Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-15 / 191. szám

1984. augusztus 15. ( TOLNA A 2 "irsíÉPÜJSÁG Mit vár Egon Bahr Honecker látogatásától? Az amerikai rakéták tele­pítésével és a Varsói Szer­ződés ellenlépésével az NSZK helyzete veszélyezte­tettebbé vált a korábbinál, s ennek megelőzése a nyugat­német kormány feladata lett volna — állapította meg Egon Bahr, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöksé­gének tagja a General-An­zeiger keddi számában meg­jelent interjújában. Bahr szerint Erich Ho­necker tervezett NSZK-beli Teherűrhajó startja Űjabb automatikus teher­szállító űrhajót, a Progressz —23-at indították útnak kedden délelőtt a Szovjet­unióból, a Szaljut—7 űrál­lomásra. Az űrhajó az állo­máson végzett munkához szükséges anyagokon és be­rendezéseken kívül élelmi­szert, vizet és üzemanyagot szállít. Ezekkel töltik majd fel a Szaljut—7 készleteit, amelyeket erősen megcsap- pantott a Vlagyimir Dzsa- nyibekov vezette háromtagú látogató expedíció augusztu­si vendégeskedése. Súlyos helyzet állt elő a jugoszláv sertés- és marha­húspiacon. Az elsősorban a kellő mennyiségű takarmány hiánya kiváltotta kényszer- vágások olyan méreteket öl­töttek, ami már veszélyez­teti az állatállományt, a hű­tőtér telítettsége pedig kor­látozza a további felvásárlá­sokat. A sürgős intézkedése­ket követelő helyzetről Bel- grádban tartott tanácskozá­son az előidéző okok sorá­ban rámutattak arra is, hogy a magas kiskereskedel­mi árak következtében visz- szaesett a hazai fogyasztás, csökkent a kivitel, a te­nyésztőket pedig nem ösz­tönzi a nehezen hozzáférhe­tő takarmány magas ára és az alacsony felvásárlási ár közötti különbség. látogatása során azt kell tisztázni, hogy mit tud ten­ni a két német állam az erő­szakról való lemondás ér­dekében. A cél az, hogy a NATO és a Varsói Szerződés nemzetközi jogilag megálla­podjék: nem alkalmaznak erőszakot egymás ellen. A két német államnak van le­hetősége rá, hogy saját szö­vetségi rendszerén belül ilyen irányban tegyen kez­deményezést — hangoztatta Bahr. Az ENSZ Biztonsági Taná­csának tagjai hétfőn zárt aj­tók mögötti, nem hivatalos megbeszéléseket folytattak a dél-afrikai fajüldöző rezsim úgynevezett alkotmányre­formjáról. A testület megál­lapodott abban, hogy csütör­tökön nyilvános ülésen vi­tatja meg a dél-afrikai bel­ső helyzetet. Az apartheid rezsim tavaly szeptemberben elfogadott al­kotmánymódosítása szerint a parlamentnek három háza lesz: az egyikben az uralko­dó fehér kisebbség, a máso­dikban az ázsiai (zömmel in­diai) bevándorlók, míg a A tanácskozáson közölt adatok szerint Jugoszláviá­ban az év első felében 36 százalékkal több sertést vág­ták le, mint a múlt év azo­nos időszakában. Az ország sertéshús-termelésének 40 százalékát adó Vajdaság tar­tományban ez az arány 67 százalékos. Szarvasmarhából az idén öt hónap alatt 9,1 százalékkal többet vágtak, mint a tavalyi azonos idő­szakban. A csökkenő export és a nagy hazai kínálat mel­lett ugyanakkor jelentősen nőtt a sertés- és marhahús behozatala, ami tovább ne­hezítette a helyzetet. A szö­vetségi kormány az elsődle­ges pénzkibocsátásból bizto­sított eszközöket úgynevezett intervenciós felvásárlásra, A szociáldemokrata veze­tő szerint „a német kérdés a belátható jövőben nem ke­rül a nemzetközi politika napirendjére”, függetlenül attól, hogy a nyugatnémet alkotmány szempontjából „nyitottnak” minősül. Az NSZK akkor jut a legmesz- szebbre, ha az NDK-t szu­verén államként kezeli, s az NDK-állampolgárságot leg­alábbis „figyelembe veszi”. harmadikban a félvérek, az úgynevezett „színesek” kép­viselői kapnak helyet. Az ország lakosságának többsé­gét kitevő fekete bőrűek to­vábbra sem jutnak semmi­féle parlamenti képviselet­hez. Az afrikai országok ENSZ- beli csoportja múlt szerdán kérte a Biztonsági Tanács összehívását, utalva a köz­gyűlésnek arra a tavalyi ha­tározatára, amely szerint „az alkotmánymódosítás célja Dél-Afrika elnyomott népé­nek megosztása”. ami a hónap végéig tart. Egyidejűleg kilátásba he­lyezte 300 ezer tonna kuko­rica sürgős behozatalát az­zal, hogy a szükséges deviT za felét a termelőknek kell előteremteniük. A belgrádi tanácskozáson ezzel kapcso­latban a baromfitenyésztők követelésére azt javasolták, hogy a külföldi piacon in­kább 100 ezer tonna cirkot kellene vásárolni, amely 35 —40 százalékkal olcsóbb és, tápértéke nagyjából meg­egyezik a kukoricáéval. A szakértői tanácskozás összegzését eljuttatták a szö­vetségi kormányhoz, amely várhatóan hamarosan újabb intézkedéseket tesz a kiala­kult nehéz helyzet enyhíté­sére. PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban üdvözölte Denis Sassou Nguessót, a Kongói Népi Köztársaság elnökét az or­szág nemzeti ünnepe alkal­mából. * Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese, kedden hivatalá­ban fogadta Humberto Pe- rezt, a Kubai Kommunista Párt KB Politikai Bizottsá­gának póttagját, miniszter­elnök-helyettest, a Központi Tervezési Tanács elnökét. MOSZKVA India függetlenségének 37. évfordulója alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa táviratban fejezte ki jókí­vánságait Zail Szingh köz- társasági elnöknek, Indira Gandhi miniszterelnök asz- szonynak és az indiai nép­nek. A távirat méltatja a két ország baráti kapcsolatait, amelyeknek alapja a Szov­jetunió és India közötti bé­ke, barátsági és együttműkö­dési szerződés. WASHINGTON Lehet, hogy most hallottuk az igazi Reagant? — ezt a kérdést vetette fel hétfői sajtókonferenciáján Gary Hart szenátor, aki korábban a Demokrata Párt elnökje­löltségéért küzdött. Hart vé­leménye Reagan elnök szom­bati elszólására, vagy ahogy hívei igyekeznek fel­tüntetni, tréfájára vonatko­zik. Reagan ugyanis, heti rádióbeszéde előtt, mikro­fonpróbaként, azt mondotta, hogy „aláírta azt a törvényt, amely Oroszországot törvé­nyen kívül helyezi” és „öt perc múlva megkezdjük a bombázást”. BERN Ismeretlen tettesek föl- gyújtották egy svájci — ra­dioaktív hulladékok begyűj­tésére szakosodott — magán- vállalat elnökének a házát. A CEDRA nevű vállalat tá­rolóhelyeket tervez kialakí­tani az ország középső kan­tonjaiban : tevékenysége he­ves ellenállást váltott ki a környezetvédők körében. Jól vásároltak (Folytatás az 1. oldalról.) anyaggal jött el. Ugyanis a gyári termelés-fejlesztés is követi a cipőgyárak igényét, azaz olyan felsőbőrt tudnak már szállítani, amit a meg­rendelő kér. A bőrgyáriak standján kö­zel ötven féla-fajta minősé­gű bőrt mutattak a cipő­gyárak szakembereinek. Tet­szetős, szép és jó minőségű cipőgyártásra alkalmas bő­röket hoztak a kiállításra- vásárra, természetesen ezek­hez hasonlót küldenek a ci­pőgyárakba is. Most is volt újdonság: egy- egy fajta bőrből tíz-tizen- két színárnyalatot képesek gyártani, tehát a cipőterve­zők elengedhetik fantáziá­jukat, főleg az olyan model­lek készítésénél, amelyeket a külföldi piacra szánnak. A simontornyai gyár több éve forgalomba hozta azt a bőr- atlaszt, amelyben minden Az Egyesült Államok ösz- szesen hét aknakutató heli­koptert irányított a Vörös­tenger térségébe: a haditen­gerészet négy Sikorsky RH— 53d típusú helikoptere Egyiptom kérésére vesz részt a telepített aknák felkuta­tásában, három helikopter pedig kizárólag a szaúd-ará- biai partok közelében fog tevékenykedni — közölték a Pentegonban. Az Egyesült Államokon kívül Nagy-Britannia, Fran­ciaország és Olaszország irá­- jól eladtak... általuk gyártott felsőbőrből külön színkollekciót állítot­tak össze. Ezenkívül azt is katalógusba foglalták, hogy a bőr milyen célra alkal­mas, hogyan viseli el a ra­gasztást, milyen a színtar­tóssága stb. Amióta a cipődivatban is felerősödött a természetes anyagok, tehát az állatbő­rök, felhasználása, és a kö­zönség inkább ezeket vásá­rolja, mint a műanyagot, a simontornyai gyárban is nö­velték évről évre 100 000 négyzetméterrel a felsőbőrök termelését. Hét év alatt fel­futtatták a termelést három­millió négyzetméterre, idén ennyit készítenek, illetve ajánlanak a hazai és a kül­földi piacra termelő gyárak­nak. A bőrgyár a szakvásá­ron termékeire jó vevőket talált, jó vásárt csináltak ők is, mint a cipőgyáriak. Pálkovács—Kapfinger nyitott különleges hajóegy­ségeket a körzetbe az aknák felkutatására. Kairói források szerint hétfőn egy amerikai akna­kutató csoport felfedezett három, vízfelszín alá telepí­tett úszóaknát a Vörös-ten­geren. A londoni Lloyds biz­tosítótársaság közölte, hogy az aknákra a tenger déli ré­szén bukkantak rá. Ameri­kai források nem erősítették meg, de nem is cáfolták a hírt. Konzultáció Dél-Afrikáról Jugoszláviai húsgondok Ebből a divatos, egészséges női szandálból (bal oldali) 65 ezer párat rendelt a bonyhádiaktól a hazai kereske­delem Keresik a víziaknákat Barangolások Romániában (2.) Bukarest - a változások városa Bukarest egyik ipari büszkesége: a gépgyár Valószínűleg alaposan el­csodálkozik az a turista, aki néhány évi kihagyás után mostanában látogat, el ismét a román fővárosba. Az ide­gen lépten-nyomon a válto­zás jeleivel találkozhat, új lakónegyedek, parkok, léte­sítmények tanúsítják Buka­rest ütemes fejlődését. Távlati elképzelések Eltűntek már az 1977. évi márciusi földrengés nyomai is, begyógyították a sebhe­lyeket. Szerencse volt a sze­rencsétlenségben, hogy a városrendezők a helyreállí­tási munkák során fokozot­tabban érvényesíthették a távlati átalakítási elképzelé­seket. Bukarest fejlesztése ugyanis napjainkban jól át­gondolt, hosszú távú rende­zési tervek alapján történik — nem is lehet ez másként egy dinamikusan bővülő eu­rópai nagyvárosban. A román főváros vezetői­nek (Budapesthez hasonló­an) elsősorban a lakosság gyors felduzzadásából faka­dó problémákkal kell meg­birkózniuk. Bukarest népes­sége a második világháború után alig valamivel haladta meg az egymilliót, a hatva­nas évek legelején másfél millió körül járt, napjaink­ban viszont eléri a 2,25 mil­liót. Ebből kétmillió jut magára a városra, a mara­dék pedig a Bukaresthez tar­tozó, s annak közigazgatási­lag hetedik kerületét alkotó 29 faluban él. A szakértők szerint az ezredfordulóra a lakosságszám — az immár fél évtizede érvényben lévő beköltözési korlátozások el­lenére — körülbelül két és fél millióra emelkedik. Mindebből következik, hogv a lakásépítés a román fővárosban is kiemelt fel­adat. Idén például 23 ezer új otthont akarnak átadni, s az állami lakásépítés némi­leg csökkenő iramát a fel­újítások, rekonstrukciók elő­térbe helyezése ellensúlyoz­za. Bukarest új körzeteiben korszerű lakótelepek emel­kedtek, s nem kevés gondot fordítanak a kereskedelmi, egészségügyi. oktatási és kulturális létesítmények le­hetőség szerint párhuzamos átadására is. Gazdasági centrum Csakúgy, mint a környe­zetvédelem szempontjainak messzemenő érvényesítésére, a pihenést, felüdülést, spor­tolást szolgáló zöldövezetek kialakítására. Bukarestet mindig joggal nevezték a parkok városának: irigylés­re méltóan sok a sétány, a panelrengeteget megbontó virágos közkert. S a távlati tervek további több ezer hektár fásítását írják elő. Pedig — ez is közismert — Bukarest egyben Románia legfontosabb ipari központ­ja is: itt összpontosul az or­szág gazdasági életének szá­mos kulcságazata. A fővá­rosban csakúgy, mint a négy évtizede a haladás új útjára lépett állam más vidékein, új üzemek, gyárak százai létesültek. Az ipar gyors előrelépését érzékelteti, hogy míg 1948-ban például alig egyharmadát adta a nemzeti jövedelemnek, addig napja­inkban annak csaknem két­harmadát állítja elő. A teen­dők sorában szomszédunk­nál a hatékonyság és a ter­melékenység mellett a taka­rékos gazdálkodást, az ön­erőre támaszkodást és a nye­reséges termelést rangsorol­ják előre. ' Emellett olyan strukturális és körzeti változtatásokat is érvényesítenek, amelyek Bu­karest jövőjére is kihatnak. A kormányzat ugyanis fo­kozatosan mérsékelni szán­dékozik a túlzott főváros- centrikusságot, persze nem az itteni ipari kapacitás le­építésével, hanem úgy, hogy más megyékben, az ország távolabbi területein gyorsabb fejlesztési iramot diktálnak. Megint csak a számok nyel­vére fordítva a szót: a het­venes évtized közepén az ország iparának egynegyede Bukarestben koncentráló­dott, azóta ezt mintegy 10 százalékkal sikerült csökken­teni. Kelet-nyugati metró A cél összességében vilá­gos: egészségesebb arányok kialakítása, s a beruházások egyéb területeinek szem előtt tartása. Ilyen fontos feladat például a bukaresti tömeg- közlekedés javítása. A fővá-' ros centrumában idestova majdnem két évtizede nem járnak villamosok, szerepü­ket autóbuszok és trolik vették át. 1979. óta üzemel a metró első, kelet—nyugati vonala. 1981-ben, majd ta­valy újabb szakaszokat ad­tak át — jelenlegi hossza meghaladja a húsz kilomé­tert, jelentős nagyüzemeket és lakónegyedeket köt össze. Az évtized végére 50 kilo­méter fölé akarják bővíteni, s felmerült egy, a város kö­rül futó villany-magasvasút kiépítésének ötlete is, amely­hez a metrón kívül a sugár­irányban haladó külső villa­mosjáratok egy részét is csatlakoztatnák. Más elkép­zelések szerint pedig az északi tórendszernél kiter­jedt kikötőt hoznának létre, majd a Bukarest—Duna-csa- tornához csatolnák azt. Az átalakítás, a szépítés elszántsága tehát töretlen, s aki úgy érzi, hogy most töb- bé-kevésbé bejárta-bebaran- golta a román fővárost, fel­fedezte neves vagy eldugot- tabb látnivalóit, néhány esz­tendő múlva valószínűleg új­ból kezdheti az ismerkedést. SZEGŐ GABOR f.j lakótelep a román fővárosban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents