Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-12 / 162. szám

2 KÉPÚJSÁG 1984. július 12. Merénylet Bejrutban a líbiai képviselet ellen A MALÉV gépe szállt le elsőnek Szerdára virradóra nagy erejű bomba robbant a Nyu- gat-Bejrútban levő líbiai diplomáciai képviselet épü­letében. A merénylet súlyos anyagi károkat okozott, de emberáldozatot nem köve­telt, mert a merénylők a táv- irányítású pokolgép felrob­bantása előtt az őröket eltá­volították az épületből. A terrorakciót az eltűnt Musza Szadr imám nevét viselő síita csoport tagjai követték el, követelve, hogy Ali Ab- desszalam Trikli líbiai kül­ügyminiszter mondjon le szerdára tervezett libanoni látogatásáról. Az említett csoport tagjai három héten belül két líbiai diplomatát raboltak el Nyu- gat-Bejrútban, de később élve elengedték őket. Az em­berrablók követelték Líbia bejrúti képviseletének vég­leges bezárását, a diplomá­ciai kapcsolatok megszakítá­sát. Hasszán Hasem, a síita Amal mozgalom Végrehajtó Bizottságának elnöke ugyan­csak ellenezte Triki látoga­tását. A libanoni államnak mindaddig tartózkodnia kell a líbiai rendszerrel való kap­csolatfelvételtől — mondta —, amíg nem bocsátják sza­badon a Líbiában 1978 óta fogva tartott Musza Szadr imámot és két kísérőjét. Triki csak abban az esetben jöhet Bejrútba, ha magával hozza az eltűnt imámot. A líbiai kormány több íz­ben cáfolta, hogy a libanoni síita vallási vezető Líbiában tűnt volna el. A Bejrút újraegyesítését megvalósító biztonsági in­tézkedések eredményeként szerdán első ízben a baabdai elnöki palotában tartott ülést a libanoni nemzeti egy­ségkormány. A kabinet a kü­lönböző pártmilíciák fogsá­gában levő túszok kicserélé­séről, valamint a Bejrút kör­nyéki hegyvidék pacifiká­lásáról tanácskozott. A hétfőn megnyitott bej­rúti repülőtér szerdán foga­dott először külföldi repülő­gépet: minden más légitár­saságot megelőzve a MALÉV áruszállító különgépe landolt Bejrútban. Az izraeli hatóságok szer­dán szabadon bocsátottak két libanoni állampolgárt a június végén katonai erő­vel Haifába térített kompha­jó utasai közül. Két, palesz­tin kapcsolatokkal gyanúsí­tott utast továbbra is ön­kényesen fogva tartanak Iz­raelben. Kiutasítások Chiléből A chilei legfelsőbb bíró­ság keddi döntésével végleg kiutasítottak az országból két kommunista vezetőt. Jaime Insunzát, a Demo­kratikus Népi Mozgalom fő­titkárát és Leopoldo Ortegát, az Emberi Jogok Chilei Bi­zottságának orvosszakértőjét Pinochet tábornok tavasszal azzal vádolta, hogy veszé­lyeztetik az ország biztonsá­gát, ezért április 7-én szám­űzték óikét. A két kommunis­ta politikus június végén visszatért hazájába, miután a santiagói fellebbviteli bí­róság törvénytelennek ítélte az ellenük áprilisban folyta­tott eljárást. Hazatérésük után azonban rögtön letar­tóztatták őket. Kedden a legfelsőbb bíróság Pinochet döntését támogató határoza­tot hozott, és végleg kiutasí­tották Insunzát és Ortegát Chiléből. A kolumbiai küldöttség A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa Elnökségének meghívására június 26-tól július 11-ig Magyarországon tartózkodott a Kolumbiai Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (CSTC) kül­döttsége. A delegációt Juan Pastor Perez, a szövetség elnöke vezette, aki hazánk­ban váratlanul elhunyt. A küldöttség tagja volt Ange- lino Garzon, a CSTC főtit­kára és Sergio Becerra, a CSTS-hez tartozó vasasszak­szervezet főtitkára. A kolumbiai szakszerveze­ti küldöttség megbeszélése­ket folytatott Gáspár Sán­dorral, a SZOT és az SZVSZ elnökével a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom és a magyar szakszervezetek nem­zetközi kapcsolatainak idő­szerű kérdéseiről. A kolum­biai munkásvezetők látoga­tást tettek Méhes Lajosnál, a SZOT főtitkáránál, aki szakszervezeti látogatása részletes tájékoztatást adott a magyar szakszervezetek tevékenységéről, a társada- lamban betöltött szerepéről és helyéről. A vendégek a konkrét együttműködés kérdéseit vi­tatták meg a SZOT Közpon­ti Iskoláján és a Szakszer­vezetek Elméleti Kutató In­tézetében, a szakszervezeti káderkérdések és az elméle­ti kutatások témakörében. A CSTC vezetői látogatást tettek az MSZMP külügyi osztályán, a vasasszakszer­vezet székházában és elláto­gattak az Ikarus budapesti gyárába. A magyarországi látogatás eredményeként a CSTC és a SZOT vezetői együttműkö­dési megállapodást írtak alá, amely a kétoldalú kapcsola­tok továbbfejlesztésének módozatait rögzíti. A küldöttség szerdáin el­utazott hazánkból. PANORÁMA BUDAPEST Brigádvezetői értekezlet az erőmű-beruházáson Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Péter János, az Országgyűlés alelnöke bú­csúlátogatáson fogadta Ba- damtarin Baldót, a Mongol Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vetét, aki végleg elutazott Budapestről. * Július 10—11-én Magyar- országon tartották meg a ma­gyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság el­nöki találkozóját. Hetényi István, pénzügyminiszter és Nedeljko Mandics, a JSZSZK szövetségi végrehajtó taná­csának (kormány) tagja, a bizottság tagozati társelnökei áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulását, az együttműkö­dés elmélyítésének lehetősé­geit és meghatározták a so­ron levő feladatokat. MOSZKVA A szovjet kormány meg­hívására szerdán hivatalos látogatásra Moszkvába érke­zett Javier Pérez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének főtitkára. A ma­gas rangú vendéget a repü­lőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökének első helyettese, kül­ügyminiszter fogadta. VARSÓ Lengyelországból lényege­sen drágábban lehet majd külföldre telefonálni, telexez- ni vagy táviratozni augusz­tus elsejétől. A nemzetközi távközlési díjak az európai tőkés országok esetében nő­nek a legjobban: átlagosan 79 százalékkal. A szocialista országok esetében a telex­összeköttetés díja 75 száza­lékkal, a telefoné 70 száza­lékkal, a távirat díja csak hat százalékkal nő. WASHINGTON Az amerikai törvényhozás szeretné elérni, hogy a Rea- gan-kormány — az esetle­ges tárgyalások érdekében — halassza el az új műhold­elhárító fegyver őszre terve­zett kipróbálását. A két ház képviselői elé most új javas­latot terjesztettek elő arról, hogy a kísérleteket halasz- szák el a jövő évre. (Folytatás az 1. oldalról.) Mondani se kell, hogy en­nek milyen óriási a jelentő­sége a népgazdaság számára, különösen ebben az energia- igényes világban. LETENYEI GYÖRGY Fotó: Bakó Jenő. Tuba Istvánná, a 22-es AÉV komplex brigádjának veze­tője Az Országos Anyag- ás Árhivatal és a Belkereskedelmi Minisztérium Július 12-tőil emelkednek egyes termékek és szolgál­tatások hatósági fogyasztói árai. A fogyasztói árak emel­kedését az importárak, illet­ve a termelési költségek nö­vekedése teszi szükségessé. Az üdítő italok fogyasztói ára átlagosan 11 százalékkal, a colaféléké 12—21 száza­lékkal, egyes hazai alap­anyagból készült üdítő ita­lok ára 3—14 százalékkal emelkedik. Az áztató-, öblítő-, mosó- és mosogatószerek 10—16 százalékkal drágulnak. Egyes pipereszappanok, fogkrémek fogyasztói ára differenciál­tan, 3—30 százalékkal nő. Az alumíniumból készült háztartási edények ára 12— 24 százalékkal emelkedik. A gázüzemelésű lakásfűtő-ké- szülékek és -berendezések, valamint a bojlerek ára 2— 15 százalékkal lesz maga­sabb. A szolgáltatások közül át­lagosan 27 százalékkal drá­gul a mosás-vegytisztítás. Ezen belül Budapesten a ki­lós mosás díja kilogrammon­ként 6 forintról 9 forintra emelkedik. A piperemosás és a vegytisztítás díja átlagosan 14 százalékkal nő. közleménye A tehertaxi fuvardíja 10 százalékkal emelkedik. Az illetékes állami szer­vek döntésének megfelelően sor kerül a fogyasztói for- galmiadó-rendszer módosítá­sára is. Emiatt a következő termékek ára változik: — emelkedik az ezüst ék­szerek, herendi porcelánok, bizsu k, a személygépkocsi- gumiabroncs és -tömlő, egyes naptárak, levelezőla­pok, valamint a gyufa ára (ezek az áremelkedések a lakosság kiadásait egy év alatt 400 millió forinttal nö­velik) ; — csökken a hazai diabe­tikus csokoládék, egyes nu­gát-félék, fűszerpótlók és -keverékek, ételízesítők, krémporok, vaníliáscukor, sütőpor, teaízesítő, hazai elő­állítású levesporok és -koc­kák, továbbá a szocialista or­szágokból beszerzett órák fogyasztói ára (az árcsökke­nések a lakosság kiadásait éves szinten 400 millió fo­rinttal mérséklik). A forgalmiadó-változáshoz kapcsolódó új árak július 12-től kezdődően folyamato- < san lépnek életbe. (MTI) Szünet Stockholmban Várakozik a világ A világ legyen türelemmel, ez a válasz adható azoknak a fiataloknak (jogos) követelé­sére, akik a svéd főváros egyik szép terén, a Sergeis Torgon a nemzetközi meg­egyezés mellett tüntettek és gyorsabb munkára sürgették az európai bizalom, a biz­tonság és a leszerelés kérdé­seivel foglalkozó küldöttsé­geket. Felemelt táblájukon ez állt: „Várakozik a világ”. Azóta elcsendesült a tér, nyá­ri szünetre mentek a delegá­tusok, szeptemberben foly­tatják tanácskozásaikat, bár gyors megállapodás aligha várható. Önmagában kevés Röviden szólva arról tár­gyaltak ez év januárja óta a harminchárom európai és a két észak-amerikai kormány küldöttségei Stockholmban, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek növelik a kölcsönös bizalmat, csökken­tik a másik fél katonai lépé­seivel szemben a gyanak­vást. Helyes és közös meg­egyezéses cél ez 1975., a hel­sinki záróokmány aláírása óta. Akkoriban az a szólás járta, hogy a beköszöntött politikai enyhülést — katonai enyhüléssel kell kiegészíteni és ennek az első lépéseként egyezzenek meg: a Varsói Szerződés és a NATO álla­mai mindig jó előre értesítik egymást nagyobb hadgyakor­lataikról. Csakhogy azóta változott a nemzetközi hely­zet, a politikai enyhülés gyengült, nőtt a katonai fe­szültség, s így a szocialista országok véleménye szerint a bizalomnövelést ennél szé­lesebb körben, átfogóbban kell megközelíteni. A had­mozdulatok előrejelzése hasz­nos dolog, de önmagában ke­vés. Nézzünk egy példát: az amerikai Pershing—2-esek telepítésének az idejét és a helyét igazán jó előre beje­lentették, mégsem állíthatja senki, hogy ezzel hozzájárul­tak volna a légkör enyhíté­séhez. Szocialista javaslatok Ezért ajánlották a szocia­lista küldöttek Stockholm­ban (és másutt is), hogy a harmincöt állam nagyobb sza­bású intézkedésekkel köze­lítsen e témához. Vagyis: mondjon le mindenki arról, hogy elsőnek atomfegyvert al­kalmaz a másik ellen; kös­senek szerződést általában a katonai erőszakról való le­mondásról az államok közöt­ti vitákban; létesítsenek atommentes övezeteket Euró­pában; határozzák el, hogy megtisztítják földrészünket a vegyi fegyverektől; csökkent­sék a hadi költségvetéseket, s végül, — döntsenek a had­gyakorlatok számbeli korlá­tozásáról és előrejelzéséről. A szocialista országok úgy vélik, hogyha valami fel­élesztheti a kölcsönös bizal­mat, úgy az ilyen intézkedé­sek bizonyosan megteszik. Kezdetnek legalább kettő­három közülük. A nyugatiak sokkal szű­kebben értelmezik a stock­holmi feladatot, őket csak a nagyobb katonai mozgások előrejelzése érdekli. Más szó­val: tudni szeretnék, mi tör­ténik a Varsói Szerződés, el­sősorban a Szovjetunió euró­pai területein katonai szem­pontból. Feleslegesnek tart­ják — legalábbis ezen a kon­ferencián — az egyéb szo­cialista javaslatokat, s biza­lomteremtésen csak a szűk értelemben vett információ- szerzés lehetőségét értik. így óhajtanák megteremteni a megállapodás ellenőrzését, a helyszíni szemléket is. Van­nak egyébként más vitás pon­tok is a Kelet és a Nyugat között. Az amerikaiak indo­kolatlan előnyökhöz szeret­nének jutni általában a nem­zetközi katonai erőviszonyok tekintetében, s így Stock­holmban is: egész Európára kiterjesztenék az előrejelzé­sek területi hatályát (ez rend­ben is lenne), de sem az Egyesült Államokat, sem a Béketüntető fiatalok a stockholmi konferencia épülete előtt. (Archív felvétel.) szocialista országokat körül­vevő amerikai támaszponto­kat nem vonnák bele ebbe a« körbe, — s ez már nem el­fogadható. A NATO fő ereje mégis csak Amerika. Van lehetőség Egyelőre tehát távol van­nak egymástól az álláspon­tok, s valószínűleg még jó idő eltelik, amíg közeledni kezdenek, s mi több, talál­koznak. Mégis lehetőség van a megállapodásra. Elvégre mindenki egyetért azzal, hogy a nagyobb csapatmoz­dulatokról előre értesíteni kell a másik oldalt, hogy a megállapodás megfelelően el­lenőrzendő, hogy megfigye­lőket invitáljanak egymás­hoz, jelezve: nem támadó szándék indította őket az adott csapatmozgatásra. Sőt, az a szocialista javaslat, hogy kössenek szerződést az erő­szakról való lemondásról, he­lyenként kezd igenlő vissz­hangot kelteni Nyugaton is. Stockholmban tehát létre­jöhet megállapodás — felté­ve, ha általában enyhül a nemzetközi légkör és javul­nak a szovjet—amerikai kap­csolatok. S akkor a tüntető fiatalok nem hiába hordoz­ták körül a táblát: „A világ várakozik”. TATAR IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents