Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-04 / 155. szám
1984. július 4. TOLNA \ KÉPÚJSÁG 5 Mi változik az álészeknél? Beszélgetés dr. Szlamenicky Istvánnal, a SZÖVOSZ elnökével Egy újságritkaság nyomában Ötven éve a máról I cz joly.vn. Tüske-puszta, 1934. augusztus hó y t 3 a □ 1 ü KU iiBiaiiiiiiiiiiii:iiü;iuii1i.iiiiiiiiii;ii;;ii.^i:!iiiiiiiiiii!iiiHiiiiiiuiiiuuaiHiiiiHimMniitiiuuiaaMmiiiiiiiiiiiniiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiyiiiiiiiiiiiiiiiii8iiiiiBB!i A „TOLNAMEGYEI HÍRLAP“ RENDKÍVÜLI KIADÁSA SZr.RKESZTEWf.: ASZTALOS IMRE Ä« B» Viiiiam iHTfflMiimwwfMa ■mii llllllllll ......—III— A sajtóritkaság fejléce j A Konda-völgy — háttérben a kórház Alig múlt egy esztendeje, hogy a Minisztertanács értékelte a fogyasztási szövetkezetek munkáját, s tevékenységi körük bővítésére, a falusi életkörülmények további javítására biztatta e szektor 3,3 milliós, tagságát, 180 ezer dolgozóját, a megyei és országos érdekképviseleti szervek vezetőit, szakembereit. Most arra kértük dr. Szlamenicky Istvánt, a SZÖVOSZ elnökét, hogy összegezze a kormánytól kapott útmutatás végrehajtásának tapasztalatait, tekintsük át, milyen örömök és gondok foglalkoztatják napjainkban a nagy mozgalom tagságát. — Közismert, hogy tavasz- szal tagértekezleteket, részes küldöttgyűléseket tartottak az áf eszeknél. Milyen tapasztalatokkal zárultak e tanácskozások? Mi volt az emberek véleménye az országos és helyi tennivalók végrehajtásának menetéről, általában a mozgalom helyzetéről? — Több mint egymillió ember vett részt e tavaszi párbeszédeken, s mintegy 60 ezren szólaltak fel, illetve mondtak véleményt. Azt hiszem, e számok önmagukban is jelzik a tagértekezletek, rész- és küldöttgyűlések súlyát és szerepét! Amint várni lehetett — a kormánytól kapott útmutatás szellemében — sürgették, hogy bővíteni kell az élelmiszerek és más napi cikkek kínálatát, állást foglaltak amellett, hogy korszerűsíteni kell az üzlethálózatot. Leszögezték, hogy — a helyi árualap bővítése céljából — fokozni kell az áfészek termelésszervező tevékenységét. Szükségesnek tartották, hogy kapjon nagyobb hangsúlyt a fogyasztói érdekvédelem és a tulajdonosi ellenőrzés, már csak azért is, mert terjednek az új üzemeltetési formák. Elismerően szóltak a mozgalom eredményeiről, s ha kritikára került sor, szinte mindig elsőbbséget kapott a helyi megoldás, az összefogás. Ami újszerűén hatott számunkra, s igen örvendetes volt: szinte mindenütt szorgalmazták a kereskedelmi dolgozók tel.jesít- ményarányosabb megbecsülését. — Aránylag kevés szó esett még a szövetkezetek gazdálkodásának helyzetéről, menetéről, az ezzel kapcsolatos teendőkről. Véleménye sze. rint mik most a legfontosabb tennivalók? — Az idén is intenzív, hatékony gazdálkodást kell folytatni a szövetkezetekben, el kell érni, hogy csökkenjen az alacsony hatékonyságú áfészek száma. Minthogy 1984-ben is növekszik az árualap, s ez élesedő versenyt jelent. Jobban ki kel] használni azokat az előnyöket, amelyek a naeykereskedelmi és az iparvállalatokkal kialakított együttműködésben rejlenek, beleértve a szövetkezeti áruházi lánc, a Skála- Coop, valamint a nagykereskedelmi joggal felruházott 70 áfész-kínálta lehetőségeket is. A jövőben is arra kell törekedni, hogy — különösen a vendéglátás, a zöldség- és gyümölcskereskedelem szférájában — terjedjenek az új üzemeltetési formák. Megjegyzem, hogy már 1400 kiskereskedelmi üzletünk és 3200 vendéglátó egységünk működik az új érdekeltségi rendszerben, nagyobb részük gazdaságosan. — A beszélgetések során gyakran szóba kerülnek a lakás-, illetve a takarékszövetkezetek üqyes-bajos dolgai is. Mi foglalkoztatja őket napjainkban? — A lakásszövetkezeteket például az. hogy hamarosan elkészül a 250 ezredik szövetkezeti lakás meg persze az is. hogv az állami lakásépítés csökkenő részaránya miatt nagyobb szerep vár erre a lakásépítési formára. Egyetértek azzal, hogv több támogatást érdemelnek. ezért hasznos lenne, ha a vállalatok és a tanácsok az építkezés egész időszakára — a telek kialakításától kezdve az új otthon műszaki átadásáig — kiterjesztenék a segítségnyújtást. — A takarékszövetkezetek betétállománya ma mintegy 27 milliárd forint. A hagyományos funkciók betöltése mellett bővítik a szolgáltatásaikat. Népgazdasági érdek, hogy a hitelezés során kiemelten támogassák a háztáji- és kisegítő gazdaságok termelésbővítő tevékenységét, s természetesen a lakosság áruvásárlási törekvéseit. — És a külkereskedelmi munka? — Bár nem ez az elsődleges szövetkezeteink, vállalataink, a Zöldértek tevékenységében, a jövőben mégis nagyobb súlyt kell helyezni rá, hiszen ezt várja tőlünk a népgazdaság. A szövetkezeti külkereskedelem egyébként tavaly 250 millió dollárhoz és mintegy 407 millió rubelhez juttatta a népgazdaságot. Nagyobb részt mezőgazdasági termékeket — például nyulat, tollat, libát és egyéb baromfit, zöldséget-, gyümölcsöt és mást — exportálnak, de — igen helyesen — foglalkoznak az ú. n. kistételű cikkek — csillagszóró, fakanál, madáretető, szőnyeg stb. — kivitelével is. Az egész külkereskedelem javára válna, ha a szövetkezeti külkereskedelmi vállalatok — a Hungarofruct, Hungarocoop, Mavad — intenzívebb információs, termelői és áruforgalmi kapcsolatot építenének ki szövetkezeti partnereikkel. Meggyőződésem, hogy az anyagi érdekeltség fokozásával és más intézkedések révén tovább bővíthető a tőkés export, s 8—10 százalékos forgalomnövekedést tudunk elérni a szocialista országok szövetkezeti szerveinél is. — Igen vegyes véleményeket hallani a szövetkezeti üzlethálózatról: gyakori a dicséret, de az elmarasztalás is. Mi erről a véleménye? — Való igaz, elismerően szólnak a szövetkezeti áruházi láncolat fejlesztéséről, a kritika éle főként a falusi boltokra irányul. Nos — minthogy az áruházi láncolat kialakítása nagyobb részt befejeződött — elsősorban a községek felé fordulunk, s 1986 végéig szeretnénk befejezni a kistelepüléseken a kereskedelmi hálózat, a felvásárló- és tüzelőanyagtelepek rekonstrukcióját. Mintegy 2600 bolt, üzlet és telep (ebből ezer az ötszáz lakosnál kisebb falvakban található) felújítására, technikai korszerűsítésére kerül sor. A hároméves akció pénzszükséglete 1.3 milliárd forint, a saját erő. tanácsi támogatás, a MESZÖV-ök közös fejlesztési alapjai, a célrészjegyek, stb-k jelentik az összeg fedezetét. Örömmel közölhetem, hogv a szövetkezeti tagság támogatásával már minden megyében megkezdődött a rekonstrukciós munka. — Természetes, azért más térségekben is folynak fejlesztések; a hatodik ötéves terv során csaknem 300 ezer négyzetméterrel bővül a szövetkezeti kereskedelem alapterülete. S bár már 14 szövetkezeti áruházunk van, — legújabb létesítményünk a Skála Sztráda, és a Skála Metró, — azért itt is vannak még tennivalók. Még az idén új áruházát avatunk Veszprémben is. — Napirenden van a gazdaságirányítás továbbfejlesztése. Mit jelent ez a szövetkezetek számára? — Elsősorban eszközt és keretet munkánk további javítására. Fejleszteni szeretnénk a fogyasztási szövetkezetekben a belső mechanizmust és az érdekeltségi viszonyokat. — A gazdálkodás, a megújulás hajtóereje lehet a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztése. Ehhez bővíteni kellene a kis kollektívák döntési hatáskörét, csökkenteni az önkormányzati fórumok számát, lehetővé kellene tenni a többes jelölést. Ezzel egy időben célszerű lenne, ha jobban érvényre jutna az egyszemélyi felelősség is. S még egy. amit fontosnak tartok: korszerűsíteni kell az országos és megyei érdekképviseleti szervek munkáját, meg kell teremteni a hatékonyabb érdekszolgálat feltételeit — mondotta befejezésül dr Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke. dekány Sándor Régi épületben új gépek A Pamutfonóipari Vállalat egy bayreuthi cégtől fonodái berendezéseket vásárolt, amelyeket két budapesti és három vidéki gyárában állít munkába. Ehhez megvásárolta a Bajai Finomposztógyár bácsalmási fonodáját is. A jó minőségű fonalat előállító gépeket folyamatosan szállítják az NSZK-ból. Üzembe helyezésükkel a PFV termelése összesen évi 1600 tonnával nő. Ebből ezer tonnát vásárol vissza a gépeket eladó partner, a többit itthon használják fel, csökkentve az eddigi, nyugati országokból származó importot. Az egyenletes szálvastagságú, sodratú és szakítóerejű fonalból a kötszövőipar a korábbinál esztétikusabb, jobb minőségű kelmét állít elő. Néhai Asztalos Imre hírlapíró úr, a Dombóvár és környéke című lap munkatársa már ott áll a tüskei Dőry-kastély előtt. Rám vár. „Ne haragudjon, hogy betolakodom örök álma kárpitjai közé. de a kezembe került a Tolna megyei Hírlap rendkívüli kiadása, a Tüskei Futár első évfolyama első és tudtommal mindmáig utolsó számának egyik példánya... Elmosolyodik, finom Coronas szivarral kínál. „Emlékszem. Eseménydús vasárnap délután volt. 1934. augusztus 4-ét írtunk. Jótékony célú garden-partit rendeztek az újdombóvári templom építésének javára. Az esti sötétségben a természet fényhiányát háromszáz, villanykörtével bélelt, színes lampion igyekezett enyhíteni. Igen nagy sikerrel. A négyholdas gyönyörű park tündéri fényük árjában fürdött, pompás kedélyt varázsolva a sok száz főnyi díszes közönség sorai közé. Tarka sátrak, virágfüzérek mindenütt. A hangulatot Mestyán Rudolf gyön- ki fúvószenekara ápolta...” — gyönyörűséggel bodorgatja szivarja füstjét. „Értem már. ön arra gondol, amit a Futár végén írtam. Gardenparty 1990-ben. Jótékony célú mulatság a dombóvári kórház javára.” „Pontosan erre gondolok, ön 1934-ben akarva, akaratlanul leírta, hogy milyen lesz Dombóvár 1990-ben.” „Sokat tévedtem? Valahogy az az érzésem, itt semmi nincs a helyén. Például hol van a csodálatos park? A magtár, ahol több vigadalom is rendeztetett?” Gondoljuk csak végig. A parkot, sajnos a negyvenes évek végén egy lelkes forradalmár kivágatta, mondván, ez az elnyomó földesuraké volt, azok emlékét őrzi. Le is csukták érte. A magtár a tűz martaléka lett. A régi uradalmi épületekből ez maradt, ahol állunk. Itt székel az Alkotmány Termelőszövetkezet. Azután van még valami a birkahodály környékén. Viszont ide építették a benzinkutat. Lassan sétálgatunk az út mellett. Megállás nélkül húznak el mellettünk a ki- sebb-nagyobb, ilyen-olyan autók, járművek. Asztalos úr kicsit bátortalanul, de érdeklődve figyeli áradatukat. „És az omnibuszok, a sínzeppelinek? Aztán az újdombóvári villamos? „Ez az álom túl utópisztikusra sikerült — gondolom. „Csak egyszerű autóbuszok szállítják a város lakóit és a városkörnyékieket.” „Tengernyi itt a ház. Tüske-puszta mégis csak Tüskefalva lett?” „Az nem lett, de a tüskei városrész az igen. Ma az a neve. Vagy háromezren laknak itt ezekben a kertes családi házakban.” A városba indulunk. Autónk kényelmes, gyors — jegyzi meg lezseren terpeszkedve néhai kollégám. „Ez itt a kórház. Nem kellett a század végéig várni rá. Már 1968-ban elkészült. Ezért is kértem az ön által megjelölt időponthoz képest hat évvel előbbre a rendevút. Meg az ötven év a kerek szám.” Megállíttatja kocsinkat. „Ennek a javára, tehát nem kell jótékonycélú kerti ünnepélyt rendezni, ám kíváncsivá tett e sok látvány, azért kérem, játsszuk végig, mivel is szórakozhatna ma a nagyérdemű közönség?” Kiteregetjük az újságot. Kezdjük. „Hatalmas szélgépek lehet, hogy nem lennének, de lehetnének éppenséggel — mondjuk füg- geszkedő helikopterek formájában. Bár dombóvári rádióleadó állomás nincs, a közvetítés könnyűszerrel megvalósítható, mint ahogy a mozgókép-felvétel, annak ellenére, hogy dombóvári hangosfilmgyár sincs, mint ahogy ön álmodta, de van filmstúdió, annak operatőrei már eddig is sok szép filmet készítettek. Ök készíthetnének most is híradófilmeket, melyeket — jól tessék figyelni kedves kolléga úr — vezetékes adásban, minden dombóvári, a saját lakásában, a saját televíziója, saját házi szélgépének hűs fuvallata mellett gyönyörködhetne végig, hiszen a közeli megvalósulás stádiumában van a városi vezetékes televíziózás.” Az autó kék füsttel tele. Go- molygó, mint maga az álom. „Tán mégiscsak jól gondoltam. Netán másnak nevezik. És más a kaliber.” A kaliber az egészen más. Harmincnégyben 14 ezer körüli lakos, ma 21 ezer. A városkörnyék 14 községe 16 ezer lelket számlál. A vasút mindig nagy volt és fontos, de mi volt meleltte? A Dőry-féle konzervgyár, vajgyár, a kenderfeldolgozó, 3 téglagyár, 2 malom. És ma? A CSIV, a Láng, a Pátria, az Unió, a DOMBCALOR... „Na és mondja, villany zenekart ki tudnának-e állítani, vagy tantusszal működő automata büfét? Uram, álljunk csak meg! És a hullámfürdő?” Gunaras lenyűgözi. Cseppet sem bántja, hogy hullámstrandja nincsen. „Volt, mit nagyobbnak álmodtam, mást kisebbnek. Erre álmomban sem mertem gondolni”. — mondja, amint madártávlatban feltűnik alattunk a város. „Ott a vasút! Megalakult-e már a dombóvári Villamos Vasúttársaság?” „Ez a jóslat telitalálat. Igaz, hogy külön társaság nem alakul, de ez év végéig Dombóvárra ér a vasúti villamos vezeték.” A Coronas hamuja a vígan lendülő szellőben szerteszáll és szerte a füstje. Térkép áll előttünk. A Konda-patak rendezésének terve. Űttörővas- út, csónakázótó, szabadtéri színpad, szórakozó- és pihenőhelyek. A valóság álmai — valóságos közelségben. AZ ATOMERŐMŰ-ÉPÍTKEZÉSEN DOLGOZÓ ÁPRILIS 4. GM. ATOMERÖMÜVI SZERELŐ LEÁNYVÁLLALAT JÓ KERESETI LEHETŐSÉGGEL felvételre keres szerelő-lakatos szak-, és betanított munkást, minősített hegesztőt, ács-állványozót, csőszerelőt, gyakorlott könyvelőket, számlázásban, árazásban jártas számlázót, gyakorlott kontírozót. Jelentkezés: Paks, 189-03 telefonon, Szabó Istvánnál, Juhász Jánosnál vagy személyesen az erőmű területén. (184) czakó A tüskei városrész
