Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-24 / 172. szám

1984. július ti. ( TOLNA \ iVÉPÜJSÁG 3 kedveljük, vagy marad ez is felvonulási épületnek, iroda­háznak, vagy vadászháznak, mint a többi, amit évek óta kiállításokon láttunk? Többet időzünk a kelleté­nél a Lampart kiállításán. Egyszerű oknál fogva. Gáz- konvektorokat mutatnak be Szegeden. A gáz pedig a jö­vő. Tolna megyében is egy­re nagyobb szükség lesz a gázkályhákra. És a Lampart kitett magáért. Sok változa­tot mutatnak be. Lakások­hoz, hétvégi házakhoz és egyéb helyiségek fűtéséhez használhatjuk őket. Arra a kérdésre, hogy a boltban lát­hatjuk-e, azt válaszolják: igen. Ez pedig öröm, mert mit ér a kiállítás, a gusztus- csinálás, ha ezt is majd csak csúszópénzért lehet kapni. Gondoltak a hétvégitelek­tulajdonosokra is. A szembe­tűnő és örömteli, hogy egy­szerű dolgokkal is érdemes­nek vélték több vállalatnál a megjelenést. Ilyen a Helén nevű szabadtéri zuhanybe­rendezés. Napkollektorral működik és képes 100 liter vizet 60 Celsius-fokra felfű- teni napos időben. A pros­pektus szerint amennyiben borús az idő, akkor 35 Cel- sius-fokos vizet nyer a be­rendezés a Nap hőjétől. Ter­mészetesen az ár a lényeges. A Villamosszigetelő és Mű­anyaggyár által kifejlesztett szabadtéri zuhanyzóberende­zés ára 2700 forint, bármikor megrendelhető, és még az idei nyáron szállít a vállalat. A benyomásokat természe­tesen oldalakon keresztül folytathatnánk. Azonban idő és hely hiányában már csak két dolgot említünk meg: a Videoton és az Orion gyár, a két nagy hazai konkurrens ismét versenykiállítást mutat be. A színes tévékből szinte minden igényt kielégítenek — az más kérdés, hogy vásá. rolható-e. A két nagy cég most a hordozható kis szí­nesekkel „operál”. A Video­ton 23 ezerért, az Orion pedig 19 ezer forintért kínálja áru­ját. Természetesen van itt hi­fi torony, lemezjátszó, rádió, minden, ami szem-szájnak és fülnek ingere ... A másik kiemelkedő és em­lítésre méltó pavilon a Buda- printé. Vásárdíjuk és a láto­gatók tömege is bizonyítja, hogy a hazai könnyűipar is képes tetszetős és tökéletes árut adni. A Csík-show nevű háztartási együttesüket szin­te az első percben elkapkod­ták a vásárlók. Ugyanezt a sikert mutatja az ágynemű­garnitúrájuk, ami szintén iparművészek munkája, mint az előbbi... Szólni kellene még a Sze­gedi Szalámigyár kiállításá­ról. A közkedvelt Pick-szalá- mi is ott van a tárlókban, de érzik a gyárban, hogy az már szinte megvásárolhatatlan itt­hon, így hazai piacra is hoz­tak újdonságot, ami Szeged környékén már elterjedt. A termelés felfutása után re­mélhetőleg az egész ország kap ezekből a szalámikból. Nagyon jó ötletnek tartot­tuk a Dél-Tisza menti Áfész és az Alumíniumgyár együtt­működését. Az áfész felállí­tott egy büfét, ahol az Alu­míniumgyár teflonedényei­ben főznek, ezt pedig a vá­sárló tudomására is hozzák. Azt hiszem, ennél jobb rek­lám nem kell. Ez annál is inkább eszünkbe jut Szege­den, mert a Bonyhádi Zo- máncárugyár acélteflonja is hasonló reklámot érdemel­ne... A vásárlók utcáján balla­gunk végig. A boszorkány még egyet int nekünk, úgy érzékeljük, pedig csak a szel. lő mozgatja ... Búcsúzóul még azért Tolna megyeivel találkozunk: Dákai György dombóvári bőrdíszművessel, aki minden szegedi vásáron ott van, kicsit képviselve is bennünket... HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly (Folytatás az 1. oldalról.) Pár pillanatra kiragadjuk Szelesi Lászlót az érdeklődők gyűrűjéből, megérdeklődni, hogy ők miért állítanak ki Szegeden. A kérdésben több­féle célzatosság is van. A Tolna megyei kiállítók hiá­nya miatt főként arra len­nénk kíváncsiak, hogy miért érte meg a kiadás, a költség. A másik pedig az: a bony­hádi szövetkezet termékeinek 98 százalékát exportálja, így hazai piacra kevés árut tud adni — nem „szemfényvesz­tés” megkínálni valamivel a vásárlót, a kiállítás nézőit, olyannal, amivel később ne­hezen találkozhat a boltban? Szelesi László egyáltalán nem lesz nyugtalan a kérdé­sek hallatán. Az első válasza egyértelmű: — Minden körülmények között meg kell mutatkozni a nagyközönség előtt. Akkor kell a legnagyobb propagan­dát kifejteni, amikor nagyon jól megy az üzlet, mikor baj­ban van a cég, akkor már ké­ső partnerek után szaladni. A kerítést Szűcs István, a decsi Egyetértés Tsz tagja ké­szítette Ezért kell költeni az ilyen kiállításokra is és egy szö­vetkezetnek, vállalatnak min­dig kell legyen annyi pénze, hogy megmutassa magát. A másik kérdésre: — Termékeink két száza­léka talál gazdára hazai pia­con. Ez azt jelenti, hogy 20— 30 ezer pár cipőt itthon is el kell adni. Ezenkívül a Ská­la évente 40 ezer pár cipőt vásárol vissza a Szalaman- der cégtől, így a hazai pia­con is ott vannak a bonyhádi cipők, amelyeket meg kell Ismertetni a nagyközönség­gel. — Miért nincsenek Tolna megyeiek ? — Tőlem kér erre választ? — Véleményt. — Szerintem aki azzal az ötvenezer forinttal spórol, amennyibe ez a vásár kerül, az szűklátókörű. De, nem szeretnék egy szövetkezetnek sem a dolgaiba beleszólni. Mi úgy látjuk, itt kell lenni, és örülünk a vásárdíjnak. Nem eszik olyan forrón a kását... A könnyűipari pa­vilon mellett ott látjuk a TÜZÉP kiállításán a decsi Egyetértés Termelőszövetke­zet szemetgyönyörködtető, íz­léses, fából készült kerítését. A vásárdíjas Budaprint-tcrmékeket iparművészek tervez ték ' A szemnek is tetszetős a divatbemutató Bonyhádi edények a Karancs gáztűzhelyeken A szegedi boszorkány QT 332 Kolibri Kolibri az Ononbol Arrébb a Salgótarjáni Vas­öntöde és Tűzhelygyár kiál­lításán pedig találkozunk a Bonyhádi Zománcárugyár edényeivel... Az újdonságok vásárán va­gyunk. Először is arra va­gyunk kíváncsiak, mit kínál­nak az építkezőknek. Renge­teget. Faházat, előregyártott elemekből készült házat... Eszünkbe jut, hogy már évek óta beszélünk előregyártott, paneles családi házakról, de sehogy sem terjed el ez a technológia az országban. Okát nem tudjuk, csak any. nyit, hogy az építkezők sorba állnak tégláért, cserépért... Különösen megtetszik a Geba építési rendszer, ame­lyet egy szegedi kisszövetke­zet állított ki. Tetszetős, gyorsan felépíthető, kiselemes héjzsalus építési rendszer ez. A költségét is olcsónak tart­juk: 6500 forint négyzetmé­terenként. Elterjed-e? Meg­Negyven éve történt (I.) A Magyar Antifasiszta Ellenállási Mozgalom Harc a megazállésig A magyar antifasiszta el­lenállás is szerves résize an­nak a .küzdelemnek, amelyet Európa megszállt és leigázott népei a hitleri barbárság el­len folytattak. Mintegy öt millióra becsülhető azok szá­ma, akik a hátországban, az arcvonal mögött, már azelőtt megnyitották a maguk „má­sodik frontját”, mielőtt a szövetséges erők partot ér­tek volna Normandiában. A francia, belga, norvég, len­gyel, jugoszláv, szovjet és más népek fiai — köztük a magyarok is — azonos el­lenség ellen, hasonló harc­modorral, az antifasiszta el­lenáll lás módszereivel, a partizánharc taktikájával küzdöttek. A bátor harcosok közül százezrek haltak hősi halált, kerültek börtönökbe, koncentrációs táborokba. Kommunisták az élvonalban Az ellenállási mozgalom egyik jellemző vonása a nemzetköziség volt. Népünk fiai ott küzdöttek a jugosz­láviai Petőfi brigádban, a párizsi magyar században, a belga partizánhadseregben, Kovpak tábornok Ukrajná­ban portyázó osztagaiban. De ott voltak a szlovákiai partizánhareokban, s támo­gatták a cseh felderítőket is. A magyar ellenállókat vi­szont az ide menekült fran­cia hadifoglyok, a lengyel hadsereg egykori katonái, dél-szlávök, kárpátaljaiak és szlovákok is segítették. Ezt a nemzetköziséget feje­zi ki, hogy a Magyar Anti­fasiszták, Ellenállók Szövet­sége megbecsült tagja az El­lenállók Nemzetközi Szö­vetségének (FIR), amely már több alkalommal tartotta konferenciáit, kongresszusait Budapesten. A magyar ellenállás a szomszéd népek harcaitól nem céljaiban, hanem mére­teiben, és a meghatározó tör­ténelmi körülményekben kü­lönbözik. Az ellenállás vezető ereje, — mint Európa annyi más országában — nálunk is a Kommunista Párt volt. Ezt viszont szüntelenül üldöz­ték, legjobb harcosai el­pusztultak, börtönbe, inter­náló táborokba kerültek. A büntetőszázadok soraiban is ezreket vittek ki a szovjet arcvonalra. Rájuk ott a biz­tos pusztulás várt. A piárt szervezeti kapcsola­tait az úgynevezett „nyílt nyomozások” szétzúzták, har­cosait elfogták. A történelmi realitással számoltak, a KP vezetői — Schönherz, Rózsa, Rajk, Kádár és mások, — amikor a háború első idősza­kában nem tűzték ki a Horthy-rendszer elleni fegy­veres harc jelszavát. Ehhez a belső feltételék még nem voltak élég érettek. Tömegakciók 1941—43-ban a magyar ellenállási mozgalom a rend­szer elleni harcát elsődle­gesen politikai eszközökkel vívta. A cél a Németország­hoz fűződő kapcsolatok la­zítása, a különbéke megkö­tése. a független, szabad és demokratikus Magyarország megteremtése volt. A párt, és az általa befo­lyásolt függetlenségi mozga­lom hívei, 1941. végén, 1942. elején — a legális eszközö­ket is kihasználva — politi­kai .tömegakciókkal próbál­ták megteremteni a változás feltételeit. A tüntetések, — mint például az 1942. már­cius 15-i Petőfi-szobornál tartott —, a sajtóviták, a Népszava híres karácsonyi számának megjelenése (1941) a Történelmi Emlékbizottság létrehozása, a németellenes kultúrrendezvények, mind­mind a függetlenségi moz­galom eredményes tevékeny­ségét bizonyítják. A Kállay-kormány 1942. ta­vaszától durva megtorlással válaszolt. Megrpióbálták fel­számolni a rendszer nem le­gális teljes ellenzékét. Bács­kában lés Muraközben a VKF katonai kiilönbíróságai tucatjával mérték ki a ha­lálbüntetéseket. Csendőrnyo­mozó különítmények tevé­kenykedtek, hogy szétzúzzák a déli és kárpátaljai része­ken jelentkező ellenállási és partizáncsoportokat. Felszá­molták a Szovjetunióból ej­tőernyővel hazatért Borka- nyuk Olexa és Pataki Fe­renc vezette partizáncsopor­tokat is. A szegedi, váci, sá­toraljaújhelyi börtönök, a budapesti Margit körúti ka­tonai fogház zsúfolva meg­telt a mozgalom harcosaival. Hozzávetőleg 2000 kommu­nistát, hazafit tartóztattak le. Megölték Rózsa Ferencet, Schönherz Zoltánt, a KMP két kimagasló vezetőjét. Sztrájkok, szabotázsok A baloldali tevékenységet rögzítő csendőri összesítő ta­núsítja, hogy Budapesten és vidéken röplapokat terjesz­tettek, nőtt a londoni BBC és a moszkvai Kossuth rá­dió hallgatása. A parasztok elrejtették a terményt, a gyárakban, üzemekben sztrájkokra, muekalazításra és kisebb szabotázscselek­ményekre került sor. 1941— 42-ben szabotázs okozta tűz volt például a Hungária Gu­migyárban, és a Magyar Ruggyantagyárban. Leégett több raktár, az ellenállók — főleg Bácskában — felgyúj­tották a terményt, a kender­kazlakat. Mussolini bukása volt az a scfek, amely az ország la­kosságának jelentős részét rádöbbentette, hogy a fasisz­ták veresége elkerülhetetlen. Ez a kormányt is arra kész­tette, hogy a rendszer át­mentése érdekében kapcso­latot keressen és különféle tárgyalásokat, folytasson a nyugati szövetségesekkel. Jól mutatja az ország belhan- gulatát, hogy a diósgyőri ágyúgyár munkásai „Köves­sük az olasz példát!” jelszó­val szerveztek politikai tün­tetést. Hatékony felvilágosí­tó munkát végzett az akkor Békepárt néven jelentkező kommunista párt is. (Folytatjuk) GATSI JÓZSEF Vásárdíjas bonyhádi cipők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents