Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-13 / 163. szám

2 tsíÉPŰJSÁG 1984. július IS. San Francisco Elnökjelölő tanácskozásra készülnek a demokraták Walter Mondale, aki a jövő heti párttanácskozáson a legna­gyobb eséllyel pályázik az el­nökjelöltségre, Geraldine Ferra­ro New York-i képviselőnőt vá­lasztotta alelnökjelöltjéül. Az 54. évében lévő Ferraro olasz iparoscsaládból származik, jogi végzettséget szerzett. New York egyik kerületének képvi­selője évek óta. A törvényhozás­ban tekintélyt szerzett magának, a Demokrata Párt hivatalos ve­zetése is támogatja. Geraldine Ferraro férjezett, három gyer­meke van. * Majdnem harmincezer lá­togató szállj a meg a hét vé­gén San Franciscoi, holott a Demokrata Párt elnökjelölő tanácskozásán, — az ame­rikai politikai nyelv ezt kon­venciónak nevezi — körülbe­lül csak négyezer küldött vesz részt. A többiek — a sajtó, a rádió, a televíziós ál­lomások kiküldött tudósítói, technikusai, a delegációk kí­sérői, a párt hivatalos appa­rátusának tagjai, a külön­böző érdekképviseleti cso­portok küldöttei, no meg az egyszerű kíváncsiak. A nagy tömeg nyilván alaposan megnehezíti a szervezők, a biztonsági szervek munká­ját. BIZTONSÁG ÉS LÁTVÁNY A biztonság megteremtése elvben egyszerűnek látszik. A tanácskozás színhelye, a Moscone kongresszusi köz­pont ugyanis a föld alá épült. Bejáratait azonban így is olyan betonakadályokkal zárják el, amilyeneket nem­rég a Fehér Ház kapuinál ál­lítottak fel Washingtonban. Még a légkondicionáló be­rendezések beszívó szerkeze teit is őrzik, sőt a rendőr­ség az egész központ körze­tét lezárja a forgalom előtt, csak a hivatalos belépők bir­tokosai és a közvetlen kör­nyék igazolt lakosai mehet­nek majd át a kordonon. A tanácskozás szórakoztató látványosság is lesz az ame­rikaiak számára. A tele­víziós hálózatok rendszeresen közvetítenek a konvencióról, sőt egy vezetékes tévétársa­ság „kalapácsütéstől kala­pácsütésig" — vagyis meg­Walter Mondale, a demok­raták elnökjelöltje. nyitástól a bezárásig állandó élő adást tervez. HOL ÉS KIK DÖNTENEK? A demokrata párti tanács­kozással egy időben rengeteg tüntetés lesz a Csendes-óce­án partján fekvő városban: a rendőrség számításai sze­rin legalább negyedmillió ember vesz majd részt a leg­különbözőbb politikai irány­zatú megmozdulásokon. A legnagyobb szabásúnak a tanácskozás megnyitását köz­vetlenül megelőző béketün­tetés ígérkezik. Ennek jel­szava: „1984-ben szavazza­tok a békére." A tanácskozás napirendje pontosan meg van határoz­va: meg kell választani a párt elnök- és alelnökjelölt- jét s el kell fogadni a vá­lasztási programot, az úgy­nevezett platformot. Az er­ről folytatandó viták jó ré­sze azonban nem a konven­ció közvetlen színhelyén zaj­lik majd, hanem a politiku­sok lakosztályaiban. Régen — az amerikai politikai nyelv kifejezése szerint — „szivarfüstös hátsó szobák­ban”. ma elegáns, légkondi­cionált lakosztályokban, iro­dákban születnek meg majd a végső kompromisszumok. Geraldine Ferraro, a párt első női alelnökjelöltje. ELŐZETES FORGATÓKÖNYV A megnyitó beszédet a párt egyik népszerű, befo­lyását gyorsan növelő szemé­lyisége, Mario .Cuomo, New York Állam kormányzója tartja július 16-án, hétfőn. Még ugyanerre a napra ter­vezik a volt demokrata pár­ti elnök, Jimmy Carter rö­vid üdvözlő beszédét is. Ked­den lesz a politikai program vitája, várhatóan ekkor szó­lal majd fel Jesse Jackson. A másik rivális, Hart szená­tor előreláthatólag szerdán kap szót s esetleg beszédet mond Edward Kennedy sze­nátor is, aki az utóbbi idő­ben — amióta kivonta ma­gát az elnökjelöltek sorából — a pártegység helyreállító­jának szerepét akarja magá­ra vállalni. Az amerikai demokrata párt történetében egyébként a San Francisco-i konvenció a 39. lesz. Hogy a párt mi­lyen állapotban kerül majd ki — a tanácskozást megelő­ző heves belső viták után — a konvenció viharából, az egyelőre nyitott kérdés az amerikai politikai megfigye­lők számára. KIS CSABA PANORÁMA Puszta vacsi békefesztivál BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Apró An­tal, az Országgyűlés elnöke táviratban köszöntötte Szu- fanuvongot, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság és a Legfelsőbb Népi Gyű­lés elnökét 75. születésnapja alkalmából. * Hubert André Marie Dubo­is, a Francia Köztársaság bu­dapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából csütörtökön fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett Kapolyi László ipari, Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter, Nagy János külügy- minisztériumi, Török István külkereskedelmi államtitkár, Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes. SALGÓTARJÁN Végéhez közeledik a salgó­tarjáni nemzetközi ifjúsági nyári egyetem. Tizenkét or­szágból érkezett hallgatói pénteken meghallgatták Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront főtitkárának Ifjú­ság és a jövő című előadá­sát. PÁRIZS A L’Humanité csütörtöki számában több mint egy új­ságoldal terjedelemben kö­zölte azt az interjút, ame­lyet Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára adott Bernard Fredericknek, a lap kikül­dött tudósítójának. MEXIKÓVÁROS Helmut Kohl nyugatnémet kancellár befejezte mexikói látogatását. A megvitatott nemzetközi kérdések közül a közép-amerikai helyzet meg­ítélése volt az egyetlen, amelyben többé-kevésbé megegyezett a tárgyaló felek álláspontja. MADRID Spanyolország harmadik legnépesebb tartományában, Galíciában, csütörtökön tel­jesen megbénult az élet. A tartomány nagyobb városai­ban, falvaiban több mint 400 ezren vettek részt a csütör­tök déli felvonuláson. Vígé­ban, a kikötő- és iparváros­ban százezren vonultak az utcára. Jelszavaik ezt hirdet­ték: González, csalódtunk benned, nem ezt ígérted! Harmadik alkalommal ren­dez békefesztivált augusztus 4—5-én Pusztavacson, az ország geometriai középpont­ját jelző emlékműnél és kör­nyékén a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács és a Képes Űjság szerkesztősége. A kétnapos fesztivál ese­ménysorozatáról csütörtökön rendeztek sajtótájékoztatót Örkényben, a Béke Termelő- szövetkezetben. Barabás Miklós, az Országos Béketa­nács főtitkára a találkozó politikai jelentőségét kiemel­ve hangsúlyozta: a feszült, konfliktusoktól terhes nem­zetközi helyzetben a Béketa­nács minden lehetőséget megragad, hog” alkalmat te­remtsen a magyar nép bé- keszeretetének demonstrálá­sára. Egyebek között ehhez nyújt kiváló lehetőséget a pusztavacsi békefesztivál, melynek időpontja egybeesik a Hirosima és Nagaszaki el­len intézett atomtámadás évfordulójával, a nukleáris fegyverkezés elleni hagyo­mányos viliágméretű tiltako­zással. A politikai programokról a béketanács főtitkára a többi között elmondta: a fesztivál színhelyén felállí­tott szabadtéri kisszínpadon magyar és külföldi közéleti személyiségek válaszolnak a résztvevők kérdéseire. Ugyancsak itt mutatják be a békedalpályázatra beérkezett legjobb műveket. A politikai kaszinóban vetélkedőn egy­szerre 500 látogató adhat számot ismereteiről. Rendez­nek politikai totót, s bemu­Libanoni A libanoni kormány szer­dán bizottságot hozott létre azzal a feladattal, hogy át­fogó tervet dolgozzon ki az Izrael megszállta Dél-Liba- non felszabadítására — je­lentette be Rasid Karami miniszterelnök a Baabda-pa- lotában tartott ülés után. A libanoni hadsereg tiszt­jeiből álló bizottság felada­tai közé tartozik az is, hogy megnyissa a Dél-Libanont az ország többi részével ösz- szekötő útvonalakat, köztük tátják a plakátverseny leg­jobb képzőművészeti alkotá­sait is. Vasárnap békemene­tet szerveznek az ország kö­zepét jelző emlékműhöz. A békefesztivál kulturális és szórakoztató programjá­ról Gerencséri Jenő, a Ké­pes Újság főszerkesztője adott tájékoztatást. Elmond­ta, hogy a találkozó helyszí­nén, a nagyszínpadon két­napos nonstop program vár­ja az érdeklődőket. A mű­sorban a színészek, opera-, operett- és tááncdalénekesek mellett népzenészek és ifjú­sági zenekarok is fellépnek A Posta alkalmi bélyeget ad ki a fesztiválra, s emlékbé­lyegzést szervez. Rubik Er­nő bűvöskocka-versenyt ve zet, s fellép a balesete után felépült Axt László artista A Képes Újság fesztiválújsá­got készít, amelyet szomba­ton este nyomnak ki a Da- basi Nyomdában. A gyere­keket már péntek estétől mutatványosok szórakoztat­ják, s rendeznek számukra tréfás vetélkedőket. Gazdag a békefesztivái sportprogramja is. Két pá­lyán rendeznek autós és ke­rékpáros ügyességi versenye­ket, a Vasas öregfiúk labda­rúgói a helyiekkel mérkőz­nek, s lesz női focimeccs. A/ MHSZ repülős és hőlégbal­lon-bemutatót tart. A szervezők igyekeznek felkészülni a várható több százezer ember fogadására Pusztavacson az augusztus 1-től működő kempingben szállhatnak meg a vendégek jelentések a tengerpart mentén vezető utat is. Csütörtökön is folytatód­tak a szerda este kezdődött, több településre kiterjedő fegyveres összecsapások Észak-Libanonban Szliman Franzsije volt köztársasági elnök marada-brigádja és a szíriai Nemzeti Szociális Párt milíciája között. A sú­lyos áldozatokat követelő konfliktus következtében Tripoli város nemrég helyre­állított olajfinomítója is ki­gyulladt. „A magyar-lengyel együttműködés magasabb formáira törekszünk” Janusz Obodowski nyilatkozata A fennállásának negyvenedik évfordulóját ünneplő népi Lengyelország és hazánk rögtön a második világ­háború után kereskedni kezdett egymással. A két gazdaság mintegy kiegészítette egymást: eleinte per­sze mindkét ország olyan nyersanyagokat adott el a másiknak, amelyből amott hiány volt. Később ez már nemcsak a természeti feltételekből fakadt, hanem egy­re inkább a termelési szerkezet fejlődéséből. Ma a két ország kereskedelmi forgalmának tételei között túl­súlyban vannak a feldolgozott termékek, s mind na­gyobb szerepet kapnak a magasabb szintű gazdasági együttműködési formák. Janusz Obodowski lengyel miniszterelnök-helyettes, a kormány Külkereskedelmi és Műszaki-tudományos Koordinációs Bizottságának vezetője, aki egyben a Lengyel—magyar Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Bizottság társ­elnöke is, az MTI varsói tudósítójának, Scipiades Ivánnak nyilatkozott az együttműködés kérdéseiről. — Kérem, beszéljen ar­ról, hogyan kezdődött... — Lengyelország volt a Szovjetunió után az első or­szág, amely a második világ­háborút követően, már 1945- ben helyreállította kereske­delmi kapcsolatát Magyaror­szággal. Eleinte szenet, kok­szot, majd (1947 után) hen­gerelt termékeket, vegyipari cikkeket exportáltunk Ma­gyarországra, ahonnan ola­jat, olajtermékeket, később kukoricát, alumíniumot ‘és bauxitot és kis mennyiség­ben gépeket kaptunk. Az 1948-as első lengyel—magyar barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szirződés alapján jött létre a lengyel—magyar gazdasági együttműködési bizottság, amivel intézményessé vált az együttműködés. Az áru­forgalom szerkezete később megváltozott; gépek és be­rendezések 1945-ben úgy­szólván nem szerepeltek a kölcsönös forgalomban, míg 1980^ban arányuk már mind­két oldalon 50 százalék fö­lött volt. Ezek a változások mindennél jobban bizonyít­ják, hogy a magyar és a lengyel gazdaság egyre na­gyobb mértékben egészíti ki egymást. Ez az irányzat kü­lönösen a hetvenes évek ele­jétől volt megfigyelhető. Ezt mutatja az is, hogy a KGST- országokkal való forgal­munkban nőtt Magyarország aránya, és viszont. Magyar­ország ivltöi-partnerei Kö­zött is Lengyelország súlya. — Befolyásolta-e gazda­sági kapcsolatainkat az 1980—81-es lengyelországi társadalmi és gazdasági válság? Mi a helyzet qz- óta, hogy Lengyelország elindult a válságból kive­zető úton? — A hetvenes évek végén fokozódtak a feszültségek és a nehézségek a lengyel gaz­daságban, ez kihatott az exportra is: nem tudtunk tel­jes mértékben eleget tenni minden szerződéses kötele­zettségünknek. Emiatt 1981- ben a kölcsönös áruforga­lom körülbelül öt százalék­kal csökkent. Magyarország a többi szocialista ország­hoz hasonlóan segítséget nyújtott nekünk a termelés­hez szükséges nyersanyagok, alkatrészek és fogyasztási cikkek szállításával. Öröm­mel húzhatom alá, hogy az utóbbi években az áruforga­lom lendületesen nőtt, 1982- ben 22 százalékkal, tavaly pedig 18 százalékkal, amikor is elérte a 950 millió rube­les értéket. Lengyelország nehéz gazdasági helyzete a 80-as évek elején még ösz­tönözte is az együttműkö­dést: javasoltuk a szocialis­ta országoknak, vegyenek részt a lengyel termelőkapa­citások kihasználásában, az általunk megvásárolt licen- cek alkalmazásában, külön­böző megkezdett lengyelor­szági beruházások közös be­fejezésében. Ebben az idő­szakban erőteljesebbé vált a tőkés országoktól való gaz­dasági függőség csökkenté­sének folyamata; a szükség­letek kielégítését elősegítet­ték a mindkét ország szá­mára előnyös közvetlen áru­csere-megállapodások, a partnerszerződésék (tavaly például egy ilyen szerződés keretében magyar gabona ellenében Lengyelország kokszot és szenet adott. A szállítások értéke világpia­ci árakon számolva egyenlő volt, így pénzfizetésre nem volt szükség). — Mit ígér az idei év az első félév eredményei alapján? — Az idén is gyors üte­mű a növekedés. Jó kilátá­sok vannak pótlólagos szer­ződések és üzletkötések megvalósítására, és ezekkel együtt a kereskedelmi csere először haladja majd meg az 1 milliárd rubelt. Az idei tervek megvalósítása eddig jó ütemben halad, és érde­mes aláhúzni a szállítások zökkenőmentességét. Ebben az évben már három pót­lólagos szerződést kötöttünk, ezek értelmében Magyaror­szág több kokszot, rezet, horganyt, energiát kap, mi pedig több húst, baromfit, timföldet, gyógyszereket, ci­pőt és bútorszövetet. Az idén lezárul a következő öt­éves időszakra szóló együtt­működési programunk egyez­tetésének alapvető szakasza. — Milyen helyet fogla­lunk el Lengyelország szocialista partnerei kö­zött? Van-e valamilyen különlegessége az együtt­működésnek? — Szocialista partnereink között Magyarország a negye­dik helyen áll. Az együttmű­ködés magasabb formáira törekszünk, ez nyilvánul meg a közös vállalatok (például a Haldex) működtetésében, vagy azokban a rendszeres konzultációkban, amelyeket a gazdaságirányítási rendsze­rekről kezdtünk el. Együtt­működésünk sajátosságát tük­rözi a kereskedelmi forga­lom szerkezete is: az anya­gok, nyersanyagok aránya 25 százalék körül van, a forga­lomnak több mint a felét a feldolgozott ipari termékek (gépek, berendezések, fo­gyasztási cikkek) teszik ki. — Milyen területeken keresik országaink az együttműködés új formá­it? Melyek a legígérete­sebb lehetőségek? Megnőtt a termelési együttműködés szerepe — mint például a Fiat 126-osok, az Ikaruszok gyártásában, a mezőgazdasági gépgyártás­ban, a vegyiparban. Növelni kell a közös vállalatok sze­repét, (ehhez jók a feltéte­lek), nagyobb jelentőséget kell kapnia a gazdaságpoliti­ka egyeztetésének, a vállala­tok közvetlen termelési együttműködésének, a közös beruházásoknak, a licencvá­sárlások összehangolásának. Az együttműködést úgy kell alakítani, hogy az elősegítse a tőkés országoktól való gaz­dasági függés csökkentését Ugyancsak fontos a harma­dik piacokon való együttmű­ködés. Pártjaink és kormá­nyaink vezetői legutóbbi megbeszéléseiken aláhúzták, hogy mindkét fél érdekelt a hosszú távú és tartós gazda­sági kooperáció elmélyítésé­ben. Ezért egyeztettük a/ együttműködés perspektivi­kus programját, amelyben nagy hangsúlyt fektettünk a/ anyag- és energiatakarékos technológiák, berendezések fejlesztésére. A fejlődés min­denekelőtt az autóiparban, az elektronikában, a mezőgaz­daságban és az élelmiszer- feldolgozásban, a bányászat­ban és energetikában, az építőgépek gyártásában, a vegyiparban és a szolgáltatá­sokban várható. A bővítésre a legnagyobb lehetőségek a termelésszakosodásban és ko­operációban vannak. I — Milyen szerepet ját­szik a lengyel gazdasági reform országaink gazda sági kapcsolatában? — A lengyelországi- gazda­sági reform bizonyos hason­lóságokat mutat a magyar megoldásokkal. A lengyel- magyar kormányközi bizott­ság szervezésében konzultá­ciót és tapasztalatcserét kezd­tünk a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítéséről Különösen fontos a külkeres­kedelem irányítási rendsze­rének tanulmányozása. Ez egyrészt megkönnyíti az együttműködést, másrészt mindkét ország gazdasági stratégiája nagy szerepet jut­tat a külkereskedelemnek a nemzeti jövedelem gyorsabb növelésének elősegítésében

Next

/
Thumbnails
Contents