Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-06 / 157. szám

1984. július 6. ^NÉPÚJSÁG 3 Nem szabad késlekedni Miért kevés nálunk a robot? A robotok térhódítását — úgy tűnik — semmi és senki nem akadályozhatja meg. Az első, kereskedelemben kap­ható robotok a 60-as évek második felében jelentek meg Japánban. Hogy ma hány robot dolgozik a vilá­gon, pontosan senki nem tud­ja. Oka: tisztázatlan, mi az a robot. Az Egyesült Államok­ban csak azt a szerkezetet tekintik robotnak, amelyet a számítógép vezérel. Japánban a fejlettebb manipulátorokat is, amelyeket csupán elektro­nikus kapcsolások sorozata késztet pontos munkára. Sokba kerülnek Akárhogy is nézzük, ma már több tízezer robot és fejlett manipulátor működik a világon, a legtöbb Japán­ban és az USA-ban. Nem kevés az átlagosan és egyidő- ben 2—4 ember munkáját helyettesítő szerkezetek szá­ma a Szovjetunióban, az NDK-ban, vagy Bulgáriában sem. Magyarországon — amint azt -a közelmúltban Győrött megtartott III. ipari robotszeminárium négyszáz hazai és külföldi résztvevője hallhatta — mindössze 90 robot található. Legtöbbjük úgynevezett munkadarab­ellátó, vagyis olyan szerke­zet, amely nagy súlyú mun­kadarabokat rakosgat a megmunkáló berendezésekre. A kevésből viszonylag sok a hegesztő, és akad köztük fes­tékszóró. valamint egy-két szerelő berendezés is. A hazai szakemberek — hasonlatosan az amerikaiak­hoz — roboton olyan szerke­zetet értenek, amely számí­tógép vezérlésű, tehát vi­szonylag könnyen átprogra­mozható, és kétségtelenül többre alkalmas, mint a kö­tött programozású manipulá­tor. Ezek többsége hegeszt, fest. nem túl bonyolult sze­relést végez. Ilyen jellegű munka bőven akad Magyar- országon, és éppen ezek azok a feladatok, amelyek ellátá­sára mind kevesebb a vállal­kozó. A Budapesti Vegyi Művek több, a nagyüzemi gyakorlat­ban már jól bevált műtrá­gyát kínál kisebb, egy vagy néhány kilogrammos csoma­golásban a kiskerttulajdo­nosoknak. Jó néhány évig mindössze egyfajta műtrá­gyából, a Vuxalból árusítot­tak kisebb tételeket is. Az idén már több mint egymil­lió forint értékben, további ötféle műtrágyával gyarapo­dott a kiskertek műveléséhez ajánlott választék. A kiskereskedelmi forga­lomban újdonságnak számító műtrágyák közül várhatóan igen kelendő lesz a Dolomit, amely mint neve is jelzi, do­lomit-kőzetből készül adalék­anyagok hozzáadásával. Sok kistermelő ugyanis a vegyi úton előállított anyagoknál szívesebben alkalmazza a ter­mészetes, s mivel ez utóbbi előállítása egyszerűbb, mint a mesterséges anyagok létre­hozása, az ára is alacsonyabb. Ugyanakkor ez a levéltrágya tartalmazza mindazokat a tápanyagokat, amelyekre a növényeknek fejlődésükhöz szükségük lehet. A Buviplant család két tagjából is vásá­rolhatnak a kiskerttulajdo­nosok. Mindkettőben ugyan­csak megtalálhatók a legfon­tosabb tápanyagok, de ezt a műtrágyát a csapadék nem mossa ki rövid idő alatt a talajból. A Buviplant egyik változata por formájában ke­rül forgalomba, ez egész te- nyészidőn át egyenletesen táplálja a növényt, míg a másik, a tabletta alakjában elkészített, két—három évig Igen ám, csakhogy a robot nem olcsó játék. Egy egysze­rű munkadarab-előállító leg­kevesebb egy-két millió fo­rintba kerül, a több robotból álló rendszer pedig ennek a többszörösébe. A bonyolul­tabb tevékenység elvégzésére alkalmas, fejlett szerkezetek 5—8 millió forintnál alább nemigen kaphatók. Ennyi pénz a mai fejlesztésszűké­ben még egv nagyvállalat szá­mára sem kevés. Ráadásul a robottal helyettesített munkás bérének csupán 10 százaléka marad adózatlanul a vállalat­nál, és nem száz százaléka, amint azt a szakemberek szerint a fejlődést sürgető józan ész megkívánná. Van gyártó A robotok hazai alkalma­zásának elősegítésére 1976- ban a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottsággal közösen pályázatot hirdetett, csupán 58-an jelentkeztek, 25 pályamunkát fogadtak el, vagyis elég kevés vállalat volt bátor, még kevesebbnek nyílt alkalma arra, hogy azzá legyen. Ám. akiknek sikerült szert tenniük az új technikára, azok azóta is hangoztatják annak előnyeit. A robotok­nak nem árt meg a munka, képesek a nap 24 órájából 24-et végigdolgozni, ebéd- és cigarettaszünet nélkül, jó- szerint az ember szempont­jából bármilyen mostoha kö­rülmények között. Az előbb említett pályázat nyertesei 1980-ig a robotoknak kö­szönhetően átlagosan 40 szá­zalékkal növelték termelé­kenységüket, ugyanakkor több mint kétezer szakmun­kásuk megszabadult a kézi szerelés nyűgétől kapott a korábbinál érdekesebb, iz­galmasabb munkát. Hogy kevés itthon a robot, az azért is meglepő, mert Magyarországon több válla­lat foglalkozik robot-, illetve manipulátorgyártással. Ilyen a Tungsram, a Bakony Mű­vek, a Mikroeletronikai Val­is folyamatosan adja át a tápanyagokat. Ezeket a szere­ket elsősorban a gyümölcsö­sök és a szőlők telepítéséhez ajánlják. A Folisol-családnak is két tagja került forgalom­ba. A- egyik csak vasat tar­talmaz. Ez a vashiányos ta­lajok mellett a magas mész­tartalmú, s emiatt a vasat erősen lekötő föld táperejé­nek feljavításához hasznosít­ható. A Folisol-esalád másik tagja viszont csak azokat a mikroelemeket tartalmazza, melyek a növényi sejtszöve­tek képzéséhez csak igen kis mennyiségben szükségesek, mint például a króm vagy a nikkel. Növényvédő szereket kisebb mennyiségben már tavaly is árusítottak a kiskertek mű­veléséhez elegendő csomago­lásban, az idén viszont jelen­tősen bővítik kínálatukat, csaknem 12 millió forint ér­tékben növelik gyártásukat. Nagyobb mennyiséget készí­tenek a Decis és Mitac rovar­ölő szerekből, melyek a tetű és a burgonyabogár, illetve az atka kártevése ellen védik a növényeket, valamjnt a Rubigán gombaölő szerből, amely a varasodás és a lisztharmat megelőzésére jó. A növényvédő szerek között is szerepel idei újdonság, a Sulfur gombaölő szuszpenzió. A biztonságos tárolás érde­kében pedig változtattak a folyékony növényvédő szerek csomagolásán; a korábbi mű­anyag kupakok helyett, me­lyet az erős oldatok hamar kikezdhetnek, fém-kupakok kerülnek az üvegekre. (MTI) lalat gyöngyösi gyára és még mások. Több vállalat készül arra, hogy robotokat gyárt­son. A csepeliek melegüzem­ben használatos, nagy terhel- hetőségű robotok gyártására vásároltak licencet. Produk­tumuk lesz az első KGST- robot, amely akár egytonnás munkadarabok mozgatására vállalkozhat. Figyelemre­méltóak a Videoton elképze­lései is. A székesfehérvári vállalat exportsikerekkel ke­csegtető robotok nagy soro­zatú előállítását tervezi. Háromszor annyi is kevés Furcsa a kevés robot azért is, mert létezik magyar ro­botprogram. Az OMFB dol­gozta ki az Ipari Miniszté­rium megbízásából. A mun­kában részt vettek az érde­kelt intézmények és vállala­tok, többek között az MTA Számítástechnikai Alkalma­záskutatási Intézete, amely­nek munkatársai már intel­ligens, úgynevezett látórobo­tok kifejlesztésén fáradoz­nak. Az ipari vezetők szerint sok oka van annak, hogy ná­lunk ritka a robot. Közülük a leginkább gátló: hiába ígéri a robotizálás a terme­lékenység számottevő növe­lését, a mai szabályozási fel­tételek mellett a szerelés- technikai beruházások léleg­zetelállítóan, és főleg érthe­tetlenül sokba kerülnek. Rá­adásul műszaki fejlesztési források nemigen vehetők igénybe ilyen célokra, a fej­lesztési alapok pedig bántóan szűkösek. A szakemberek véleménye szerint a robotgyártásban és főleg a felhasználásban kö­rülbelül 20 évvel vagyunk le­maradva a világ élvonalától. A már említett ipari robot­szemináriumon bejelentették, a közeli években meghárom­szorozódik Magyarországon a robotok száma. Az ipari ve­zetők véleménye szerint ez kevés. MÓNUS MIKLÓS A MÉM aratási ügyelete Aratási ügyeletet szervez a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium. E hagyo­mányos szolgáltatással a mi­nisztérium a betakarításban részt vevő mezőgazdasági üzemeknek segítséget nyújt az alkatrészbeszerzéssel, il­letve az üzemanyag-utánpót­lással kapcsolatos esetleges fennakadások leküzdésére. Az üzemek a tapasztalatok sze­rint megfelelő módon felké­szültek a nagy nyári mező- gazdasági munkára, a keres­kedelem is feltöltötte a rak­tárakat alkatrészekkel. Mégis előfordulhatnak olyan helyi alkatrészellátási gondok, vagy egyéb, az aratást hátráltató körülmények, amelyeknek gyors orvoslására tartja fenn a MÉM a telefonszolgálatot. A korábbi években például gyakran a telefonszolgálat segítségével az ország más részeiről pótolhatták az üze­mek a hiányzó alkatrészeket, vagy éppen a már megtelt magtárból más helyre irányí­tották a földekről a szállít­mányt, stb. A MÉM 35 tagú ügyeleti stábja állandó kap­csolatban áll a betakarítás­ban érdekelt vállalatokkal, intézményekkel, így a Gabo­natröszttel, az Agrotekkel, az Állami Gazdaságok Országos Központjával, a Mezőgép­tröszttel és az ÁFOR-ral. Aratási ügyeletet az 532-828-as telefonszámon jú­lius 9-től augusztus 12-ig tar­tanak. E szám hétköznap reggel 7 órától este 19 óráig, szombaton 17, vasárnan pe­dig 13 óráig hívható. (MTI) Növényvédő szerek és műtrágyák a kiskertek műveléséhez Megméretett.. Megvan a hiba. Aratásra ismét dolgozni fog az IFA. A kíváncsiság hajtott, hogy az egyetemekről, fő­iskolákról kikerült és né­hány éve már a mindenna­pok feladatait megoldó fia­tal agrárszakemberek éle­téről megtudjak úgy „el­ső kézből ezt-azt a csa­ládalapítás, a lakásgondok, a beilleszkedés az új mun­kahelyen, vajon hogyan ala­kultak? Jól érzik magukat ezek a fiatalok? Ma már rendelkeznek némi tapasz­talattal, őket is próbálja a munka, és ők is próbálják a munkát a tanultak alap­ján jól elvégezni. Mit lát­tak és tapasztaltak? Mivel bízták meg őket? Hogyan boldogulnak az emberek­kel, milyen erkölcsi és anyagi megbecsülésben van részük? Elégedettek-e? A „nagy választás” bevált a gyakorlatban is? Rengeteg kérdés ez így egy szuszra olvasva, de a felele­tet mindenki először önma­gának kell, hogy elmondja. A mi esetünkben a konkrét vá­laszt Bottyán Csaba gépész­üzemmérnök adja. A jóköté­sű, fekete göndör hajú fiatal­ember éveinek számát meg­hazudtoló módon ezüstös szá­lakat simít hátra a halánté­kán, mielőtt elkezdi a be­szélgetést. Látom rajta, hogy van mondanivalója, csak elő­ször helyreteszi, rendszerezi azokat gondolatban. A kezdetről — Falusi gyermekéveim után a középiskola már nyi­tott egyet rajtam a külvilág felé. Az én esetemben meg­határozó szerepe volt édes­apám műszaki pályájának, ez később az én érdeklődési kö_ römet is meghatározta. Fe­renccel, a testvéremmel és édesapánkkal otthon is büty_ költünk mindig valamit. Már az általánosban is jó tanuló voltam, és választásomat csak közvetve befolyásolta a szülői hatás. Magam válasz­tottam. Bejáró voltam a bonyhádi gimnáziumba. így naponta utaztam Mucsfáról. Tanulás és sport jellemezte ezt az időszakot, aztán a ma­tematika és fizika komolyab­ban is lekötött. Amikor fel­merült bennem a műszaki pálya iránti érdeklődés, a Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola mellett döntöttem. El is mentem Pécsre az előkészí­tőre, de végül mégsem az épületgépész szakon kötöttem ki. Akkoriban, 1977-ben, lehe­tőségem adódott tanulmányi szerződés megkötésére. Közel is laktunk Kisvejkéhez, ami szintén meghatározó té_ nyező volt. Mezőtúrra jelent­keztem a mezőgazdasági fő­iskolára. A felvételim jól si­került. Jól ment a tanulás és 1980. június 25-én végeztem, július elsején pedig már dol­goztam a kisvejkei Szabadság Téeszben. Ez volt az első sza­kasz. Katonaság és család Közvetlenül a munkábaél- lásom után megnősültem. A feleségem bonyhádi leány volt, jelenleg Kakasdon óvó­nő. Ez volt az az időszak, amikor elszakadtam a falum­tól, legalábbis lakóhely sze­rint. Bonyhádi lettem, azóta ingázom naponta Kisvejkére. Még az édesapám volt az ér­telmi szerzője annak, hogy Bonyhádon építeni kezdtünk. Ekkor sajnos nehéz időszak következett, mert édesapám súlyos beteg lett és hamaro­san meghalt. Ment az épít­kezés, én pedig bevonultam katonának. A bátyám min­den idejét és erejét lekötve segített, amiért ma is hálás vagyok neki. Épült a lakás, amihez az én erőm még a feleségemmel közösen is ke­vés lett volna. A szüleim meg­teremtették a lakásravalót, én meg megtanultam közben betonozni, falazni és csem- pézni, meg mindent, ami egy építkezésen adódik. Elkészült a lakás, beköltöztünk. Köz­ben megszületett Csaba is, a kisfiúnk. Én a szerencséseb­bek közé tartozónak érzem magam, hiszen huszonhat évesen elmondhatom, hogy szinte mindenem megvan. Most, hogy ketten dolgozunk, beosztással mindenre jut, bár a lakáson is van mindig ala­kítani, csinosítani való. Anyagilag ma már rendben érzem magam, de az építés alatt nem túl sok tévéműsor mellett aludtam el. De ez ta­lán így van rendjén. A munkáról — Egy évig gyakornokoskod. tam. Ez annyit jelentett, hogy a felelősséget a munkatársa­im vállalták azért is, amit én csináltam. Nekik sokat köszönhetek, nagyon sokat segítettek mindenben. Ter­mészetesen gyakornoki fize­tésem volt, aztán egy év után neveztek ki gépüzemeltető üzemmérnöknek. Azóta ez jelenti a mindennapjaimat. Sokoldalú, színes munka ez, amihez időnként műhelyve­nak. A mindennapi műszaki gondjainak megoldása a leg­fontosabb feladatunk. Eltel­tek az évek, nőtt a tapaszta­lat, az ismeretség. Megismer­tem az embereket, embersé. gük és szaktudásuk oldaláról is. Sohasem ragaszkodtam a mérnök úrázáshoz. Nekem azt mondják; — Csaba, gond van, meg kell oldanunk! Nem a főnököt látják bennem, ha­nem a munkatársat. Ez fon­tos. Fiatal a gárdánk, a ve­zetés is, így könnyebb a fel­adatom. Segítenek az időseb­bek is, nincsenek megoldha­tatlan ellentmondások. Eleinte nem éreztem, hogy bíznak bennem, de ez lassan oldódott, ma már erkölcsi megbecsülést érzek a mun­kám után. A gyakornoki fi­zetéssel nem erőltetett a ne­vetés, de ma már 4900 fo­rint az alapom, amihez még jön a háztáji és a prémium. Az eltöltött évek alapján megfelelőnek érzem a pén­zem. Nem vagyok megelége­dett ember, hiszen akkor nem is vágynék a többre, a jobb­ra, Lehetőségeimhez képest szeretnék még többet nyúj­tani, de többet is kapni azért. Remélem eljön ennek is az ideje. A sorrendet ismerem. „Választott sikerek” A körülményeket ismerve ma már állítom, hogy ennyi energiával lehetett volna pén­zesebb szakot is választani. Még a gépészeten belül is. Ennek ellenére szeretem csi­nálni, habár úgy gondolom, nagyobb karrier előtt áll ma még a növénytermesztő, vagy állattenyésztő gépész szakem­ber. Leragadni itt sem lehet, mert a gépesítés fokozódik, fejlődik. Sok új műszaki meg­oldást lehet látni, amire pél­da az elektronika és hidrau­lika egyértelmű fejlődése is. Az én munkám apró sike­rekből áll, amit észre kell venni. Ténylegesen siker volt az, amit egy kollégámmal kö­zösen csináltunk. A závodi gatter felújítása. Újra üzem­be tudtuk állítani, működik és nem kell kijárnunk na­ponta javítgatni azóta. Saját terveink alapján újítottuk fel. Ez egy kisebbfajta megmére­tés volt, és nem találtattunk könnyűnek. A Hesston körbá­lázót is átfésültük apró át­alakításokkal úgy, hogy kö­tözni is tud azóta. Sikerek ezek, még ha aprónak is tűn­nek a külső szemlélő szemé­ben... zetői teendők is kapcsolód­Újra köt a körbálázó gép SZABÓ SÁNDOR Fotó: Kapfinger András /

Next

/
Thumbnails
Contents