Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-28 / 176. szám
1084. július 88. í TOLNA ' NÉPÚJSÁG 11 Lengyel jubileumi kiállítás A Lengyel Népköztársaság 40 éve címmel jubileumi kiállítás nyilt Budapesten, a Lengyel Tájékoztató Kulturális Központban. A jórészt fotódokumentációs tárlat tablói szemléltetően mutatják be Lengyelország felszabadulás utáni korszakának történetét, a szocializmus építésében elért sikereket, a válságoktól sem mentes fejlődést. A tárlaton megtekinthető a többi között a népi hatalom első okmánya, a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság lublini kiáltványa, amelyben a lengyel társadalom baloldalának politikai pártjai — a Lengyel Munkáspárt, a Lengyel Szocialista Párt, a Néppárt és a Demokratapárt — a német fasiszták elleni, végső győzelemig folytatott harcra hívta fel a nemzetet, s demokratilőséget, társadalmi haladást hirdetett. Voltaképpen a lengyel népi hatalom születésének negyvenedik évfordulója jegyében rendezték meg ezt a kiállítást, egyebek között azt a tényt is dokumentálva, hogy Lengyelország elsőként szállt szembe fegyverrel a német fasizmussal, a legtovább vett részt a háborúban, majd 1944—45-ben a szocializmus útjára lépett, amelyen ma is halad. Nyomon követhető a kiállításon a szocialista iparositás folyamata, s jó néhány jól ismert lengyel terméket is láthatunk a fotókon. Más fotók a műemlékekben gazdag lengyel városokban végzett helyreállító munkát dokumentálják. A tárlatot Edward Debicki, nagykövetségi tanácsos, a Lengyel Tájékoztató Kulturális Központ igazgatója nyikus szabadságjogokat, egyen- tóttá meg. A kiállítás két részlete. Születésnapon Tolnay Klári pályájáról Szép, sugárzóan kedves, bájos és természetes, temperamentumos, kitűnően mozog, kellemes énekhangja van. Elbűvölő színpadi jelenség. Nem, nem új tehetséget mutatunk be. ötven év óta írják ezeket Toilnay Kláriról, aki július 27-én volt 70 éves. Nehéz elhinni? Pedig így van, és ő nem kényes rá, hogy ezt megtudják. Hiszen megemlékezett a magyar sajtó a 60. és a 65. születésnapjáról is, amikor a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta, ötven éve játszik a színpadon és a kamerák előtt. A Nógrád megyei kislány egyetlen egyszer szerepelt iskolája önképzőkörének előadásán," akkor is belesült a szavalatába. Színiiskolába nem járt. Protekcióval került a Vígszínházba, ahová nagy. bátyja, Bókay János, a sikeres író ajánlotta Jób Dánielnek. Első kiugró színpadi sikerét A francia szobalány címszerepében aratta. De hosszú utat járt meg azóta! Az ötven év alatt kétszer kapott Kossuth-díjat, érdemes és kiváló művész, SZOT- díjas, Pro Arte érmes, a Magyar Filmkritikusok Díjának tulajdonosa. 1952-ben a béketanács tagjává választották. Bejárta a világot magánemberként, a magyar művészet képviselőjeként, a békemozgalom tagjaként. Moszkva, London, Ausztria, Mongólia, Helsinki, Cannes, Brüsszel, az USA, Kanada, és ki tudná mindama helyeket felsorolni, amelyeket megismert, és ahol megismerték, megszerették, megtapsolták?! És micsoda állomásai voltak életének és művészetének! Népszerű palóc nótái a nagy tiszai árvíz károsultjainak a segítésére rendezett matinéhoz fűződnek. A háború? Királyhegyi Pál emlékezett rá 1960-ban, az Ország- Világ hasábjain, hogy a nyilasok hatalomra jutásakor így fakadt ki a színésznő: „Gyilkosok! El fognak pusztulni! Majd megint emberek fognak uralkodni a földön.” Aztán beteget jelentett, és nem lépett színpadra. Pécii Sándor-emlékesten A felszabadulás után — nehéz elképzelni ebben a szerepben — Somló Istvánnal és Benkő Gyulával, 6 igazgatta a Nagymező utcában „vendégeskedő” Vígszínházát. Hamarosan kivált a hármasból. A hatvanas évek eleje óta a Madách Színház tagja. 1962- ben politikai kabarét konferál a Rádióban. 1977-ben Szeretőnk, anyánk címmel önálló műsorral jelentkezik a Korona Pódiumon. És közben szakadatlanul színpadon van, filmezik, szinkronizál. Micsoda szerepek! A Kispolgárok Bessenyeivel, a Donna Dianna és a Hamlet Gábor Miklóssal. A három nővér Irinája és Nóra Tímárral. Júlia. A Pillantás a hídról Be- atricéje Pécsi Sándorral, és ismét Pécsivel a Kaviár és lencse. Az éjjeli menedékhely Natasája, Warenné, A kamé- liás hölgy. A Vágy villamosa Blanche-ja Az utóbbi években: A kedves hazug, a Fé- szekálja, az Alkonyi dal. És a Kései találkozás. 1972. december 12-én, a bemutató után a Madách Kamara előtt ott állt egy igazi, békebeli gu- mirádlis. És a kétszemélyes darabbeli partnere Mensáros László befogta magát a kocsi elé, és körbehúzta benne a virágok között ülő Tolnay Klárit a színház előtti téren. Aztán a filmek. Déryné le- gendás alakja öszeforrott Tolnay alakításával. A mese a 12 találatról, a Fűre lépni szabad, Az özvegy és a százados, A Nem ér a nevem, ki tudná mindet felsorolni, hisz 1951-ben forgatta a századikat: Rényi Tamás Reményke- dők-jét. Arbuzov Kései találkozásában Mensáros Lászlóval Tolnay Klári Cocteau: Magány című jelenetében, a TV-ben Volt királynő és takarítónő, 14 éves Júlia és Ványa bácsi Dadája, volt nagyszájú és közönséges, iszákos, finom és légies, volt Tisztességtudó utcalány és Katyi. Szinkronizálta Katharine Hepburnt és Simone Signoret-t. A Pacsirta öreg, megtört Vajkaynéját kísérte Cannes-ba, ahol szépségben és eleganciában felvette a versenyt a világsztárokkal. At meg átruccan a „szomszédba” meglátogatni az unokáját örül, amikor a televíziónk közös produkciót készít az osztrákokkal, és abban közreműködik a leánya, Rát- honyi Zsuzsa. És meghatódik, amikor az utcán egy anyuka így mutatja meg kisgyermekének: nézd, ott megy a legnagyobb magyar színésznő. Szép, sugárzóan kedves, bájos és természetes, temperamentumos, kitűnően mozog, kellemes énekhangja van. Elbűvölő színpadi jelenség. ötven évi színipálya után maradjon ilyen még sokáig, erőben, egészségben, mindannyiunk örömére. ERDOS MARTA Ketten két szovjet filmből Szabadtéri - a történelem jegyében Két szovjet bemutató szerepel a mozik műsorán, amelyről érdemes néhány szót ejteni. Nagyon különböznek egymástól: a Nős agglegény — ahogy azt furcsa címe is sejtetni engedi — vígjáték sok zenével. Az Utószinkron pedig — film a filmben — drámai történet. A Nős agglegény tartalmát nehéz elmondani, hisz — mint afféle vígjáték — tele van bonyodalmakkal, fordulatokkal, poénokkal, amelyeket nem illik lelőni. A hősnő, Tamara elvált asszony, gyermekét szülei nevelik, akik a gyermek apját nem ismerték. Az asszony találkozik egy buszsofőrrel, aki beleszeret, és mivel Tamara nem bízik az új szerelemben, cselhez folyamodik. A családnak mint volt férjét mutatja be... Tamara alakítója Larisza Udovicsenko. Neve nem cseng ismerősen, pedig nem kezdő, több főszerepet eljátszott már. Ezeknek a tapasztalatoknak alapján vallja: „Minden új szerep vizsga számomra. Ha beleélem magam hősnőimbe, tudok-e önmagam maradni? És fordítva: mennyire befolyásolja énem a figurákat, amelyeket eljátszom? Egyelőre még keresem a szerepeimet, a rendezőimet, pontosabban: önmagamat a művészetben.” Leonyid Filatov, az Utószinkron főszereplője Larisza Szergej Geraszi- mov és Tamara Makarova tanítványa volt. Első jelentősebb szerepét Geraszimov Lányok és anyák című filmjében játszotta. Ezt kisebb- nagyobb, szerepek követték, mint Amanda Bine, Stendhal Vörös és feketéjének adaptációjában. Mint már említettük, a filmben sok a zene. Jevge- nyij Golovin, a hazájában népszerű énekes önmagát játssza A nős agglegényben. Egészen másfajta szórakozást kínál az Utószinkron. A filmkészítésről, hivatástudatról, az emberek közötti kapcsolatokról beszél. Egy már majdnem kész film főszereplőnője súlyos beteg. Amikor azonban kiderül, hogy nélküle nem tudják megcsinálni az utószinkront, megszökik a kórházból. A bekövetkező tragédiáról csak gyászkeretes fényképe beszél. Ezúttal a filmbeli film rendezőjének alakítóját, Leonyid Filatovot mutatjuk be. Egy évtizedet dolgozott egy asha- badi iskola színjátszó körében. És bár a városban irodalmi karriert jósoltak neki — verseit rendre leközölték a helyi újságok —, ő színész akart lenni, ezzel a szándékkal ment Moszkvába. A Suk- sin-iskola esti tagozatán tanult, aztán a Taganka színház tagja lett. Filmezni érett színészként kezdett, és nagy sikert aratott a Katasztrófa földön-égen fedélzeti mérnökének szerepében. Leggyakrabban pszichológiai drámák főszerepét alakítja, de más műfajok sem idegenek számára. Játszotta Tvergyiszlav hadvezért a Bölcs Jaroszlav- ban, a nálunk nemrég bemutatott Gracs fivérekben pedig Viktor Gracsot személyesíti meg — afféle antihőst alakít. A nagy múltú és az egész országból tömegeket vonzó Szegedi Szabadtéri Játékok idei programját a történelem fémjelzi. Hunyadi László, István király és Rákóczi Ferenc alakja, életének epizódjai jelennek meg operában, rockoperában és daljátékban. Erkel Ferenc zenéje immár hagyományosan csendül föl minden esztendőben a Dóm előtti csaknem hétezres közönséget befogadó nyári színház megnyitásaként. Július 20-án, pénteken a Hunyadi László dallamai töltötték be a teret, címszerepben Kelen Péterrel. A háromszor színre kerülő művet Mikó András rendezi és Pál Tamás vezényli. Az idei műsorban a legnagyobb érdeklődés Szörényi Levente és Bródy János: István, a király című rockoperája iránt nyilvánul meg amelyet — a szegedi játékok történetében egyedülállóan — hat alkalommal mutatnak be. A címszerepet Varga Miklós játssza és Pelsőczy László énekli. Rendező: Koltay Gábor. Színháztörténeti ritkaságnak számít Kacsóh Pongrác kétrészes daljátékának, a Rákóczinak a bemutatója is. amely augusztusban kerül majd színre, s három előadásban tartják műsoron. Ugyancsak augusztusban adják elő Gounod Faustját 4 felvonásban és augusztus második felében vendégszerepei a Grúz Állami Népi Együttes. A Hunyadi László szegedi szabadtéri előadásán: Kelen Péter (Hunyadi) és Kalmár Magda (Gara Mária).
