Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-11 / 161. szám

1984. július 11. 6+ÉPÜJSÁG Kézilabda NB II Megkérdeztük az edzőket: elégedettek-e a tavaszi teljesítménnyel? Megyei rangadó a Szekszárdi Spartacus csapatával. Otthonában támad a tamási együt­tese Félidejéhez érkezett az 1984. évi NB Il-es kézilabda­bajnokság. Korábban soha sem adatott meg, hogy Tolna megyét egyszerre négy együttes képviselje a sportág har­madik vonalában. Ezúttal három női és egy férfigárda küzd több-kevesebb sikerrel a bajnoki pontokért. Tavaszi szereplésük megítélésében segítséget jelentett a szakosz­tályok önértékelése. Egészen pontosan az edzői nyilatko­zatok, amelyekben erre a kérdésre válaszolnak: „Elége­dettek az önmagukról kiállított félévi bizonyítványai?" Megkapaszkodik a Tamási MEDOSZ? Atlétika Tolna megyei sikerek Súlyemelés Göcsej Kupa Meghívásos csapatverse­nyen szerepeltek a Szekszár­di Dózsa súlyemelői Zala­egerszegen. A Göcsej Kupán ezúttal a lila-fehérek „csikó­csapata” képviselte egyesüle­tét, hiszen a hattagú együt­tesből mindössze egy felnőtt korú volt. Az öt ifjúsági ver­senyző közül legkiemelke­dőbben a +100 kg-os súly­csoportban induló Vincze Gábor szerepelt, aki 290 kg- os összteljesítményével aranyjelvényes szintet ért el. A versenyen összesítésben a második helyen végzett a Dózsa csapata a Tatai AC gárdája előtt, megelőzve a házigazdákat, a ZTE csapa­tát. * Szekszárdon, a Babits Mi­hály Általános Iskolában rendezték meg a súlyemelők területi minősítő versenyét. A Szekszárdi Dózsa és a PMSC szakosztályai részvé­telével 76 induló mérte ösz- sze erejét valamennyi kor­osztályban. A felnőttek ered­ményei az NB I-es csapat­bajnokságba is beleszámítot­tak, ez növelte a verseny je­lentőségét. Felnőtt korosz­tályban Mátrai Gyula, Cse- reklei Sándor, Imre Gyula és Dallos Péter aranyjelvé­nyes szintet ért el. Külön említést érdemel Dallos tel­jesítménye, aki 60 kg-os súlycsoportban 255 kg össz­teljesítménnyel végzett. (Sza­kításban mindössze 6 kg-al maradt el a 126 kg-os orszá­gos csúcstól.) A serdülők kö­zül Tóth István, Andi Atti­la és Szegedi Zsolt ért el aranyjelvényes szintet. Két, Győrben megrendezett verseny között, a párosok küzdelme után és a 100 ton­es csapatbajnokságot meg­előzően töltöttek egy hetet a múlt héten az olimpiai edző­táborban a Szekszárdi Spar­tacus válogatott kerekesei. Ma már ugyan itthon ké­szülnek a szekszárdi fiúk a hagyományosan megrende­zésre kerülő Tolna megyei versenyre, a Gemenci Nagy­díjra. Azért kerestük fel őket, hogy megnézzük, ho­gyan élnek, dolgoznak a ta­tai táborban és további ver­senyprogramjukról érdeklőd­Két győri verseny között a tatai edzőtáborban a válo­gatott szekszárdi kerekesek Tóth István vezető edző monológja: — Helyzetünk megítélése szükségessé teszi az események visszapergeté- sét. Mint ismeretes, az MKSZ „ajándékaként” jutottunk fel az NB II-be. Az osztályozón pechünk is volt, hisz három­szor is csupán egy gólon mú­lott a továbbjutásunk. For­tuna aztán egyenlített, hi­szen a Pécsi Mezőgép vissza­lépésével megnyílt számunk­ra az út az NB II-be. Addig­ra viszont meggyengültünk. Kurcz az NB I/B-be igazolt, négy játékosra pedig külön­böző problémák miatt nem számíthattunk a továbbiak­ban. Átigazolásra viszont nem nyílt lehetőségünk. Akkor miért vállaltuk az NB Il-t? — kérdezhetnék joggal. Azért, mert télen nagyon keményen dolgoztunk. A tamási terem­kupán 15—30 gólos győzelme­ket arattunk. Éreztük: a me­gyei csapatoknál jobbak va­gyunk, ki kellett próbálni erőnket a magasabb osztály­ban. — A tavaszi idénytől 4—6 pontot és a mutatottnál jobb támadójátékot vártam, de jünk. Az ott folyó munka annál inkább sem közömbös, mivel az élsportolók — min­den túlzás nélkül mondhat­juk — az évből jó néhány hetet, hónapot töltenek Ta­tán. A délelőtti órákban érkez­tünk a sportéletünk színe- javát, élversenyzőket fel­vonultató épület és szépen gondozott parkegyüttesbe. Várakozásunknak megfelelő­en teremtett lélek sem volt a lakóépületek közelében, annál inkább a sportpályá­kon, edzőtermekben. A Tol­na megyeiek háromtagú le­génysége, — a két Halász és Sajó Péter — a többiekkel együtt szintén házon kívül volt. Az országúton rótták a kilométereket, s csak ke­véssel 12 óra előtt robogtak be a kis mikrobusz után. Az első meglepett pillanatok után szívélyesen üdvözölték a váratlan hazaiakat. A tó felé tartottunk, hogy az edzőtábor ékessége mellett beszélgessünk. A kérdezést azonban nem mi kezdtük el. Hiszen mi sem természete­sebb, mint hogy rögtön az otthoniakról érdeklődtek, hazulról vártak híreket a fiúk. Halász Zoli az egész megyét sújtó viharról, nagy jégkárról szeretett volna hal­lani, mielőtt bármire is vá­laszol. De aztán persze mi is sorra 'kerültünk. mindent egybevetve sem va­gyok csalódott. Sereghajtó­ként, egy pont birtokában várjuk az őszi folytatást. Be kellett látnom, hogy hosz- szabb „akklimatizálódásra” van szükségünk a magasabb osztály diktálta követelmé­nyekhez. Másrészt a csapat tagjait sem törték össze a so­rozatos vereségek, s ez re­ményt adhat a jövőre nézve. A Latex Pamut, a Herend és a Tolna ellen három alka­lommal kimondottan rosszul játszottunk. Háromszor vi­szont — Mosonmagyaróvár, Kaposvár, Caola SE — győ­zelmi esélyeink voltak, de ezekből a találkozókból csu­pán egy pontot sikerült rea­lizálnunk. A többi meccsen tisztességgel helytálltunk, de a 10—15 perces kihagyásain­kat könyörtelenül kihasznál­ták rutinosabb ellenfeleink. Gondolom negatív csúcs egy­ben, hogy 28 hétméterest kihagytunk... — A tavaszi idény közepén szurkolóink a pályán, a Nép­újság olvasói pedig a tudósí­tásban több új játékossal ta­lálkozhattak. Az első hat for­— Hogy éltek itt, mivel telnek napjaitok a munka mellett? — Most, hogy versenyről versenyre utazunk, inkább csak formatartásra töreked­hetünk a rendelkezésre álló rövid időben. Laza, átmozga­tó edzések jellemzik mun­kánkat — hangzott Sajó Pé­ter válasza. — Mégis mit jelent ez, hány kilométer volt például a délelőtti távolságotok? — Hatvan körül... — De a délután aztán már a miénk — vette át a szót ismét Zoli. — Olvasgatunk, sétálunk, rendszerint a tábor területén belül, csak ritkán megyünk ki. Felesleges is, hiszen itt teljes ellátást ka­punk. a kiszolgálás is tökéle­tes. De ez talán természetes is. — Mikor kaptok nyári pi­henőt, szabadságot? — A sűrű versenyprogram miatt kérdéses, hogy lesz-e szabadságunk — kapcsoló­dott be Halász Laci is. — Az augusztusban tervezett két­hetes pihenést keresztülhúz­ta ugyanis, hogy azzal egy időben rendezik meg a szo­cialista országok részvételé­vel NDK-ban a Barátság Já­tékokat. Erre valószínűleg mi is utazunk. Szabadság he­lyett tehát csak hétközi né­hány napos pihenőre futja majd. dulót kilenc játékossal küsz­ködtük végig. Ezt követően négy játékost „előléptettünk” a gimnáziumi DSK-ból, Sán- dorné Laczkó Valéria pedig szülés után tért vissza együttesünkhöz. Meggyőző­déssel vallom, hogy a bajnok­ság második félidejében, ősz­szel jobban szerepelünk majd. Hogy kikre számítok? Van három kapusunk. Győr- ffyné, aki tavasszal a csapat legjobbja volt, valamint Sán- dorné és Turbók. Csapatka­pitányunk. Ágoston (24 gólt lőtt) beálló, Schmidtné (17 gól) irányító, Tóthné (5 gól) szélső, Szíjártó (27 gól) át­lövő. Azután továbbra is ala­pozunk a gimnazistákra. Az átlövő Kozmára, aki tavasz- szal 22-szer volt eredményes, a 29 gólos szélső Tóthra, a beálló Szilágyira és Nyiratira, valamint a több poszton is számításba vehető Vajkra, aki tavasszal hat gólt lőtt. x Remélem Idesorolhatjuk majd Pálinkás Juditot is, a Dalmand egykori gólerős já­tékosát, akit szeretnénk le­igazolni. — Tamási edzőtáborozás­sal július 23-án kezdjük a felkészülést. Sok előkészületi mérkőzést játszunk majd. A bentmaradásunk sok — és tőlünk független — tényezőn múlik. Az biztos, hogy mi a pályán mindent elkövetünk annak érdekében, hogy meg­hosszabbíthassuk tagságun­kat. Azt is ígérhetem szur­kolóinknak, hogy sokkal gyor­sabbak, keményebbek és gól- erősebbek leszünk, s végre néhány győzelemmel is meg­örvendeztetjük őket. — Lapozzuk fel a verseny- naptárotokat! — Az Olimpia Kupa elne­vezésű csapatbajnokságtól (szombaton már lezajlott — a szerk.) függően, az ott el­ért eredmények alapján ál­lítják össze a válogatott ke­retet, döntik el, kik szere­pelnek majd az NDK-beli versenyen. Néhány nap múl­va pedig rajthoz állunk „otthoni” nagy versenyün­kön, a Gemenci Nagydíj nemzetközi mezőnyében. Nem kisebb feladat vár ránk, mint a kupa megőrzése, a csapatgyőzelem. Majd au­gusztus 3-a és 5-e a követke­ző időpontok, amelyek a ma­gyar csapatbajnokságot — tavalyi győztesként állunk rajthoz —, illetve az egyé­ni bajnokságot jelzik. Foly­tatva a sort, augusztusban még nagy nemzetközi küzde­lemben a szlovák körverse­nyen. azt követően pedig a pécsiek szervezésében a Me­csek Kupán indulunk. A „hosszú menetelést” végül az augusztus 23-án kezdődő Barátság Játékok zárják. — Hány fős csapat utazik az NDK-ba, a szocialista or­szágok nagy találkozójára? — Tizenöt tagú együttes képviseli majd a magyar ke­rékpársportot, a keret össze­állítására azonban még csak ezután kerül sor — hangzott Halász Laci válasza. T. Zs. A Magyar Atlétikai Szö­vetség Miskolcon rendezte a Magyarország—NDK— Csehszlovákia férfi és női if­júsági válogatott viadalt. A magyar férfiegyüttesben két megyebeli atlétánk is helyet kapott. . Banai Róbert (Dombóvári VMSE) a 2000 méteres aka­dályfutásban rajtolt, 5:45,41 perces kitűnő eredmény­nyel magabiztosan nyerte versenyszámát. Sárközi Gyu­la (Sz. Dózsa) nehezebb hely­zetben volt. Kemény ellen­felet kapott az NDK-ás Frei­gang személyében. Csak a verseny hajrájában dőlt el az elsőség sorsa Sárközi javára a 3000 méteres síkfutásban. Időeredményük különbsége 0,23 másodperc! A dózsás futó 8:21,43 perccel tehát elsőként szakította át a cél­szalagot. A szakvezetők örömmel A Kanizsa Bútorgyár SE által rendezett rangos hazai versenyen, a Kanizsa Kupán szerepeltek a Szekszárdi Spartacus kajak-kenusai. A nagyszabású versenyen 18 hazai egyesület mellett cseh­szlovák versenyzők is rajt­hoz álltak. Ezúttal is kitett magáért a szekszárdi gárda, s az összesített végeredmény­ben a csapatverseny második helyét szerezték meg. Kiemel­kedően szerepelt Komáromi Tímea két aranyérmet sze­rezve, míg Nagyváradi Tibor több csehszlovák ifjúsági vá­logatottat is megelőzve szer­zett értékes helyezéseket. Eredmények: Hosszú tá­von: MK—1 2000 méter IV. korcsoport: ... 3. Tóth And­rás, 4. Koleszár István. MK— 1 2000 m II. kcs.: 1. Gyön- gyössi Csaba, 2. Bencze Zol­tán, 3. Lelovics László. K—1 serdülő 2000 m: ...3. Hor­gász Erik, 4. Schmél Zoltán, 5. Rohr Attila, 6. Gottvald Az előírtak után szakadék­nyi különbséggel vezetett az NSZK, majd a szabadon vá­lasztottakban valamit sikerült mérsékelni a vereség arányán — röviden így foglalható ösz- sze a magyar női tornászvá­logatott múlt heti stadtallen- dorfi, az NSZK-val és Romá­niával vívott nem hivatalos erőpróbája. A részletekről Maráczi Er- rőné, a Magyar Torna Szö­vetség szakfelügyelője nyilat­kozott az MTI-nek. Várható volt, hogy a VB- ezüstérmes románok fölénye­sen győznek, de a nyugatné­metektől elszenvedet 11 pon­tos vereség soknak tűn:k. nyugtázták a két értékes tel­jesítményt. Szerzett pontja­ikkal elégedettek, ugyanúgy, mint a férfiviadal pontver­senyének végeredményével. Korábbiakban az NDK 30— 40 pontos különbségekkel előzte meg a mieinket, most csak 18-cal. A csehszlovákok ezúttal könnyű ellenfélnek bizonyultak. A viadal végeredménye: NDK—Magyarország 126:108, Magyarország—Csehszlo­vákia 139:95. • Szeged város gyaloglóbaj­nokságán Kovács László, a Szekszárdi Dózsa ifjúsági vá­logatott kerettag versenyző­je is rajthoz állt. Az időjá­rás kedvezett a résztvevők­nek, amit az időeredmények is tükröznek. A lila-fehér gyalogló a 10 km-es távon 46:49,0 perccel fölényesen nyerte a versenyt. Gábor. K—1 5000 m ifjúsági: ... 2. Nagyváradi Tibor. K—1 serdülő lány 2000 m: 1. Ko­máromi Tímea. Rövid távon: K—1 felnőtt 1000 m: ...2. Ellermann Pé­ter, 3. Nagyváradi Pál, 4. Adorján István. K—1 felnőtt 500 m: ... 2. Nagyváradi Pál, 3. Adorján István. K—1 ifjú­sági 500 m: ... 2. Nagyváradi Tibor, ... 7. Fekete Zsolt. K—1 serdülő 500 m: ...2. Schmél Zoltán, ... 4. Takács Attila, 5. Rohr Attila, 6. Gottvald Gábor. K—1 ifjúsá­gi 1000 m: ...2. Nagyváradi Tibor. K—1 serdülő 1000 m: ... 3. Horgász Erik, ... 6. Ta­kács Attila. K—2 felnőtt 1000 m: ...2. Adorján István, El­lermann Péter. K—2 felnőtt 500 m: 1. Adorján István, El­lermann Péter. K—2 ifjúsági 500 m: 1. Nyíró Gábor, Krisz­tián István, ... 4. Fekete Zsolt, Pruzsina Zsolt. K—1 serdülő lány 500 m: 1. Komá­romi Tímea. — Ennek két oka van — mondta. — Egyrészt messze nem a legjobb összetételben utaztunk, így két IbV-korú fiatalt is kipróbáltunk. Más­részt a csapat most még csak „félúton” van. Az augusztus 21—26. között, Olomoucben sorra kerülő nyílt A-kategó- riás viadalra időzítjük a for­mát. Valamennyi zsűriben 1-1 román és magyar, de két nyu­gatnémet bíró szerepeit. így ami hibátlan magyar gyakor­latnál 9.00 pánt körüli érté­ket jelentett, az a hazai tor­násznők esetében 7-8 tizeddel többet... Látogatás a tatai edzőtáborban Kajak-kenu Értékes helyezések Nagykanizsáról Adorján István jól versenyzett Nagykanizsán, a dobogó mindhárom fokára felállhatott Szünet, majd edzések Olomoucre

Next

/
Thumbnails
Contents