Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-29 / 177. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 177. szám ARA: 1,40 Ft 1984. július 29., vasárnap Mai számunkból DRAGA vagy olcsó A ZÖLDSÉG? (3. old.) HDN-VONAT HÉVÍZRE ÉS BADACSONYBA (4. old.) VESZÉLYES AZ ISMERETLEN KUTYA (5. old.) AZ EDZŐ ÉS A KAPUS KÜLFÖLDRE KÉSZÜL (6. old.) MÓRAGYI NEMZETISÉGI NAPOK (3. old.) Választásokra készülve Végéhez közeledik az 1980ban kezdődött választási ciklus, hamarosan megkezdődnek az előkészületek az 1985-ös általános választásokra. Ez akkor is kiemelke­dő esemény lenne közéletünkben, ha minden a meg­szokott módon történne, de ezúttal másról is szó van. Időközben ugyanis a parlament elfogadta az új válasz­tási törvényt, amely szakít egy sor korábbi évtizedes beidegződéssel. Kötelezően írja elő például a kéttős vagy a többes jelölést, ami azt jelenti: jövőre a sza- vazóúrnáknál nemcsak szavaznunk, hanem valóban választanunk is kell. S a jó választáshoz sok minden szükséges. Rengeteg múlik például a jelöltállításon, a jelölőgyű­léseken, A Népfront-bizottságoknak már most megfe­lelő politikai előkészületeket kell tenniük arra, hogy mindenütt megismerjék a közéleti munkára alkalmas személyek minél szélesebb körét. A tanácsokkal együtt azokat a módszereket is ki kell dolgozni: hogyan tud­ják majd megfelelően bevonni a jelöltállításba, a je­lölőgyűlések előkészítésébe érdemben a szakszerveze­tek, az ifjúsági szövetséget, a nőmozgalmat, a szövet­kezeti érdekképviseleti szerveket, a nemzetiségi szö­vetségeket egyházakat. Hiszen az nem lehet kétséges, hogy minél átfogóbb nemzeti közmegegyezésre épít­ve történik a választások előkészítése, annál nagyobb esély van arra, hogy ez a kiemelkedő közéleti esemény valóban az új választójogi törvény betűje és szelleme szerint bonyolódjék le. A tanácsok szerepének fejlesztése — s ennek meg­felelő tudatosítása — ugyancsak fontos politikai fel­tétele a választások sikerének. Annál is inkább, mert az elmúlt időszakban többször találkozhattunk még a közéleti ügyeink iránt egyébként érdeklődő állampol­gárok körében is azzal a szkeptikus véleménnyel: úgy­sincs pénz semmire, a tanács képtelen feszültségeket megoldani. A kimozdulás receptje azonban ma már adott. Nem titok, hogy hamarosan lényegesen megváltoznak a ta­nácsi gazdálkodásra vonatkozó előírások, a helyben képződő bevételek többségét nem vonják el többé, hogy azután azokat a megye újra elossza, hanem helyben költhetik el, a községi, városi tanácstestület döntése szerint. Az önkormányzat tehát nemcsak politikai jelszó, hanem egyszersmind gazdasági realitás is lesz. S en­nek tudatában bizony már át kell értékelnünk a ta­nácstagok közéleti súlyáról, szerepéről vallott eddi­gi nézeteinket is. Hiszen a népképviseleti testület tag­jai fognak dönteni arról, mire költsék a pénzt, milyen fejlesztésbe fogjon előbb a település. Ilyen körülmé­nyek között pedig már cseppet sem mindegy, kiknek szavazunk bizalmat, tanácstagi mandátumot, kit vá­lasztunk arra, hogy a döntésekben a mi érdekeinket, véleményünket is képviselje, tolmácsolja. Nemrégiben a Parlamentben a megyei tanácselnö­kök értekezletén Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára így fogalmazott: a jövő­ben nemcsak az a kérdés, hogy hogyan, hanem az is, hogy mire választunk tanácstagokat. Ennek tisztázása ugyanis növelheti ,a több jelölthöz szükséges vállal­kozói kedvet és az állampolgári érdeklődést a testüle­tek (nem pedig a hivatal!) munkája iránt. Már a választások előkészítésének időszakában rend­kívül fontos, hogy tisztában legyünk véle: a követke­ző években a tanács munkájának minősége sokkal in­kább meghatározó jelentőségű lesz az adott települé­sen lakók életének minőségére, mint eddig bármikor. A hozzáértő, jó tanácsi vezetés, élve 'a növekvő anyagi önállósággal, a gazdálkodási — sőt, vállalkozási — le- lehetőségekkel, sok mindent el tud majd intézni a la­kosságnak, amit esetleg egy másik településen még hosszú évekig nem tudnak megszervezni. Például azért, mert nem véve tudomást az új követelmé­nyekről, a megváltozott helyzetről, a támogatást to­vábbra is felülről várják, ahelyett, hogy a helyi erő­források jobb kiaknázásán munkálkodnának. Ezért is fontos, hogy széles körű előzetes közvéle­ménykutatással kerüljenek előtétbe egy-egy települé­sen azok az emberek, akik a következő választási cik­lusra akarnak is, tudnak is közéleti tisztséget vállalni, akik a leginkább alkalmasak' erre. Persze nekik is le­hetnek különböző elképzeléseik arról, hogyan kellene a választók érdekében tevékenykedni, melyek a legfon­tosabb megoldandó feladatok. Éppen ezek az eltérő vélemények szolgáltathatnak majd alapot arra. hogy magunk is állást foglaltunk, s annak a jelöltnek sza­vazzuk meg a bizalmunkat, akinek a programjá­val a leginkább azonosulni tudunk. Ez lesz az alap a későbbiek során a számonkérésre is. Talán az eddigiekből is kiderül, hogy a választások­ra való felkészülésből mi, egyszerű állampolgárok sem maradhatunk ki. Hiszen számítanak a döntésünkre, s ez nem kis felelősséggel jár. DEÁK ANDRÁS Megalakult a Magyar Méhészegyesiilet Tolna megyei Szervezete Érdekvédelem — Műszaki fejlesztés — Termelés fokozása A résztvevők egy csoportja Hazánkban körülbelül húszezren foglalkoznak méz­termesztéssel. Megyénkben 5—600-ra tehető ez a szám, s ezek az aktív méhészek kö­rülbelül 25—30 ezer méhcsa­láddal rendelkeznek. A fel- szabadulás óta a méhészek­nek nem volt érdekképvise­letük, tehát szükséges volt e téren előrelépni. A Magyar Méhészegyesület július 23-án alakult meg Budapesten. Ezekben a napokban pedig sorra alakítják meg szerve­zeteiket a megyék. Tolna me­gye az „első fecskék” között van, ugyanis tegnap délelőtt Szekszárdon, a Gemenc szál­lóban tartották a megyei szervezet alakuló közgyűlését. Igaz, sokkal több résztvevő­re számítottak a szervezők, de a jó idő miatt sokan távol maradtak, hiszen a naprafor­góméz pergetése ezekben a napokban folyik. Viszont több méhész jelentkezési lap­ját előre beküldte, s velük együtt több mint 250 tagja lett az újonnan alakult szer­vezetnek. Az országos egyesület meg­alakulása előtt Szekszárdon már megalakították a városi egyesületet, s közülük ala­kult a 8 fős megyei szervező bizottság már hetekkel ez­előtt megkezdte a megyei közgyűlés szervezését. A tegnapi összejövetelt Szoboszlai Jenő, a MÉSZÖV szövetségi titkárságának ve­zetője nyitotta meg, majd Balogh József, a szervező bi­zottság tagja ismertette az egyesület létrehozásának in­dokait, a megyei szervezet működését és hatáskörét, va­lamint előterjesztette a hatá­rozati javaslatot. A méhész­egyesület céljáról és felada­tairól Sajermann Géza, a Magyar Méhészegyesület fő­titkára szólt, majd dr. Bíró János, a szervező bizottság tagja, az országos alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabály-tervezetet ismer­tette, mely azt az alapelvet fogalmazza meg, hogy az el­maradott magyar méhészet valóságos érdekképviselethez jusson, és különösen a mű­szaki és technológiai felké­szültséget a modern gazdaság színvonalára emelje. Nem utolsósorban olyan feladata is lesz a szervezetnek, hogy a méz és egyéb méhészeti termékek értékesítésében je­lentős szava legyen: számol­ja fel az egyoldalúságot és a Hungaronektárral (közpon­ti vállalattal) egészséges kompromisszumok révén partneri viszonyt teremtsen. Szerepe van még az egész­ségvédelem megszervezésé­ben és kialakításában, vala­mint a hagyományos méh- betegségek elleni küzdelem­ben. A hozzászólások után meg­választották a megyei egye­sület tisztségviselőit; elnöke Balogh József, titkára pedig Illés Sándor, a Volán tolnai kirendeltségének vezetője lett. Tapasztalatcsere Betoncserépgyár magyar-osztrák közös vállalkozásban Befejeződtek a hivatalos eljárások, s ezzel életbe lé­pett az a szerződés, amely szerint magyar és az osztrák partnerek vegyesvállalata, a VÁÉV—Bramac Kft. nagy teljesítményű betoncserép- gyárat létesít Veszprémben. A közös vállalkozásban a magyar részesedés aránya 51, az osztrák félé 49 száza­lék. A Veszprém megyei Ál­lami Építőipari Vállalat ház­gyárának kihasználatlan csarnokáén ad otthont a korszerű, osztrák betoncse­répgyártó gépsornak, és gon­doskodik a termeléshez szükséges kiszolgáló üze­mekről, ipari háttérről. A beruházás magyar fedezeté­hez szükséges anyagi eszkö­zöket az Állami Feilesztési Bank. a NIKEX. valamint a Tégla- és Cserépipari Tröszt adja. Az osztrák partner szállítja az automa­tikus gépsort, amely a ná­lunk szokásosnál nagyobb méretű színes betoncserepe­ket készíti, évente 20 millió darabot, ami 32 millió ha­gyományos cserépnek, a je­lenlegi teljes hazai termelés mintegy 30 százalékának fe­lel meg. A korszerű gépek felszereléséhez és a gyár le­endő dolgozóinak betanítá­sához is segítséget nyújt az osztrák fél. A vegyesvállalat tagjai befektetéseik arányá­ban részesülnek majd az új gyár hasznából. Az osztrák fél részesedésének kiegyen­lítésére a gyár termékeinek mintegy tíz százalékát Ausztriában értékesíti. A Tégla- és Cserépipari Tröszt már évekkel ezelőtt fejlesztési programjába vet­te betoncserépgyár létesíté­sét, és a szükséges erőforrá­sok megteremtése érdekében folytatott erőfeszítéseit te­tőzte be ez a magyar és az osztrák fél számára egyaránt előnvös közös vállalkozás. Rendkívül gyorsan elkészül az új gyár. eev év múlva már megkezdődik a próba- termelés. A vesznrémi ház­gyár meglévő éDületeinek felhasználása lényegesen csökkenti a költségeket. s ugyancsak kedvező, hogy ki­zárólag magyar nyersanya­gokból: hazai homokból, váci cementből és a Rom- hányi Építési Kerámiagyár festékének felhasználásával készítik majd ezeket a be­toncserepeket. Az osztrák fél három üzemi kísérleten próbálta ki" a magyar anya­gokat. Megállapította, hogy kitűnően megfelelnek a be­toncserépgyártási technoló­giának, s garanciát vállal a termékek minőségéért. A betoncserép gyártása ener­giából is jóval kevesebbet fogyaszt, mint a hagyomá­nyos termékeké, amelyeket mintegy ezerfokos hőmér­sékleten, csaknem egy na­pig égetnek. A betoncserepet viszont préseléssel állítják elő, majd 70 fokos gőzben 8 órán át érlelik, s ha ehhez a hőfogyasztáshoz hozzászá­mítják a cement elkészítésé­hez felhasznált hőmennyisé­get, akkor is 60 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt az új termék, mint a hagyo­mányos tetőcserepek. Az elmúlt években kisebb mennyiségben már hoztunk be az országba betoncsere­peket, hogy a legjobban ér­dekelt magyar szakemberek és részben a felhasználók is megismerhessék, meggyő­ződhessenek előnyeiről. Fe­leslegesnek bizonyultak az új termék súlya iránt érzett aggodalmak, mert a beton­cserép négyzetméterenként — (10 darab) — 46 kilo­grammot nyom, s ugyanak­kor a békéscsabai mázas cserép — amelyből 16 darab szükséges egy négyzetméter­re — 40 kilogramm. A cse­repeket tartó szerkezet és lécezés megterhelésében te­hát elenyésző a különbség. Rendkívül kedvező viszont, hogy az új termékek komp­lex tetőfedési rendszert al­kotnak, mert a betoncserép­pel együtt készítenek ké­ményseprő-járdákat, szel­lőztető- és antennakivezető elemeket, tetőablakokat, és úgynevezett szélcserepet is, amely feleslegessé teszi, hogy deszkázott és bádogo- zott oromfalszegéllyel zárják le a tető szélét. A tervek szerint kezdetben piros és barna betoncserepeket gyár­tanak, s később fokozatosan áttérnek más színárnyala­tokra is, tehát az új termé­kek alkalmasak arra, hogy a műemlékektől a családi házakig bármilyen épületet korszerűen fedhessenek be. (MTI) V-»

Next

/
Thumbnails
Contents