Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-10 / 160. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 160. szám ARA: 1,40 Ft 1984. július 10., kedd Mai számunkból KÉRDŐJEL NÉLKÜL (2. old.) VÉGKlARUSlTAS FÉL NAPIG (3. old.) A KÖZÖS MOZGÁS ÖRÖME (5. old.) A DRAVA-CSOPORT tabellaparAdéja (6. old.) FALUSI DOLGOZOK spartakiAdja (5. old.) A tanár úr cseresznyéje „Ezt nézze meg, a kertünkben termett!..” Idős asz- szony kínálja így a cseresznyéjét a piacon. Ropogós, nagyszemű, abból veszek, s amíg kiméri, elmondja hol termett. „Látni, hogy .háztáji!” — mondom. Kedvesen és böbeszédűen felvilágosít, hogy nem háztáji, mert ők nem téesz-tagok. „Tanár a férjem, nyugdíjban vagyunk mindketten, s behordom a piacra, ami terem a kertben!” Tűnődve ropogtatom a cseresznyét hazafelé menet és azon gondolkodom, hány ilyen nyugdíjas kiskertben termelnek-ma hazánkban gyümölcsöt, zöldséget és más konyhakerti veteményt? A felmérések szerint a kistermeléssel foglalkozó családokhoz az ország lakosságának 42 százaléka tartozik, a társadalom csaknem valamennyi osztályából és rétegéből. Azt a gyűjtőfogaimat használjuk megjelölésükre: „háztáji és kisegítő gazdaságok”. A városi ember könnyen azt hiheti — s azt is hiszi —, hogy ezek a termelők zömében földművesek. Pedig hát a mezőgazdasági főfoglalkozásúak aránya itt mindössze 15,3 százalék, a többi munkás, alkalmazott, nyugdíjas vagy egyéb nem mezőgazdasági főfoglalkozású. Tanár, vasutas, iparos (az ipari munkások aránya 21 százalék, tehát több, mint a földműveseké). Csak a szabad idő hasznos eltöltéséről van szó? A tanár úr cseresznyéje bizonyítja, hogy nem, hiszen a piacra is jut bőven a megtermelt gyümölcsből, zöldségből, tojásból, baromfiból, sertésből, vágónyúlból. A mezőgazdasági össztermelésnek több mint 34 százalékát adják a kistermelők, bruttó termelésük elérte a 80 milliárd forintot. Arra kell törekedni, hogy ezt a termelést tovább fokozhassuk. E téren kedvezőek az eredmények, egyre szorosabbá válik a kistermelők kötődése a nagyüzemekhez és az áfészekhez. Ez nem vonatkozik azonban a hobbikertesekre, s a nyugdíjasok nagy részére. Az ő termelésük irányítása és támogatása külön feladat. Többségüknél a szakértelem hiánya is gondot jelent. Az ipari munkás, a nyugdíjba vonult vasutas, tanár vagy más városi értelmiségi nem örökölt szüleitől hasznos tapasztalatokat a kertészkedést illetően. Nem ismeri a metszés, a szemzés vagy a növényápolás fortélyait, nincs tisztában a termelés alapvető fogalmaival sem. Kitől, hogyan tanulja meg ezeket? A legjobb tanító a könyv. Szerencsére mezőgazdasági szakkönyvkiadásunk még idejekorán felismerte, hogy milyen óriási szerepe lehet a termelésben a közérthető nyelven írott, olvasmányos kézikönyveknek. Ma már nincs olyan ága a termelésnek, amelyet ne segítene közérthetően megírt szakkönyv, amelynek az is feladata napjainkban, hogy például a gyümölcstermelést és zöldségtermelést az új nemzedék számára vonzóvá tegye. A jó könyv napjainkban munkaeszköz, mert egyre fontosabb lesz a szaktudás, és mert a hozzáértés a jövedelemben is lemérhető. így válik a hobbikért tulajdonosa árutermelővé. De ehhez több is kell, mint szaktudás, termelési kedv. Hogy a kiskerttulajdonos, vagy a hétvégi ház kertjének birtokosa árutermelővé váljon és piacra vigye termését, így gazdagítván a lakosság áruellátását, a könyveken kívül sok más is szükségeltetik. Elsősorban megfelelő technikai ellátottság, szerszám, kisgép, majd a termelés fdkozására műtrágya, a védekezésre növényvédő szer. Tehát sok olyan cikk, amiből egyelőre gyakori a hiány. Könnyű, olcsó kis kerti gépeket a magyar ipar hosszú ideig nem gyártott, azokat külföldről kellett behoznunk, s ez megdrágította beszerzésüket. Ma már lehet magyar gyártmányú kerti gépeket is vásárolni, de az ellátás még mindig nem kielégítő. A kertbarátkörökben tevékenykedő kistermelők szakmai fórumokon, kertbarát-összejöveteleken kapnak szakmai tájékoztatást és más segítséget ahhoz, hogy korszerűbb termelést folytassanak. Közösen szerzik be a növényvédő szereket, gyakran a kisgépeket is, így évről évre fejleszteni tudják árutermelésüket és minőségi áruval vannak jelen a piacokon. A fejlődés útja kétségkívül a társulás, a kertbarátmozgalom ki- szélesítése. De gondolni ikell azokra a magányos termelőkre is, távoli vidékeken élő kerttulajdonosokra, akik még nem tömörültek szövetségbe, akiknek még nincs klubjuk. Nincs kellőképpen megoldva a kiskertek termésének begyűjtése. Ez évek óta gond és visszahúzó erő a termelésben. Az áfészek ugyan évről évre több gyümölcsöt, zöldséget vásárolnak fel a kiskertek terméséből (1970 óta a 10 százalékos részarányt 50 százalékra növelték), de ez még mindig nem elég. Sok még a kihasználatlan lehetőség. A felvásárlás jobb megszervezése növelhetné a termelési kedvet, bővíthetné a választékot, javíthatná az ellátást. De arra is ügyelni kellene, hogy az így piacra kerülő áru ne legyen háromszor drágább, mint amennyit a termelő, kap érte. A közelmúltban keltett feltűnést egy rádióriport, amely arról szólt, hogy a 12 forintért felvásárolt cseresznyét és epret 40—50 forintért árusították. Egy kicsit drágán közvetít a kereskedelem. Arra kellene törekedni, hogy a megnehezült körülmények között olcsóbb áron kerüljön piacra és a dolgozók asztalára a vasutas paprikája, a nyugdíjas munkás hagymája, krumplija, a tanár úr cseresznyéje. ILLÉS SÁNDOR Az OBT ülése Felszabadulási és kongresszusi munkaverseny Egymás itán teszik meg vállalásaikat a szocialista brigádmk Túlteljesítés, költségcsökkentés Az új fejezetéhez érkezett szocialista munkaverseny eddig nem látott lendületet vett azáltal, hogy a felszabadulás negyvenedik évfordulója és a közelgő párt- kongresszus tiszteletére egymás után teszik meg vállalásaikat, vagy pótvállalásaikat a szocialista brigádok, az üzemrészek és a gyárak. Igen sokrétű a BHG szekszárdi gyára dolgozóinak vállalása. Mindenekelőtt a kiemelt gyártmányokra figyelnek. Fontos 'terület az exportszállítás, ahol a tervszerűséget a legmesszebbmenő- en biztosítani kell. A galvánüzem egyhónapos leállása ellenére teljesítik a III. negyedév kiemelt gyártmányainak termelési programját. Ehhez alkatrész-elő- regyártást végeznek. A szerszámüzem dolgozói többlet- munkát vállalnak. A rekonstrukció végrehajtásának határidejét öt nappal lerövidítik. Mindez csak kis része a BHG dolgozói vállalásának, de ez is mutatja, hogy a munkaverseny mostani szakasza nagy reményekre jogosít ebben az üzemben. A Szekszárdi Húsipari Vállalatnál különösen az Alpári Gyula és a Zója szocialista brigád végez példamutató munkát. Nekik is, de mind az 54 szocialista brigádnak köszönhető, hogy az 1984. évi termelési terv időarányos teljesítése olyan, hogy jelentős túlteljesítést lehet várni az év végére. A Paksi Konzervgyárban a Zalka Máté kiváló szocialista brigád volt a kezdeményező. A kollektíva tagjai — az éves terven felül — pótlólag vállalták, hogy a termelékenység fokozásával éves zöldborsó-feldolgozó tervüket két százalékkal túlteljesítik, javítják a minőséget. A többi szocialista brigád hasonló tartalmú pótvállalásokat tett. Csatlakozásukat jelentették be a Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szocialista brigádjai is. A mözsi malomüzem Petőfi őrlőbrigádja 200 tonna terven felüli őrlést vállalt, ez 971 ezer forint termelési értéktöbbletet tesz ki. Ugyanakkor hatezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak az üzem környezetének szépítésére. A dombóvári malomüzem Marx Károly őrlőbrigádja vállalta, hogy növeli a tész- taliszt-kihozatal mennyiségét, amivel 32 ezer forint ter- melésiérték-növekedést érnek el. Társadalmi munkavállalást is tettek a dombóvári molnárok, részben az üzem környékének szebbítésére, részben a városi pihenőpark építésében való részvételre. Sokrétű a Tolna megyei Víz- és Csatornamű dolgozóinak vállalása is. Ebben az írásban csak a gazdasági- termelési vonatkozásokat ismertetjük, vázlatosan. Az Április 4. aranykoszorús ifjúsági szocialista brigád tagjai védnökséget vállalnak a fürgedi vízmű építési munkáinál a sikeres megvalósítás érdekében. A dunaföldváriak, amennyiben szükséges, kommunista műszakot szerveznek a munkák gyorsítására. Egy figyelmet keltő rész a vállalásokból: a fenntartási munkáknál mutatkozó magas szállítási költségeket tíz százalékkal fogják csökkenteni, olymódon, hogy megszüntetik az üresjáratokat. Egy kommunista szombatot is vállalnak az üzem dolgozói, ami különösen a gyári csúcsra való felkészülésben jelent komoly segítséget. Hasonló jellegű vállalásokat tettek a bátaszéki Május 1. aranykoszorús szocialista brigád és a paksi Beszédes József aranykoszorús szocialista brigád tagjai is. Hétfőn a MTESZ székházában kibővített ülést tartott az Országos Béketanács. A megjelenteket Sebestyén Nándor- né, az Országos Béketanács elnöke üdvözölte, majd áttekintést adott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Beszédében utalt arra: az elmúlt hónapokban bekövetkezett események továbbra is kedvezőtlenül befolyásolják a béke, a nemzetközi biztonság ügyét; az új amerikai középhatótávolságú rakéták folyamatos telepítése nyomán növekedett kontinensünk veszélyeztetettsége. A NATO tagállamai pedig, sajnálatos módon, mindeddig nem adtak kedvező választ a Varsói Szerződés Budapesten közzétett felhívására, amelyben a szövetségesek új javaslatokat fogalmaztak meg a feszültségek enyhítése érdekében. Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtikára a X. magyar békekonferencia előkészületeiről, legfontosabb feladatairól számolt be. Bejelentette, hogy a konferenciát október 27-28-ra hívják össze. Ez az időpont kapcsolódik azokhoz az ünnepségekhez, amelyeken megemlékezünk felszabadulásunk 40., és a szervezett békemozgalom hazai létrejöttének 35. évfordulójáról. A kétnapos eszmecserén — a tervek szerint •— 800 küldött és 200 meghívott vesz majd részt. A küldöttek azokból a közösségekből kerülnek ki, amelyek tevékenységükkel a leginkább hozzájárultak a helyi és az országos méretű békeakciók sikeréhez. Sárközi lakodalmas Lakodalmi fogatok a decsi Fő utcán. (Képes tudósítás a 3. oldalon.)
