Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-11 / 161. szám

1984. július 11. ivÉPÜJSÁG 5 A háztáji az agrárpolitika szerves része Háztáji gazdaság: a mezőgazdasági termelőszövet­kezeti tagok kisegítő gazdasága, amelynek alapvető célja a tagok és családtagok háztartási szükségleteinek kielégítése, munkamegosztás útján a szövetkezeti ter­melésben való közreműködés, és e két tényező által a szövetkezeti tag jövedelmének fokozása, illetve a nép- gazdasági igények kielégítése. Léte a termelőszövet­kezeti tagságon alapul, a tagsági kötelezettségek telje­sítéséhez kapcsolódik, s némely vonatkozásban sajá­tos jogállással rendelkezik. Tolnában a földterület 10 százalékán A magyar mezőgazdaság a kollektivizálás utáni időben eredményesen fejlődött, és a 70-es évek második felétől kisebb területen kétszer any- nyi mezőgazdasági terméket állított elő, mint 1939 előtt. A gabonaneműek termése 6,5 millió tonnáról 14,5 mil­lió tonnára emelkedett, a cu­korrépa, a napraforgó és a búza termelése 2—3 szorosá­ra nőtt, miközben a mező- gazdasági főfoglalkozásúak száma az egykor több mint 2 millióról 790 ezerre csök­kent. Ebben az időszakban a mezőgazdaság az alapvető élelmiszerekből évről évre javuló színvonalon a belső ellátást, és az exportot nö­vekvő mennyiségben biztosí­totta. Ez minden eddiginél nagyobb hatékonyságot és tö­megében több árukibocsátást jelentett. Az eddig elért eredmény egyik alappillére a párt he­(Közgazdasági kislexikon) lyes agrárpolitikája, mely le­hetővé tette a szocialista nagyüzemek fejlődését és egyben a kistermelésben rej­lő lehetőségek kibontakozá­sát. Ma már a mezőgazdasági kistermelés további jelentős bővítése a nagyüzemek el­sődleges fejlesztésével egy­idejűleg agrárpolitikánk szer­ves részét képezi. Ezért fon­tos, hogy a párt, a tanács, az értékesítő és felvásárló, va­lamint az érdekképviseleti szervek — ezen keresztül a koordináló gazdasági egysé­gek — továbbra is jelentős mértékben támogassák a kis­termelést, biztosítsák a ked­vező politikai, gazdasági lég­kört, a termeléshez a folya­matos eszköz-, anyag-, takar­mány-, tenyészállat-ellátást, és ezzel egyidejűleg a meg­termelt javak, az előállított áru felvásárlását, majd érté­kesítését. NagyUzem - kisllzem Jelenleg egy jól gazdálkodó nagyüzem szerves részét ké­pezi a háztáji és kisegítő gazdaság termelési koordiná­ciója, és a mezőgazdasá­gi nagyüzemek erősödésével, termelésük bővülésével pár­huzamosan mind jobban érezhetővé válik környezet­formáló hatásuk. Megválto­zik a falu arculata, lényege­sen javulnak az életkörül­mények és társadalmilag is elismertté, megbecsültté vált nálunk a mezőgazdasági munka. A nagyüzemek szervező ereje és sokszínű munkája nélkül nem tudna létezni és boldogulni az országban az a mintegy 4 millió ember, aki a háztájiban érdekelt és valamilyen mezőgazdasági terméket állít elő. Az elmúlt években az energiaárak nö­vekvő tendenciája ellenére a zöldség- és gyümölcsterme­lés mennyiségének növelésé­ben, de főként a fogyasztók igényéhez igazodó szerkeze­tének javításában jelentős, sőt, növekvő szerep jutott a kistermelésnek. A primőr zöldség, a bogyósok és a csonthéjasok háromnegyede, a sertéshús több mint fele, a vágónyúl, májliba, toll és más termékek előállításával a tevékenységük meghatáro­zó. A megyében a fejlett és országosan is élenjáró nagy­üzemi gazdálkodás térhódítá­sa, a föld szocialista szekto­ron belüli tömörülése miatt a kisüzemi gazdálkodás brut­tó termelési értéke folyama­tosan nőtt, és a mezőgazdasá­gi földterület 10,6 százaléká­nak igénybevételével valósul meg, ami a nagyüzemekhez kötött intenzív háztáji gaz­dálkodást bizonyítja. A kisgazdaságok mezőgaz­dasági termelése döntően at­tól függ, hogy milyen segít­séget kapnak a központi és helyi szervektől, munkájuk­nak megfelelő anyagi elisme­résben részesülnek-e. A kis­termelés a közgazdasági sza­A munkaigényesebb ter­mékeknél részesedésük gyak­ran minősíthető alapvető fontosságúnak, nemcsak a hazai lakossági igények szem­pontjából, de a különleges minőséget adó, külföldön is jól értékesíthető, speciális termékek termelésében. Ebből következően hazánk­ban a mezőgazdasági nagy­üzemekre épült háztáji és ki­segítő gazdaságok súlya je­lentős, és tevékenységük bi­zonyos területeken mind fontosabbá válik. Jelentősé­gét nem kisebbíti az a tény, hogy nagyüzemi háttér nél­kül nincs, illetve elképzelhe­tetlen lenne ilyen szintű kis­üzemi termelés, mivel itt a mezőgazdaság „nehéziparát” a szocialista nagyüzemek je­lentik, azokkal a sokrétű szol­gáltatásokkal, melyet a kis­üzemeknek biztosítanak. En­nek a segítségnek árnyéká­ban hozzák létre országosan a kisüzemek a mezőgazdaság bruttó termelésének egyhar- madát, pontosabban 34 szá­zalékát. A kistermelők 1980- ban például 66 milliárd fo­rint értékű mezőgazdasági terméket értékesítettek, ami­kor az élelmiszergazdasági kivitel 69 milliárd forint ér­tékű volt: az összes kivitel 22,8 százaléka. bályozókra, illetve az értéke­sítési lehetőségekre igen ér­zékeny ágazat. A magyar élelmiszerterme­lés eddigi sikerének forrása, hogy szocialista módon az anyagi érdekeltség alapját sikerült a mezőgazdaságban embercentrikusan létrehoz­ni, ahol a „kistermelő”, a mezőgazdasági nagyüzem és a népgazdaság érdekei — a jelenlegi szabályozás mellett — az előállított termékek zö­ménél közel azonosak. Az emberek a háztáji és kisgaz­daságokban hajlandók, sőt szívesen, önkéntesen dolgoz­nak túlmunkában életszínvo­naluk megtartása, növelése érdekében. Figyelembe véve a helyi sajátosságokat Megyénkben is mindinkább kialakulóban van és jelentős lépést tett előre az a szem­lélet, hogy a szocialista nagy­üzemnek a saját termelése mellett segíteni kell a kis­termelést, mert ezáltal a ter­melékenységét nemcsak a nagy-, de a kisüzemekben is — a kézi munka — és a be­ruházás igényes, nehezen, vagy jelentős összeggel gé­pesíthető ágazatokban kedve­ző munkabér-felhasználással fokozni tudja. A gyakorlat tapasztalata, az eddig elért eredmény bi­zonyítja, hogy a szocialista gazdálkodás fejlődése érde­kében nem korlátozni, hanem a jelenlegi szintről tovább­fejleszteni érdemes és szük­séges a kisgazdaságok terme­lését. A háztáji és kisegítő gazdasági termelés helyi sajátosságokat figyelembe vevő és megfelelő nagyság­rendben való üzemeltetése, koordinálása nem hátráltat­ja, hanem kiegészíti a nagy­üzemi termelést és e mellett szabad kapacitásokat is tár fel. Kisüzemi termelés nél­kül a nagyüzemi művelésre nem alkalmas területek hasz­nosítása, a parlagterületek felszámolása más ütemben valósult volna meg. Tolna megye lakossága 1980. január 1-én a népszám­láláskor 266 273 volt, a csa­ládok száma 87 422. Ebből a tsz-ek, háztáji, az egyéb szö­vetkezeti tagok, valamint a kisegítő és egyéni gazdasá­gok száma 54 015, amelyek földterülettel rendelkeznek. Földterülettel nem rendelke­ző, a csak állattartó gazda­ságok száma 4887, így a me­gyében 58 902 kisgazdaság van, mely a megye család­jainak 67,4 százalékát teszi ki. Az összes kisgazdaságból 53 297 (90,5 százalék) gazda­ság valamilyen állattartással is foglalkozik. A mezőgazdasági jellegű településeken a fiatalság ará­nyának megfelelően vesz részt a háztáji és kisegítő gazdasági termelésben. A kisüzemi termelés integ­rációjában az állami gazda­ságok szerepe növekvő ten­denciájú. A tanácsi szervek foglalkoznak a kistermelés­sel, vb- és tanácsüléseken ér­tékelik annak eredményeit, határozzák meg a további te­endőket. A megyei áfészek által szervezett és működtetett szakcsoportok száma 1983- ban 122 volt, 3912 taggal. Az állami gazdaságok és mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek által integrált kisterme­lők száma 1983-ban 19 756 főre gyarapodott. Az alap: az Integráció Az integráló gazdaságok­nál a kistermelést irányító szakemberek száma az el­múlt időszakban növekedett, de jelentőisen nőtt a függet­lenített munkakörben dol­gozók létszáma, amely minő­ségi javulást jelez. Ezen be­lül az állami gazdaságoknál a függetlenített irányító szak­ember és a szerződéses kis­termelés száma igen jelentős növekedést mutat. A kistermelők részére ér­tékesített termékek, termé­nyek, állatok, iparcikkek, anyagok naturális egysége és értéke is emelkedett.' A gazdaságokban, felvásárló és értékesítő szervezeteken ke­A bonyhádi Rónai Ferencék kétezer négyzetméteres cikói kertjében minden zöldség és gyümölcs megterem, ami a nagy családnak szükséges resztül értékesített termékek értéke dinamikusan nő, és 1983-ban elérte az egymil- liárd 333 millió forintot. A kisgazdaságok integrá­lásának, koordinálásának legjelentősebb képviselői a mezőgazdasági nagyüzemek, partner a Szekszárdi Húsipa­ri Vállalat és a Tolna me­gyei Tejipari Vállalat. Vo­natkozik ez elsősorban a sertés- és szarvasmarha- ágazatra: az egyéb termé­kek és kisállatok — nyúl, galamb, nutria, méh stb. — termelésének szervezését az áfészek szakcsoportban és a Kisállattenyésztők Beszerző és Értékesítő Szövetkezete végzik. Az áfészek által fel­vásárolt méz mennyisége az öt évvel ezelőttinek több mint duplájára nőtt. A kis­termelők tenyészállat-ellátá­sa megoldottnak mondható. A hízóalapanyagot saját szaporulatból vagy vásárlás útján szerzik be. A szükséges takarmány rendelkezésre áll. A nagy­üzemek és a takarmánybol­tok az ellátást összességé­ben biztosítják. Átmeneti el­látási hiányosságok a tápok esetében jelentkeznek, ahol választéki és mennyiségi hiány, bevizsgálások eseté­ben minőségi, beltartalmi problémák is előfordultak. Ezek megoldására a Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat már tett intézkedé­seket, azonban a jövőben több figyelmet kell fordíta­ni a táphiánvok megelőzésé­re. az ütemes szállítások biztosítására, mivel a táp­hiánvok súlvgvarapodás- rsökkenést. ezáltal abrakból többletfelhasználást és így jövedelamkiesést okoznak, melv ilven volumenű kister­melés eaetén túlnő csak a kistermelés érdekén. Kézikocsin hordják haza a lucernát Ocsényben a téesz- től bérelt területről Mathész Ádám májusi nyugdíjas tehenész két tehenet, egy bikát, egy üszőt, sertéseket és apró jószágokat tart az udvarán (ereslet - kínálat az anatoK es termeKeK (sertés, vágómarha, tej stb.) felvásárlása zömében megfe­lelő módon történik. A kis­állatoknál a .kereslet-kínálat szabja meg az árat és a fel­vásárlás mennyiségét is. A kertészeti termékek vonat­kozásában is ez a jellemző. A kistermelő viszont a pár­kilós áruját megnyugtató módon nem tudja hol érté­kesíteni. A kereskedelem a boltvezetők magatartása miatt úgy tűnik nem meg­felelő partner a kistermelők árujának eladása, a lakosság jobb ellátása közti csere megoldásában. A növénytermelésnél, a kertészetnél műtrágya, nö­vényvédő szer, egyes kerti szerszámok, kisgépek hiánya az, amely egyes esetekben a termelést hátráltatja. Az Agroker a jobb műtrá­gya- és növényvédőszer-ellá­tás érdekében szervezési kérdésekben tett már több intézkedést, mely a hiányon enyhített, azonban annak alapvető megoldása túlnő a megye határain. Megoldás a továbbiakban az előrelátó in­tézkedések, rendelések és a fogyasztóhoz közelebb vitt áru megszervezése, melyben az áfészeknek is jelentős sze­repük van. A szőlő átvételi áránál alakulása kisebb mértékben módosíthatta e kultúra nép­szerűségét, terjedését. A kis­termelés számára eddig még legmegnyugtatóbb volt a me­zőgazdasági nagyüzemi hát­tér, mely a beszerzés és ér­tékesítés minden gondját baját a legjobban meg tudta oldani, és ezáltal termelés- biztonságot nyújtott. A háztáji termelésben, ál­lattartásban bizonyos kon­centráció, szakosodás tapasz­talható, mely kedvező folya­mat, mivel az árutermeié! szempontjából a kistermelők nek, gazdaságoknak, felvá­sárló szerveknek, de a nép­gazdaságnak is a szakosodot árutermelő kisgazdaság a; előnyösebb a hétvégi ház- é: telektulajdonos, illetve e csak önfogyasztásra termeli háztáji és kisegítő gazdasá gokkal szemben. A megyéber ezért az árutermelő kisgaz daságok számának növelésé vei az olcsóbb termékelőállí­tás érdekében nagyüzemi gé­pekkel való segítését, tér melési tevékenységét kel elősegíteni ahhoz, hoey a cé­lul kitűzött termelékenység mutatók javítása mellett, i termelés a továbbiakban i: az igényekhez igazodjon, i tőlük elvárt mennyiségbet óc mi nrvcácrKor» A tovább! feladatok A jövőben a"Tíáztáji ter­meléssel kapcsolatban kitű­zött célok elérése érdekében fontos feladat: a nagyüze­mek elsődleges fejlesztése, amely a kistermelés további alapját hivatott megteremte­ni. Állami vonalon a helyi és területi tanácsok kisüzemi termelést összehangoló tevé­kenységét tovább kell foly­tatni, mely keretében a te­rületükön működő gazdálko­dó, felvásárló és értékesítő sgységek rendszeres beszá- noltatása szükséges. A kis- ;ermelés eszköz-, gép-, alap- myag-, műtrágya-, tápigé- íyét ki kell elégíteni. A kereskedelem a kölcsö- iös érdekeltség és a fogyasz- :ói érdek mind teljesebb kö- ■ű és az eddiginél alacso- lyabb árszínvonal — ha in- iokolt, árréscsökkentés — révén, közvetítse a forgal­mat a kistermelők és fel­használók között.

Next

/
Thumbnails
Contents