Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-12 / 162. szám

1984. július 12. { TOLNA N _ "ríÉPÜJSÁG 3 Csupa hiánycikk? Csak rendelni kell Bemutató üzletvezetőknek Milliók a zsebünkben A társadalombiztosítás forínttükörben Tavaly negyvenkétezer jegyet adtak ki a gyógyfürdőkbe Sokszor kapjuk a választ, ha valamely szükséges cikket keressük, hogy sajnos nincs. Pedig több utánjárással, pro­pagandával is lehetne szűkí­teni a hiánycikkek listáját. A vegyi iparcikkek nagy családjába tartozik a „no- ringberg”-csoport, ezekből sem tökéletes az ellátás. E cikkcsoportba tartozó áruk­ból tartott bemutatót tegnap a FÜSZÉRT szekszárdi fiók­ja állami, szövetkezeti és magánkereskedők, azaz üz­letvezetők részére a MÉ­SZÖV székházában, Szek- szárdon. A kínálat jó. Csak olyan árut mutattak a kereskedők­nek, amelyeket azonnal szál­lítani tudnak. S legfőbb tö­rekvésük, hogy a községi, falusi, és pusztai boltokba is eljusson az áru, amelyet gyakorta keresnek, de a he­lyi boltos nem tud adni, mert jószerivel nem is tudja, hogy az az áru beszerezhető-e? A kiállításon tegnap délig a várt hatvan üzletvezető kö­zül huszonhatan jelen vol­tak, rendelést adtak a hiány­cikknek számító árukra. Munkadarabok alakjának felismerésére és automati­kus mozgatására alkalmas, úgynevezett „intelligens szem-kéz rendszert” dolgoz­tak ki a Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet szakemberei. Az alakfelismerő berendezésből, a munkadarabok mozgatásá­ra képes manipulátorokból és a vezérlő számítógép­ből álló rendszer — amely eddig csak külföldről volt beszerelhető — hazai fej­lesztés eredménye. A rendszer érzékelő be­rendezése, amely a képi in­formációkat ipari televíziós kamera segítségével nyeri, számítógépes program alap­ján képes a munkaasztalon elhelyezett tárgyak megkü­lönböztetésére, illetve azo­nosítására. A berendezés — adott mérettartományon be­lül — tetszőleges formájú tárgyakat meg tud „jegyez­Mert a legtöbb bemutatott áru van ugyan a FÜSZÉRT- raktárban, de a vidéki üz­letben nincsen. Ilyen áruk például: a különleges haris­nyanadrág, a műszőrmés talpbetét, mosdőkesztyűk orr- járat-tisztító csecsemőknek, különféle anyagból készített csecsemőnadrágok — bugyik —, például tapaszbetétes csecsemőnadrág. Műanyag­ból: tálak, poharak, mosoga­tók, szívószál, demizsonok. És a sláger: szifonalkatrész. Minden kapható, ami a szi­fonfejbe kell. ..Se fenti rö­vid sorolásból is látható, hogy milyen árufélék tartoz­nak e furcsa elnevezésű cikkcsoportba.. . A paksi kishegyi áruház beszerzője 97 árura adott rendelést, a kakasdi vegyes­bolt vezetője hatvanhétre. A kereskedők rendelte árut a jövő héten már szállítják az üzletekbe, tehát a vásárlók­hoz hamar eljuthatnak a keresett cikkek — ha az üz­letek vezetői jól rendelnek — és ha a FÜSZÉRT majd jól szállít. ni”. Betanítása a tárgyak előzetes, egyszeri megmuta­tásával történik. Ezek adatait a számítógép rögzíti és a továbbiakban a berendezés a már megtanult tárgyak for­máit bármikor felismeri. A futószalagon rendezet­len helyzetben és változó időpontban érkező tárgyakat, azonosítás után, egy úgyne­vezett hat szabadságfokú manipulátor (robot) automa­tikusan a kívánt helyzetbe állítja, vagy ha a számító- gépes program ezt írja elő, akkor a különböző méretűe­ket szétválogatja. A szabad­ságfok azt jelenti, hogy a robot „karja” hány irányban képes mozdulatokat végezni. Az új rendszer, amelynek működő modellje már léte­zik, a szakemberek szerint főként a gépgyártásban, azon belül is a szalagmunkában nyújthat majd komoly se­gítséget. (MTI) Statisztikai jelentés 1983- ról. Olyan szerv jelentése, amelyik azóta már átadta funkcióit, mert a fejlődés túl­lépett régebben megállapí­tott keretein. Ha tehát majd az idei évről is készül eb­ben a témakörben jelentés, annak már más lesz a kiadó­ja, nem a SZOT Társadalom- biztosítási Főigazgatóságának Tolna megyei Igazgatósága. Csábító lenne a harminc- egynéhány oldalas jelentést változtatás nélkül megismer­tetni az olvasóval, hiszen vé­gül is az adja a megye tár­sadalombiztosítási helyzeté­ről a megközelítően pontos képet, ám félő, hogy a fe­gyelmezett, táblázatokba so­rakoztatott számok végül is nem olvasásra, de továbbla- pozásra késztetnék az olva­sót, míg így alighanem néhá- nyuknak kedvet csinál az eredeti jelentés megkeresésé­hez és böngészéséhez. Miről is szól ez a jelentés? Azokról a forintokról, ame­lyeket borítékon kívüli jutta­tásként szokás emlegetni és amelyek létezéséről mint ter­mészetes járandóságunkról magától értetődően tudomást is veszünk, olyannyira, hogy a létezésére csak akkor gon­dolunk, ha valamilyen ok mi­att elmarad, vagy nem a szo­kott napon (olykor órában!) érkezik. Ám az érdeklődő — aki a sorok közé is szeret nézni — mást is kiolvashat a számok­ból. Bevétel - kiadás Mint minden tisztességes helyen, ahol pénzzel bánnak, a könyvelésnek két fő tétele van: a bevétel és a kiadás. E kettőnek előbb-utóbb egyeznie kell, még akkor is, ha azt az egyezést külső for­rásból biztosítják, mint jelen esetben, amikor is ahhoz, hogy a bevétel fedezze a ki­adást, központi alapból kell kiegészíteni a megyei bevé­telt. Pedig nőtt a bevétel, hiszen több lett a fizető biztosítot­tak száma, nőttek a bérek és az ebből befizetendő forintok, növekedett a járulékkulcs is. így az összes bevétel több mint tizenhat százalékkal nőtt, míg a kiadás hét és fél százalékkal. Ám a megye teljes befizetése sem lett vol­na elég a nyugdíjakra és ak­kor hol van még a családi pótlék, a táppénz, a többfaj­ta segély, támogatás, térítés, szolgáltatás, amelyekről né­hány mondatban részleteseb­ben is szólunk majd. A biztosítottak számából az egészségügyi ellátásra jogo­sultak száma nem változott. Más szóval: maradtunk 268 ezren a megyében. Csökkent a gyesen lévők és a mezőgazdasági ts'z-tagok száma, százhatvannal nőtt a kisiparosok, kiskereskedők (és házastársaik) száma, és négyszázzal (!) több lett a nyugdíjas. Táppénz Közel ezerrel nőtt azok száma, akik táppénzre jogo­sultak ; figyelemre méltó, hogy amíg itt a létszámnö­vekedés alig haladja meg az egy százalékot, az átlagos táppénzes létszám ennek há­romszorosa. A táppénzes napok száma is nőtt. összesen több mint egy- millió-száznegyvenegyezer napig betegeskedtünk. Ezek egy részét a munkahely ter­hére tettük (közel hét száza­lékát) viszont örvendetes, hogy csökkent az üzemi bal­eset miatt kieső napok szá­ma. No, nem azért, mintha kevés lenne a 42 811, de tény, hogy ez két tized százalékos csökkenés a megelőző évhez képest. A szakemberek szerint az év eleji influenza emelte meg a táppénzes napok számát. Még visszatérve az üzemi balesetre, kimutatja a jelen­tés, hogy naponta átlagosan 161-en nem tudtak emiatt munkába állni és ez a táp­pénzes kasszát több mint hét­millió forinttal „csapolta meg”. Az egy dolgozóra jutó táp­pénzes napok száma nem változott, így az idén is ti­zennégy alatt maradt, vi­szont lényegesen kevesebb lett (közel tizennégy száza­lékkal) a kórházi táppénzes nap. Persze önmagában egyik szám sem mutat sokat, de az, hogy egy-egy dolgozó egy- egy napi táppénze 112-ről 122-re nőtt, összességében több mint tizenhárom milliós kiadásnövekedést jelentett — már többet mond. A megyei táppénzesek fél százaléka beteg gyermek mi­att volt otthon, összesen — naponta 431-en gondozták a hat éven aluli kis betegeket. Tanulságos néhány vállalat táppénzes mutatóját is meg­nézni. Az ezernél több alkal­mazottat foglalkoztatók kö­zül a legtöbb táppénzes a Bonyhádi Cipőgyárban volt, (8,9%), a második helyet is bonyhádi üzem, a zománcáru- gyár (8,1%) foglalja el, míg a legkevesebb kiesés a Paksi Atomerőmű Vállalatnál volt (3,6), illetve ha a megye köz- alkalmazottait egyetlen cég­nek tekintjük, akkor ott — 3,1 százalék. A kisebb vállalatok között kéttucatnyi olyan van, ahol hat és fél százalék fölött van a táppénzesek száma. Ez bizony nagyon magas. Csak­úgy, mint ahogy kirívó a Dél­dunántúli Áramszolgáltató Vállalat Szekszárd üzemi baleseti táppénzes arányszá­ma. Itt ugyanis minden ötö­dik táppénzes nap üzemi bal­eset miatt van! Legtöbben a bőripari szak­mából vannak táppénzen és számuk tovább növekedett az előző évhez képest, mig az építőiparban csökkent a be­teglétszám. E statisztika sze­rint a megyénkben a közle­kedési és hírközlési dolgozók a legegészségesebbek, táppén­zük nem több mint 4,3 szá­zalék. Ha az elmondottakat az országos tükörben is visz- szavetítjük, kiderül, hogy ná­lunk a táppénzesek aránya 5,2, országosan 6,1. Tolna me­gyében 122 forint az átlagos napi táppénz, országosan 138 forint. Segélyek Ismert, hogy néhány eset­ben a társadalombiztosító se­gélyt fizet. Az ezekre vonat­kozó adatokba is érdemes be­pillantani. Terhességi-gyermekágyi se­gélyben tavaly naponta 910- en részesültek. Ez tizenegy és fél százalékot meghaladóan kevesebb mint egy évvel ko­rábban volt. Ezer dolgozóból tavaly már csak tíz kapott ilyen segélyt, előtte még ti­zenkettő. Igaz, a kifizetett összeg még így is magasabb volt, mint előzőleg. Arányát tekintve 11,5 százalékkal. Anyasági segélyt — az él­ve születések számának to­vábbi csökkenése miatt — már csak 2680 esetben fizet­tek ki, három és fél száza­lék a visszaesés. Megjegy­zendő, hogy az élve szüle­tettek mindössze két száza­léka nem volt jogosult se­gélyre. Ezen adaton belül viszont érdekes, hogy a me­zőgazdasági termelőszövet­kezeti tagok között nemhogy visszaesett, de 11,1 száza­lékkal nőtt a kiutalható se­gélyek száma, ugyanis ná­luk kettőszáznegyven ifjú ember született. Tehát min­den ezer tsz-tagra hét ifjú ember jut. Temetési segélyben tavaly ismét többen kellett, hogy részesüljenek. Az alkalma­zásban állók közül 1515-en haltak meg, hatvannyolccal többen, mint azelőtt. Szomo­rú kötelesség volt a temetés esetén 2000, hamvasztáskor 1000 forintot kifizetni. A ha­lálesetek kilencvenegy szá­zalékában járt segély. A me­zőgazdasági termelőszövet­kezeti tagok közül 1567-en haltak meg. Negyvenhattal többen mint 1982-ben. Az életkori sajátosság — neve­zetesen az, hogy a tsz-tagok között lényegesen magasabb az életkor — miatt itt az ezer igényjogosultra jutó utalás több mint három és félszerese az alkalmazásban állókénak. Gyermekgondozási segély. Csökken. 43-mal kevesebb az alkalmazottaknál; és a mezőgazdasági tsz-tagoknál mutatkozó 9 emelkedés is csak 34-re tudta mérsékelni. Tavaly 5493-an voltak gye­sen, többségük (93,7 száza­lék), egy gyermek után. A gyesre fordított összeg alig kevesebb, mint 80 millió for rint volt, a másfél százalé­kot mutató csökkenés mel­lett. Utazási költséget kap az állampolgár, ha az állami egészségügyi ellátás igénybe­vétele Céljából vagy nyug­díjügyben utaznia kell. Hi­hetetlen összeget, majdnem tizenkétmilliót utaztunk el tavaly. Gyógyfürdő. Akinek a gyó­gyulása gyógyfürdőtől vár­ható, jegyet kap. Tavaly negyvenkétezret adtak ki. Ha ezt meg kellett volna venni, kétmillió-hatszázezer forint­ba került volna, ugyanis egy jegy átlagos ára hatvankét forint. Családi pótlék Megyénkben 28 281 család­ban 49 753 családi pótlékra jogosult gyermek volt 1983- ban. Ez a kiadások nagyság­rendjében a második a kifi­zetett háromszázhuszonhét és fél milliót meghaladó ösz- szeggel. A tavaly óta jelen­tősen megnőtt pénzben sze­repe van annak is, hogy a gyermek hatéves koráig most már jár 300 forint családi pótlék. Több mint tíz száza­lékkal nőtt a havi kifizetési utalványok száma. És most nézzük a számok­nak azt a bizonyos másik oldalát, amiből kiderül, hogy legtöbb a kétgyermekes csa­lád (13 230). Ha hozzávesz- szük az egygyermekekese- ket is, ők -együtt kiteszik a családi pótlékban részesü­lők 88,8 százalékát. Kettőre nőtt a tíz (illetve több) gyer­mekes családok száma, ki- lencgyeremekes tavaly sem volt és -nem lett sem több sem kevesebb a nyolcgyer­mekes (7) és a hétgyermekes (17) családok száma. Megint több lett az egyedülálló egy- kétgyermekesek száma har­mincöttel, igy számuk meg­haladja a háromezeregyszá­zat. Jelenleg egy gyermekre átlagosan 549 forintot fizet­nek nálunk, míg országosan ez 581 forint. Családonként nálunk 1,76 gyerek van (6,9 százalékos csökkenés egy év alatt!) míg ugyanez orszá­gosan 1,74. Magyarán: csa­ládonként nincs meg az a két gyermek sem, amely az utánpótláshoz elegendő len­ne! * Nyugellátás A társadalombiztosítási kiadások hetven százalékát a nyugdíj teszi ki. Az az összeg, amely folyamatosan növekszik. Legutóbb egy év alatt tíz százalékkal. A me­gyében élő nyugdíjasok szá­ma nyolcszázzal nőtt és elér­te az ötvenezerkétszázat. Közben a saját jogon meg­állapított nyugdíjak havi át­lagos összege 3791 forintra emelkedett. Ezt a nyugdíjba menők szolgálati idejének növekedése valamint maga­sabb -bérátlaga magyarázza. Most minden ötödik-hatodik állampolgár nyugdíjban ré­szesül. A nyugdíjba -menők száma az alkalmazásban állók kö­zül tavaly 2538 volt, á tsz- ekből 806. Lényegesen csök­kent viszont a tsz öregségi, munkaképtelenségi járadék­ra érkező igények száma. Tavaly már nem érte el az ötvenet sem. Természetesen van olyan igény is, amelyet nem lehet teljesíteni. Ezek száma év­ről évre csökken, tavaly az összes elutasítás a határoza­tok számához mérten 1,6 szá­zalékkal vollt kevesebb. Jól­lehet még agy is 483-an kap­tak számukra nem kedvező választ. Közülük néhányan jogosan fordultak panasszal felsőbb szervhez, vagy bíró­sághoz. Átlagosan tízezer biztosítottól tíz panasz futott be, ebből kettő volt jogos. Igaz, annál sem biztos, hogy korábban az igazgatóság hi­bázott, hiszen a mind: össze­sen 31 jogos panaszból 22 esetben a munkáltatónak, a postának vagy más szervnek kellett a hátát tartania. Számok. Sűrű sorokban. Számok, amelyekről csak akkor beszélünk, ha vala­miért kiesnek az életünkből, vagy ha kevesölljük őket. És mert ilyen az élet, akkor is kevésnek tűnnek, ha a sok­milliós nagyságrendből in­dulnak meg minden hónap­ban a pénztárcáinkba. (F. I.) Híd épül a Tiszán Cj vasúti hidat építenek Csongrádnál a Tiszán. A me­derpillér építéséhez a folyó közepén horgonyzó katama­ránról — kettős törzsű uszályról — juttatják le a mély­be a betont. A betonkeverő gépkocsikat úszódaru emeli be a partról a Tisza közepén lévő munkahelyre. Az új lé­tesítményt a tervek szerint a jövő évben adják át ren­deltetésének.-Pj­Hazai robotok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents