Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-06 / 157. szám
/ TOLNÁN * NÉPÚJSÁG 1984. július b. Életörömet keltő zongorám űvészet Fischer Annie születésnapi portréja A villamos- és gázenergiaszolgáltatás jogi kérdései Fischer Annie a zongoránál A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Fischer Annie háromszoros Kos- suth-díjas zongoraművésznek, a Magyar Népköztársaság kiváló művészének kiemelkedő művészi munkássága elismeréseként a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjét adományozta. (Üjsághír). „Ha az előjelek nem csalnak, itt egy igazi új csillag van feltűnőben. Csodagyermekeknek általában nehezen jósolhatunk, mert életútjukat, pályafutásukat túl sok előre nem látott momentum keresztezheti... Fischer Annie nem csupa szív, csupa lélek és ösztönös intelligencia... Természete ízig-vérig romantikus, és — tizenöt éves gyermeklánynál — az is legyen...” A két háború közötti zenei élet egyik legsokoldalúbb egyénisége, Jemnitz Sándor írta egykor Fischer Anniéról az idézett elismerő szavakat. Holott Jemnitz még tartózkodó is volt a dicsérettel, hiszen a művésznő nevét, zongorajátékát akkor már nemcsak itthon, de határainkon kívül is ismerték és becsülték. Fischer Annie nyolcesztendős korában hívta fel magára első alkalommal a zenei közvélemény figyelmét, amikor eljátszotta Beethoven C-dúr zongoraversenyét. És az 1922-es hazai bemutatkozás után már Zürichben is sikert aratott akkor még valóban inkább romantikus, de ihletetten nemes zongorajátékával. Sokak számára szinte nem is volt meglepő, hogy 1933-ban ő nyerte a budapesti Liszt Ferenc zongoraverseny első díját. És a korabeli kritikát lapozgatva kitűnik, hogy a szakma, s a közönség előtt egyaránt nyilvánvaló volt: Fischer Annie egyre magabiztosabban hódítja meg a klasszicizmus világát is. Ugyancsak Jemnitz írta 1936-ban: „A nagy tehetségű fiatal zongoraművésznő egyéni hangú Mozart-játéka újból bizonyította, hogy a magyar Mozart-kultúra még sokat várhat tőle.” Annál fájdalmasabb, hogy Székely Arnold és Dohnányi Ernő növendéke, aki a Lisztverseny után egyre növekvő hírnévre tett szert egész Európában, a háborús üldöztetések miatt fél évtizeden keresztül kénytelen volt hazájától távol élni. Svédországban, Stockholmban telepedett le. Ekkor már a neves zenekritikus, Tóth Aladár felesége volt, akivel a pusztító viharok elmúltával elsőként érkezett vissza szülőhazájába. Azonnal ismét koncertezni kezdett. Egy évvel később, 1947-ben Jemnitz Sándor így írt róla: .„Fischer Annie életörömet keltő zongoraművészetének új korszakához érkezett... Mozart d- moll zongoraversenyművének előadása leheletnyi finomságokban bővelkedett. Otto Klemperer volt az első, aki karmesteri helyéről a művésznőt megtapsolta.” Azóta Fischer Annie olyan nemzetközi tekintélyre tett szert, amilyen csak a legnagyobb művészek életútját kíséri. Európán kívül Amerika és Ausztrália legjelentősebb hangversenytermeinek közönsége tapsol zongorajátékának, állandó vendégművésze a legjelentősebb fesztiváloknak, s elismert muzsikuspartnere a legnagyobb szólistáknak és karmestereknek. Egy időben különösen Bee- thoven-játékára figyeltek fel. „Nem esik abba a gyakori hibába, hogy általános klisét készít magának erről az alkotó géniuszról, s az így kapott sablont a szerzemények sorára válogatás nélkül alkalmazza... Fischer Annie az élő Beethovent keresi. S meg is találja” — szól a híradás egyik Betthoven-estjéről, még 1948-ból. Egy másik kritika pedig — ezek már Kroó György szavai — 1961-ből: „Fischer Annie is mintha évek óta csak a lényeget keresné az utolsó Beethoven- szonátákban, mintha csak a végső dramaturgiai összefüggésekre koncentrálna...” De ugyanez a kritika nagyra értékeli Fischer Annie Brahms-tolmácsolását is... Mert a művésznő a hatvanas évek elejétől, és ma is elsősorban Mozart, Beethoven, Schumann, Brahms, Liszt és Bartók egyik legavatottabb interpretátoraként ismert. A humanitásáról, szerénységéről legendás művészt, a klasszikus előadói tradíciók őrzőjét tisztelettel és szeretettel köszönti július 5-i születésnapja alkalmából a magyar zenei élet, annak sokezres közönsége, akik között jó néhányan kísérték, s kísérik ma is műélvező figyelemmel ennek a rendkívüli előadói pályának minden mozzanatát. SZOMORY GYÖRGY A Házi Jogtanácsadó e havi témaválasztása valószínűleg kissé meglepi az olvasókat. Ugyan miért ír egy jogpropagandával foglalkozó lap a villamos illetve gázszolgáltatásról? A válasz igen egyszerű: e szakma működését is jogszabályok határozzák meg, ráadásul ezek viszonylag szűk körben ismertek, egynémelyikük szinte hozzáférhetetlen. Néhány kérdés pedig éppen az idén került újra szabályozásra. Elegendő, ha a villamoshálózatfejlesztési hozzájárulásról szóló miniszteri, illetve a helyi földgázhasznosításról intézkedő minisztertanácsi rendeletre utalunk. Nálunk különböző aktualitása van a gázszolgáltatási résznek. Néhány cím: Milyen eljárás előzi meg a villamosener- gia-szolgáltatást? Hogyan lehet villamos vezetékeket más ingatlanán elhelyezni? Kinek kell villamoshálózat-fejlesztési hozzájárulást fizetni? Hogyan kell a lakossági fogyasztó fejlesztési hozzájárulását kiszámítani? Kérhető-e OTP-kölcsön a villamos hálózat fejlesztéséhez? Milyen szolgáltatásra köteles az áramszolgáltató? Hogyan számolják el a fogyasztott villamos energiát? Kit terhelnek a fenntartási költségek? Hogyan kell tájékozódni a gázszolgáltatás lehetőségeiről? Kinek kell a gáz bekapcsolásához szükséges csatlakozóvezetéket megépítenie? Ki tervezhet és kivitelezhet vezetéket és berendezést? Mit kell tenni az elköltözőnek és a beköltözőnek? Ki végezheti el a bekapcsolást? Ki viseli a gázmérő felszerelésének költségeit? Mennyit kell fizetni a vezetékes gázért? Hogyan igényelhetünk gázpalackot? ■Megemlékezés a temetőben A deportáltakról, az ártatlanul elhurcoltakról, a megsemmisítő táborokból soha vissza nem tértekről emlékeznek meg július 8-án, 9 órakor Szekszárdon, az izraelita temetőben. Megemlékező beszédet mond: Kiss Istvánné, a Hazafias Népfront Szekszárd városi Bizottságának tit. kára, Berger István pécsi rabbi és az egyházak nevében Németh István szekszárdi evangélikus lelkész. A fiataloknak már történelem, az idősebbeknek élő valóság. Bonyhádon nagyon sokan vannak, akik 1944. április 3-án hallották a kisbí- rót, aki kissé kántálva mondta a német parancsnokság által megfogalmazott dobolási szöveget: „Este 6-tól reggel 7-ig a zsidók az utcán nem tartózkodhatnak. Április 5-ig minden zsidó üzletet 10x10 centiméter kék színű cion- csillaggal, 25x25 centiméter sárga alapon jelzéssel látandók el. A csillag fölött Judengeschäft, alatta zsidóüzlet felírással kell ellátni. Zsidók a község területét nem hagyhatják el, akik pedig a községbe költöznek, vagy szabadságra jönnek haza, a járási katonai parancsnokságon jelentkezzenek. A zsidó tulajdonban lévő rádió, telefon, fényképezőgépeket 4-ig az elöljárósághoz be kell szolgáltatni. A zsidók által nem zsidóknak átadottt holmikat a zsidóknak vissza kell adni.” 1944. március 29-én a Sztó- jay-kormány minisztertanácsa egy sor, zsidókat korlátozó rendelkezést fogadott el. Ezek közül a legsúlyosabb a sárga csillag viseléséről szóló. Középkori, barbár módon a magyar állampolgárok egy részét megalázóan megbélyegezték és ezzel kiszolgáltatták őket az aljas érzületű embereknek. E naptól kezdve mintegy 800 ezer zsidónak minősülő magyar állampolgár várta rettegve, milyen szörnyűségeket tartogat számára minden elkövetkező nap. És megindult a lavina, mozgásba lendült a halálgépezet. Ördögi módon, azt a látszatot keltve, hogy csak a háború miatti korlátozásról van szó, végezték a „munkát”. Az „összeköltöztetést”, a gettók felállítását is háború miatti részintézkedésekként magyarázták azoknak, akiket Dombóváron, Pakson, Dunaföldváron, Tolnán, Hő- gyészen, Tamásiban, Pincehelyen gettókba tereltek. A lakosság döntő többsége együttérzett a gettókba zártakkal, akik az első héten még kijárhattak, aztán teljesen elzárták őket a külvilágtól. Volt rá okuk. Asszonyokat, férfiakat egyaránt vertek, testük legérzékenyebb részén gyötörték, villanyáramot vezettek testükbe, talpaikat korbácsolták a pénzért, az ékszerért. Aki elrejtette értékeit, hamar elárulta, hová tette, csakhogy szabaduljon a kínzásoktól. Bárhogyan igyekeztek elszigetelni a gettóbelieket a kinti világtól, beszivárogtak a hírek. Molnár Józsefné a pincehelyi gettóból írta a férjének, aki akkor Szekszárdon volt munkaszolgálatos: „Én úgysem hiszem, hogy ez lesz a végleges állomásunk, mert mióta itt vagyunk, folyton halljuk a híreket, hogy ismeretlen helyre fognak bennünket vinni...” És hamarosan kiadták a gettókban a parancsot: „Mindenki készítsen össze egy 10 kilós csomagot magának!” Az érdeklődő kérdésre: miért?, így hangzott a csendőrök válasza: „Kitelepítik magukat jó helyre, ahol a háború végéig fognak lakni és jó dolguk lesz.” 1944. július 6-án a déli órákban kezdték meg Pécsett a Lakits laktanyában összegyűjtött sok ezer ember be- vagonírozását. És elindultak a szerelvények a haláltáborok felé. Akik túlélték a borzalmakat — a felszabadulás után szeretteik nélkül térhettek haza. A meggyötört, elpusztított emberekre, a borzalmakra, az emberiség XX. századi szégyenére emlékeznek ezen a napon, amikor béke van, amikor Európában hallgatnak a fegyverek, amikor országunkban, megyénkben békés építőmunka folyik, amikor napi gondjaink között is bizakodó az élet, amikor nemzetiségre, vallásra való tekintet nélkül, egyenjogú állampolgárként dolgozunk azért, hogy egyre szebb, jobb legyen az életünk. E megemlékezés figyelmeztetés is: emberek vigyázzatok! Soha többé ne ismétlődhessen meg az, amire ezen a napon lehajtott fővel emlékezünk! A PAKSI ATOMERŐMŰ VÁLLALAT R—55 számítógép üzemeltetéséhez: — SZERVIZMÉRNÖKÖT, — OS RENDSZERPROGRAMOZÓT, — OS PROGRAMOZÓKAT. TPA és mikroprocesszor bázisú információs számítógéprendszerek üzembe helyezéséhez: — MŰSZERÉSZEKET, — MÉRNÖKÖKET, — PROGRAMOZÓKAT. Üzemeltetési munkákra: közép- vagy felsőfokú végzettséggel — GÉPÉSZ, — VEGYIPARI GÉPÉSZ szakembereket. Továbbá ipari tervező és szervező szakot végzett — KÖZGAZDÁSZT, — ÜZEM- ÉS MUNKASZERVEZŐT. Havi bérezés a besorolási rendelet szerint, plusz munkahelyi pótlék és rendszeres prémium. Vidéki dolgozóink elhelyezését szállóinkon biztosítjuk, később végleges lakásmegoldás lehetséges. A jelentkezéseket a vállalat terv- és munkaügyi osztályára kérjük, személyesen vagy írásban, részletes önéletrajzzal. Cím: 7031, Paks. Pf.: 71. (188) A Szekszárd—paksi Vízitársulat MEDOSZ Horgászegyesülete ÉRTESlITI A HORGÄSZ- TÁRSAKAT, HOGY A SZÁLKÁI ISZAPTÄROZ0- TAVON 1984. JÜLIUS 7-ÉN HÁZIVERSENY MIATT A HORGÁSZÁS SZÜNETEL. (374) Felveszünk RAKTÁRI SEGÉDMUNKÁST ÉS FÉRFIMUNKAERŐT CSOMAGOLÓI BEOSZTÁSBA. A csomagoló teljesítménybérben kb. 5000,— Ft-ot keres. FÜSZÉRT-fiók Szekszárd, Mátyás király u. 74. (152) HMV TITÁN Műanyagáruház ajánlata: — 10 báros kemény PVC-nyomócsövek és idomok hideg víz vezetésére 1/2-től 2-ig, — műanyag ereszcsatorna, — műanyag ballon (25—50 lit.), — műanyag hordó (120 lit.), — műanyag kuka (szeméttároló) 110 literes. VÁRJUK SZIVES ÉRDEKLŐDÉSÜKET! Közületi vásárlóinkat is kiszolgáljuk! Pécs, Lenin tér 6. Telefon: 13-866. Nyitva: 8—12 óráig, 12.30—16 óráig. Szombaton: 8—12.30 óráig. (154)
