Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-29 / 177. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 177. szám ARA: 1,40 Ft 1984. július 29., vasárnap Mai számunkból DRAGA vagy olcsó A ZÖLDSÉG? (3. old.) HDN-VONAT HÉVÍZRE ÉS BADACSONYBA (4. old.) VESZÉLYES AZ ISMERETLEN KUTYA (5. old.) AZ EDZŐ ÉS A KAPUS KÜLFÖLDRE KÉSZÜL (6. old.) MÓRAGYI NEMZETISÉGI NAPOK (3. old.) Választásokra készülve Végéhez közeledik az 1980ban kezdődött választási ciklus, hamarosan megkezdődnek az előkészületek az 1985-ös általános választásokra. Ez akkor is kiemelkedő esemény lenne közéletünkben, ha minden a megszokott módon történne, de ezúttal másról is szó van. Időközben ugyanis a parlament elfogadta az új választási törvényt, amely szakít egy sor korábbi évtizedes beidegződéssel. Kötelezően írja elő például a kéttős vagy a többes jelölést, ami azt jelenti: jövőre a sza- vazóúrnáknál nemcsak szavaznunk, hanem valóban választanunk is kell. S a jó választáshoz sok minden szükséges. Rengeteg múlik például a jelöltállításon, a jelölőgyűléseken, A Népfront-bizottságoknak már most megfelelő politikai előkészületeket kell tenniük arra, hogy mindenütt megismerjék a közéleti munkára alkalmas személyek minél szélesebb körét. A tanácsokkal együtt azokat a módszereket is ki kell dolgozni: hogyan tudják majd megfelelően bevonni a jelöltállításba, a jelölőgyűlések előkészítésébe érdemben a szakszervezetek, az ifjúsági szövetséget, a nőmozgalmat, a szövetkezeti érdekképviseleti szerveket, a nemzetiségi szövetségeket egyházakat. Hiszen az nem lehet kétséges, hogy minél átfogóbb nemzeti közmegegyezésre építve történik a választások előkészítése, annál nagyobb esély van arra, hogy ez a kiemelkedő közéleti esemény valóban az új választójogi törvény betűje és szelleme szerint bonyolódjék le. A tanácsok szerepének fejlesztése — s ennek megfelelő tudatosítása — ugyancsak fontos politikai feltétele a választások sikerének. Annál is inkább, mert az elmúlt időszakban többször találkozhattunk még a közéleti ügyeink iránt egyébként érdeklődő állampolgárok körében is azzal a szkeptikus véleménnyel: úgysincs pénz semmire, a tanács képtelen feszültségeket megoldani. A kimozdulás receptje azonban ma már adott. Nem titok, hogy hamarosan lényegesen megváltoznak a tanácsi gazdálkodásra vonatkozó előírások, a helyben képződő bevételek többségét nem vonják el többé, hogy azután azokat a megye újra elossza, hanem helyben költhetik el, a községi, városi tanácstestület döntése szerint. Az önkormányzat tehát nemcsak politikai jelszó, hanem egyszersmind gazdasági realitás is lesz. S ennek tudatában bizony már át kell értékelnünk a tanácstagok közéleti súlyáról, szerepéről vallott eddigi nézeteinket is. Hiszen a népképviseleti testület tagjai fognak dönteni arról, mire költsék a pénzt, milyen fejlesztésbe fogjon előbb a település. Ilyen körülmények között pedig már cseppet sem mindegy, kiknek szavazunk bizalmat, tanácstagi mandátumot, kit választunk arra, hogy a döntésekben a mi érdekeinket, véleményünket is képviselje, tolmácsolja. Nemrégiben a Parlamentben a megyei tanácselnökök értekezletén Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára így fogalmazott: a jövőben nemcsak az a kérdés, hogy hogyan, hanem az is, hogy mire választunk tanácstagokat. Ennek tisztázása ugyanis növelheti ,a több jelölthöz szükséges vállalkozói kedvet és az állampolgári érdeklődést a testületek (nem pedig a hivatal!) munkája iránt. Már a választások előkészítésének időszakában rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk véle: a következő években a tanács munkájának minősége sokkal inkább meghatározó jelentőségű lesz az adott településen lakók életének minőségére, mint eddig bármikor. A hozzáértő, jó tanácsi vezetés, élve 'a növekvő anyagi önállósággal, a gazdálkodási — sőt, vállalkozási — le- lehetőségekkel, sok mindent el tud majd intézni a lakosságnak, amit esetleg egy másik településen még hosszú évekig nem tudnak megszervezni. Például azért, mert nem véve tudomást az új követelményekről, a megváltozott helyzetről, a támogatást továbbra is felülről várják, ahelyett, hogy a helyi erőforrások jobb kiaknázásán munkálkodnának. Ezért is fontos, hogy széles körű előzetes közvéleménykutatással kerüljenek előtétbe egy-egy településen azok az emberek, akik a következő választási ciklusra akarnak is, tudnak is közéleti tisztséget vállalni, akik a leginkább alkalmasak' erre. Persze nekik is lehetnek különböző elképzeléseik arról, hogyan kellene a választók érdekében tevékenykedni, melyek a legfontosabb megoldandó feladatok. Éppen ezek az eltérő vélemények szolgáltathatnak majd alapot arra. hogy magunk is állást foglaltunk, s annak a jelöltnek szavazzuk meg a bizalmunkat, akinek a programjával a leginkább azonosulni tudunk. Ez lesz az alap a későbbiek során a számonkérésre is. Talán az eddigiekből is kiderül, hogy a választásokra való felkészülésből mi, egyszerű állampolgárok sem maradhatunk ki. Hiszen számítanak a döntésünkre, s ez nem kis felelősséggel jár. DEÁK ANDRÁS Megalakult a Magyar Méhészegyesiilet Tolna megyei Szervezete Érdekvédelem — Műszaki fejlesztés — Termelés fokozása A résztvevők egy csoportja Hazánkban körülbelül húszezren foglalkoznak méztermesztéssel. Megyénkben 5—600-ra tehető ez a szám, s ezek az aktív méhészek körülbelül 25—30 ezer méhcsaláddal rendelkeznek. A fel- szabadulás óta a méhészeknek nem volt érdekképviseletük, tehát szükséges volt e téren előrelépni. A Magyar Méhészegyesület július 23-án alakult meg Budapesten. Ezekben a napokban pedig sorra alakítják meg szervezeteiket a megyék. Tolna megye az „első fecskék” között van, ugyanis tegnap délelőtt Szekszárdon, a Gemenc szállóban tartották a megyei szervezet alakuló közgyűlését. Igaz, sokkal több résztvevőre számítottak a szervezők, de a jó idő miatt sokan távol maradtak, hiszen a napraforgóméz pergetése ezekben a napokban folyik. Viszont több méhész jelentkezési lapját előre beküldte, s velük együtt több mint 250 tagja lett az újonnan alakult szervezetnek. Az országos egyesület megalakulása előtt Szekszárdon már megalakították a városi egyesületet, s közülük alakult a 8 fős megyei szervező bizottság már hetekkel ezelőtt megkezdte a megyei közgyűlés szervezését. A tegnapi összejövetelt Szoboszlai Jenő, a MÉSZÖV szövetségi titkárságának vezetője nyitotta meg, majd Balogh József, a szervező bizottság tagja ismertette az egyesület létrehozásának indokait, a megyei szervezet működését és hatáskörét, valamint előterjesztette a határozati javaslatot. A méhészegyesület céljáról és feladatairól Sajermann Géza, a Magyar Méhészegyesület főtitkára szólt, majd dr. Bíró János, a szervező bizottság tagja, az országos alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabály-tervezetet ismertette, mely azt az alapelvet fogalmazza meg, hogy az elmaradott magyar méhészet valóságos érdekképviselethez jusson, és különösen a műszaki és technológiai felkészültséget a modern gazdaság színvonalára emelje. Nem utolsósorban olyan feladata is lesz a szervezetnek, hogy a méz és egyéb méhészeti termékek értékesítésében jelentős szava legyen: számolja fel az egyoldalúságot és a Hungaronektárral (központi vállalattal) egészséges kompromisszumok révén partneri viszonyt teremtsen. Szerepe van még az egészségvédelem megszervezésében és kialakításában, valamint a hagyományos méh- betegségek elleni küzdelemben. A hozzászólások után megválasztották a megyei egyesület tisztségviselőit; elnöke Balogh József, titkára pedig Illés Sándor, a Volán tolnai kirendeltségének vezetője lett. Tapasztalatcsere Betoncserépgyár magyar-osztrák közös vállalkozásban Befejeződtek a hivatalos eljárások, s ezzel életbe lépett az a szerződés, amely szerint magyar és az osztrák partnerek vegyesvállalata, a VÁÉV—Bramac Kft. nagy teljesítményű betoncserép- gyárat létesít Veszprémben. A közös vállalkozásban a magyar részesedés aránya 51, az osztrák félé 49 százalék. A Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat házgyárának kihasználatlan csarnokáén ad otthont a korszerű, osztrák betoncserépgyártó gépsornak, és gondoskodik a termeléshez szükséges kiszolgáló üzemekről, ipari háttérről. A beruházás magyar fedezetéhez szükséges anyagi eszközöket az Állami Feilesztési Bank. a NIKEX. valamint a Tégla- és Cserépipari Tröszt adja. Az osztrák partner szállítja az automatikus gépsort, amely a nálunk szokásosnál nagyobb méretű színes betoncserepeket készíti, évente 20 millió darabot, ami 32 millió hagyományos cserépnek, a jelenlegi teljes hazai termelés mintegy 30 százalékának felel meg. A korszerű gépek felszereléséhez és a gyár leendő dolgozóinak betanításához is segítséget nyújt az osztrák fél. A vegyesvállalat tagjai befektetéseik arányában részesülnek majd az új gyár hasznából. Az osztrák fél részesedésének kiegyenlítésére a gyár termékeinek mintegy tíz százalékát Ausztriában értékesíti. A Tégla- és Cserépipari Tröszt már évekkel ezelőtt fejlesztési programjába vette betoncserépgyár létesítését, és a szükséges erőforrások megteremtése érdekében folytatott erőfeszítéseit tetőzte be ez a magyar és az osztrák fél számára egyaránt előnvös közös vállalkozás. Rendkívül gyorsan elkészül az új gyár. eev év múlva már megkezdődik a próba- termelés. A vesznrémi házgyár meglévő éDületeinek felhasználása lényegesen csökkenti a költségeket. s ugyancsak kedvező, hogy kizárólag magyar nyersanyagokból: hazai homokból, váci cementből és a Rom- hányi Építési Kerámiagyár festékének felhasználásával készítik majd ezeket a betoncserepeket. Az osztrák fél három üzemi kísérleten próbálta ki" a magyar anyagokat. Megállapította, hogy kitűnően megfelelnek a betoncserépgyártási technológiának, s garanciát vállal a termékek minőségéért. A betoncserép gyártása energiából is jóval kevesebbet fogyaszt, mint a hagyományos termékeké, amelyeket mintegy ezerfokos hőmérsékleten, csaknem egy napig égetnek. A betoncserepet viszont préseléssel állítják elő, majd 70 fokos gőzben 8 órán át érlelik, s ha ehhez a hőfogyasztáshoz hozzászámítják a cement elkészítéséhez felhasznált hőmennyiséget, akkor is 60 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt az új termék, mint a hagyományos tetőcserepek. Az elmúlt években kisebb mennyiségben már hoztunk be az országba betoncserepeket, hogy a legjobban érdekelt magyar szakemberek és részben a felhasználók is megismerhessék, meggyőződhessenek előnyeiről. Feleslegesnek bizonyultak az új termék súlya iránt érzett aggodalmak, mert a betoncserép négyzetméterenként — (10 darab) — 46 kilogrammot nyom, s ugyanakkor a békéscsabai mázas cserép — amelyből 16 darab szükséges egy négyzetméterre — 40 kilogramm. A cserepeket tartó szerkezet és lécezés megterhelésében tehát elenyésző a különbség. Rendkívül kedvező viszont, hogy az új termékek komplex tetőfedési rendszert alkotnak, mert a betoncseréppel együtt készítenek kéményseprő-járdákat, szellőztető- és antennakivezető elemeket, tetőablakokat, és úgynevezett szélcserepet is, amely feleslegessé teszi, hogy deszkázott és bádogo- zott oromfalszegéllyel zárják le a tető szélét. A tervek szerint kezdetben piros és barna betoncserepeket gyártanak, s később fokozatosan áttérnek más színárnyalatokra is, tehát az új termékek alkalmasak arra, hogy a műemlékektől a családi házakig bármilyen épületet korszerűen fedhessenek be. (MTI) V-»
