Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-14 / 164. szám

Mai számunkból A VILÄGÜRVITA <2. old.) AHOL A ZENÉT TAROLJAK (7. old.) KÉTSZER MEGTALÁLT NYELVEMLÉK (10. old.) FAL A FALON (11. old.) Árverezés az árpád utcában (5. old.) AZ MSZMP TOLNA MEGVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 164. szám ARA: 1,80 Ft 1984. július 14., szombat Gazdasági diplomáciánk Gyarapodó gazdasági feladataink megkövetelik, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt a lehető leg­nagyobb mértékben vegyünk igénybe elképzeléseink megvalósításához. A számtalan lehetőség közül az egyik fontos segítség lehet az a támasz, amelyet gaz­dasági diplomatáink nyújthatnak a szocialista, vagy a tőkés piacokon megjelenő vállalatainknak. Az ő munkájuktól érthetően sok függ, hiszen korántsem mindegy, hogy egy-egy országban, a KGST-től a GATT- ig, a nemzetközi szervezetekben hogyan képviselik ér­dekeinket. Mi tagadás, nem könnyű annak a dolga, aki idegen­ben eljár gazdasági ügyeinkben. Elegendő csak arra gondolni, mennyire szerteágazóak feladataink a szo­cialista országokban. A kereskedelmi, gazdasági erő­feszítéseken kívül mennyi diplomáciai munkára is szükség van, amíg összeáll egy-egy éves árucsere-for­galmi jegyzőkönyv, megszületik egy-egy fontosabb KGST-határozat; avagy létrejön év közben az addig tervezetten belül egy-egy nagyobb üzlet szocialista partnereikkel. Még bonyolultabb körülmények között dolgoznak a tőkés és a fejlődő országokban a keres­kedelmi, a gazdasági ügyekkel foglalkozó szakemberek. Szocialista és tőkés gazdasági partnereink is minde­nekelőtt gazdasági diplomatáinkon keresztül tájéko­zódnak szocialista építőmunkánk hétköznapjairól. Ne­kik kell ismertetniük a helyi kormányzat, a gazdasági vezetés szakembereivel, hogy hazánk milyen elveket és gyakorlatot követ népgazdasági fejlesztésében. Az ő feladatuk az is, hogy a helyzet megkívánta őszinteség­gel tájékoztassák partnereinket nehézségeinkről, s azok leküzdését szolgáló erőfeszítéseinkről. Különös súllyal esik ugyanis latba az, hogy a hazánkról festett kép egészében és részleteiben is hiteles legyen. Ez az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a gazdasági kapcso­latok fejlesztésében is nélkülözhetetlen bizalom létre­jöjjön a partnerek között. „ A tájékoztatás, tájékozódás persze korántsem kötő­dik csupán a diplomáciai státushoz. Hazánk érdekei­nek képviselete, partnereinkben a rólunk alkotott kép megformálása valamennyi külföldön dolgozó magyar egyformán fontos feladata. S ugyanígy — immáron tágabban értelmezett — gazdasági diplomatáinkon múlik az is, milyen elkép­zelések alakulnak ki idehaza egy-egy országról. Hi­szen ők azok, akik — éppen annak következtében, hogy külföldön élnek, vagy gyakran kerülnek külföl­diekkel kapcsolatba — az átlagosnál jobban ismernek egy-egy országot, idejében észrevehetik a változáso­kat, a hangsúlyeltolódásokat is a külföldi állam gaz­daságpolitikájában. Helyzetükből is következik tehát az a feladat, hogy feltérképezzék, melyek azok a terü­letek, ahol nemcsak a lehetőség van meg a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, hanem a kölcsönös érdek is megkívánja az együttműködés elmélyítését. A gazdasági diplomácia természetesen nem mondhat le a politikai diplomácia támogatásáról: a nemzetközi szervezetekben végzett munka gyakorlata ezt éppúgy bizonyítja, mint például nagykövetségeink és keres­kedelmi kirendeltségeink szoros napi együttműködése. A közös munka szükségességét jelzi egy másik oldal­ról az is, hogy manapság már korántsem csak a keres­kedelmiek keresik fel itthon a külkereskedelmi cége­ket, az ipari vállalatokat, a mezőgazdasági szövetke­zeteket, hanem a szabadságon lévő politikai diploma­ták is mind nagyobb számban tájékozódnak idehaza első kézből a termelési, külkereskedelmi feltételekről. Nyilvánvaló persze, hogy a külföldön dolgozók csak akkor segíthetik hatékonyan a népgazdaság, az ország fontos céljainak megvalósítását, ha a kereskedelmi ki- rendeltségek és a nagykövetségek, az idegenben élő képviselők és az itthoni üzletkötők egységes szemléle­tet képesek kialakítani a leglényegesebb ügyek meg- ítéléséban. Mindez korántsem jelenti azt, hogy ne le­hetnének nézetkülönbségek, viták egy-egy országot óhatatlanul különböző szempontból megítélők között. Ilyen esetekben is közös nevezőre lehet és kell azonban jutni, hiszen vitathatatlan: csak az egységesen fellépő szakembergárda képes hatékonyan szolgálni az ország érdekeit. Most, amikor sok minden függ attól, hogy milyen üzleti sikereket könyvelhetünk el, akadnak, akik dip­lomáciai erőfeszítéseinket is a napi üzletkötések szá­mának, értékének függvényében próbálják megméret­ni. E számszerűségi kísérletek azonban aligha vezetnek kézzelfogható, illetőleg helyes eredményekre. Megle­hetősen nehéz ugyanis azt a munkát, amely arra irá­nyul, hogy országunk, s ezen keresztül vállalataink ter­mékei az adott piacon kedvező fogadtatásban része­süljenek, közvetlenül kapcsolatba hozni az üzletköté­sek számával, értékével. A gazdasági diplomata tevé­kenységének hatása ugyanis rendszerint meglehetősen sok áttételen keresztül éri csak el a célját. Külképvi­seleteinken a gazdasági ügyekkel foglalkozók munká­ját ezért nyilvánvalóan csak hosszú távon lehet meg­ítélni, s akkor is csapatttevékenységként felfogva. A kudarcokban éppúgy, mint az eredményekben osztoz­nak velük a külpiacokra termelő hazai cégek, külkeres­kedelmi vállalatok, tervezőmérnökök, üzletkötők. Ebben az együttes munkában a legszélesebb értelem­ben vett gazdasági diplomácia feladata, hogy kiegyen­lítse azokat az ágas-bogas utakat, amelyek a hazai vál­lalatoktól a külföldi piacokra vezetnek. K. NYlRÖ JÓZSEF Közlemény a KB-titkárok prágai értekezletéről Prágában július II—12-én megtartották a szocialista országok kommunista és mun­káspártjai központi bizottságai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titká­rainak értekezletét. A tanácskozáson a Bol­gár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kom­munista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Laoszi Népi Forradalmi Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Ro­mán Kommunista Párt, a Szovjetunió Kom­munista Pártja és a Vietnami Kommunista Párt KB-titkárai vettek részt. Az MSZMP részéről óvári Miklós, a Po­litikai Bizottság tagja, a KB titkára, Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Szűrös Mátyás, a KB titkára vefF részt az értekezleten. A tanácskozás munkájában részt vettek a testvérpártok központi bizottságainak osz­tályvezetői, osztályvezető-helyettesei és más felelős munkatársai. A tanácskozás résztvevői véleményt cseréltek a jelen­legi nemzetközi helyzet és az ideológiai munka idősze­rű kérdéseiről. Megállapítot­ták, hogy az imperializmus, elsősorban az amerikai im­perializmus agresszív körei által folytatott konfrontá- ciós, katonai fölényre törek­vő, a népek függetlenségét és szuverenitását sértő, az expanzión és a diktátumon alapuló irányvonal követ­keztében jelentősen megnőtt a békét fenyegető veszély. A fegyverkezési hajsza külö­nösen veszélyes szakasza kezdődött azzal, hogy a NA­TO egyes országaiban meg­kezdték közép-hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták telepítését. Ez arra kénysze­rítette a Szovjetuniót és a Varsói Szerződés más tag­államait, hogy több válasz- intézkedést tegyenek. Az imperializmus agresz- szív irányvonala mélysége­sen nyugtalanítja a népeket, és kiváltja a háborúellenes mozgalom, az emberiség jö­vőjéért felelősséget érző ösz- szes társadalmi erő és ál­lamférfi határozott ellenál­lását. Az utóbbi időben Wa­shingtonban a világűr mili- tarizálásának irányvonalát erőltetik. A fegyverkezési hajszának erre a területre történő kiterjesztése még inkább megnövelné a nukleá­ris konfliktus veszélyét és még bonyolultabbá tenné le­szerelési megállapodások el­érését. A tanácskozás részt­vevői hangsúlyozták a világ­űr militarizálásának meg­akadályozásáról haladéktala­nul tárgyalásokat kezdemé­nyező szovjet javaslat jelen­tőségét és teljes támogatá­sukról biztosították a javas­latot. Az imperializmus agresszív köreinek hibájából kialakult feszült nemzetközi helyzet­ből kiutat mutat a szocialis­ta országok által közösen ki­dolgozott reális békeprog­ram. E program olyan meg­állapodások megkötésére irányul, amelyek révén va­lóban csökkenteni lehet a katonai szembenállás szint­jét, ki lehet zárni a nem­zetközi kapcsolatokból az erő alkalmazását és az erő­vel való fenyegetést, meg lehet akadályozni a nukleáris háborút. A szocialista or­szágok — mint vezetőik ál­landóan hangoztatják — ké­szek a konstruktív párbe­szédre a béke és a nemzet­közi biztonság érdekében. Fontosnak tartják az ENSZ szerepének növelését az em­lített célok elérése végett. A tanácskozáson képviselt pártok állhatatosan szorgal­mazzák a közép-hatótávolsá­gú amerikai nukleáris raké­ták nyugat-európai telepíté­sének leállítását és kijelen­tik. ha megszületnének a már telepített -rakéták kivo­nását eredményező intézke­dések, akkor ezzel egyidejű­leg lépéseket tesznek a vá­laszintézkedések visszavoná­sára Ez megteremti a tár­gyalások felújításának alap­ját. A tárgyalásoknak az a célja, hogy olyan megálla­podásokat érjenek el, ame­lyek révén mentesítik Euró­pát mind a közép-hatótávol­ságú, mind pedig a harcá­szati atomfegyverektől. A tanácskozás résztvevői megállapították: -nagy jeilen- tősége van annak, hogy meg­győzően ismertessék és meg­valósítsák azokat a javasla­tokat és kezdeményezéseket, amelyeket a Varsói Szerző­dés tagállamai prágai Poli­tikai Nyilatkozata (1983. ja­nuár 5.), a szocialista or­szágok párt- és állami veze­tői moszkvai találkozójáról kiadott Közös Nyilatkozat (1983. június 28.), a KGST tagállamai felső szintű gaz­dasági tanácskozásán elfo­gadott „A béke megőrzése és a nemzetközi gazdasági együttműködés” című nyi­latkozat (1984. június 14.) és a szocialista közösség orszá­gainak más komoly, tárgy­szerű dokumentumai tar­talmaznak. Ezek az egyenlő­ség, az egyenlő biztonság alapján folytatandó, a fegy­verzet korlátozására és csök­kentésére vonatkozó tárgya­lások felújítására és a nem­zetközi politikai légkör ja­vítására irányulnak. A nukleáris háború veszé­lye ellen folytatott harc si­kerének záloga a szocialista közösség országainak ereje és egysége, kommunista és munkáspártjainak a marx­(Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János és Lars Werner találkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken délelőtt a KB székházában találkozott Lars Wernerrel, a Svéd Baloldali Párt-Kommunisták elnöké­vel, aki az MSZMP meghí­vására tartózkodott hazánk­ban. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről, az európai béke és biztonság } megszilárdítására, az eny­hülési folyamat eddigi ered­ményeinek megvédésére irá­nyuló erőfeszítésekről. Meg­erősítették pártjaik szándé­kát a kétoldalú kapcsolatok további szélesítésére, a kom­munista pártók összefogásá­nak előmozdítására a társa­dalmi haladás és a béke ügye javára. Lars Wernerrel megbeszé­lést folytatott Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titká­ra. A találkozón a nemzet­közi hélyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom főbb kér­déseiről cseréltek véleményt. A svéd testvérpárt elnöke találkozott Markó Istvánnal, a Központi Bizottság gazda­ságpolitikai osztályának he­lyettes vezetőjével' is, aki tájékoztatást adott gazdasági helyzetünkről és az előttünk álló feladatokról. A Svéd Baloldali Párt- Kommumsták elnöke pénte­ken délután elutazott Buda­pestről. Újjászületik egy iskola Szekszárd-Palánk neve ősi, egy régi palánkvárra utal. A palánki iskola is ősi, bár ez a jelző esetében talán idézőjelbe kívánkozik. Mindenesetre a század hú­szas évei óta végigjárta a tanügyi ranglétra legkülön­bözőbb fokozatait, most me­zőgazdasági szakközépiskola és szakmunkásképző intézet. Az iskolákban — itt is — nyáron elvben uborkaszezon van. A gyakorlatban — itt — a legkevésbé. Befejezésé­hez közeledik egy épület­szárny minden munkája, a TOTÉV példamutató teljesít­ménye jóvoltából. Minden jel arra vall, hogy a terve­zett december 31-i határidőt hónapokkal sikerül előre­hozni. A majdani 500 adagos konyhát, 320 négyzetméteres éttermet, a hozzá csatlakozó létesítményeket, az emele­ten pedig könyvtárat, klub­szobát, olvasót, játékszobát és 6, egyenként 4 személyes hálószobát magában foglaló épület már áll. A 27 millió forintos beruházás befejezté­vel az építők csak egy ház­zal állnak odébb, a városi tanács, illetve a beruházási vállalat megbízásából a szomszédos régi, nagy épü­let felújításához kezdenek, ami 11 millió forintos mun­ka lesz. Palánkvár már rég­óta nincs ezen a tájon, illet­ve csak a régi feltárásával foglalkoznak a régészek. Az iskola azonban újjászületik. O. I. Fotó: Cz. S. Az uj épületszarny

Next

/
Thumbnails
Contents