Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-14 / 164. szám
Mai számunkból A VILÄGÜRVITA <2. old.) AHOL A ZENÉT TAROLJAK (7. old.) KÉTSZER MEGTALÁLT NYELVEMLÉK (10. old.) FAL A FALON (11. old.) Árverezés az árpád utcában (5. old.) AZ MSZMP TOLNA MEGVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 164. szám ARA: 1,80 Ft 1984. július 14., szombat Gazdasági diplomáciánk Gyarapodó gazdasági feladataink megkövetelik, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt a lehető legnagyobb mértékben vegyünk igénybe elképzeléseink megvalósításához. A számtalan lehetőség közül az egyik fontos segítség lehet az a támasz, amelyet gazdasági diplomatáink nyújthatnak a szocialista, vagy a tőkés piacokon megjelenő vállalatainknak. Az ő munkájuktól érthetően sok függ, hiszen korántsem mindegy, hogy egy-egy országban, a KGST-től a GATT- ig, a nemzetközi szervezetekben hogyan képviselik érdekeinket. Mi tagadás, nem könnyű annak a dolga, aki idegenben eljár gazdasági ügyeinkben. Elegendő csak arra gondolni, mennyire szerteágazóak feladataink a szocialista országokban. A kereskedelmi, gazdasági erőfeszítéseken kívül mennyi diplomáciai munkára is szükség van, amíg összeáll egy-egy éves árucsere-forgalmi jegyzőkönyv, megszületik egy-egy fontosabb KGST-határozat; avagy létrejön év közben az addig tervezetten belül egy-egy nagyobb üzlet szocialista partnereikkel. Még bonyolultabb körülmények között dolgoznak a tőkés és a fejlődő országokban a kereskedelmi, a gazdasági ügyekkel foglalkozó szakemberek. Szocialista és tőkés gazdasági partnereink is mindenekelőtt gazdasági diplomatáinkon keresztül tájékozódnak szocialista építőmunkánk hétköznapjairól. Nekik kell ismertetniük a helyi kormányzat, a gazdasági vezetés szakembereivel, hogy hazánk milyen elveket és gyakorlatot követ népgazdasági fejlesztésében. Az ő feladatuk az is, hogy a helyzet megkívánta őszinteséggel tájékoztassák partnereinket nehézségeinkről, s azok leküzdését szolgáló erőfeszítéseinkről. Különös súllyal esik ugyanis latba az, hogy a hazánkról festett kép egészében és részleteiben is hiteles legyen. Ez az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében is nélkülözhetetlen bizalom létrejöjjön a partnerek között. „ A tájékoztatás, tájékozódás persze korántsem kötődik csupán a diplomáciai státushoz. Hazánk érdekeinek képviselete, partnereinkben a rólunk alkotott kép megformálása valamennyi külföldön dolgozó magyar egyformán fontos feladata. S ugyanígy — immáron tágabban értelmezett — gazdasági diplomatáinkon múlik az is, milyen elképzelések alakulnak ki idehaza egy-egy országról. Hiszen ők azok, akik — éppen annak következtében, hogy külföldön élnek, vagy gyakran kerülnek külföldiekkel kapcsolatba — az átlagosnál jobban ismernek egy-egy országot, idejében észrevehetik a változásokat, a hangsúlyeltolódásokat is a külföldi állam gazdaságpolitikájában. Helyzetükből is következik tehát az a feladat, hogy feltérképezzék, melyek azok a területek, ahol nemcsak a lehetőség van meg a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, hanem a kölcsönös érdek is megkívánja az együttműködés elmélyítését. A gazdasági diplomácia természetesen nem mondhat le a politikai diplomácia támogatásáról: a nemzetközi szervezetekben végzett munka gyakorlata ezt éppúgy bizonyítja, mint például nagykövetségeink és kereskedelmi kirendeltségeink szoros napi együttműködése. A közös munka szükségességét jelzi egy másik oldalról az is, hogy manapság már korántsem csak a kereskedelmiek keresik fel itthon a külkereskedelmi cégeket, az ipari vállalatokat, a mezőgazdasági szövetkezeteket, hanem a szabadságon lévő politikai diplomaták is mind nagyobb számban tájékozódnak idehaza első kézből a termelési, külkereskedelmi feltételekről. Nyilvánvaló persze, hogy a külföldön dolgozók csak akkor segíthetik hatékonyan a népgazdaság, az ország fontos céljainak megvalósítását, ha a kereskedelmi ki- rendeltségek és a nagykövetségek, az idegenben élő képviselők és az itthoni üzletkötők egységes szemléletet képesek kialakítani a leglényegesebb ügyek meg- ítéléséban. Mindez korántsem jelenti azt, hogy ne lehetnének nézetkülönbségek, viták egy-egy országot óhatatlanul különböző szempontból megítélők között. Ilyen esetekben is közös nevezőre lehet és kell azonban jutni, hiszen vitathatatlan: csak az egységesen fellépő szakembergárda képes hatékonyan szolgálni az ország érdekeit. Most, amikor sok minden függ attól, hogy milyen üzleti sikereket könyvelhetünk el, akadnak, akik diplomáciai erőfeszítéseinket is a napi üzletkötések számának, értékének függvényében próbálják megméretni. E számszerűségi kísérletek azonban aligha vezetnek kézzelfogható, illetőleg helyes eredményekre. Meglehetősen nehéz ugyanis azt a munkát, amely arra irányul, hogy országunk, s ezen keresztül vállalataink termékei az adott piacon kedvező fogadtatásban részesüljenek, közvetlenül kapcsolatba hozni az üzletkötések számával, értékével. A gazdasági diplomata tevékenységének hatása ugyanis rendszerint meglehetősen sok áttételen keresztül éri csak el a célját. Külképviseleteinken a gazdasági ügyekkel foglalkozók munkáját ezért nyilvánvalóan csak hosszú távon lehet megítélni, s akkor is csapatttevékenységként felfogva. A kudarcokban éppúgy, mint az eredményekben osztoznak velük a külpiacokra termelő hazai cégek, külkereskedelmi vállalatok, tervezőmérnökök, üzletkötők. Ebben az együttes munkában a legszélesebb értelemben vett gazdasági diplomácia feladata, hogy kiegyenlítse azokat az ágas-bogas utakat, amelyek a hazai vállalatoktól a külföldi piacokra vezetnek. K. NYlRÖ JÓZSEF Közlemény a KB-titkárok prágai értekezletéről Prágában július II—12-én megtartották a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárainak értekezletét. A tanácskozáson a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Laoszi Népi Forradalmi Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Vietnami Kommunista Párt KB-titkárai vettek részt. Az MSZMP részéről óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Szűrös Mátyás, a KB titkára vefF részt az értekezleten. A tanácskozás munkájában részt vettek a testvérpártok központi bizottságainak osztályvezetői, osztályvezető-helyettesei és más felelős munkatársai. A tanácskozás résztvevői véleményt cseréltek a jelenlegi nemzetközi helyzet és az ideológiai munka időszerű kérdéseiről. Megállapították, hogy az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus agresszív körei által folytatott konfrontá- ciós, katonai fölényre törekvő, a népek függetlenségét és szuverenitását sértő, az expanzión és a diktátumon alapuló irányvonal következtében jelentősen megnőtt a békét fenyegető veszély. A fegyverkezési hajsza különösen veszélyes szakasza kezdődött azzal, hogy a NATO egyes országaiban megkezdték közép-hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták telepítését. Ez arra kényszerítette a Szovjetuniót és a Varsói Szerződés más tagállamait, hogy több válasz- intézkedést tegyenek. Az imperializmus agresz- szív irányvonala mélységesen nyugtalanítja a népeket, és kiváltja a háborúellenes mozgalom, az emberiség jövőjéért felelősséget érző ösz- szes társadalmi erő és államférfi határozott ellenállását. Az utóbbi időben Washingtonban a világűr mili- tarizálásának irányvonalát erőltetik. A fegyverkezési hajszának erre a területre történő kiterjesztése még inkább megnövelné a nukleáris konfliktus veszélyét és még bonyolultabbá tenné leszerelési megállapodások elérését. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták a világűr militarizálásának megakadályozásáról haladéktalanul tárgyalásokat kezdeményező szovjet javaslat jelentőségét és teljes támogatásukról biztosították a javaslatot. Az imperializmus agresszív köreinek hibájából kialakult feszült nemzetközi helyzetből kiutat mutat a szocialista országok által közösen kidolgozott reális békeprogram. E program olyan megállapodások megkötésére irányul, amelyek révén valóban csökkenteni lehet a katonai szembenállás szintjét, ki lehet zárni a nemzetközi kapcsolatokból az erő alkalmazását és az erővel való fenyegetést, meg lehet akadályozni a nukleáris háborút. A szocialista országok — mint vezetőik állandóan hangoztatják — készek a konstruktív párbeszédre a béke és a nemzetközi biztonság érdekében. Fontosnak tartják az ENSZ szerepének növelését az említett célok elérése végett. A tanácskozáson képviselt pártok állhatatosan szorgalmazzák a közép-hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének leállítását és kijelentik. ha megszületnének a már telepített -rakéták kivonását eredményező intézkedések, akkor ezzel egyidejűleg lépéseket tesznek a válaszintézkedések visszavonására Ez megteremti a tárgyalások felújításának alapját. A tárgyalásoknak az a célja, hogy olyan megállapodásokat érjenek el, amelyek révén mentesítik Európát mind a közép-hatótávolságú, mind pedig a harcászati atomfegyverektől. A tanácskozás résztvevői megállapították: -nagy jeilen- tősége van annak, hogy meggyőzően ismertessék és megvalósítsák azokat a javaslatokat és kezdeményezéseket, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai prágai Politikai Nyilatkozata (1983. január 5.), a szocialista országok párt- és állami vezetői moszkvai találkozójáról kiadott Közös Nyilatkozat (1983. június 28.), a KGST tagállamai felső szintű gazdasági tanácskozásán elfogadott „A béke megőrzése és a nemzetközi gazdasági együttműködés” című nyilatkozat (1984. június 14.) és a szocialista közösség országainak más komoly, tárgyszerű dokumentumai tartalmaznak. Ezek az egyenlőség, az egyenlő biztonság alapján folytatandó, a fegyverzet korlátozására és csökkentésére vonatkozó tárgyalások felújítására és a nemzetközi politikai légkör javítására irányulnak. A nukleáris háború veszélye ellen folytatott harc sikerének záloga a szocialista közösség országainak ereje és egysége, kommunista és munkáspártjainak a marx(Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János és Lars Werner találkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken délelőtt a KB székházában találkozott Lars Wernerrel, a Svéd Baloldali Párt-Kommunisták elnökével, aki az MSZMP meghívására tartózkodott hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, az európai béke és biztonság } megszilárdítására, az enyhülési folyamat eddigi eredményeinek megvédésére irányuló erőfeszítésekről. Megerősítették pártjaik szándékát a kétoldalú kapcsolatok további szélesítésére, a kommunista pártók összefogásának előmozdítására a társadalmi haladás és a béke ügye javára. Lars Wernerrel megbeszélést folytatott Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. A találkozón a nemzetközi hélyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom főbb kérdéseiről cseréltek véleményt. A svéd testvérpárt elnöke találkozott Markó Istvánnal, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetőjével' is, aki tájékoztatást adott gazdasági helyzetünkről és az előttünk álló feladatokról. A Svéd Baloldali Párt- Kommumsták elnöke pénteken délután elutazott Budapestről. Újjászületik egy iskola Szekszárd-Palánk neve ősi, egy régi palánkvárra utal. A palánki iskola is ősi, bár ez a jelző esetében talán idézőjelbe kívánkozik. Mindenesetre a század húszas évei óta végigjárta a tanügyi ranglétra legkülönbözőbb fokozatait, most mezőgazdasági szakközépiskola és szakmunkásképző intézet. Az iskolákban — itt is — nyáron elvben uborkaszezon van. A gyakorlatban — itt — a legkevésbé. Befejezéséhez közeledik egy épületszárny minden munkája, a TOTÉV példamutató teljesítménye jóvoltából. Minden jel arra vall, hogy a tervezett december 31-i határidőt hónapokkal sikerül előrehozni. A majdani 500 adagos konyhát, 320 négyzetméteres éttermet, a hozzá csatlakozó létesítményeket, az emeleten pedig könyvtárat, klubszobát, olvasót, játékszobát és 6, egyenként 4 személyes hálószobát magában foglaló épület már áll. A 27 millió forintos beruházás befejeztével az építők csak egy házzal állnak odébb, a városi tanács, illetve a beruházási vállalat megbízásából a szomszédos régi, nagy épület felújításához kezdenek, ami 11 millió forintos munka lesz. Palánkvár már régóta nincs ezen a tájon, illetve csak a régi feltárásával foglalkoznak a régészek. Az iskola azonban újjászületik. O. I. Fotó: Cz. S. Az uj épületszarny
