Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-11 / 161. szám
1984. július 11. ivÉPÜJSÁG 5 A háztáji az agrárpolitika szerves része Háztáji gazdaság: a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok kisegítő gazdasága, amelynek alapvető célja a tagok és családtagok háztartási szükségleteinek kielégítése, munkamegosztás útján a szövetkezeti termelésben való közreműködés, és e két tényező által a szövetkezeti tag jövedelmének fokozása, illetve a nép- gazdasági igények kielégítése. Léte a termelőszövetkezeti tagságon alapul, a tagsági kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódik, s némely vonatkozásban sajátos jogállással rendelkezik. Tolnában a földterület 10 százalékán A magyar mezőgazdaság a kollektivizálás utáni időben eredményesen fejlődött, és a 70-es évek második felétől kisebb területen kétszer any- nyi mezőgazdasági terméket állított elő, mint 1939 előtt. A gabonaneműek termése 6,5 millió tonnáról 14,5 millió tonnára emelkedett, a cukorrépa, a napraforgó és a búza termelése 2—3 szorosára nőtt, miközben a mező- gazdasági főfoglalkozásúak száma az egykor több mint 2 millióról 790 ezerre csökkent. Ebben az időszakban a mezőgazdaság az alapvető élelmiszerekből évről évre javuló színvonalon a belső ellátást, és az exportot növekvő mennyiségben biztosította. Ez minden eddiginél nagyobb hatékonyságot és tömegében több árukibocsátást jelentett. Az eddig elért eredmény egyik alappillére a párt he(Közgazdasági kislexikon) lyes agrárpolitikája, mely lehetővé tette a szocialista nagyüzemek fejlődését és egyben a kistermelésben rejlő lehetőségek kibontakozását. Ma már a mezőgazdasági kistermelés további jelentős bővítése a nagyüzemek elsődleges fejlesztésével egyidejűleg agrárpolitikánk szerves részét képezi. Ezért fontos, hogy a párt, a tanács, az értékesítő és felvásárló, valamint az érdekképviseleti szervek — ezen keresztül a koordináló gazdasági egységek — továbbra is jelentős mértékben támogassák a kistermelést, biztosítsák a kedvező politikai, gazdasági légkört, a termeléshez a folyamatos eszköz-, anyag-, takarmány-, tenyészállat-ellátást, és ezzel egyidejűleg a megtermelt javak, az előállított áru felvásárlását, majd értékesítését. NagyUzem - kisllzem Jelenleg egy jól gazdálkodó nagyüzem szerves részét képezi a háztáji és kisegítő gazdaság termelési koordinációja, és a mezőgazdasági nagyüzemek erősödésével, termelésük bővülésével párhuzamosan mind jobban érezhetővé válik környezetformáló hatásuk. Megváltozik a falu arculata, lényegesen javulnak az életkörülmények és társadalmilag is elismertté, megbecsültté vált nálunk a mezőgazdasági munka. A nagyüzemek szervező ereje és sokszínű munkája nélkül nem tudna létezni és boldogulni az országban az a mintegy 4 millió ember, aki a háztájiban érdekelt és valamilyen mezőgazdasági terméket állít elő. Az elmúlt években az energiaárak növekvő tendenciája ellenére a zöldség- és gyümölcstermelés mennyiségének növelésében, de főként a fogyasztók igényéhez igazodó szerkezetének javításában jelentős, sőt, növekvő szerep jutott a kistermelésnek. A primőr zöldség, a bogyósok és a csonthéjasok háromnegyede, a sertéshús több mint fele, a vágónyúl, májliba, toll és más termékek előállításával a tevékenységük meghatározó. A megyében a fejlett és országosan is élenjáró nagyüzemi gazdálkodás térhódítása, a föld szocialista szektoron belüli tömörülése miatt a kisüzemi gazdálkodás bruttó termelési értéke folyamatosan nőtt, és a mezőgazdasági földterület 10,6 százalékának igénybevételével valósul meg, ami a nagyüzemekhez kötött intenzív háztáji gazdálkodást bizonyítja. A kisgazdaságok mezőgazdasági termelése döntően attól függ, hogy milyen segítséget kapnak a központi és helyi szervektől, munkájuknak megfelelő anyagi elismerésben részesülnek-e. A kistermelés a közgazdasági szaA munkaigényesebb termékeknél részesedésük gyakran minősíthető alapvető fontosságúnak, nemcsak a hazai lakossági igények szempontjából, de a különleges minőséget adó, külföldön is jól értékesíthető, speciális termékek termelésében. Ebből következően hazánkban a mezőgazdasági nagyüzemekre épült háztáji és kisegítő gazdaságok súlya jelentős, és tevékenységük bizonyos területeken mind fontosabbá válik. Jelentőségét nem kisebbíti az a tény, hogy nagyüzemi háttér nélkül nincs, illetve elképzelhetetlen lenne ilyen szintű kisüzemi termelés, mivel itt a mezőgazdaság „nehéziparát” a szocialista nagyüzemek jelentik, azokkal a sokrétű szolgáltatásokkal, melyet a kisüzemeknek biztosítanak. Ennek a segítségnek árnyékában hozzák létre országosan a kisüzemek a mezőgazdaság bruttó termelésének egyhar- madát, pontosabban 34 százalékát. A kistermelők 1980- ban például 66 milliárd forint értékű mezőgazdasági terméket értékesítettek, amikor az élelmiszergazdasági kivitel 69 milliárd forint értékű volt: az összes kivitel 22,8 százaléka. bályozókra, illetve az értékesítési lehetőségekre igen érzékeny ágazat. A magyar élelmiszertermelés eddigi sikerének forrása, hogy szocialista módon az anyagi érdekeltség alapját sikerült a mezőgazdaságban embercentrikusan létrehozni, ahol a „kistermelő”, a mezőgazdasági nagyüzem és a népgazdaság érdekei — a jelenlegi szabályozás mellett — az előállított termékek zöménél közel azonosak. Az emberek a háztáji és kisgazdaságokban hajlandók, sőt szívesen, önkéntesen dolgoznak túlmunkában életszínvonaluk megtartása, növelése érdekében. Figyelembe véve a helyi sajátosságokat Megyénkben is mindinkább kialakulóban van és jelentős lépést tett előre az a szemlélet, hogy a szocialista nagyüzemnek a saját termelése mellett segíteni kell a kistermelést, mert ezáltal a termelékenységét nemcsak a nagy-, de a kisüzemekben is — a kézi munka — és a beruházás igényes, nehezen, vagy jelentős összeggel gépesíthető ágazatokban kedvező munkabér-felhasználással fokozni tudja. A gyakorlat tapasztalata, az eddig elért eredmény bizonyítja, hogy a szocialista gazdálkodás fejlődése érdekében nem korlátozni, hanem a jelenlegi szintről továbbfejleszteni érdemes és szükséges a kisgazdaságok termelését. A háztáji és kisegítő gazdasági termelés helyi sajátosságokat figyelembe vevő és megfelelő nagyságrendben való üzemeltetése, koordinálása nem hátráltatja, hanem kiegészíti a nagyüzemi termelést és e mellett szabad kapacitásokat is tár fel. Kisüzemi termelés nélkül a nagyüzemi művelésre nem alkalmas területek hasznosítása, a parlagterületek felszámolása más ütemben valósult volna meg. Tolna megye lakossága 1980. január 1-én a népszámláláskor 266 273 volt, a családok száma 87 422. Ebből a tsz-ek, háztáji, az egyéb szövetkezeti tagok, valamint a kisegítő és egyéni gazdaságok száma 54 015, amelyek földterülettel rendelkeznek. Földterülettel nem rendelkező, a csak állattartó gazdaságok száma 4887, így a megyében 58 902 kisgazdaság van, mely a megye családjainak 67,4 százalékát teszi ki. Az összes kisgazdaságból 53 297 (90,5 százalék) gazdaság valamilyen állattartással is foglalkozik. A mezőgazdasági jellegű településeken a fiatalság arányának megfelelően vesz részt a háztáji és kisegítő gazdasági termelésben. A kisüzemi termelés integrációjában az állami gazdaságok szerepe növekvő tendenciájú. A tanácsi szervek foglalkoznak a kistermeléssel, vb- és tanácsüléseken értékelik annak eredményeit, határozzák meg a további teendőket. A megyei áfészek által szervezett és működtetett szakcsoportok száma 1983- ban 122 volt, 3912 taggal. Az állami gazdaságok és mező- gazdasági termelőszövetkezetek által integrált kistermelők száma 1983-ban 19 756 főre gyarapodott. Az alap: az Integráció Az integráló gazdaságoknál a kistermelést irányító szakemberek száma az elmúlt időszakban növekedett, de jelentőisen nőtt a függetlenített munkakörben dolgozók létszáma, amely minőségi javulást jelez. Ezen belül az állami gazdaságoknál a függetlenített irányító szakember és a szerződéses kistermelés száma igen jelentős növekedést mutat. A kistermelők részére értékesített termékek, termények, állatok, iparcikkek, anyagok naturális egysége és értéke is emelkedett.' A gazdaságokban, felvásárló és értékesítő szervezeteken keA bonyhádi Rónai Ferencék kétezer négyzetméteres cikói kertjében minden zöldség és gyümölcs megterem, ami a nagy családnak szükséges resztül értékesített termékek értéke dinamikusan nő, és 1983-ban elérte az egymil- liárd 333 millió forintot. A kisgazdaságok integrálásának, koordinálásának legjelentősebb képviselői a mezőgazdasági nagyüzemek, partner a Szekszárdi Húsipari Vállalat és a Tolna megyei Tejipari Vállalat. Vonatkozik ez elsősorban a sertés- és szarvasmarha- ágazatra: az egyéb termékek és kisállatok — nyúl, galamb, nutria, méh stb. — termelésének szervezését az áfészek szakcsoportban és a Kisállattenyésztők Beszerző és Értékesítő Szövetkezete végzik. Az áfészek által felvásárolt méz mennyisége az öt évvel ezelőttinek több mint duplájára nőtt. A kistermelők tenyészállat-ellátása megoldottnak mondható. A hízóalapanyagot saját szaporulatból vagy vásárlás útján szerzik be. A szükséges takarmány rendelkezésre áll. A nagyüzemek és a takarmányboltok az ellátást összességében biztosítják. Átmeneti ellátási hiányosságok a tápok esetében jelentkeznek, ahol választéki és mennyiségi hiány, bevizsgálások esetében minőségi, beltartalmi problémák is előfordultak. Ezek megoldására a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat már tett intézkedéseket, azonban a jövőben több figyelmet kell fordítani a táphiánvok megelőzésére. az ütemes szállítások biztosítására, mivel a táphiánvok súlvgvarapodás- rsökkenést. ezáltal abrakból többletfelhasználást és így jövedelamkiesést okoznak, melv ilven volumenű kistermelés eaetén túlnő csak a kistermelés érdekén. Kézikocsin hordják haza a lucernát Ocsényben a téesz- től bérelt területről Mathész Ádám májusi nyugdíjas tehenész két tehenet, egy bikát, egy üszőt, sertéseket és apró jószágokat tart az udvarán (ereslet - kínálat az anatoK es termeKeK (sertés, vágómarha, tej stb.) felvásárlása zömében megfelelő módon történik. A kisállatoknál a .kereslet-kínálat szabja meg az árat és a felvásárlás mennyiségét is. A kertészeti termékek vonatkozásában is ez a jellemző. A kistermelő viszont a párkilós áruját megnyugtató módon nem tudja hol értékesíteni. A kereskedelem a boltvezetők magatartása miatt úgy tűnik nem megfelelő partner a kistermelők árujának eladása, a lakosság jobb ellátása közti csere megoldásában. A növénytermelésnél, a kertészetnél műtrágya, növényvédő szer, egyes kerti szerszámok, kisgépek hiánya az, amely egyes esetekben a termelést hátráltatja. Az Agroker a jobb műtrágya- és növényvédőszer-ellátás érdekében szervezési kérdésekben tett már több intézkedést, mely a hiányon enyhített, azonban annak alapvető megoldása túlnő a megye határain. Megoldás a továbbiakban az előrelátó intézkedések, rendelések és a fogyasztóhoz közelebb vitt áru megszervezése, melyben az áfészeknek is jelentős szerepük van. A szőlő átvételi áránál alakulása kisebb mértékben módosíthatta e kultúra népszerűségét, terjedését. A kistermelés számára eddig még legmegnyugtatóbb volt a mezőgazdasági nagyüzemi háttér, mely a beszerzés és értékesítés minden gondját baját a legjobban meg tudta oldani, és ezáltal termelés- biztonságot nyújtott. A háztáji termelésben, állattartásban bizonyos koncentráció, szakosodás tapasztalható, mely kedvező folyamat, mivel az árutermeié! szempontjából a kistermelők nek, gazdaságoknak, felvásárló szerveknek, de a népgazdaságnak is a szakosodot árutermelő kisgazdaság a; előnyösebb a hétvégi ház- é: telektulajdonos, illetve e csak önfogyasztásra termeli háztáji és kisegítő gazdasá gokkal szemben. A megyéber ezért az árutermelő kisgaz daságok számának növelésé vei az olcsóbb termékelőállítás érdekében nagyüzemi gépekkel való segítését, tér melési tevékenységét kel elősegíteni ahhoz, hoey a célul kitűzött termelékenység mutatók javítása mellett, i termelés a továbbiakban i: az igényekhez igazodjon, i tőlük elvárt mennyiségbet óc mi nrvcácrKor» A tovább! feladatok A jövőben a"Tíáztáji termeléssel kapcsolatban kitűzött célok elérése érdekében fontos feladat: a nagyüzemek elsődleges fejlesztése, amely a kistermelés további alapját hivatott megteremteni. Állami vonalon a helyi és területi tanácsok kisüzemi termelést összehangoló tevékenységét tovább kell folytatni, mely keretében a területükön működő gazdálkodó, felvásárló és értékesítő sgységek rendszeres beszá- noltatása szükséges. A kis- ;ermelés eszköz-, gép-, alap- myag-, műtrágya-, tápigé- íyét ki kell elégíteni. A kereskedelem a kölcsö- iös érdekeltség és a fogyasz- :ói érdek mind teljesebb kö- ■ű és az eddiginél alacso- lyabb árszínvonal — ha in- iokolt, árréscsökkentés — révén, közvetítse a forgalmat a kistermelők és felhasználók között.
