Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-21 / 170. szám
1984. július 21. NÉPÚJSÁG 13 BUDAHÁZI ISTVÁN: Nyár Rozsé parázslik, meggyullad, lobog piros máglya, fölforr a kerek tó kora délutánra;. Békalencse vacsora fényfogyatkozásra — az est szürke hamuja borul rá a tájra. GYŐRI LÁSZLÓ: Ringócska Tíz csíz híz meg még tíz. Húsz húsz kúsz meg még húsz. Száz ház fáz meg még száz. Mint kint, ing, mind ing, ring. Deák Mór: Piszka, a megzöldült tengerészbaba, aki titokban verseket ír, szótlanul terpeszkedett a babapolc egy napsütötte sarkában. Olyan volt, mint egy mohalepte kő, amely mozdulatlanságában is csak úgy issza a fényt. Filozófus ez a Piszka, na, nem fér hozzá kétség, súgott ösz- sze Csicsika Jázminkával, bizony, ő a babák bölcse, bólintott büszkén Puszáló, a mindig csókolózó barnamackó is, és látszott rajta, biztosan nem csókolná meg azt, aki Piszka nyugalmát meg merné zavarni. Ez persze Dórát egyáltalán nem érdekelte. — Téged azért talált ki apukám, hogy engem szórakoztass — kapta le a polcról, s ültette maga elé a megzöldült tengerészbabát. — Ti meg hiába is szörnyűl- ködtök — vetette oda Csi- csikáéknak. — Igenis, Piszka mesélni fog nekem! A költő-filozófus, a babák bölcse ravaszkásan mosolyogva bólintott. — A kövekről, jó? — kérdezte. Dóra tapsikolt. — Jó! Jó! — kiáltott hálásan. — A kövek — fogott mondókájába Piszka —, a kövek csak látszatra kövek. — Miért, azonkívül micsodák?! — kottyantott közbe Jázminka. * A megzöldült tengerészbaba azonban zavartalanul folytatta. — Egyszer, amikor a barátom a napon sütkérezett, felsóhajtott mellette valaki. Ki volt az? — kérdezte csodálkozva a barátom. Ki sóhajtott? Én, szólalt meg halkan egy mohalepte kő. — A kövek nem tudnak sóhajtozni — utasította rend11 köuek re Dóra a megzöldült tengerészbabát. — De tudnak — erősítette meg Piszka —, sóhajtozni tudnak a kövek is. Ez a kő például azért sóhajtozott, mert hálás volt a napnak, hogy átmelegíti, és sóhajtozott azért, mert testvérei egy sötét, vizes barlangban vacogtak. — És akkor a te barátod kapta magát, és cipelni kezdte a barlangból a köveket, ki a napra — kacagott gúnyosan Dóra. — Ügy volt — merengett Piszka, és nem akarta észrevenni a kislány hangjában bujkáló hitetlenséget —, a barátom hordani kezdte a köveket, ki a napra. — De miért? — értetlenkedett Dóra. — Hogy ne fázzanak, te buta — intette le Jázminka a kislányt. De Dóra persze nem hagyta ennyiben. — És legalább megköszönték neki a kövek?'— kérdezte követelőzve. — Nem, nem köszönték meg — folytatta a megzöldült tengerészbaba. Csak terpeszkedtek a napon, és még jobban sóhajtoztak. A barátom meg, amikor már kővé nehezedett a szíve, mert nem bírta hallgatni őket, elindult, és felhordta a következő barlang köveit is a napra. És ő is sóhajtozni kezdett. — Nem segített neki senki? — kérdezte suttogva Dóra, és bár tudta, hogy nem, valahogy nagyon szerette volna, ha Piszka azt feleli, de igen, kislány, segítettek neki... — De igen, kislány, segítettek neki — felelte Piszka. — Segítettek neki a kövek, hálájukkal, és tiszta, fáradt álmai, és segítettek neki a barlangok is, mert nagyon elnehezedtek már a kövektől. — És attól kezdve senki nem botlott meg a sötétben — mondta halkan Dóra. — És attól kezdve, ha a barátom egy kőre hajtotta a fejét, az visszasugározta rá a nap melegét. — Hordjunk köveket! — kiáltotta tettre készen Puszáló. — Hordjunk! Hordjunk! — visszhangozták a babák. Piszka keserűen elmosolyodott: — De hiszen ezt az egészet most találtam ki, hogy szórakoztassalak benneteket! — mondta kegyetlenül. — Ugye, mindegyik kő valakinek a bánata volt? — szólalt meg Dóra tétován, olyan halkan, hogy hallani is alig lehetett. — Nem tudom — felelte Piszka, és lehajtotta a fejét. — Kővé vált bánatát mindenki rejtegetni igyekszik, apukámtól tudom — szőtte tovább Dóra. — Szóval barlangokba görgetik... — Nem tudom — ismételte meg Piszka. Dóra hirtelen rápillantott, a megzöldült tengerészbaba elpirult. — Neked nincs is barátod! — kiáltott föl a kislány. Piszka nem ellenkezett. — De furcsa baba vagy te — mondta szomorúan Dóra. — Nem is tudom, akarom-e, hogy mesélj nekem . . . baba vagy te egyáltalán? Én akkor a babák bölcsének, a titkos költőnek felcsillant a szeme, ahogy kihúzta magát: — Babakrémmel kenem magam, tehát baba vagyok! — harsogta ellentmondást nem tűrően, s a meglepett Dóra válláról visszamászott a babapolcra. A madárgyógyász Farkasszemet néz velem a pádon pihenő macskabagoly. Húsz-huszonöt centiméter lehet közöttünk a távolság. Rezzenéstelen tekintetéből mintha megelégedettség tükröződne. Néhány perc telik el feszült csendben, majd mellette lévő társa, az erdei fülesbagoly felé fordul. Kölcsönösen passognak. A macskabagoly hét évvel ezelőtt egy autóbalesetnél sérült meg. A szemén. Ma már semmiféle rendellenességet nem vesz észre rajta egy laikus: a természetbe kiengedni mégsem lehet. Nem tudná fenntartani önmagát, mert nagy területen képtelen tájékozódni. Elpusztulna. A helyszín: Kőszeg, Hámán Kató utca. Napoznak a ragadozó madarak. Az egerészölyv úgy viselkedik, akár egy manöken. Jobbra-balra fordulva, fejét büszkén tartva mutatja meg ékességeit. A hatalmas, lepedőnyi szárnyát s az egyik legfőbb támadó fegyverét, a csőrét. Ej, de büszke ez a húsra éhező madár. Egészségesnek is nézhetném. Ám tudom: nem az. Hiányzik egy darab a szárnyából... Angóramalacok, teknősbékák, aranyhörcsögök, de fácánok, őzgidák is laknak itt, egymástól alig karnyújtásnyira. A bejárati feliraton mégis ez áll: Ragadazómadár Kórház Kámán István magánműtője. Menteni embert s állatot Kálmán István huszonhat éve mentős gépkocsivezető. Megismerkedett az embert gyógyító módszerek alapjaival, belülről látta a műtők különös világát. Megszerette az anatómiát. Egyszer elhoztak hozzá egy beteg — baglyot. Kérlelték, gyógyítsa meg. Gondolkodásra alig volt ideje. Nekilátott a szükséges műtét elvégzéséhez. Akkoriban még igencsak kezdetleges felszereléssel. De végül is sikerült, a huhogó jószág megmaradt. Kis ország vagyunk — a hír gyorsan terjed. Egy szó, mint száz, ma már az ország minden részéből küldenek Kőszegre beteg ragadozó madarakat. Az élelmet, a különféle húsokat, de a gyógyszereket, a műtéti felszereléseket is Kámán István saját költségén szerzi be. Bizony nem olcsó mulatság... A megműtött, lábadozó ragadozók azért hasznot is hoznak — a kőszegi és a kiránduló gyerekeknek. Nincs az az állatkert, ahol megsimogathatnák a baglyokat és társaikat. Itt a kezükre ültethetik, s közelről tanulmányozhatják őket. Amelyik gyerek ellátogat ide, az legközelebb már a családjával tér vissza. Hiába, nem lehet betelni a természet közelségének, tapinthatóságának érzésével. S ha már itt vannak, a házigazda nevezetes garázsmúzeumával is megismerkedhetnek. Erről ezúttal csak annyit: magyar koronaőrségi alabárdtól kozák kardig, ősrégi gramofontól a legkülönfélébb kordokumentumig sokféle érték őrzője. Miért? — Nem pénzért, annyi bizonyos. Az állatkertben van belépő, nálam nincs . . . Amikor elkezdtem a gyógyítást, még nem gondoltam arra, hogy ennyire megszeretem. Nem tudom már abbahagyni. A családom, a fiam is segít, a munkatársaim is szívből drukkolnak, hogy sikerüljenek az elképzeléseim. Tudja, az a legszebb, és legszörnyűbb, amikor elengedem a felgyógyult madarakat. Boldog vagyok, hogy visszaadhatom őket a természetnek, de a búcsú mindig fáj. Megválni, több hónapos barátság után, nem könnyű. Olyankor mindig az vígasztal, hogy fészket raknak ők is, akár a többi társuk. Epilógus Nemrégiben az „Emberi környezetért” kitüntető jelvénnyel ismerték el Kámán István természetvédelmi munkáját. A kitüntetést az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hivatal elnöke adta át Budapesten, a KISZ Központi Bizottságának székházában. SZENKOVITS PÉTER Logika A logika alapján milyen szám kerül a kérdőjel helyére? Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: A Pető- fi-vers címe: Egy gondolat bánt engemet... H öviben nem kell félni? Félsz a fogorvostól? Vigasztalódj, mások is. Két kölni pszichológus segítséget kínál azoknak, akik a fúrástól és az injekciótól való félelmükben hátraarcot csinálnak a fogorvos rendelőjétől néhány méterre. Húiszórás hét végi szemináriumot rendeznek, amelyen a betegeikkel azt gyakoroltatják, hogyan tudják leküzdeni ezt a gátlási küszöböt. A 34 éves pszichológusnőnek, Margit Lehnen-Stang- nak, egy fogorvos feleségének volt ez az ötlete., A program három részből áll. Az első beszélgetés, amely első hét vége előtt bonyolódi le, az addigi félelmek hátterét hivatott feltárni. Ezzel azt is tisztázni akarják, mennyire tud lazítani az egyén. Ez a képesség ugyanis különleges szerepet játszik a félelem megszüntetésében. Miután a 8—12 résztvevő megismerte egymást és kicserélte félelmeit, szimulált találkozás következik a „félelem kiváltóival”, majd ezt követi a tulajdonképpeni tréning. Barátságban a beteg és gyógyítója A BHG 6. sz. Gyára, Budapest, XI. kér. Fehérvári u. 70. szakképzett és betanított — FORRASZTÓ, — GÉPBEÁLLÍTÓ, — ELEKTROMŰSZERÉSZ, — MECHANIKAI MŰSZERÉSZ részére felvételt hirdet Az állandó lakóhelyen kívül való foglalkoztatás esetén a fizető-vendéglátás keretében szállást biztosítunk. Jelentkezni lehet: BHG Híradástechnikai Vállalat 6. sz. Gyáránál, illetve a BHG munkaerő-gazdálkodásánál, személyesen és levélben. Cím: BHG Híradástechnikai Vállalat, Budapest, XI. kér., Fehérvári u. 70. Telefon: 669-557. Vidékről: 06-1—669-557. Érdeklődők részére felvilágosítást adunk a BHG Híradástechnikai Vállalat 4. sz. Gyár munkaügyi csoportjánál. Szekszárd, Keselyűsi u. 4—8. (545) AZ ORSZÁGOS SZAKIPARI VÁLLALAT PAKSI ÜZEMÁGA SZIGETELŐ ÉS FESTÖ-MÄZOL0 SZAKMÁKBAN betanító tanfolyamot szervez 1984. augusztus és szeptember hónapokban. Azon munkavállalók jelentkezését várjuk, akik 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek és Paks térségében ilyen jellegű munkát kívánnak végezni. Bérezés a vállalati kollektív szerződés szerint. Munkásszállót biztosítunk. Jelentkezés a Paksi Atomerőmű < ORSZAK-kirendeltségén. (454) A Mecseki Ércbányászati Vállalat II. Bányaüzeme bányamunkára felvesz mozdonyvezetőket vonatkísérőket vájárokat villanyszerelőket lakatosokat 8 000—10 000 Ft/hó 6 000— 8 000 Ft/hó 12 000—16 000 Ft/hó 6 000— 8 000 Ft/hó 6 000— 8 000 Ft/hó kereseti lehetőséggel. Két éven belül lakáshoz juthat! 5 munkanapos hét. Vidéki dolgozóknak munkás- szállást biztosítunk. Kezdőknek a rendes szabadságon felül évi 10 nap munkahelyi pótszabadságot biztosítunk. Várjuk 18 évtől 40 éves korig a férfi dolgozók jelentkezését ! Jelentkezni lehet: személyesen az üzemben, illetve a vállalat központjában a munkaügyi osztályon, Pécs, 39-es dandár u. 19. címen. Levélcímünk: Mecseki Érc- bányászati Vállalat II. Bányaüzem, Pécs, 14. Postafiók: 121. 7614. (85) A TEMAFORG Vállalat tolnanémedi üzeme az alábbi munkahelyekre FELVÉTELT HIRDET: Szakmunkás: egy villanyszerelő. Segédmunkások: két préselő, egy nyújtó vágónő. Betanított munkás: egy nyújtógépkezelő. Bérezés: A kollektív szerződés előírásai szerint. Jelentkezés a TEMAFORG Vállalat tolnanémedi üzemének titkárságán. (394) V
