Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-11 / 161. szám

1984. július 11. , TOLNA 'NÉPÚJSÁG 3 Rába-járművek jugoszláv exportra Űjabb harminc Rába te­hergépkocsi-alváz szállítá­sára írt alá szerződést a MO- GÜRT jugoszláv partneré­vel, a belgrádi Dinara cég­gel. Ezzel az üzletkötéssel az idén összesen több mint 530 Rába-járművet exportál a külkereskedelmi vállalat déli szomszédunknak. A vezető­fülkével, motorral, fékrend­szerrel kompletten egybe­épített alvázakra a jugoszlá- vok szerelik fel a kamion-, a tehergépkocsi-, vagy más haszonjármű karosszéria­elemeit. Jugoszlávia a magyar kül­kereskedelemben fontos sze­repet fölt be, az árucsere­forgalom 40 százalékát koo­perációban készülő termékek teszik ki, A járműiparban különösen sok együttműkö­dés jött létre a ikét ország vállalatai között, például Rába- és Csepel autó-alvá­zakért a jugoszláv partnerek öntvényeket és járműipari alkatrészeket szállítanak. Egy másik ismert kooperáció révén különféle magyar gép­ipari termékekért Zasztava gépkocsikat kapunk. Az együttműködés az újabb szerződéskötéssel bővül, s a partnerék további tárgyalá­sokat folytatnak magyar nyergesvontatók és különfé­le alkatrészek kiviteléről. A kenderipar a betakarításért A nagy nyári betakarítás­hoz igényelt toálakötöző zsi­negek, zsákok pontos szállí­tásával, szükség esetén soron kívüli megrendelések teljesí­tésével is segíti a mezőgaz­daságot a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat. Az idény kezdetére leszállították a megrendelt 450 tonnányi bá­lakötöző zsineget, mégpedig kender helyett polipropilén­ből. hogy a gépekkel készí­tett féltonnás szalmabála is beköthető legyen vele. Időarányosan teljesítik az idei csaknem két és fél millió gabonás zsák szállítását elő­író tervet is. Egyes vidékek AGROKER-váilalataitól ti­zenötezer—húszezer zsákra szóló újabb megrendelések is érkeztek, amelyeket ter­ven felül teljesítenek. A bur­gonya, a hagyma és más ilyen darabos termény cso­magolására, szállítására ki­tűnően alkalmas, pehely­könnyű műanyag „csipke­zsákokból” is leszállították az első félévre megrendelt hatmilliót. Ezek a zsákok gyorsan közkedveltté váltak, hiszen három-négy deka, mégis elbírnak huszonöt ki- lónyi árut. Tégla terven felül Az Alföldi Téglaipari Vál­lalat gyárai 1984. első felé­ben dicséretes eredmények­kel segítették a magánerős lakásépítéseket: kilenc és fél millió kisméretű egység­nek megfelelő égetett téglát gyártottak terven felül és nyerstéglából is majdnem hétmillióval többet a terve­zettnél. Az előirányzaton fe­lül készült falazóanyag lega­lább 2 és fél ezer családi ház felépítéséhez elegendő. A vállalat másiik fontos termé­kéből, a kerámiabetétes vá­laszfal-lapból kis híján négy­ezer négyzetmétert készítet­tek terven felül. A vállalat több gyárában — így Kunszentmártonban, Debrecenben — jelentős re­konstrukció, illetve fejlesz­tés van soron, ezért az év to­vábbi részében — éppen a leendő nagyobb termelési kapacitás érdekében — vala­melyest csökken a terme­lés üteme. Korszerűsítik a kemencéket, automatizálják a berendezéseket és házilag gyártott rakodógépeket állí­tanak üzembe. A munkála­tok eredményeként — 1985. augusztusától — évente ki­lencmillió égetett téglával emelkedik az építőanyag-ter­melés. Tubusgyártó gépsorok a Szovjetunióba A Chemokomplex Külke­reskedelmi Vállalat több mint 17 millió rubel értékű szerző­dést írt alá szovjet partneré­vel — a Ty-hnoprornimport Egyesüléssel —, komplett alu- miniumtubus- és tárcsagyártó gépsorok szállítására. Ezeket a gépeket a Chemimas Vegyi­gép Tervező és Fővállalkozó Vállalat mérnökei fejlesztet­ték ki a közelmúltban és e vállalatnál állítják elő a be­rendezéseket. A Chemimasnál hasonló gépeket eddig is gyártottak egy tíz évvel ezelőtt vásárolt licenc alapján, de az új be­rendezés azoknál sokkal kor­szerűbb, teljesen automati­zált. A Chemimas véleménye szerint a következő években megéri továbbfejleszteni a tu­busgyártó berendezést az élel­miszeripar számára is, mert a szovjet vevők jelezték, hogy hosszabb távon több tucat gép vásárlására készek T ermészetvédelem Értékes tájaink megoltal- mazása, védett jellegük fenn­tartása kiemelt természetvé­delmi feladat. Ám ahhoz, hogy a lakosság helyesen ért­se az erről szóló jogszabályo­kat, tudja, mit miért tiltanak, szükséges, hogy a rendelete­ket világosan fogalmazzák meg — mondotta S. Nagy László, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hi- vatal főosztályvezető-helyet­tese a Hazafias Népfront or­szágos elnöksége természet- védelmi albizottságának ked­di ülésén: ezen arra kerestek választ, miként érvényesül­nek a jogszabályok a gyakor­latban. Szólt arról is, hogy a kár­okozás gyakorta nem rossz- indulatból ered, hanem ép­pen abból, hogy a lakosság hol egyáltalán nem ismeri, hol meg félreértelmezi az előírásokat. Ennek ellenére megfigyelhető: a társadalom mind szélesebb rétegei ér­deklődnek a természetvéde­lem kérdései iránt, s nyom­ban szóvá teszik, ha kedve­zőtlen jelenségekkel, meg­nyilvánulásokkal találkoz­nak. Igen örvendetes a tár­sadalom közreműködése e feladatok megoldásában, a végrehajtás ellenőrzésében, ám ezután sem nélkülözhető az OKTH hathatós beavatko­zása. Például abban az eset­ben, ha objektumok létesíté­sével kell elejét venni bizo­nyos szennyezéseknek, ártal­matlanná tenni veszélyforrá­sokat. Nem lőttek fef Tenkes-hegyen Jégelhárító rakétát! Mindennap figyelni kell a jégverte Elkeseredésből nem less termés növényeket Az Országos Meteorológiai Intézet térképe a július 2-i csapadékeloszlásról Az volt az eredeti elkép­zelésünk, hogy most július közepén, az aratásról, ara­tókról, valamint ebben a nagy munkában részt válla­ló szolgáltató és kereskedel­mi hálózat ügyeleti rendsze­réről lírunk. A jég azonban közbejött, így hát elsősor­ban arról tudósítunk, hogy milyen kár érte a jégverés következtében a megye me­zőgazdasági üzemeinek egy részét — hozzávetőleg 15 perc alatt. A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya a következő feljegy­zést készítette a mezőgazda- sági ágazat helyzetéről. A hétvégi esőzés, valamint a július 2-i vihar és jég­verés jelentősen késlelteti az őszi árpa betakarítását. Rendkívüli nagyságú jégve­rés érte július 2-án a Dal- mandi Mezőgazdasági Kom­binát, a Hőgyészi Állami Gazdaság, a Szekszárdi Ál­lami Gazdaság, a dombóvá­ri, döbröközi, kurdi, naki, várongi, mucsi, aparhanti, kisvejkei, nagymányoki, bonyhádi, zombai, szekszár­di, sióagárdi, mözsi, őcsényi, decsi termelőszövetkezetek területét. A károsodás mér­tékét -növelte az, hogy a le­hullott jég kevés csapadék kíséretében érkezett. A jég­verést szenvedett területeken 12—24 milliméter közötti csapadékot mértek. A konkrét kár felmérését folyamatosan végzik a nagy­üzemekben, az előzetes becs­lések alapján a súlyos jég­verést szenvedett körzetek­ben nagyon erős károsodás érte a kalászosokat, a kuko­ricát, napraforgót és a tör­ténelmi borvidéken a szőlőt. A becslésre épülő károkról a következő előzetes tájékoz­tatást kaptuk. A kalászosokat 9266 hektá­ron verte el a jég, a kár 58 millió 376 ezer forint. A sző­lőkultúra 1241 hektáron ka­pott jeget, a kár értéke kö­zel annyi, mint a kalászo­soké: 55 millió 845 ezer fo­rint. Az áru- és a jól fizető hibrid kukorica károsodott a legnagyobb terüléten: 11813 hektáron ,a kiesés előrelát­hatólag 103 millió 523 ezer forint lesz. A napraforgót 2067 hektáron érte a jég ez 19 millió 244 ezer forintot jelent, a bab, a borsó, zöld­ség, repce és más növények 1513 hektáron károsodtak, több mint 4 millió forint értékben, összességében a megye mezőgazdaságilag mű­velt területének több mint 10 százalékáról, 25 900 hektárról van tehát szó, a kár azonban a terület százalékos arányá­nál lényegesen nagyobb, hisz a jégeső zónájába zömében a legjobb termőiképességű, az átlagosnál masagabb hoza­mokat produkáló földterüle­tek estek. Az előzetes számítások sze­rint a kár összege a nagy­üzemekben 241 millió 376 ezer forint. A kistermelők kertjeiben, földjein a kár felmérése folyamatban van, amiről majd a későbbiek­ben tudósítunk. Az minden­esetre tény, hogy sok helyütt jelentős mértékben károso­dott a szőlő, s a konyhaker­tekben is lehet kezdeni a másodvetést. A városi taná­csok pénzügyi osztályain a kár mértékének megfelelően az adó csökkentését lehet kérni. Az Országos Meteorológiai Intézet rövidtávú előrejelző osztályán Vadkerti Ferenc tudományos főmunkatársat kértük meg, hogy térkép kí­séretében tájékoztassa la­punk olvasóit a jégverés kö­rülményeiről. Szerkesztősé­günkbe a következő levél érkezett: Az elmúlt hét elején szél­vihar és pusztító jégverés volt Somogy és Tolna me­gyékben. Mi okozta ezt a ter­mészeti csapást? Ezen a na­pon átmenetileg dél felől szubtrópusi levegő áramlott a Kárpát-medence térsége fölé. A kora délutáni órák­tól kezdve azonban nyugat felől újra több fokkal hű­vösebb levegő érte el a Du­nántúl nyugati, délnyugati vidékét. A kétfajta levegő keveredési zónája éppen az említett két megye fölött volt a legintenzívebb. A ke­veredési zóna területén szo­katlanul magas kiterjedésű zivatarfelhők alakultak ki (10 kilométert meghaladó, függőleges kiterjedésű). Ha­tásukra előbb a Balaton nyu­gati medencéjében, később a tolnai vidéken heves zivata­rok törtek ki. A zivatarokat 50—60 kilométer hosszú, 30 —40 kilométer széles terü­letsávokban orkán erejű szél, erős csapadék, valamint vál­takozó nagyságú jégeső kí­sérte. Az egyes széllökések sebességének nagyságára jel­lemzően a balatonmáriafür- dői szélmérő műszer adatai alapján hozzávetőleg másod­percenként 40 méter körüli erősségűek voltak, azaz órán­ként 135—145 kilométeres széllökéseket mértek. Ennek így nézett ki július 9-én a híres zombai kukorica pusztító hatásáról a sajtó, a rádió és a televízió már tá­jékoztatást adott. Az őcsényi téeszben, június 29-én, pénteken, Péter-Pál napján kezdték az árpa ara­tását, mivel azonban a víz­tartalom magas volt, a szálkai út mellett lévő, szárazabb, de gyengébb hozamú 45 hektá­ros táblára vonultak át. Hét­főn, július 2-án reggel kezd­ték itt az aratást, s úgy ter­vezték, hogy délután 4-re vé­geznek, s magtárba kerül az árpa még azon a héten pén­teken, mind a 221 hektárról. Ami az aratási ütemterv el­ső részét illeti, sikerült be­tartani : a jégeső kezdete előtt 10 perccel befejezték az árpa aratását hétfőn. Erről a gyen­gének ígérkező tábláról jó­val több termést takarítottak be, mint azokról fognak, ame­lyek az átlagosnál többet ígértek, s csak a jégverés után kerülhetnek kombájn alá. Átlagosan 65 mázsás hektáronkénti átlagterméssel számoltak öcsényben, most jó, ha a 39—40 mázsát elérik. A búza aratása előrelátha­tólag július 15-e körül kez­dődik, olyan táblákon, ame­lyeken sok a letört kalász, a földre esett szem, és kény­szeréréssel lehet számolni. Az elmúlt héten Lakatos Antaltól, a zombai Egyesült Erővel Termelőszövetkezet elnökétől érdeklődtünk, hogy milyen kárt okozott a jég, s mit lehet ezek után tenni. — A szövetkezetnek azon a tábláján, amely Kölesd fe­lé esik, éppen hogy maradt kukorica. Jégeső.ilyen széles sávban, mint most, Zombán még soha nem vonult át: a 6-os úttól Zomba felé három kilométeres sávban fogta át a határt. Az eddigi becslé­sek szerint 4—5 millió fo­rint a kár, de ez csak a kalá­szosokra és a szőlőre vonat­kozik. A kukoricánál várni kell pár napot, akkor már látható, hogy életképes-e a növény, vagy sem, az utóbbi esetben a jégvert táblákról siló kerül le. Ha ez lesz a megoldás, rövid tenyészidejű kukoricát vetünk a helyére. A szövetkezetnek 10 éve nincs biztosítása, mégpedig azért, mert a biztosító csak a ter­vezett termés értékének 60 százalékát fizeti ki elemi csa­pás esetén, a tényleges kárt nem veszi figyelembe. — Most a jégverés után többletkiadást jelent a per­metezés is. A búza és a sző­lő 30 százaléka, az árpa 40 százaléka került a földre. A napraforgónak nincs levele, tehát vegetációs felülete, nem tudni előre, lesz-e termés a tányérjában. Zöld a búza is, az aratást 10-én akartuk kez­deni, de eddig nem volt nap­fény, következésképpen le­állt az élet. Pedig minden évben július elején kezdtünk aratni, s a hónap közepére be is fejeztük a kalászosok betakarítását. Most minden bizonnyal még 30-án is arat­ni fogunk. — A tavalyi aszály áthúzó­dott 84-re, a mostani jégve­rés hatását is érezzük majd a következő évben. Arról nem is beszélve, hogy jelentős a jégkár takarmányvonzata is, hisz az alacsonyabb beltartal- mi érték miatt több abrakot kell etetni az állatokkal egy kiló hús előállításához. A jö­vőben a legfontosabb feladat, hogy visszafogjuk a költsége­ket, még körültekintőbben, lelkiismeretesebben dolgoz­zunk, hisz elkeseredésből nem lesz termés. * A jégverés után az á szó­beszéd terjedt el, hogy azért történt mindez, mert a Har­kány melletti Tenkes-hegyen a rakétás jégesőelhárító rendszer úgy lőtte ki a raké­tát, hogy az Tolna megye irá­nyába terelte a jeges felhő­ket. Ezzel kapcsolatban ke­restük meg Polgár Endrét, a rendszer vezetőjét. A követ­kezőket tudtuk meg. „Ennek az elképzelésnek nincs semmiféle alapja. Tol­na megyében a jég észak- nyugati irányból érte a te­rületet, s ha megnézzük a térképet, a Baranya megyei jégesőelhárító rendszer a megyétől délnyugatra talál­ható. Ezen a napon egyetlen rakétát sem lőttünk fel, leg­utóbb erre június 29-én ke­rült sor, mikor egy nyugat­ról keletre tartó igen inten­zív zivatarzónát észlel­tünk. A védekezés ekkor ko­moly erőkkel folyt, de a jú­lius 2-i jégesőt egyáltalán nem idézhette elő. Szó van arról, hogy a - jégelhárító rendszert korszerűsítik, az állomást a Zengő melletti 600 méter magas Hármas­hegyre helyezik át. Ezzel le­hetővé válik, hogy Tolna megye legveszélyeztetettebb vidékeit is tudjuk védeni a jégeső elől." D. VARGA M. Fotó: B. J. fB? •- ­________________________ • .'S:.:*....,. ___________I_____J H egedűs József a szőlőt permetezi a jégverés után Zom­bán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents