Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-07 / 158. szám

1984. július 1. ^fepOJSÄG 9 A népi Lengyelország 40 éve (4.) Földrengés után A tudomány A tudományos bázis újjá- teremtése és bővítése a népi Lengyelország fennállásának első éveiben a legjelentősebb feladatok közé tartozott. A háborús veszteségek ezen a téren is óriásiak voltak. A 600 főiskolai laboratórium közül csupán 3 maradt ép­ségben, a személyi vesztesé­gek egyes területeken elérték a 60 százalékot. Jelenleg a szocialista szektor minden kétszázadik dolgozója tudo­mányos dolgozó. A főiskolák és egyetemek milliónál több minősített szakembert képez­tek ki, doktori címet nyert kb. 50 ezer személy. A népi Lengyelország leg­fontosabb tudományos vív­mányai közé tartoznak a ma­tematika. a fizika, az elmé­leti és alkalmazott mechani­ka. a vegyészet eredményei. Világszerte ismertek a neu- rofiziológiai. a központi ideg- rendszer. kivált az agy in­tegráló tevékenvségével kap­csolatos kutatások. Ugyan­csak nasv hírre tettek szert prof. Tadeusz Krwawicz Románia Brassó-Pojána Brassó-Pojána: hatalmas zöld tisztás a nagy hegyek birodalmában, fenyőerdők tövében. E gyönyörű hely birtokáért már a XV. szá­zadban pereskedtek a bras­sói polgárok. A disputát el­döntő bírák kiszálltak a helyszínre, e szemle kapcsán történt — 1427-ben — a „Pólyán” első írásos említése. Brassó városa azóta is gyü- mölcsözteti a Nagy Tisztást, nem csupán a város lakossá­ga, hanem az egész ország és a külföldi turisták pihe­nésének szolgálatában. — Májusban a közeli Pos­tavarul csúcsánál még ja­vában síelnek, de itt a Nagy Tisztáson már a nyárra ké­szülődünk — mondja Dumit- ru Burtea, az Országos Tu­risztikai Hivatal brassói ki- rendeltségének helyettes ve­zetője. — Tíz első osztá­lyú szállónk van, ahol több mint kétezer vendéget tu­dunk fogadni. A többi egy­ségeinkben, villákban, me­nedékházakban további fél­ezer turista juthat szálláshoz. Vendéglőinkben naponta több mint 6 ezer ember szá­mára teríthetünk. Nagy a kínálatunk a román és a nemzetközi konyha ételkü­lönlegességeiből. Az étter­mek nagy része felelevenítet­te a népi vendégfogadás ha­gyományos szokásait. A ven­dégeket hangulatteremtő „ceremóniával” kísérik az asztalhoz. Valamennyi ét­terem igyekezett kialakítani eredményei eredményei a szem krio- sebészetében, Jan Miadonski kutatásai a süketség, Adam Gruca eredményei a gerinc­oszlop betegségeinek műtéti gyógyításában. Az 1944. július 22-én közzé­tett júliusi kiáltványban a lengyel nemzeti felszabadí- tási bizottság bejelentette, hogy a népi állam „a tudo­mány és művészet képviselőit különös gondoskodásban ré­szesíti”. Az eltelt negyven évben a tudomány fejlődése, eredményei igazolják, hogy ez az ígéret teljesült. Kérdések: 1. Hány főiskolai laborató­rium volt Lengyelországban a második világháború előtt? 1. 200 x. 600 2. 1000 II. Melyik tudományágban ért el nagy eredményeket Krwawicz professzor? 1. Kémia x. Matematika 2. Orvostudomány télen-nyáron sajátos arculatát, amely ér­vényre jut a berendezésben, a felszolgálók öltözékében, az étej- és italkülönlegessé­gekben. — Brassó-Pojána ma Ro­mánia legnagyobb síparadi­csoma — kapcsolódik a be­szélgetésbe Stefan Pop, a szállók felügyelője. — Ter­mészeti adottságai viszont azt is lehetővé teszik, hogy ne csak az átlag 110 naposra tehető síszezonban fogadjon vendégeket, hanem egész esztendőben. Az üdülőterület pihenésre, sportolásra, szóra­kozásra és gyógyüdülésre mindig alkalmas. Évente mintegy 1800 órán át nap­fényben fürdik a völgy, a le­vegő ózondús. baktérium- mentes. ibolyántúli sugarak­ban, negatív ionokban gaz­dag. Asztma, bronchitis, vér- szegénvséa. testi és szellemi kimerültség esetén, lába­dozáskor gyógvüdülőként ja- vallt Pojána. De az egyszerű kikapcsolódásra vágyókat is szívesen látjuk. Még a szü­lők szórakoznak, vigyázunk a kisgyermekekre, filmeket vetítünk, társasjátékokat szervezünk számukra. A fia­talokat több szórakozóhelyen diszkózene várja a Teleferic- szállóban éjszakai bár műkö­dik. A legfőbb program per­sze a kirándulás. Egyik kö­zeli tisztáson „erdei kunyhó” várja a kirándulókat, ahol túróval, ordával, sajttal, sza­lonnasütési lehetőséggel vár­ják az erdők vándorait. Gazli üzbég város újjáépül Március 19-ről 20-ra virra­dó éjszakán földrengés rázta meg a Buharai területet (Üz­begisztán) és súlyos károkat okozott Gazliban. A városká­nak mintegy tízezer lakosa van, jórészt a környékbeli gázmezőkön dolgoznak. Az epicentrum a város közelé­ben volt, a rezgések erőssége meghaladta a kilences foko­zatot. A helyreállítás azóta is tart és az élet visszatért a rendes kerékvágásba. Meg­nyíltak az iskolák, bölcsődék, óvodák, az üzletekben szo­kásos a forgalom. Buharából szállítanak kenyeret és élel­miszert, a közlekedés zavar­talan. Helyreállították a vil­lanytelepet, a telefon- és táv­író-összeköttetést, a vízveze­ték-hálózatot. Az embereket ideiglenesen több száz sátor­ban, jurtában ős faházban szállásolták el. A gyorsan felállított kórházban a sebe­sültek, több mint százan, kellő orvosi ellátáshan része­sültek. Meghaladta a kilences fokozatot Három nappal a földrengés után újra megkezdődött a gázkitermelés. Helyreállítot­ták mind a 230 kutat, ezek hozama naponként 32 millió köbméter földgáz. Üjra üze­mel a Buhara—Ural és a Kö- zép-Ázsia Központ elnevezé­sű gázvezeték. Az építészek Taskentben már megvitatták Gazli újjá­építésének terveit. Ügy dön­töttek, hogy a városban töb­bé nem építenek betonból és téglából készült házakat. Az 1976-os földrengés után olyan házakat emeltek a városban, amelyek ellenállnak a föld­rengésnek (8-as erősségig). Ezek az épületek az első ráz­kódásra nem is omlottak ösz- sze, és sok embernek az men­tette meg az életét, hogy volt idő kimenekülni a házból, de a 9-es erősségű földlökéseket már nem bírták ki. A jövőben könnyűszerke­zetű faházakat építenek, ezekben lesznek majd az ipartelep kiszolgáló egységei. A gázkitermelő dolgozók is ilyen könnyű faházakban lak" nak majd, mert ezek jól bír­ják a föld alatti mozgásokat. Egyelőre ideiglenes lakósátrakban helyezték el a károsul­takat. A jövőben könnyűszerkezetű faházakat építenek a számukra Az állandó lakásuk pedig rint egy teljesen új lakótelep Buharában lesz, ahol a tas- épül, távol a földrengés epi- kenti építészek döntése sze- centrumától. Videomagnetofon kooperációban Gyógyír nerczsírból A nerc zsírja vazelinnal vegyítve elősegíti a sebek begyógyulását, s jótékonyan hat a gyulladásokra is. A ka- lugai kozmetikai gyár Nor- ka (nerc) néven nemrégi­ben újfajta vazelint hozott forgalomba. Még az idén megjelennek Csehszlovákia elektronikai szaküzleteiben az első olyan videomagnók, amelyek cseh­szlovák—szovjet kooperáció­ban készülnek. A berende­zésekhez szükséges alkatré­szek 80 százalékát, valamint a hangcsatorna-egységet a pozsonyi Tesla-gyár szállít­ja az együttműködő partner­nek, a Voronyezsi Elektro­technikai Műveknek. A vi­deomagnó VHS-rendszer alapján készül. Jugoszlávia Különleges pulai komphajók A pulai Uljanik hajógyár­ban 8 különleges kompha­jót készítenek szovjet meg­rendelésre. Az elsőt a jövő nyáron bocsátják a vízre a Kaszpi-tengeren, s Baku és a Volga-parti Kraszno- vodszk között bonyolítja majd le a teher- és az utasforgalmat. A nyolcadik hajó szállítását 1986 nyará­ra tervezik a pulai hajóépí­tők. A komphajók megtervezé­se különleges feladat elé ál­lította a konstruktőröket. A Kaszpi-tenger szintje az utóbbi időben évente 3,5 centiméterrel csökken. Ami­kor a szovjet fél megren­delte a hajókat, a Kaszpi vizének szintje 29 méterrel volt alacsonyabb, mint pél­dául a Balti-tengeré. Mivel az évszázad végére ez a kü­lönbség eléri a 31 métert, az új komphajókat úgy kellett megtervezni, hogy merülé­sük jóval kisebb legyen az eddig ismert típusokénál. Ugyanakkor a hajószerke­zet vízszint feletti része nem lehet 15,5 méternél magasabb, hogy a volgai hi­dak alatt is áthaladhasson a vízi jármű. A hajók maxi­mális szélességének — 17,5 méter — viszont a csatornák szélességéhez kell alkal­mazkodnia. Az Uljanik tervezőirodá­jából kikerült hajó típusa egyedülálló. A hajótestet két farcsavarral szerelik fel, egy harmadik csavart pedig elöl helyeznek el. Emellett két kormányberendezést is felszerelnek. A kétmotoros megoldást az alacsony me­rülés teszi szükségessé, a két kormánnyal pedig nö­velik a hajózás biztonságát és a manőverezési képessé­get. Kialakítottak egy auto­matikus dőlésszabályozási rendszert is, amely rakodás­kor stabilizálja a hajótestet. Nagy gondot fordítottak a tervezők a légkondicionálás­ra és a tűzvédelemre is. Mivel a hajó több rendel­tetésű, ennek megfelelően kellett kialakítani a teher- áru- és az utasteret. A komphajó alsó szintjén 28 vasúti kocsi és számos sze­mély- és tehergépkocsi fér el. Mezőgazdasági együttműködés A KGST legutóbbi csúcs- értekezletének résztvevői stratégiai jelentőséget tulaj­donítottak a mezőgazdasági terményeknek, az élelmisze­reknek. A szocialista országokban jelenleg sem mennyiségben, sem minőségben nem kielégí­tő az élelmiszertermelés, ösz- szességében csökkent az el­múlt évtizedben a tagorszá­gok önellátása. A lakosság el­látása, a fogyasztás szerke­zetének javítása céljából erőfeszítéseket kell tenni a korszerű technológiák beve­zetésére, a mezőgazdaság anyagi, és műszaki bázisá­nak tökéletesítésére, a köl­csönös élelmiszerszállítások növelésére — szögezi le a nyilatkozat. Az erőteljes fejlesztési kö­vetelmény a mostani külgaz­dasági helyzetben jelentős terhet ró a legtöbb KGST- tagországra: a nagy mező- gazdasági behozatalra szoru­lókra a kemény devizában jelentkező importkiadások miatt, a felesleggel rendel­kezőkre pedig a fejlesztés költségei következtében. Évente például 30—35 millió tonna takarmányt impor­tálnak a tagországok, hogy az elmúlt évben a növényter­mesztésnél jobban bővülő állattenyésztés takarmány­igényét kielégíthessék. De a fejlesztés tőkés devizaszük­séglete befolyásolja a nettó mezőgazdasági terményex­portőr Bulgária és Magyar- ország lehetőségeit is, ha­tárt szab a mezőgazdasági gépek, a műtrágya, a nö­vényvédő szerek beszerzésé­nek. A mezőgazdasági fejlesz­tés az iparosítás szakaszá­hoz érkezett — ez a legfőbb oka a fejlesztési költségek tetemes növekedésének. A legtöbb KGST-ország a nyolcvanas évek elején ju­tott el a felismeréshez, hogy át kell értékelni a korábban mostohán kezelt agrárgazda­ság szerepét, változtatni kell az ipar felé irányuló egyol­dalú eszközáramláson. A mezőgazdaságnak szállított munkagépek, a fűtőanyag, a takarmány állandó drágulá­sa, valamint a bérek emelke­dése azonban nehezíti az át­csoportosítást. még ha a drá­gulást valamennyi ország­ban igyekeznek is a terme­lői árak megfelelő mértékű növelésével ellensúlyozni. Szovjet szakemberek adatai szerint például a mezőgazda- sági költségek emelkedésé­nek mintegy felét a gépvá­sárlások, ipari eredetű anya­gok áremelkedése okozta az elmúlt évtizedben, emiatt igen kedvezőtlenül alakult a mezőgazdasági termények önköltsége és eladási ára közti viszony, vagyis a költ­ségek gyorsabban emelked­tek, mint a termelés, a bevé­tel. A KGST-tagországok az agrárkülkereskedelemben is az általános árképzési elvek alapján állapítják meg a szerződéses árakat, kiindu­lási alapként a világpiaci árakat veszik figyelembe. Eszerint a KGST-kereskede- lemben az elmúlt évtizedben mintegy másfélszer gyorsabb ütemben drágultak azok az energiahordozók, amelyek többek között a mezőgazda- sági termények előállításához is nélkülözhetetlenek. Ma­gyarországon is, a külső ár­változások következtében, ma egy tonna kőolaj beszer­zéséért mintegy 1,6 tonna kukorica, 200 kilogramm marhahús exportjával kell fizetni, a másfél évtizeddel ezelőtti mennyiségek mintegy kétszeresével. Egy-egy ter­mény ára persze sok mástól is függ, változhat például aszerint is, hogy az adott év­ben átértékelik-e az árakat, vagy sem. Végül is 1970—80 között a Szovjetunió például a bolgár almáért kétszer, a Magyarországról beszerzett almáért 1,8-szor, a magyar tojásért 1,6-szor fizetett töb­bet. A csúcsértekezlet résztve­vői most hangsúlyozták, hogy „biztosítani kell az exportőr országok számára az ösztön­zés gazdasági feltételeit”. A terményértékesítéshez fűződő érdekeltség fokozásával kí­vánják kiküszöbölni az együttműködés zavarait, a gyatra minőségből, határidő- csúszásokból. a ..keménv cikkek” hiányából, eseten­ként a tőkés piacon való ér­tékesítésből fakadó KGST- közi nehézségeket. Magyarország. amely a KGST-tagországok mezőgaz­dasági importjában való szállítási részesedését az el­múlt tíz évben háromszoro­sára növelte, erőteljesen ér­dekelt abban, hogy a fejlesz­tési tervek finanszírozásá­ban, az importban érdekel­tek is kivegyék részüket. Korszerű szállítási park ki­építésével, vagy almatároló beruházásokkal, hűtőházi fejlesztésekkel javítható a szállítások színvonala — eb­ben nemcsak az eladók, de a vásárlók is egyértelműen ér­dekeltek. Az ilyen, távlatok­ban megvalósítható közös beruházási programok mel­lett, szakértők szerint gyor­sabban előbbre lehet lépni az árképzés fejlesztésével. A mezőgazdasági termények ösztönző, idényjellegű árai­nak szélesebb körű alkalma­zásával meghosszabbítható a friss zöldség és gyümölcs szállításának, fogyasztásának időtartama — és általában is fokozható a termelők ér­dekeltsége, bővíthető a me­zőgazdasági külkereskede­lem, ha a beruházások több­letterheit a partnerek az árakban jobban elismerik.

Next

/
Thumbnails
Contents