Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-26 / 174. szám
/^roött'N 2 KÉPÚJSÁG 1984. július 26. Kádár János látogatása Üdvözlő táviratok Kuba ünnepére Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke az alábbi táviratot küldte dr. Fidel Castro Húznak, Kuba Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa elnökének Ha- vonnába: Tisztelt Fidel Castro Elvtársi A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a Moncada laktanya elleni támadás 31. évfordulója, a Nemzeti Felkelés Napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és az egész népünk nevében elvtársi üdvözletünket, szívből jövő jókívánságainkat küldjük önnek, Kuba Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri kubai népnek. Népünk elismeréssel tekint azokra az eredményekre és forradalmi vívmányokra, amelyeket a kommunisták vezetésével az elmúlt évek során a kubai nép Kommunista Pártja 11. kongresszusa határozatainak végrehajtásában elért. A Kubai Köztársaság internacionalista külpolitikájával maradandó érdemeket szerzett az imperializmus ellen, a szocializmusért és a békéért vívott küzdelemben. Dolgozó népünk szolidáris a szélsőséges reakciós körök által napjainkban is fenyegetett Kuba népével. örömmel tölt el bennünket, hogy a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében folyamatosan erősödik pártjaink és népeink testvéri barátsága, sokoldalú együttműködése. Az évforduló alkalmából szívből kívánjuk önnek, a kubai kommunistáknak és az egész kubai népnek, hogy további sikereket érjenek el hazájuk védelmében, országuk felvirágoztatásában, a szocializmus és a béke javát szolgáló munkájukban. Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Flavio Bravót, a Kubai Köztársaság Nemzetgyűlésének elnökét. Táviratban köszöntötte 'kubai partnerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) Borsod megyei városon kívül Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, valamint az ország több más településén is van a vállalatnak — együttesen tizenegy — gyára. A párt első titkárát lépten- nyomon virágcsokorral, kézfogással, öleléssel köszöntötték a dolgozók, jó egészséget, hosszú életet kívánva neki. A vendégek útja ezután a a varrodába vezetett: kalauzuk Pálya Franciska részleg- vezető volt, aki 33 esztendeje dolgozik a gyárban. Besztercán Jánosné, az üzemrész Előre szocialista brigádjának vezetője arra kérte Kádár Jánost: látogatását bejegyzéssel tegye emlékezetessé a brigdánapló- ban. A vendég a többi között a következőket írta a lapokra: „Örülök, hogy alkalmam volt eljönni ide, ahol szorgalmas munkával, kiváló minőségű terméket gyártanak, olyat, amelyre a hazai fogyasztóknak és a népgazdaságnak egyaránt szüksége van.” Már jócskán elmúlt dél, amikor az aktívaülés helyszínére érkeztek a vendégek. A gyár éttermében a vállalat 131 szocialista brigádja, az ezekben- tevékenykedő 1566 dolgozó képviseletében mintegy harmincán várták a Központi Bizottság első titkárát, hogy beszámolhassanak neki sikereikről, gondjaikról. Elsőként Som Lászlóné, a beszerzési osztály dolgozója emelkedett szólásra, elmondva: a párt közelgő legfelső fóruma tiszteletére alakult. „XIII. Kongresszus” nevű komplex ifjúsági brigádjuk azzal a felhívással fordult a vállalat többi kollektívájához: csatlakozzanak a kongresszus. valamint felszabadulásunk 40. évfordulójának tiszteletére kibontakozó munkaverseny-mozgalomhoz. Ágh Lajos géplakatos a textiliparban dolgozó vasasok helyzetét, főleg utánpótlásuk gondjait elemezte, Ugyancsak a fiatalok helyzetéről szólt Mráz Julianna kötőnő, mondván: a 6—7 ezer forintos átlagfizetés ellenére is mind kevesebben vállalják a három műszakot. Az ifjúság legnagvobb gond- iaként Macsók János, a kikészítőüzem dolgozója — akinek családjából hatan dolgoznak a vállalatnál — a lakásproblémát említette: bürokratikusnak minősítette az engedélyezési eljárást, és szóvá tette az építőanyag-ellátás visszásságait. A kecskeméti gyár immár nyugdíjas dolgozója, Farkas Lászlóné rámutatott: a köny- nyűipar egyáltalában nem könnyű ipar; még a félautomata gépek is egész embert kívánnak. Nem kevesen könnyebb munkát. több pénzt keresve elvándorolnak a vállalattól, a szakmából. Módler László üzemvezető- helyettes úgy vélte, nem mindenütt használják ki azt az egészséges lendületet, amely a főiskolákról, egyetemekről kikerült fiatalok legtöbbjének sajátossága; a nem képességeikhez méretezett munkák hamar elcsüggesztik őket. — Mi, adminisztratív dolgozók. ha szükséges, lemegyünk a műhelybe varrni, szálazni — mondta Giczi Istvánná statisztikus —, emellett társadalmi munkát végzünk, és ellátjuk családunkat. Ez utóbbiban társadalmunk sokat próbál ^segíteni. bölcsődével, óvodával. egyéb szolgáltatásokkal, félkész ételekkel. Am sajnos a konzervek, a mirelit termékek. a vegvtisztítás ára emelkedett. így a sokgyerekesek, a gyermeküket egyedül nevelő nők mindinkább meggondolják, hogy költse- nek-e ezekre. Tamásiné Gondi Edit, a kiskunfélegyházi gyár munkaszervezője kolléganője gondolatait mintegy kiegészítve beszámolt arról, hogy tavalyi exporttervüket éppen a budapseti gyártól kapott, jó minőségű alapanyagnak köszönhetően tudták maradéktalanul teljesíteni. Köpe Istvánná, a felvetőüzemrész munkatársa megfontolandónak vélte; a kötőiparban sem lenne haszontalan nyugdíjkorhatár-kedvezménnyel vonzóbbá tenni a szakmát. Takács Sándor részlegve— A velem érkezett vendégek és a magam nevében köszönöm a meghívást, a szíves fogadtatást és azokat a tájékoztatókat, amelyeket a látogatás során kaptunk — mondotta többek között Kádár János. — Minden szóba került itt, ami ennek a vállalatnak a dolgozóit foglalkoztatja. Nagyon tetszett, hogy a fölszólalók közül nagyon sokan — az üzemen túltekintve — társadalmi kérdéseket is érintettek, mint például a fiatalok képzését, vagy a tőkés import-megtakarítást. Természetesen most nem tudok minden kérdésre külön kitérni, de kérem, hogy önök azzal az érzéssel menjenek el erről a találkozóról, hogy nem hiába szóltak, mert mindazzal, amit elmondtak, a továbbiakban foglalkozni fognnk. — Megismerkedve önökkel, munkájukkal, először is szeretnék a nagyüzem vezetőinek, párttagságának, valamennyi dolgozójának gratulálni ahhoz a tisztes és becsületes helytálláshoz, amit az utóbbi években a legfontosabb területen, a termelésben, s emellett a társadalmi munkában tanúsítottak. Kérem önöket, hogy tolmácsolják valamennyi dolgozónak a Központi Bizottság elismerését, és az én személyes gratulációmat, üdvözletemet is. — Ezen a találkozón megosztjuk gondjainkat. Ezért én is szeretnék szólni azokról a kérdésekről, amelyekkel mi a Központi Bizottságban foglalkozunk. Ezek közül elsősorban a nemzetközi helyzetet említem, amely az utóbbi időben feszültebbé vált. Érthető tehát, hogy a mi legfőbb gondunk népünk, országunk biztonsága és békéje. Kádár János kiemelte beszédében : — A Szovjetunió, a Varsói Szerződés tagállamainak javaslatai kézzelfoghatóak és konkrétak. Ha ezekre a javaslatokra érdemi választ kapunk, lehetséges a tárgyalás és a megegyezés az Egyesült Államokban esedékes elnökválasztás időpontjától függetlenül is. Sajnos ezek az érdemi válaszok még késnek. Mi várjuk ezeket, s mély meggyőződésem, hogy ezt várják más népek is, mert ez felel meg érdekeinknek. — Hazánkban a párt, a kormány, a társadalmi szervezetek nagyfokú nemzetközi aktivitást fejtenek 'ki. Ehhez hazánk fejlődése révén — s ebben az önök munkája is benne van — a lehetőségeink is megvannak. Magyarország ma bizonyos nemzetközi tekintélynek örvend. Gyakoriak nálunk a nemzetközi találkozók, tanácskozások. Mi azért dolgozunk, hogy fejlődjenek a kelet-nyugati kapcsolatok és az érdemi megbeszélések eredményeként olyan helyzet és légkör alakuljon ki a világban, amelyben létrejöhetnek a valódi nemzetközi tárgyalások és megegyezések. — A Magyar Népköztársaság a nemzetközi életben egyenes és tisztességes úton szerzett magának megbecsülést. Mi minden partnerünknek pontosan és világosan megmondjuk, hogy szocialista ország vagyunk, szocializmust építünk, a társadalmi fejlődés útján járunk és folytatni akarjuk a békés építést. Mi tehát alapvető érdekeinknél fogva a békéért harcolunk és ebben a törekvésünkben egységesek vagyunk a Varsói Szerződés, a zető azt tette szóvá, hogy mintha mostanában több gondról hallanánk, mint örömről. Azt szeretnénk, ha többet beszélnénk az eredményekről, hiszen ezek újabb sikerek elérésére ösztönöznek. Rövid szünet következett, majd Kádár János emelkedett szólásra. KGST többi országával, együttműködünk a béke minden hívével. — A belpolitikáról is szólok néhány szót. A belpolitikai helyzet szilárd, a párt vezető szerepe érvényesül, népi államunknak tekintélye és becsülete van. Ennek tudatában és szellemében készülünk felszabadulásunk 40. évfordulójára is. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a jövő év tavaszára összehívja a párt XIII. kongresszusát. Országgyűlési és tanácsválasztások is lesznek, hiszen lejár a mandátumuk, tehát egy nagy politikai kampány előtt állunk. Milyen szellemben akarunk a kongresszusra készülni? — Először is az eddig vég. zett munkánkat és helyzetünket kritikusan, a valóságnak megfelelően akarjuk áttekinteni. Amikor azt mondom, „kritikus”, akkor arra gondolok, hogy azt is meg kell állapítanunk, ami helyes, ami rendben van, amit nem változtatni, hanem erősíteni kell. Nekünk a kongresszuson és a választási előkészületek során is a nép életét meghatározó alapkérdésekkel, az élő problémákkal kell foglalkoznunk. Munkaértekezletet akarunk tehát tartani, és a választásokat is ebben a szellemben kívánjuk majd lefolytatni. Az elmúlt hónapokban széles körű kezdeményezések bontakoztak ki a felszabadulás 40. évfordulójának tiszteletére. A dolgozók szocialista munkaverseny-felajánlásokat tettek, amelyeket a párt- kongresszusra is kiterjesztettek. Olvashattuk a sajtóban, hogy üdvözli ezeket a kezdeményezéseket a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Élve az alkalommal, a párt Központi Bizottsága nevében csatlakozom ehhez. Nagyra értékeljük, és megköszönjük azt az állásfoglalást, amely a dolgozók felajánlásaiban megnyilvánul. Meggyőződésem, hogy ez a szocialista munkaverseny valóban megtiszteli a nagy eseményeket, amelyekre készülünk, ugyanakkor a felajánlások a mindennapi kérdések megoldásában is segíteni fognak. — Azt várjuk, hogy a párt, egész népünk, a választás 'kapcsán is megerősíti majd politikánk alapvető és lényegi vonásait. Meggyőződésünk szerint politikánk elvi alapokon nyugszik, fő irányának helyességét a gyakorlat valamennyi területén igazolta. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a végrehajtás gyakran már kevésbé sikerül úgy, mint a célok meghatározása. A gyakorlatot kell tehát megjavítanunk és közben megvizsgálni olyan döntéseket is, amelyeket mi magunk hoztunk, de a gyakorlatban nem egészen váltak be. Ezeket ki fogjuk javítani. Így készülünk a kongresszusra; azzal a köteles- ^aégtudattal, amelyet népünk ügyének a becsületes szolgálata megkövetel. Minél többen tudnak ér. demben beleszólni az ügyek eldöntésébe a műhelyben, az üzemben, egy nagyvállalatnál, a kerületben, a fővárosban és az országban, annál nagyobb a tömegtámogatás politikánk megvalósításához. — Magyarországon sikerült olyan nemzeti összefogást létrehozni a szocialista célok érdekében, amire a történelmünkben nem volt példa. Ennek az egységnek a munkások, a parasztok, a kommunisták, a pártonkívüliek és az egyházak egyaránt részesei. Azért is említettem külön az egyházakat, mert az is hozzátartozik a társadalmi közmegegyezéshez, hogy Magyarországon lelkiismereti szabadság van, senkit nem bántanak a meggyőződéséért, az egyházak normálisan működnek. Nagyon fontos esemény volt az idén tavasszal, hogy valamennyi magyar egyház és felekezet képviselői — saját elhatározásukból — tartottak egy értekezletet, amelynek egy nagyon szép nevet is adtak: Felelősséggel a hazáért és az emberiségért. Megtisztelő a Lutheránus Világszövetség döntése is, hogy most először egy szocialista országban, hazánkban tartják nagygyűlésüket. — Ami az építőmunkánkat illeti: az itt elhangzott föl- szólalások is sok nehézségről számoltak be. Ezekről szólva nem felejtjük el, hogy az utóbbi években nagyon nehéz körülmények között jelentős eredményeket értünk el a népgazdaságban. Így például az első félév eredményei az iparban, a mezőgazdaságban és más területeken is alapjában a népgazdasági terv szerint alakultak. És ez nem kevés az adott körülmények között. Természetesen vannak gondjaink és nehézségeink is. Emlékeznek, a XII. kongresszuson nyíltan beszéltünk, és azt mondtuk: ezeknek az éveknek az első számú kérdése, hogy a 'külföldi adósság növekedési ütemét állítsuk meg, sőt, ha lehetséges, csökkentsük terhein- ket. Később, az ország fizetőképességének fenntartása vált központi kérdéssé. Eközben minden erőnket arra kellett összpontosítani, hogy az elért életszínvonalat megőrizzük. — Ezek az alapcélok, úgy tűnik, megvalósulnak, bár az idei év is nehéz. Az adósság nem növekedett, sőt csekély mértékben még csökkent is. Az életszínvonal szintjét — a társadalmi átlagot tekintve, bizonyos egyenetlenségekkel — megtartottuk. Én azt hiszem hogy az emberek a mindennapi panaszaik — és sokszor jogos panaszaik — mellett is érzik, tudják, hogy a jelenlegi életszínvonal olyan, amelynek megtartásáért érdemes küzdeni. Országos érdek, hogy szervezettebb legyen a munka, s ha ezen a téren még vannak fogyatékosságok, ezért nem az egyes dolgozók, hanem azok a felelősek, akiknek szervezniük kellene a termelést. — Arról is szólni kell, hogy van egy nagy vívmányunk, amelyet a hétköznapokon nem is veszünk számba: az emberek biztonságban, törvényes rendben élnek. Aki nem vétett a törvény ellen, annak nincs mitől félnie, de aki vétett, annak tartania kell a törvény szigorától. Aki a szocialista rendszer adottságaival él, az boldoguljon, de aki visszaél velük, az ne boldogulhasson. A szociális biztonság szerves része az is, hogy aki dolgozni akar, az dolgozhat, s a munkájáért megkapja bérét és a többi járandóságát. — Befejezésül arra kérem önöket, hogy dolgozzanak továbbra is az eddigi lendülettel és odaadással — most mindenekelőtt az éves terv teljesítéséért. Ennek az is nagy jelentőséget ad, hogy ezzel valójában az új ötéves terv alapjait rakjuk le. Meg kell teremtenünk annak feltételeit, hogy a következő ötéves tervünk már minden tekintetben erőteljesebb fejlődést hozzon. Ha az addig hátralévő másfél év alatt becsülettel, nagy erőfeszítéssel dolgozunk, akkor a szocialista építés újabb, lendületes időszaka kezdődhet el a VII. ötéves terv esztendeiben — fejezte be beszédét Kádár János. • • A program befejezéseként Kádár János a vállalat gyártmányszerkezetét reprezentáló divatbemutatón vett részt. A vendég elismerő szavakkal nyugtázta a látottakat: a gyári tervezők és gyártmányfejlesztők munkája alapján készült, számos nagy- és nívódíjjal kitüntetett női és gyér. mekruházati cikket. Chan Sy Chan Sy 1934. május 7-én született Kambodzsa Kom- pong Chhang megyéjében Thnal faluban. Khmer nemzetiségű, öt gyermek apja. Politikai tevékenysége 1949- ben kezdődött, ekkor csatlakozott a forradalmi mozgalomhoz, s rövidesen egy kommunában a milícia vezetőjévé választották. Katonai pályafutása során 1950- ben egy csoport parancsnoka lett, majd később Kompong Chhang megyében a hadsereg központi motorizált egységénél kapott beosztást. 1954-ben Vietnamba küldték különleges politikai és villamos műszaki tanfolyamra, A Kambodzsai Népi Forradalmi Pártnak 1960 óta tagja. Az amerikai agresszió elleni küzdelembe 1970-ben A szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délután megtartott ülésén először Kovács János tanácselnök tájékoztatása hangzott el a lejárt határidejű vb-ha- tározatok végrehajtásáról és az időközben történt fontosabb eseményekről. Ezután István Istvánnak, a művelődési osztály vezetőjé. nek és Szeghy Sándornak, a terv- és munkaügyi osztály vezetőjének előterjesztésében a szakmunkásképzés helyzetét tárgyalták. Az 1969. évi VI. törvény meghatározta a szakmunkásképzés új céljait, s ezt az iskolatípust a középfokú iskolarendszerbe illesztette. A szakmunkásképző iskolák 1973-ban kerültek megyei tanácsi irányítás alá, fenntartói feladatkörben pedig 1980-ban a városi tóhács- hoz. A szakképzés iskolarendszerünknek talán legnehezeb. ben áttekinthető, igen differenciált területe, ahol közvetlenebbül hatnak a társadalmi, gazdasági viszonyok, mint az általános képzést nyújtó iskolákban. Szekszár- don a 8 középfokú oktatási intézményből 1 önálló ipari szakmunkásképző, 3 közös igazgatású szakközépiskola és szakmunkásképző, valamint 1 szakmunkásképzési célú szakközépiskola működik. A megyeszékhelyen a szakmunkások számára általában életrajza kapcsolódott be, s a harcban a győzelemig részt vett. A Pol Pot-rendszer idején, 1973-ban letartóztatták. Kambodzsa Megmentésének Egységfrontja hadseregének 1978-ban lett a tagja, egy esztendővel később a Kambodzsai Forradalmi Néphadsereg Politikai Főbizottságának elnöke lett. 1980-ban nemzetvédelmi miniszter- helyettessé nevezték ki, s betöltötte a politikai főbi* zottság elnöki tisztét is. Egy év elteltével a nemzetvédelmi miniszteri feladatok mellett a Minisztertanács elnök- helyettesi teendőit is ellátta, s tagja lett a KNFP Központi Bizottságának és a Politikai Bizottságnak is. A Minisztertanács elnökévé 1982- ben választották. (MTI) megfelelő munkahelyek állnak rendelkezésre, elhelyezkedési nehézségek nincsenek. A vállalatok igényeinek kielégítése és a szakmunkás- képző iskolák beiskolázása viszont nem mentes a gondoktól. Mindkét ipari jellegű iskola rendelkezik saját tan. műhellyel az oktatott szakmák egy részében. A szakmák más részében a partnervállalatok tanműhelyeiben, vagy üzemi termelési körülmények között folyik a gyakorlati oktatás. A munkahelyek növekvő szerepet vállaltak a tanulóképzésben. Egyre több helyen függetlenített, a szakmunkásképzést magáénak érző tanulmányi megbízott dolgozik: kiemelhető a TÁÉV, a Bőrdíszmű és az MMG-AM tevékenysége. ír Az ifjúsági képzés mellett indokolt a felnőtt korúak szakmunkásképzése is. Szükségessé teszik a felnőttoktatást a termékváltások,'-a termelési technológiák változásai is. A vállalati tanfolyamok mellett a szakoktatást nyújtó intézményekben 694- en tanultak az elmúlt tanévben a 3 és 4 éves képzési formában. Ebből 330 nő. A végrehajtó bizottság ülése bejelentésekkel folytatódott, majd az augusztus 30-i tanácsülés előkészítésével fejeződött be. Kádár János beszéde Vb-ülés Szekszárdon A szakmunkásképzés helyzete
