Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-11 / 161. szám

2 NÉPÚJSÁG 1984. Július U. Ma Moszkvába várják az ENSZ főtitkárát PANORAMA BUDAPEST Az Egyesült Nemzetek Szervezetének az alapokmá­nyában rögzített elvekkel összhangban nagyobb szere­pet kell játszania a béke és biztonság megszilárdításá­ban, a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárításában, az államok közötti kölcsönö­sen előnyös, gyümölcsöző együttműködés előmozdításá­ban. A Szovjetunió támogat­ja az ENSZ célkitűzéseit és törekvéseit, s a világszerve­zetben folytatott tevékeny­ségével, konstruktív javasla­taival e célok elérését kí­vánja elősegíteni — hangsú­lyozzák Moszkvában Javier Pérez de Cuellar ENSZ-fő- titkár látogatása előtt. A vi­lágszervezet legfőbb tisztség­viselőjét ma várják a szov­jet fővárosba. A TASZSZ szovjet hírügy­nökségnek adott nyilatko­zatban Cuellar igen nagyra értékelte a Szovjetuniónak, mint az egyik alapító tagál­lamnak a tevékenységét, s elismeréssel szólt arról a tá­mogatásról, amit a szovjet kormány nyújt az ENSZ fő­titkárának. Nyilatkozatában Cuellar szólt arról — s ez megegyezik a moszkvai ér­tékelésekkel —, hogy a je­lenlegi bonyolult és feszült nemzetközi helyzetben nö­vekszik az a felelősség, amit a világszervezet a béke és biztonság megszilárdításáért visel. A leszerelés elérésé­ben és egy minden állam ál­tal elismert, működőképes NDK-olasz egyezmények Craxi sajtóértekezlete Erich Honecker és Bettino Craxi hivatalos tárgyalásai­nak befejeztével — több fontos együttműködési ok­mányt írtak alá Berlinben. Az NDK államtanácsának székházában Oskar Fischer és Giulio Andreotti külügy­miniszter aláírta az NDK és Olaszország jogsegélyegyez­ményét, valamint a kulturá­lis együttműködésről és kul­turális intézetek létesítéséről intézkedő kormányegyezmé­nyeket. Gerhard Beil államtitkár, és Renato Ruggero nagykö­vet, a gazdasági ügyek fő­igazgatója munkaokmányt írt alá az 1984. évre és az 1985. év első felének a gaz­dasági és tudományos-mű­szaki kapcsolatok fejleszté­séről. A megállapodás célja a gazdasági, ipari és keres­kedelmi együttműködés ki- szélesítése, a kétoldalú dina­mikus árucsereforgalom megalapozása. Rendkívül hasznosnak és érdekesnek, eredményében Az olasz nagykövetségen kedd délután tartott sajtó- értekezleten elmondta, hogy az NDK Államtanácsának el­nökével áttekintették az eu­rópai és a nemzetközi kap­csolatok alakulását és a bé­ke biztosításának kilátásait. Ma a biztonság a fő kérdés — mondotta. — Berlini lá­togatása — folytatta — be­leillik azoknak a tárgyalá­soknak a sorába, amelyeket korábban Bécsben és Buda­pesten folytatott. Jóllehet a Kelet és a Nyugat között vé­leménykülönbségek vannak, és több kérdésben ezek meg is maradnak, ez a körül­mény nem akadályozhatja meg az együttműködést — hangoztatta. Kérdésekre válaszolva nem zárkózott el az elől, hogy a NATO és a Varsói Szerző­dés államai kölcsönösen mondjanak le az erőszak al­kalmazásáról, és azt állítot­ta, hogy erre a szovjet kez­deményezésre a NATO ked­vező választ adott, de sze­rinte szükség van a javas­lat — úgymond — pontosí­tására a stockholmi konfe­kollektív biztonsági rendszer megteremtésében jelölte meg a főtitkár a jelenlegi leg­főbb feladatot. A továbbiakban az ENSZ főtitkára nagyra értékelte Konsztantyin Csernyenkónak a nukleáris hatalmak maga­tartási kódexére tett javas­latát, s kijelentette: remé­lem, hogy ezt a javaslatot kellő figyelemmel fogják ta­nulmányozni a leszerelési fó­rumokon. A szovjet-ameri­kai viszonnyal összefüggés­ben Cuellar megállapította: remélem hamarosan sikerül kialakítani olyan körülmé­nyeket, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok foly­tathatják erőfeszítéseiket a nukleáris fegyverkezési haj­sza megfékezése érdekében. Indiai Fehér Könyv Fehér könyvben összegezte az indiai kormány a Pan- dzsáb szövetségi állambeli szikh zavargások kérdését. A. kedden megjelent 150 ol­dalas dokumentum részlete­sen indokolja, miért volt kénytelen a hadsereg június 6-án rohammal elfoglalni az amritszári Arany Templo­mot, a szikhek legfőbb val­lási székhelyét. A jelentés megállapítja: 1982. augusztus 4. és 1984. június 3. között Pandzsáb- ban elkövetett 1200 erőszakos akció során 410 embert öl­tek meg, 1180-at megsebesí­tettek. Marjai József miniszter­elnök-helyettes meghívására Budapestre érkezett Otto Wolff von Amerongen, az NSZK Ipari és Kereskedelmi Kamarái Szövetségének el­nöke. Nemzetközi gazdasági és pénzügyi kérdésekről, va­lamint a magyar—NSZK gaz­dasági és kereskedelmi kap­csolatok helyzetéről és a vállalatok közötti együttmű­ködés elősegítését szolgáló teendőkről folytattak eszme­cserét. PRÁGA óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára vezetésével kedden MSZMP-küldöttSég érkezett Prágába. A delegáció tagjai Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Szűrös Mátyás, a Közpon­ti Bizottság titkára. A kül­döttség részt vesz a szocia­lista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel fog­lalkozó titkárainak prágai tanácskozásán. VARSÓ Pénteken kezdik tárgyalni a varsói katonai körzeti bí­róságon a KOR néven ismert egykori ellenforradalmi szer­vezet államellenes bűncse­lekmény elkövetésével vá­dolt négy vezetőjének perét — jelentette be Adam Du- nalewicz, a lengyel kormány sajtóirodájának munkatársa. Kohl Mexikóban igen előremutatónak értékel­te Erich Honeckarrel tartott hivatalos megbeszéléseit Bet­tino Craxi olasz miniszter- elnök. rencián. Befejezésül hitet tett az olasz—NDK viszony — elsősorban a gazdasági kapcsolatok — erősítése mel­lett. Helmut Kohl személyében először látogatott nyugatné­met kormányfő Mexikóba. Kohl kancellár Miguel de la Madrid mexikói elnökkel folytatott megbeszéléseket. (Te­lefotó) ÚJ utakon a kínai mezőgazdaság Június utolsó hetében öt­ven kínai paraszt indult út­nak. Nem a szomszéd falu­ba, egyenesen Japánba. Az első parasztokból álló kínai turistacsoport, amely japáni utazásra adta fejét. Odahaza szállítással, építéssel, bőrki­készítéssel foglalkoznak — a szó hagyományos értelmében nem is parasztok már —, évi jövedelmük tavaly átlag­ban elérte a tízezer jüant, ez harmincszor több az or­szágos átlagnál. Július elseje óta taxivál­lalat működik egy Peking környéki faluban, Huang- cunban. Minek taxivállalat egy faluba? A válasz: az ál­lami buszjárat nem jár min­denhová, az új vállalkozás­sal a kieső települések is el­érhetővé váltak. A szecsuá- ni Csangpej faluban élő Gsiang Taj-hszien 36 éves energikus asszony, aki be­tonelemeket gyárt és forgal­maz, többszobás házába már vett televíziót, elektromos ventillátort, magnós rádiót és mosógépet: ezek az „új négy”-ként emlegetett tartós fogyasztási cikikek, a kínai vásárlók fogyasztási kedvé­nek új célpontjai. Ezek csak kiragadott ese­tek a kínai sajtó bő példatá­rából. De jelzik azt is, hogy kik kerülnek manapság Kí­nában a címoldalakra, kik a követendő példák. Mindnyá­jan „gazdag parasztok”, ami manapság Kínában már nem szégyen, sőt mi több: erény, a többieknek utol kell érniük őket. De a legszembetűnőbb az, hogy a „jó példák” im­már nem növénytermesztés­sel foglalkoznak, hanem a falusi iparban, a szolgáltatá­sokban találják meg számí­tásukat. A múlté a maoi jel­szó, amely azt hirdette, hogy a „gabona a döntő lánc­szem”. A kínai falu gyökeresen átalakul. Az elmúlt négy-öt év változásai valószínűleg drámaiabbak, mint a meg­előző húsz évé. A „szakosí­tott parasztporták”, a „di­verzifikált mezőgazdaság” jelszavai egyszersmind fel­villantják azt az utat is, amelyen a reformokkal kí­sérletező kínai mezőgazda­ság tovább kíván lépni. A hetvenes évek végén beveze­tett mezőgazdasági szerző­déses rendszer lényegét il­lusztráló újságpéldák még azt népszerűsítették, hogy a művelésre kiadott földön gabonát termelő parasztcsa­lád a gabonaadón, az állam­nak kötelező jelleggel el­adott mennyiségen túl meg­maradt mennyiséget vagy megemelt felvásárlási áron eladja az államnak, vagy értékesíti a piacon. Most is hangoztatják persze, hogy az egymást követő rekord- termések ellenére sem sza­bad csökkennie a gabonater­mesztési kedvnek — 1983­ban 380 millió (tonnán felüli volt a termés, s az előrejel­zések az idei évben is re­kordterméssel számolnak —, de mind gyakrabban álla­pítják meg, hogy a kínai vi­déken mégis túl sokan fog­lalkoznak növénytermesztés­sel. A megművelt területhez képest túlságosan sok a munkaerő, ez tartósítja a túlparcellázottságot, kerék­kötője a gépesítésnek Ezért született meg az az egyelőne csak körvonalaiban ismert terv, hogy az ezred­fordulóig az addigra 450 millió főre felduzzadó falu­si munkaerő 30—60 százalé­kát, 120 milliónál is több embert át kell irányítani a falusi iparba és a szolgálta­tásokba. Ha a munkaerő­kínálat a helyszínen megha­ladná a keresletet, a pa­rasztnak (illetve az egyko­ri parasztnak) jogában áll szűkebb hazája határait át­lépve az ország más vidé­kein keresni elhelyezkedést. Az a cél, hogy megmozdul­jon a kínai mezőgazdaság, meginduljon az árucsere a vidéki körzetek között, lép­jenek ki a régi keretek kö­zül, amelyek — az általános társadalmi modellnek mint­egy kicsiny másaként — ön­ellátásra ítélték a falusi ter­melőközösségeket. Kína egyre jobban bekap­csolódik a nemzetközi ke­reskedelembe, nyit a külvi­lág felé, de a „belvilágot” is igyekeznek dinamikusabbá tenni. A mezőgazdasági po­litika lényege változatlan marad. A Kínai Kommunis­ta Párt január elsején ki­adott dokumentumában le­szögezték például, hogy a szerződéses rendszert erősí­teni kell, az eddigi rövidebb időszakasz helyett általában 15 évre kell szerződést kötni a parasztcsaládokkal műve­lésre. De az 1. számú doku­mentum üzenete az is, hogy a mezőgazdasági politika változatos formákkal gazda­godik. További utakat, el­ágazásokat keres az a po­litika, amely Kína falusi vi­dékein feltámasztotta a pia­cokat és elégedettséget lopott a kínai parasztok arcára. Alapvető mondás Kínában, hogy a siker záloga a kínai vidék (800 millió ember, a lakosság nyolcvan százaléka) nyugalma. A turistáskodni Japánba induló falusiak, a csengpeji Csiang Taj-hszien jövedelme a nyugalmat biz­tosító siker hirdetésre is al­kalmas új modelljei. S. KOVÁCS FERENC (Peking) Magyar vezetők távirata Mongólia ünnepére Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke Mongólia nem­zeti ünnepén az alábbi távirattal köszöntötte Jumdzsá- gin Cedenbalt, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkárát, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurál- ja Elnökségének elnökét és Zsambin Batmönht, a Mon­gol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét: Kedves Elvtársak! A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe, a népi forradalom győzelmének 63. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Miniszter- tanácsa, egész népünk nevében szívélyes üdvözletün­ket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Mon­gol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének, Minisztertanácsának és a testvéri mongol népnek. Pártunk, kormányunk és népünk nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelyeket a mongol nép a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével a forrada­lom győzelme óta elért a szocialista társadalom épí­tésében, a gazdaság, a kultúra fejlesztésében. A Mongol Népköztársaság aktív külpolitikája hozzá­járul a népeknek a békéért és a biztonságért folyta­tott harcához, és elismerést vált ki az ázsiai kontinen­sen és mindenütt a világon. Örömünkre szolgál, hogy pártjaink, országaink és népeink testvéri barátsága és széles körű internaciona­lista kapcsolatai kiegyensúlyozottan fejlődnek a mar­xizmus—leninizmus elvei alapján. Nagyra értékeljük a közelmúltban lezajlott államfői találkozót, amely hozzájárul együttműködésünk elmé­lyítéséhez. Meggyőződésünk, hogy az új Barátsági és Együttműködési Szerződés szilárd alapul szolgál kap­csolataink továbbfejlesztéséhez. Nemzeti ünnepükön kívánjuk Önöknek, az egész mongol népnek, hogy érjenek el újabb eredményeket a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszusa ha­tározatainak megvalósításában, a VII. ötéves terv telje­sítésében, hazájuk felvirágoztatásában, valamint a béke és a haladás ügyének szolgálatában. * * * A mongol nemzeti ünnep alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban köszöntötte Bat-Ocsirin Altangerelt, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hu- ráljának elnökét. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Taná­csa ugyancsak táviratban üdvözölte mongol partner- szervezetét. (MTI) Eszmecsere Dzsakartában Kedd esti kommentárunk: Tizenhetedik alkalommal találkoznak — ezúttal Dzsakar­tában — az ASEAN-országok külügyminiszterei. A házigaz­da Indonézián kívül Brunei, Malaysia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld diplomáciájának vezetője vesz részt a tanácskozáson. Az Egyesült Államok számára nagy fontossá­gú délkelet-ázsiai szervezet miniszteri ülésén ott van Shultz amerikai külügyminiszter is. Bár pontos értesülések nincsenek a napirendről, feltehe­tően a térség biztonságpolitikájáról, az ASEAN-tagállamok együttműködéséről, az VSA fokozottabb támogatásának igényléséről és az indokínai feszültségről cserélik ki néze­teiket a résztvevők. Egy hétfőn kiadott nyilatkozat szinte elébe megy a vitá­nak. Ebben a dokumentumban az ASEAN változatlanul szorgalmazza a Kambodzsában állomásozó vietnami fegyve­res erők kivonását és sürgeti, hogy a törvényes kambodzsai rezsim kezdjen tárgyalásokat az ellenforradalmi erők kép­viselőivel. Bár az indonéz külügyminiszter tagadta, hogy a közös nyilatkozatot válasznak szánták a három indokínai ország július 2-án és 3-án Vientianéban rendezett értekezle­téről kiadott állásfoglalásra, a megfigyelők összefüggést vél­nek felfedezni a két okmány között. Laosz, Kambodzsa és Vietnam külügyminiszterei a délkelet-ázsiai feszültség bé­kés rendezése mellett foglaltak állást és megismételték ko­rábbi felhívásukat a térség problémáinak tárgyalások útján történő tisztázására. Minden valószínűség szerint a kambodzsai témakör okoz­za majd a legtöbb vitát az ASEAN miniszteri ülésén. Az utóbbi időben ugyanis Indonézia és Malaysia mintha na­gyobb megértést tanúsítana Vietnam iránt, mint korábban. A hanoi külügyminiszter tavasszal Dzsakartában tárgyalt, s részletesen kifejtette hazája nézeteit a kambodzsai kérdés­ben. Az azóta bejelentett újabb vietnami csapatkivonás ugyancsak azt példázza, hogy Hanoi minden eszközt megra­gad békés szándékainak kinyilvánítására. Más kérdés, hogy Kambodzsában változatlanul mintegy 40—50 ezer vörös khmer és szihanukista, valamint egyéb el­lenforradalmár tevékenykedik. Thaiföld pedig ugyancsak rendszeresen katonai akciókat hajt végre kambodzsai terüle­tek ellen, hasonlóan feszült a helyzet a laoszi—thaiföldi ha­táron, ahol június 7-én három laoszi települést foglalt el a thaiföldi katonaság. Az Egyesült Államok számára létfontosságú, hogy az ASEAN-országokkal elmélyítse kapcsolatait. Washington egyre nyugtalanabb a vietnami önkéntesek kambodzsai je­lenléte miatt, s mindent elkövet a Phnom Penh-i rezsim el­szigetelésére. Shultz dzsakartai föllépésével nyilván azokat az erőket támogatja az ASEAN-on belül, amelyek ellenzik a Vietnammal folytatandó párbeszéd gondolatát. Ugyanakkor Thaiföld — geopolitikai és katonapolitikai helyzeténél fog­va — az eddiginél is jelentősebb amerikai támogatásra tart­hat igényt. Az ASEAN külügyminisztereinek közös nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy a térség tartós békéjének és biztonságának reális megközelítésével a 17. értekezlet ij adós marad. GYAPAY DENES

Next

/
Thumbnails
Contents