Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-15 / 191. szám
Mai számunkból XXXIV. évfolyam, 191. szám Ara: 1,40 Ft 1984. augusztus 15., szerda BARANGOLÁSOK ROMÁNIÁBAN (2. old.) AZ ORSZAGHAZ MINDENNAPJAI (3. old.) TARTALÉK (5. old.) ÉVADNYITÓ ÜLÉS KAPOSVÁROTT (6. old.) A MŰVÉSZETEK HÄZA MŰLTJÁBÓL (4. old.) A szolgáltatás és a tanácsok Kezdetben volt a normatíva. Ez, mint sokan tudják, azt jelentette, hogy pontosan megszabták: az épülő lakótelepeken hány lakásra vagy lakosra mennyi óvodára, bölcsődére, ABC-áruházra, gyógyszertárra, orvosi rendelőre, szolgáltató házra van szükség. S építették mindezt — több-kevesebb késéssel a lakások átadása után — az úgynevezett célcsoportos beruházásokra szánt pénzből. Aztán kiderült: nem vagyunk egyformák. Azaz: nem minden lakótelepen uniformizáltak az igények, még ha a lakások tökéletesen egy kaptafára készültek is. Az építésre fordítható összeg pedig mindinkább zsugorodott. Ezért ma már az létesül belőle, ami azon a helyen valóban a legszükségesebb. Hiszen egy régi városrész szomszédságában igazán kár ugyanannyi üzletet létrehozni, mint ott, ahol nincs meglévő hálózat, amelyet az új lakók is igénybe vehetnének. A szolgáltató hálózat kialakításáért, a lakónegyedek ellátásáért eddig is felelősséggel tartoztak a városrészek gazdái, a tanácsok. Az új idők új követelményei azon- bah a felelősség rugalmasabb és árnyaltabb értelmezését teszik szükségessé. Ezt igényelte például a hazai szolgáltató hálózat szervezeti korszerűsítése is, amely — amint az ismert — több mint két éve kezdődött meg. A döntést az a felismerés motiválta, hogy a főképpen tartós fogyasztási cikkek javítására szakosodott országos hatáskörű szolgáltató vállalatok már nem tudtak rugalmasan alkalmazkodni a helyi, váltakozó igényekhez. Már azért sem, mert a túlzottan centralizált szervezet, a nagy adminisztráció ezt megakadályozta. Ezért került sor — központi intézkedéssel — arra, hogy korábbi formájában megszüntették az AFIT trösztöt, valamint a Gelka vállalatot, és a legtöbb szervizből önálló kisvállalat alakult szerte az országban, előbb a megyékben, majd tavaly a fővárosban is. Ezek felügyeletét pedig mindenütt a tanácsok, mégpedig a helyiek látják el. Így hát nemcsak a szervizeknek kellett és kel'1 vizsgázniuk gyorsaságból, alkalmazkodóképességből, vevőkapcsolatokból, fogyasztói érdekvédelemből, hanem a tanácsoknak is. A szolgáltató — ez régi igazság — akkor lesz igazán tisztességes, ha a saját bőrén tapasztalja, hogy másképp nem tud megélni, mert esetleg nem marad talpon a kialakuló versenyben. Addig is azonban, amíg ennek feltételeit megteremtjük, a tanácsoknak kell az eddiginél nagyobb figyelmet fordítaniuk a fokozott ellenőrzésre, mert az ő feladatúk az árak ellenőrzése, s az érdekvédelem sok más módja. Ezt a munkát sok ezer társadalmi aktíva segíti az országban. És mivel a.fogyasztói árak színvonalát a termelői ár alapvetően meghatározza, már ennek képzése során is érvényesülnie kell a tanácsi ellenőrzésnek. Például a szabályok szigorú betartásában, és az indokolatlan áremelések megakadályozásában. Újdonság az is, hogy akár a gazdaság más területein, a szolgáltatásokban is megváltozott a közvetlen, irányító szerep. Az ellátás felelősségét korábban a tanács úgy érvényesítette, hogyha egy utcában már dolgozott mondjuk egy órásmester, a második jelentkezőnek nem adta meg az iparjogosítványt. Ma már azonban a tanács illetékes osztálya köteles kiadni az engedélyt — természetesen akkor, ha nincs kizáró ok —, és a versenynek kell eldöntenie, hogy a kettő közül ki állja meg jobban a helyét. Amint az életből vett, felsorolt példák bizonyítják, a tanácsok feladatai a korábbi automatizmusok megszűntével valóban differenciáltabbakká váltak. Az eddigi közvetlen beavatkozás helyett többnyire közvetett módszerekkel kell orientálriiok, a lakosság jobb ellátására ösztökélniük a szolgáltatókat. Kínálhatnak például több helyiséget a gyengébben ellátott területeken, vagy adókedvezménnyel növelhetik a vállalkozó kedvet, de ösztönözhetnek úgy is — erre is több példa van szerte az országban —, hogy korszerű, ízléses pavilonsorokat létesítenek. Segíthetnek a tanácsok a meglévő kapacitások gazdaságosabb, jobb kihasználásában is. Se szeri, se száma azoknak a lehetőségeknek, módszereknek, amelyek közül választhatnak. VARGA ZSUZSA Felszabadulási és kongresszusi munkaverseny Aktívaülés a szekszárdi Skála Áruházban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Aktívaülést tartott a Ská- la-Szekszárd Áruház gazdasági és társadalmi vezetése, melyen a munkahelyi vezetőkön kívül részt vettek az áruház szocialista brigádvezetői, szakszervezeti bizalmijai, a párt és KISZ aktivistái. Mikóczi György áruházigazgató értékelte az 1984. I. félévi gazdasági eredményeket és vázolta az áruház előtt álló kereskedelempolitikai feladatokat. Többek között elmondta, hogy az áruház január 1-től jövedelemérdekeltségi formában üzemel, melynek célja a hatékonyság növelése az eladás színvonalának javítása révén. Hangsúlyozta, hogy a megváltozott gazdasági helyzet új követelményeket állít a kereskedelemben dolgozókkal szemben. Az alapvető feladatok jó ellátása gazdálkodás nélkül nem elegendő. Ma új piacok felkutatása, a termelés orientálása, rugalmas árpolitika és a költségek állandó figyelemmel kísérése nélkül „kereskedni” nem lehet. Biztatóak az áruház gazdasági eredményei az első félévben. Áruforgalmi tervét és nyereségtervét teljesítette. Az áruforgalmon belül nagyobb részaránnyal nőtt a lakossági forgalom, mint a közületek vásárlásai. Az áruház 11 szocialista brigádja nevében sorra mondták el a brigádvezetők pótfelajánlásaikat, melyek teljesítésével hazánk felszabadulásának 40. évfordulója, valamint az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére kívánnak méltóképpen a népgazdaság eredményeihez és célkitűzéseinek megvalósításához hozzájárulni. A brigádok konkrét számokban megfogalmazott vállalásaiból nem hiányoznak az olyan kereskedelempolitikai vállalások sem, mint a kiszolgálási és ellátási színvonal javítása, a vevőkkel való jobb kapcsolat kiépítése. A műszaki üzemeltetés Jedlik Ányos szocialista brigádja vállalta, hogy az áruház kendergyári raktárbázisánál jelentkező felújítási és karbantartási munkákat vállalkozói szerződés keretében — munkaidőn túl — elvégzi, mellyel külső vállalkozó kiiktatásával mintegy 100—120 ezer forint költségmegtakarítás lesz elérhető. Az áruház KISZ- alapszervezete, 1000 társadalmi munkaórát ajánlott fel a gazdasági munka segítése, így a vásárok és akciók, valamint a leltározások lebonyolítására. Üjítási-, ötletcsoportot alakítottak, amely feladatául tűzte a fiatal műszakiak és kereskedők ösztönzését új és korszerű kereskedelmi módszerek kidolgozására, hasznosítására. A brigádok összesített konkrét vállalásai szerint el kívánják érni, hogy az éves szinten tervezett 510 millió forintos bruttó bevételt 5—6 millióval túlteljesítik. Hatékonyabb eszközgazdálkodással, élőmunka-felhasználással áralkuval történő árubeszerzésekkel a gazdálkodás színvonalát kívánják emelni úgy, hogy a tervezett nyereséget 3,5 millió forinttal túlteljesítik. A nyereség- többlet alapvetően a relatív költségmegtakarításból származik. BODA JANOS Magyar-szovjet vegyipari tárgyalások A magyar kormány meghívására delegáció élén kedden hazánkba érkezett Leo- nyid Kosztandov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese. A délelőtt folyamán a Parlamentben megkezdődtek a tárgyalások. A megbeszélésen a két ország vegyipari együttműködésének eredményeit és a kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit vitatták meg. A magyar tárgyalócsoportot Marjai József miniszterelnök-helyettes vezeti. FAO-tanácskozás A protekcionista intézkedések visszavonására szólította fel a fejlett tőkés országokat Raul Alfonsin argentin elnök az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének regionális tanácskozását megnyitó beszédében. A háromnapos konferenciára készített FAO- jelentés megállapítja, hogy Latin-Amerikában és a Karibi térségben jelenleg 50 millió ember rosszul táplált, további 50 millióan élnek az úgynevezett nyomorszint alatt. Bőr- és cipőszakvásár Jól vásároltak - jól eladtak... Egy hétig tartott a pécsi nevelési központban a hazai bőr- és cipőszakvásár. Hagyománya van ennek a bőripari rendezvénynek, mert a hazai és a külföldi piacra egyaránt termelő cipőgyárak itt vásárolják meg a jövő év termeléséhez szükséges nyersanyagot, cipőszerelvényeket, s ezzel egy időben a cipőkkel foglalkozó nagykereskedelmi vállalatok is kiválasztják a kínálatból a jövő évi nyári szezonra való cipőket. Ugyanis ezen a vásáron már az 1985. évi termelés, hazai eladás programját készítették elő. A Bonyhádi Cipőgyár első ízben jelentkezett női szandálmodellekkel, és jó üzletet kötöttek. A Botond 65—49—13 modellszámúból például olyan sokat rendeltek a kereskedők, hogy aligha tudják kielégíteni az áruházakat. A D+E — divat és egészség — kategóriába tartozó cipővel is kirukkoltak a bonyhádiak. Műtalpas, fekete bőrpántos, alacsony sarkú cipő aratta a legnagyobb sikert, tervezője Csillag Fe- rencné. Ebből a lábbeliből 65 ezer párat adtak el. ösz- szességében 288 ezer párat kötöttek le a jövő évi első hat hónapi szállításra — de további 90 ezer párra várnak még rendelést. A fogyasztók-vásárlók véleménye is találkozott a szakvásáron. Ugyanis a bonyhádiak három cipője kapta a legtöbb közönség- szavazatot... A közönségnek ugyanis a szakvásár előtt, tehát a bőrgyárak és cipőgyárak, illetőleg a kereskedők találkozója előtt mutatták- be a cipőket, szandálokat. A cipőgyárban idén ismét csökkentik a széria nagyságát, tehát egy-egy modellből kevesebbet gyártanak, így nem kell attól tartani, hogy a hölgyek lábán lévő cipők gyakran köszönnek egymásnak — a találkozása egy-egy modellnek ugyanis elég ritka lesz, épp a gondos „terítés” és termelés révén. A szakvásáron a sok évi szokáshoz híven a Simontor- nyai Bőrgyár is értékes (Folytatás a 2. oldalon.) A Duna Cipőgyár a kereskedőknek női könnyű szandálokat ajánlott Tartós, szép bőröket hoztak a simontornyaiak a cipőgyáriaknak
