szét. Barangolások Romániában (3.) A Küküllők völgyében Ing. Simion Babes iKazgató és Kovács Adorján főmérnök A Kis- és a Nagy-Küküllő völgye a szomszédos szocia­lista ország világszerte híres borvidéke. A két folyó ta­lálkozásánál van Balázsfal- va, a 23 ezer lakosú város, ahol az elmúlt négy évti­zedben korszerű ipar terem­tődött. Fafeldolgozó kombi­nátjának hét gyára van, s egy évtizede létesült a gép­gyártóipar a városban. Or­szágos jelentőségű intézmé­nye a szőlészeti és borásza­ti kutató intézet. Látogatásunk alkalmával ing. Simion Babes igazgató és Kovács Adorján főmér­nök mondta el, hogy 1945 elején kezdték el a kísérleti munkát egy 17 hektáros te­lepien. — Tíz főbb szőlőfajtával foglalkozunk — meséli Ba­bes igazgató. — A király­lányka, a sauvignon, a tra­mini volt a nemesítési alap. A nálunk ma már igen el­terjedt királylányka fajtának egy kisebb ültetvényére Se­gesvár környékén találtunk rá az 1940-es évek végén. Ennyi maradt meg a hábo­rús pusztítások után. Ma már egész Romániában el- szaporítottuk a nemesített változatait, sőt, a határon túlra is jutott belőle. — Jó kapcsolatunk van a magyar szőlőnemesítőkkel, borászokkal — fűzi hozzá Kovács Adorján. — így sze­reztünk zalagyöngyét, s egyéb, magyarországi szőlő­fajtát, kísérleti célokra. — Mire terjed még ki a balázsfalvi intézet tevékeny­sége? — Termelési osztályunk a kísérleti munka eredménye­it ülteti át a gyakorlatba. Nemcsak itt, Álba megyé­ben, hanem Maros, Szeben, Kolozs, Beszterce—Naszód és Szilágy megyében is. Mind a hat megyét ellátjuk szőlő­szaporító anyaggal. Munka­köri feladatunk a melioráció, a szőlőtelepítés előkészítése. A természeti adottságaink olyanok, hogy a folyóvölgyek sík területein elsősorban ga­bonát, olajos magvakat, cu­korrépát termesztenek a me­zőgazdasági üzemek. A sző­lő és a gyümölcs számára a dombok, a lankásabb hegy­oldalak maradnak. A melio­ráció során, teraszosan ki­képezzük a lejtőket, ás oda telepítünk. Intézetünknek Balázsfalván 450 hektárja fordult termőre. Ezt egészít­jük majd ki 500 hektárra a tervidőszak végéig. Nagy teljesítményű, kor­szerű borászati üzeme van az intézetnek. Az igazgató és a főmérnök egybehangzó vé­leménye szerint, minden fel­tételt megteremtettek ahhoz, hogy kiváló minőségű, min­den piacon értékesíthető ita­lokat állítsanak elő. — Mi jellemző a Küküllő- melléki borokra? — Sajátságos karakterük van. Jellemzőjük a frisses­ség. Savasabbak, aromásab- bak más szőlővidékek bo­rainál, és igen sokáig eltart­hatok, minőségük nem káro­sodik. Az üzemhez tartozik az intézeti szakemberek saját fejlesztésében létesített, sző- lőmagkinyerő részleg is, ahol évente 30—40 tonna nyers­magot gyűjtenek össze kü­lönböző célokra. Ezzel, vég­eredményben a szőlőnemesí­tés, -telepítés, -termelés, -feldolgozás, -értékesítés ku­tatásának és gyakorlati mun­kájának a teljes körét való­sítják meg a balázsfalvi in­tézetben. KISS ANTAL A magyar zsidóság a XX. században Tudományos tanácskozás A magyar zsidóság a XX században címmel tudomá­nyos tanácskozás kezdődött szerdán a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Történettu­dományi Intézetében. A két­napos konferencián — ame­lyen Izraelből érkezett tudó­sok is részt vesznek — a zsidóság és antiszemitizmus kérdéskörét, valamint a ma­gyar zsidóság 1944-es depor­tálásának körülményeit vizs­gálják. Az ülést Ránki György akadémikus, az MTA Törté­nettudományi Intézetének igazgatóhelyettese nyitotta meg. Mint mondotta, törté­nelmünk egyik legsúlyosabb tragédiájának, a magyaror­szági zsidóság deportálásá­nak 40. évfordulója jó al­kalom arra, hogy a történet- tudomány kísérletet tegyen a magyar holocaust történe­tének átfogó feldolgozására. Ehhez azonban szembe kell nézni a kor mindazon gaz­dasági, társadalmi, politikai és szellemi folyamataival, s bennük a magyarországi zsi­dóság szerepével is — hang­súlyozta. A megnyitó után elsőként Hanák Péter, a történelem- tudományok doktora tartott előadást a dualizmus kori asszimilációról és zsidókér­désről ; ehhez kapcsolódva Vörös Károly, a történelem- tudományok doktora a XIX. század második felében élő budapesti zsidóság társada­lomrajzát tárta fel, majd Mucsi Ferenc kandidátus Vi­ta a zsidókérdésről az első világháború idején címmel tartott korreferátumot. Na­thaniel Katzburg, a Rámát —Gan-i Bar—lián Egyetem professzora az antiszemitiz­mus és a zsidótörvények ösz- szefüggéseit vázolta, majd Varga László kandidátus korreferátuma hangzott el Antiszemitizmus és az asszi­miláció zsákutcája a két vi­lágháború között címmel. Yehuda Don, a Bar—lián egyetem professzora a zsi­dótörvények gazdasági ha­tását elemezte. Ezt követően Juhász Gyu­la, a történelemtudományok doktora a magyar szellemi élet és a zsidóüldözés témá­járól beszélt, majd Laczkó Miklós, a történelemtudomá­nyok doktora A magyar zsi­dó írók és a zsidókérdés a két háború között címmel tartott korreferátumot. A tanácskozás első napja az előadások és korreferátumok megvitatásával zárult. Egy „tréfa” utóélete Szerda esti kommentárunk. Az amerikai republikánusok választási vezérkara sze­retné mielőbb elfelejteni — és főleg elfelejtetni azt, ami történt — ez azonban egyre kevésbé tűnik lehet­ségesnek. Elég egy pillantást vetni az amerikai és a világsajtóra, hogy világossá váljék: nemcsak a közvé­leményt, de a sok mindenhez hozzászokott politikai profikat is felkavarta az az incidens, amit a köztársa­sági kampány-stáb szuper-baklövésnek tart. Maga a történet már közismert. Az elnök hétvégi rádióbeszéde előtt megtartották a szokásos mikrofon­próbát. Igen, azt, amit világszerte kétségtelenül szürke, de a célnak megfelelő számolással („egy, kettő, há­rom ...) intéznek el. Ronald Reagan, az egykori színész, aki szereti szórakoztatni szűkebb közönségét is, ezt unalmasnak találván, mikrofonpróba gyanánt szó sze­rint a következőket mondotta: — Amerikai honfitársaim! Jóleső érzéssel közlöm önökkel, hogy ma aláírtam azt a törvényt, amellyel Oroszországot egyszer és mindenkorra törvényen kívül helyezem. A bombázást öt perc múlva kezdjük. „Ez nem vicctéma, elnök úr!” — írja a New York Times. „Riasztó és hajmeresztő!" — minősíti az ügyet a Washington Post. „Lehet — mondta ki a végső szentenciát Gary Hart szenátor —, hogy most hallot­tuk az igazi Ronald Reagant. Ez döbbenetes és lehan­goló lehetőség.” És sajnos, a fejlemények fényében valós lehetőség. Befolyásos amerikai körökben mindenekelőtt azért tartják példátlannak e nem akármilyen mikrofonpró­bát, mert a választási harc finisében olyan elnök nevé­hez fűződik, akinek leggyengébb pontja éppen a kül­politikája. Az amerikai és a nemzetközi közvélemény­nek azonban egészen más baja van ezzel a történettel: az, hogy e fura elnöki szózatból szinte süt az a lehető­ség, sőt, valószínűség, hogy Ronald Reagan (aki a Szovjetuniót már nyilvánosan is nevezte nemes egysze­rűséggel „a gonosz birodalmának”. az Egyesült Álla­mokat pedig „az úr országának") szíve szerint nemcsak zártkörűnek feltételezett mikrofonpróbákon mondana hasonlókat. A Fehér Ház időközben kénytelen volt megerősíteni, hogy a kiszivárgott szózat hiteles, de, mint a szóvivő hangsúlyozta, az elnök azt csak tréfának szánta. Azóta kiderült, hogy nevetni rajta senkinek, de sírni-dühön- geni miatta millióknak volt-van kedve. HARMAT ENDRE Népművészek, népművelők kitüntetése A népművészet, valamint a közművelődés terén vég­zett eredményes munkájuk elismeréseként heten kapták meg az idén a Népművészet Mestere, húszán a Kiváló Népművelő kitüntetést. Négy közművelődési szakember tevékenységét Móra Ferenc emlékéremmel, kilencét Sza­bó Ervin-emlékéremmel ju­talmazták. A kitüntetéseket szerdán a Néprajzi Múzeum­ban az alkotmány napja al­kalmából rendezett ünnep­ségen Köpeczi Béla művelő­dési miniszter nyújtotta át. Jelen volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A népművészet fejlesztése terén kifejtett munkássága elismeréseként Népművészet Mestere címet kapott: Se­bestyén Ferenc táncos, az izményi székely hagyomány- őrző együttes tagja, és özv. Széles József né szövő, a sár­közi Népi Iparművészeti Szövetkezet népi iparművé­sze. Kitűnő és eredményes népművelő munkája elisme­réseként Kiváló Népművelő kitüntetésben részesült: Nyers Sándorné, a dombó­vári városi művelődési köz­pont és könyvtár népműve­lője.

Next

/
Thumbnails
Contents