Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-13 / 163. szám

1984. július 13. NÉPÚJSÁG 3 Külföldi licencek Magyarországon Hazank licencvásárlása es -eladasa a/, utóbbi években lényegesen bővült, de a hasonló adottságú országokhoz képest még mindig jelentős a lemaradás — egyebek között ez derült ki az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság munkacsoportja ál­tal készített tanulmányból. Ebben a szer­zők a külföldi licencek átvételének és al­kalmazásának hazai tapasztalatait vizs­gálják. A tanulmány szerzői megállapítják, hogy a licenc adás-vétel világszerte dina­mikusan növekszik. Ennek fő magyaráza­ta, hogy a kutatás-fejlesztés költségei nagymértékben emelkednek, miközben napjainkban a termékék generációváltá­sának átlagos időtartama 8 év, sőt a leg­gyorsabban fejlődő, divatnak legjobban kitett területeken csupán 4—5 év. A ma­gas fejlesztési költségeket és a gyors át­állást a vállalataik jelentős része nem tud­ja vállalni és a megoldást elsősorban a már kifejlesztett technológiák megvásár­lása jelentheti. A magyar vállalatok 1970-ben még csak 120 millió, 1982-ben már több mint 900 millió forintot fordítottak licencvásárlás­ra, de ez a folyamat csak az elmaradás mérséklésére volt elegendő. A hasonló adottságú országok l'icencforgalma még napjainkban is mintegy kétszerese ha­zánkénak. A szocialista országokkal lebonyolított licenckereskedelem még nincs arányban a kínálkozó lehetőségekkel, hiszen ezek az országok a világ kutatási-fejlesztési po­tenciáljának mintegy 30—40 százaléká­val rendelkeznek, licencforgalmi részará­nyuk azonban csupán 10 százalék körül mozog. A KGST-országok közül elsősor­ban a Szovjetunióból és az NDK-ból ve­szünk licencet, a tőkés országokból az NSZK a fő beszerzési forrásunk. Legnagyobb hazai licencvásárló a gép­ipar, amelyre átmeneti visszaesés után az ipari hcencbeszerzések mintegy kétharma da jut. Jelentős arányban alkalmaz kül­földi teéhnológiát a vegyipar, és növekvő mértékben vásárol licenceket a könnyű­ipar és az élelmiszeripar is. (Közismert példája ez utóbbinak a gyümölcs ízű jog­hurt, a habosított itúrókrém, vagy a Tu­borg sör.) összességében 1982-ben 172 magyar vállalat alkalmazott egy vagy több licencet és az ezek alapján előállított ter­mékek száma 1976-hoz képest megkétsze­reződött. A hazai vállalatok a licencek alapján gyártott termékeik mintegy kétharmadát belföldön értékesítik. A fennmaradó egy- harmad kivitelében a nem rubel elszámo­lású export öt év alatt meghatszorozódott. A fő exportőr a gépipar, ezen belül is a híradás- és vákuumtechnikai ipar. A vegyiparon beiül a külföldi műszaki isme­retek hasznosítása a legszembetűnőbben a gyógyszeriparban tapasztalható. Az al- ágazat mindegyik vállalata vásárolt az el­múlt fél évtizedben licencet, 1982-ben pél­dául 79 licenc alapján összesen 137 ter­méket állítottak elő 5;1 milliárd forint ér­tékben. E licenctermékeknek több mint 40 százalékát exportálták. Ugyancsak 40 szá­zalék fölött volt a licencalapú termékek exportja a gumiiparban, s arányuk meg­haladta a 20 százalékot a műanyag-fel­dolgozóiparban is. A könnyűipar ágazatai közül licencterméket főiként a textilipar­ban, a bőr-, szőrme- és cipőiparban, va­lamint a textilruházati iparban értékesí­tenek. A licencalapú termékek exportja Ma­gyarország licencimportjának több mint egynegyedére nyújt fedezetet. A szakem­berek szerint ez megfelel a közepesen fej­lett országokban kiálakult arányoknak. Ausztria például 1982-ben 22 százalékban. Olaszország 21, Spanyolország 33 százalék­ban fedezte licencbevételeiből licencvá- sárlási kiadásait. Vb-ülés Bonyhádon fl nők és a fiatalok helyzete Felszabadulási és kongresszusi munkaverseny Középpontban a minőség javítása, az export növelése Munkásgyülés a húsipari vállalatnál Tegnap délután tartotta soros ülését a bonyhádi Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. A lejárt határide­jű tanácselnöki jelentést követően dr. Schuler Zoltán tanácselnök-helyettes ter­jesztette elő beszámolóját a Bonyhádon élő cigány lakos­ság helyzetéről, élet- és munkakörülményeiről. Ezt követően a nők, a fiatalok és a csökkent munkaképes­Az UVATERV szakembe­rei olyan számítógép-prog­ramot dolgoztak ki, melynek segítségével ezentúl géppel lehet a tervrajzokhoz az arab feliratokat is elkészí­teni. A CALCOMP elnevezésű — néhány évvel ezelőtt az Egyesült Államoktól vásá­rolt — rajzgép, mely a terv­rajzok mellett azok felira­tait is elektronikusan készí­ti. eredetileg csak az angol abc-t ismerte, majd — szin­tén az UVATERV szakembe­rei — kidolgozták hozzá a magyar és a francia betű­készletnek megfelelő progra­mot. Az arab országoktól ka­pott jelentős megrendelések, főképpen pedig a líbiai met­ró tervezésére kürt pályázat megnyerése ad különös je­lentőséget annak, hogy si­került most az arab írásra is „megtanítani” a gépet. Egyelőre 133 arab betűt és írásjelet ismer a rajzgép, de ha szükség lesz rá, ez a jel­készlet tovább is bővíthető. Bonyolult feladat előtt álltak a szakemberek, hiszen az arab nyelvben a legtöbb be­tűnek négy alakja van: egy- egy betűt máshogy kell írni a szó elején, a közepén, a végén, vagy ha egymagában áll. Ráadásul a betűk formá­ja kissé eltér egymástól a különböző arab országokban. A betűk kialakításánál te­ségűek foglalkoztatásának helyzetéről és tapasztalatai­ról számolt be a testületnek Máté Rudolf, a pénzügyi-, terv- és munkaügyi osztály vezetője. A vb-ülés második ré­szében Sebestyén Lajos mű­szaki osztályvezető tett je­lentést a zöldterület-gazdál­kodás eredményeiről és a parkosítás fejlesztéséről, vé­gezetül bejelentések követ­keztek. hat ügyeim kellett arra is, hogy felismerhetők legyenek a legtöbb arab országban. A munkában nyelvészek is se­gítették a számítógépes szak­embereket. Minden betűnek, jelnek megfelel egy kód, s kézi kó­dolással lehet a gépet be­programozni az arab szö­veg írására. Hamarosan ki­dolgozzák azt a módszert, hogy írógéppel lehessen a kódolást elvégezni. Elsőként a líbiai metró terveihez ké­szít arab feliratokat a rajz­gép. Saját tervei feliratozása mellett az UVATERV vállal­kozik arra is, hogy más cé­gek arab országba Irányuló termékeit, küldeményeit is ellássa arab feliratokkal, igény szerint bármilyen mé­retben. A tervek gépi feliratozása számos előnnyel jár: egy­részt nem kell kézzel készí­teni a tervrajzokhoz az — európai ember számára kü­lönösen bonyolult — arab szöveget, másrészt a gép használata jelentősen meg­gyorsítja a munkát, hiszen másodpercenként 75 centi­méternyi vonalat képes húz­ni, így a betűírás sebessége is igen nagy. Mindez meg­könnyíti a tervezők munká­ját, de hozzájárulhat ahhoz is, hogy az UVATERV to­vább erősítse helyzetét az arab országok piacain. II SPHERO-EVIG exporttervei A SPHERO-EVIG Kft. ma­gyar—svájci—NSZK vegyes­vállalat még az idén meg­kezdi a Magyarországon ké­szülő szférikus szivattyúk értékesítését az Egyesült Ál­lamokban. A vegyesvállalat igazgató­ja, Menyhárt József, az MTI munkatársának elmondotta, hogy USA-beli partnerükkel már a múlt évben megkö­tötték a szerződést. Felkér­tek egy amerikai intézetet a svájci licenc alapján gyár­tott szivattyúk minőségi és biztonságtechnikai vizsgála­tára. Amint megkapják er­ről a tanúsítványt, megkez­dik a gyártmány tengeren­túli exportját. Amerikai partnerük már kedvező. ér­tesítést kapott az intézettől. A vegyesvállalatban részt­vevő NSZK cég az Egyesült Államokban közös vállalatot hozott létre, amely többek között a Magyarországon ké­szülő szivattyúkat fogja ér­tékesíteni. A szerződés alap­ján egyelőre mintegy 60 ezer szférikus szivattyú exportjá­val számolnak, a kivitel ér­téke meghaladja az egymil­lió dollárt. A megállapodás keretében szállítanak fűtő­víz keringtető és használati víz keringtető szivattyúkat és különböző részegységeket. Az amerikai partner a szál­lítások finanszírozására már 400 ezer dollár értékű szám­lát nyitott. A tervek szerint még az idén mintegy 15 ez­ret exportál a SPHERO- EVIG a tengerentúlra. A magyar—svájci—NSZK vegyesvállalat 1982-ben kezdte meg svájci licenc alapján a szférikus szivaty- tyúk gyártását. A társaság­ban résztvevő Egyesült Vil­lamosgépgyár ceglédi telep­helyén üzemrészt rendeztek be a svájci és az NSZK-be- li tagvállalatok által szállí­tott gépekkel. 1983-ban ter­mékükből mintegy 40 ezret gyártottak, elsősorban bel­földi piacra. Termelésük egynegyedét expoortálták, döntő többségét az NSZK- ba, de szállítottak Görögor­szágba, Svédországba és Ausztriába is. Az idei első félévben mintegy 20 ezer szivattyút készítettek el, s úgy számolnak, hogy az évi termelés az amerikai export megkezdésével eléri a 60 ezer darabot. Egymást követik az értesí­tések a felszabadulási és kongresszusi munkavereny- hez való csatlakozásról. Szo­cialista brigádok, üzemrészek és üzemek jelzik, mit kíván­nak tenni gazdasági helyze­tünk jobbításáért. Egy cso­korra valót ismét közreadunk a vállalásokból. TÖBB EXPORTKÉPES TERMÉK A HÚSIPARNÁL A Szekszárdi Húsipari Vál­lalat kollektívája is megtet­te vállalását a közelgő két jelentős évforduló tiszteleté­re, amelyet a néhány napja rendezett munkásgyűlés — Kővári Józsefné szb-titkár előterjesztése alapján — el­fogadott. Néhány kiemelkedő célki­tűzés a húsipariak vállalásá­ból: A szállítás jobb szerve­zésével, a kihasználtság növe­lésével a szállítási költséget, a tervhez viszonyítva, ötmil­lió forinttal csökkentik. Jelentősen javítja export­ját a vállalat. A vállalások következtében jelentkező de­vizabevételi többlet — vár­hatóan — több mint félmillió dollár lesz. A tervezett 575 ezer darab helyett — éves szinten — 620 ezer sertés levágását vállal­ják. Egy százalékkal növelik a Luncheon Meat-értékesítést. Ez közel 15 millió forint többlet-árbevételt eredmé­nyez. A lakosság jobb ellátása érdekében hat új termékkel bővítik a választékot. A fogyasztói igényekhez igazodva három százalékkal emelik az olcsó termékek arányát. ÚJ GYÁRTÁSI MÓDSZEREK A BONY—KS-BEN A BONY—Kövendi Sándor Tolna megyei Cipőipari Szö­vetkezetben először a szocia­lista brigádvezetők tartottak tanácskozást, majd vala­mennyi telephelyen munkás­gyűléseken határoztak úgy, hogy a szövetkezeti kollektí­va csatlakozik a felszabadu­lási és kongresszusi munka­versenyhez. Vállalásaik között szere­pel, hogy a nem rubel elszá­molású, valamint a szocia­lista országokba irányuló ex­portot egyaránt húsz-húsz százalékkal növelik az idén a múlt évihez képest. Javítják a minőséget, hogy szövetke­zeti szinten 98,8 százalék le­gyen az első osztályú kész­termék aránya. Az 1985—86. évi export növelése érdeké­ben új technológiai, gyártási módszerek kikísérletezését kezdték meg, hogy a termé­kek megjelenési formája tet­szetősebb legyen. A szocialista brigádok ez évben két kommunista mű­szakot tartanak — amiből egyet már teljesítettek. A be­folyt összegből a bonyhádi kórház, a szekszárdi torna- csarnok és a paksi uszoda építéséhez, illetve fenntartá­sához szándékoznak jelentő­sen hozzájárulni. Vállalták, hogy a bölcsődékben, óvo­dákban és az öregek napközi otthonában társadalmi mun­kát végeznek. TÖBB ELSŐ OSZTÁLYÚ TERMÉK HÖGYÉSZRŐL A Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezetben a Május 1. szocialista brigád volt a kez­deményező. Hozzájuk csatla­koztak a többi brigád dolgo­zói és röpgyűlésen vállalták tervük kétmillió forintos túl­teljesítését, továbbá azt, hogy az első osztályú termékeik részarányát öt százalékkal, nyereségüket pedig 700 ezer forinttal növelik. NAGY ÉRTÉKŰ PÓTVALLALAS DALMANDON A Dalmandi Mezőgazdasá­gi Kombinátból a tegnapi na­pig két szocialista brigád je­lezte pótvállalását a felsza­badulási és kongresszusi munkaversenyben. A Kilián György szocialis­ta brigád idei évi, eredeti összvállalása 804 ezer forint értékű volt, most a felsza­badulás negyvenedik évfor­dulója, a XIII. pártkongresz- szus tiszteletére úgy döntöt­tek a brigád tagjai, hogy tíz százalékkal megemelik az eredeti felajánlást. A Zalka Máté szocialista brigád pótvállalása 16 szá­zalékos, így a vállalások össz­értéke 1 millió 926 ezer fo­rint. A pótvállalások értéke tő­kés import kiváltásából, bon­tásból származó alkatrészek felhasználásából és régi kombájnmotorok felújításá­ból, valamint hulladékanya­gok alkalmankénti felhaszná­lásából adódik. HÁROM BRIGÁD A SZAG BÓL A Szekszárdi Állami Gaz­daságból három brigád pót­vállalását jelezték. A kajmá- di Csapó Dániel növényter­mesztési brigád pótvállalása a kukoricatermés növelésére irányul. A pótvállalás értéke 320 ezer forint, az összérték 530 ezer forint. A várdombi Hizlalás állat- tenyésztő brigád eredeti vál­lalása az abraktakarékosság területén 479 ezer forint ér­tékű volt, ezt most 200 ezer forinttal megtoldották. Az újbereki Kun Béla szol­gáltató brigád alkatrésztaka­rékosságot vállalt eredetileg 220 ezer forint értékben, ezt most 70 ezer forinttal meg­emelték. A HATÉKONYSÁG javítása A MÜSZERGYARBAN Kántás József tudósítónk arról értesített, hogy a mű­szergyárban is egymás után jelzik csatlakozásukat a fel- szabadulási és kongresszusi munkaversenyhez — a Bányai Júlia zászlós brigád kezde­ményezésére — a szocialista brigádok, munkáskollektívák. Az eddig beérkezett válla­lások, többek között, a szál­lítási határidők lerövidítésé­re, a gazdálkodás hatékony­sága javításának érdekében a hasznos munkaidőalap nö­velésére, a veszteségidők csökkentésére, anyagtakaré­kosságra, új technológiák át­vételére és telepítésére irá­nyulnak. Ilyen lesz például az új MINI-TRAN jelátalakí­tó készülék gyártása. A brigádok kommunista műszakokon való részvételt is vállaltak, amelynek ellen­értékét a jóléti és kulturális alap növelésére kívánják fordítani. TECHNOLÓGIA­VÁLTÁS, újítás BIRITÓN A Paksi Állami Gazdaság biritói kerületének Radnóti Miklós szocialista brigádja is jelezte csatlakozását. Há­rom fő pontban foglalták össze, mit ajánlanak fel a két jeles esemény tiszteleté­re. A gazdaság IGP-program- jával járó technológiaváltás miatt a szalmabetakarítás ha­tékonyabb, gyorsabb elvégzé­se érdekében egy önrakodó­szállító pótkocsi újítását és elkészítését vállalják a búza­betakarítás idejére. A nagybála-kazlazás érde­kében a már meglévő CAS­TOR önjáró rakodóhoz olyan bálafogó szerkezetet készíte­nek, amivel a kazlazás biz­tonságosan elvégezhető s amelynek értéke 150—200 ezer forint. A borsóbetakarítás időjárás okozta gondjainak enyhítésé­re a brigád minden tagja két műszak cséplési munkát vál­lalt, összesen 160 munkaórá­ban. A Pneumat brigád tagjai új célgépet állítanak össze a mű­szergyárban Arabul író rajzológép

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents