Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-21 / 170. szám
1984, július 21. „ Tenni akarok Szekszárdért” A szakállas edző új divatát diktál Adott a gerinc - napirenden a letámadás taktikája Már a név is pompás. Kovács Istvánnak hívják a világ egyik nagy tekintélynek örvendő futballtudorát is, akinek sikerei az elmúlt évtizedben a világhírű Ajax Amszterdamnál egyet jelentettek a futball fejlődésével. A totális labdarúgás elméletét megalkotó és a gyakorlatban tökéletesen kivitelező trénert köszönthetett a sportvilág a magyar származású román szakemberben. , TOLNA \ 'iMÉPÜJSÁG Duna Túra Ma Paksra érkeznek A Nemzetközi Duna Túra 400 fős mezőnye ma 10 és 15 óra iközött érkezik Paksra. A nemzetközi túra résztvevői két napot töltenek a városban. A szálláshelyük a várossal szemben fekvő géder- laki strand lesz. Vasárnap délelőtt 10 óraikor a nagy csapat és a résztvevőkön kívül a palksi jelentkezők is luftballonvadászaton vehetnek részt a Dunán. Hogy miből áll ez? A 150 szétengedett luftballon közül a vízen minél többet keill a csónakokban helyet foglaló versenyzőiknek befogni, ami nem kis ügyességet igényel. Délután 16 órától 17,30-ig a strandon fölállított színpadon a géderlalki néptáncegyüttes szórakoztatja a túra résztvevőit. Dr. Dallos Tibor, a paksi Városi Tanács elnöke a nemzetközi túra vezetői részére 19 órakor fogadást ad, amelyen a páksi .sportegyesület és az Atomerőmű SE sport- egyesület is részt vesz. Mindkét napon a Paks és Vidéke Áfész büfét üzemeltet a táborhelyen. A 'komp különjáratban 20 és 22 órakor közlekedik. Tanácskozás Berlinben A 22. olimpiai napok atlétikai viadal alkalmából az NDK fővárosában találkoztak a szocialista országok sportszervezeteinek képviselői. Manfred Ewald, a Német testnevelési és sportszövetség elnöke üdvözölte a résztvevőket: Marat Gnamovot, a szovjet testnevelési és sportügyi bizottság elnökét, Trendafil Martinskit, a bolgár testnevelési és sportszövetség elnökét, Antonin Himlt, a csehszlovák testnevelési szövetség központi bizottságának elnökét, Marian Renkét, a lengyel testnevelési és sportügyi főbizottság elnökét, Buda István államtitkárt, a magyar országos testnevelési és sporthivatal elnökét, és Miguel Lianerast, a kubai országos sportügyi intézet elnökhelyettesét. A tanácskozáson véleményt cseréltek a sportszervezetek együttműködésének további elmélyítéséről, az olimpiai mozgalom jövőjéről, és a világ sportjának problémáiról. Fogadta a tanácskozás részvevőit Egon Krenz, a Német Szocialista Egységpárt politikai bizottságának tagja, a központi bizottság titkára, aki többek között tájékoztatta őket az állampolgárok készülődéséről az NDK fennállásának 35. évfordulójára. A Szekszárdi Dózsánál most beiktatott új vezető edző, a névrokon nem töri a fejét világmegváltó dolgokon, de őt is az eredményesség érdekében foglalkoztatják a Szek- szárdon minden bizonnyal még újszerűnek ható elképzelések. Kovács István, az új vezető edző — mondjuk, írjuk július elsejétől. Az új jelző ez esetben meglehetősen formális. A népszerű edző pályája a lila-fehéreknél ifiedzőként kezdődött. A dózsás fiatalokkal eltöltött esztendők maradandó élményanyagot hagytak benne, s távozása után is magas fokon izzóit a klub iránti rajongásának, szeretetének tüze. Nehéz szívvel vált meg néhány évvel ezelőtt a csapatától. Következetes, kemény, megalkuvást nem ismerő munkájának gyümölcse beérett: fiaival országos bajnoki címert nyert az országos ifjúsági bajnokság pécsi területi csoportjában. S amit külön nagy örömmel konstatált a klubvezetés: Kovács István keze alól egyre több, az első csapatnál is hadra fogható fiatal került ki. Közülük azóta többen már gyökeret eresztettek az NB Il-es csapatban (Suba, Szabó, Dienes, Weitner), közel két csapatra valóan pedig egy osztállyal lejjebb, a területi bajnokság Dráva-csoportjában kergetik a labdát, mint a jövő reménységei. A sportiskolás módszerekkel történő felkészítés elszánt harcosa. Mindenekelőtt a fiatalok értelmére próbált hatni, s akik maradtak, zokszó nélkül végezték az időnként önsanyargató gyakorlatozást. Még emlékszem az egyik téli alapozásra, amikor a hosszú távú és erős intenzitású terepfutás után többeket a szédülés, a hányinger fogott el. De akkor sem mondták azt, hogy „Nekem ebből elég volt!” Lelki szemeik előtt lebegett az öltöző ajtaján található felirat, amelyben a harmincon alig túl, fiatal mester kifejtette a korszerű felkészítés követelményeinek megfelelő ars poeticáját. Erről még később lesz szó, hiszen a kezdetben mint kitűnő erőnléti edzőt tartották nyilván. Az ifisikerek nyomán a futballélet törvényszerű menetrendjének megfelelően alakultak a dolgok. Alacsonyabb osztályú felnőttcsapatok klubvezetői igyekeztek elcsábítani. A szakmai előrehaladás hőn óhajtott vágya nagy vívódások közepette győzedelmeskedett benne. „Nehezen váltam meg a srácoktól, különösen amikor a csillogó arannyal megkoronáztuk szereplésünket.” Nos, haladjunk tovább időrendi sorrendben, csak dióhéjban. Nézzük felnőttedzőként pályájának kezdeti állomásait. Tamásiban nyomban egy újonc csapatot kellett kormányoznia az éppen akkor beinduló területi bajnokságban. Mivel szakmai elképzeléseibe már idejekorán igyekeztek „belekontár- kodni”, így — nyilván érthető okokból — csak tiszavirágéletű lett az itteni edzőskö- dés. Következett Kisdorog, ahol a nagy tapasztalatú, Losonczi vezető edző segítőtársaként remekül érezte magát. A Kisdorog sikereiben neki is nagy szerepe van. A harmadik állomás: 1983 nyarán Bonyhád, ahol az várt rá, hogy tovább építse Fertőszögi edző hagyatékát, azt a csapatot, amely már kiesési gondokkal nem küszködik. Az eredmény: fényes siker. A BMSC negyedik helyével és közönségcsalogató játékával a csoport legkellemesebb meglepetését szolgáltatta. A visszatérés A bonyhádi siker után — ismerve a szekszárdi edzőgondot — többen már megjósolták, hogy a szakállas mester válaszút elé kerül. „Tárgyaltam, tárgyaltam és tárgyaltam a Dózsa vezetőivel, majd a hatalmas vívódások, álmatlan éjszakák órái következtek. Bonyhádon már egy kitaposott úton kellett volna tovább haladnom. Itt említem meg elődömet, Fertőszögi Bélát, aki „tereprendezésben” fontos szerepet játszott. Különösen taktikaitechnikai téren tett nagy szolgálatot, amit tovább kellett vinnem. Most jöhetnének az igazi nagy aratás évei. De ...! (Egy sóhajtásszerű fújás erejéig felemeli a fejét, mély lélegzetet vesz, majd így folytatja): „Soha nem tudtam elszakadni a lila-fehér klubtól. Képletesen szólva a szívem is „lila”. Ráadásul itt .élek a városban, ismerve a klub bajait, gondjait, erényeit. (Kis szünetet tart, majd kissé felemelt hangon mondja): „Tenni akarok Szekszárdért! Visz- szaadni a hitet, reményt játékosnak, vezetőnek és szurkolónak egyaránt. Ne legyen ez a jobbára önerőből építkező kis csapat fehér folt a fut- balltérképen.” A mély érzelmi szálakkal való kötődés után amolyan második okként a szakmai ranglétrán való előrehaladást említi. Hiszen augusztusban mégiscsak NB-s edzőként debütál, ami szakmai ázsióját nagyban növeli. Még akkor is, ha a sportközvélemény által egy válságos helyzetbe sodródott hajó kormányosa. Új edző, új elképzelések Természetesen nem véli kilátástalannak a helyzetet. A Dózsa játékosállományának milyensége nyitott könyv előtte. Most a felkészülési időszakban nem kell heteket vesztegelnie amiatt, hogy tiszta képet kapjon mindenkiről. Határozott elképzelésekkel lépte át az egyesület kapuját. Tudja, hogy a játékosállomány tudásszintje az eredménnyel záruló átigazolási tárgyalások folytán sem változik alapvetően, éppen ezért osztja azokkal az edzőkollégákkal a véleményét, akik a legerősebb „átigazolásnak” a gerinc megmaradását tekintik. Szavaiból ítélve úgy érzem, megpróbálja a gombot a kabáthoz igazítani és nem fordítva. „A hibák és felételek hiánya miatti sirámok helyett mindjárt számba vettem a fellelhető pozitívumokat, Kovács István amikre építhetek. Hogy mik ezek? Például összességében ez a csapat tudott jól védekezni. A gyatra támadójáték, a krónikus gólínség ellenére rengeteg helyzetet dolgozott ki. Engem roppant érdekel, hogy milyen séma, szervezettség besulykolásával alakították ki azokat.” Nem véletlen, hogy a védőjátékot említi, mert az alábbiakban majd kiviláglik, hogy a biztonságos hátország jelenti taktikai elképzeléseinek kulcsát. „Ne tűnjék a szavakkal való bárgyú játszogatásnak, tartalmatlan szépelgésnek, ha azt mondom: ennek a csapatnak el kell tudni sajátítania a mostanság dívó letá- madásos játékmódnak az ellenféltől, helyzettől függő variációit. Meg akarom értetni a játékosokkal, hogy a letámadás már az ellenfél védőharmadában megtörténhet. Igen, az olvasónak az ETO juthat eszébe, ők voltak, akik Ajax-módra adaptálták nálunk az egészpályás letámadást.” „Biztonságos hátországot megteremtve, támadásainkat is szeretnénk a tudatosság fokára emelni. Az oldalak mentén felépített támadásvezetésre gondolok. A két középpályás alapvetően támadna, döntő fontosságúnak bizonyulnának a szélsőkkel való helycseréik. A középső elsősorban a biztonságra ügyelne, amolyan második hullámban érkezve megszerezné középen a lepattanó labdákat.” Az Ajax, az ETO, a szárnyjáték és így tovább ... A jó és eredményes játéktól elszokott szekszárdi szurkolónak első hallásra mindez megmosolyogtató utópiának tűnik. E sorok írójában azonban egy megingathatatlannak látszó oszlopot döntöttek le az edző szavai. Fenntartással fogadom ugyan, hogy már augusztusban egy letámadással operáló Dózsát láthat a közönség, de ... Bízva bízom, hogy megdől annak a nagyfokú kényelmességet, felszínességet tükröző szemléletnek az igazságtartama, amelyet gyakorlatilag Magasházi edző ideje óta hangoztatnak: ez a csapat tudatosságnak csak a legminimálisabb fokára juthat el. A gyakorlat ezt a fajsúlyos kérdést majd megválaszolja. Mindenesetre nagyon kellene, hogy az átigazolásokkal erősödjön a gárda, hogy a merész taktikai elképzeléseknek több legyen a fedezete. örvendetes, hogy Kovács Béla, az Újpesti Dózsa válogatott játékosa már a Dózsa játékosa, a jövő héten már együtt gyakorol a többiekkel. Tapasztalatára, sokoldalúságára mindenképpen szükség lenne, miképpen a jelenleg még dunaújvárosi idősebb Weitnerre is. Az ő ügyében még tárgyalások folynak. Aztán mivel Subát elsősorban csatárként veszi figyelembe a mester, Huj bér mellé még egy jó kapusra is szüksége van. Ez ügyben ugyancsak nem tudok még névvel szolgálni. A távozók listáján Adorján (Hódmezővásárhely) szerepel. Morális egység Az elmúlt bajnokság, valamint az azt megelőző tavaszi idény mérkőzéseit fi- gyelgetve sokan arra a megállapításra jutottak: a játéktudás mellett a korábban fellelhető, domináló, hazai sikereket előmozdító töretlen küzdőszellem is hiánycikk. Egyes játékosokkal történő 'beszélgetéseim alátámasztották azt, ami a lelátóról csak halványan tűnhetett fél: a játékosok és az edző között a kontaktus nem a legideálisabb. Azon, hogy ebben mennyire voltak ludasak a lazább erkölcsű, a lazítás kiskapuit hamar felismerő játékosok, vagy maga az edző módszerében volt a hiba — fölösleges tépelőd- ni. Az azonban már perdöntő kérdésként kell, hogy szerepeljen az edző munkájában, hogy újra a mindennapok alaphangulatának meghatározója legyen az „egy mindenkiért, mindenki egyért” szólás. Mert ha a játékos nem partner, akkor üres szólamnak, puszta mo- ralizálásnak tűnnek már most a fentebb elmondottak. „Már székfoglalómban vázoltam elképzeléseimet, kiemelten foglalkozva a morális kérdésekkel. A .kényesebb’ emberekkel elbeszélgettem. Két hét távlatából úgy látom, a hangulat jó, mindenki arra törekszik, hogy a maximumot hozza ki magából.” Ha a hangulat jó, akkor abban is bízhatunk, hogy a kitűnő kondíció is meglesz a rajtra. Kovács Istvánnak vesszőparipája: az ő játékosa jobban kondicionált legyen az ellenfélnél. A mezőnyből kiemelkedő kondíció jelentheti későbbi taktikája sikerének zálogát. Hosszasan, elméleti és gyakorlati vágányokat váltogatva beszélgettünk. Ami feltűnik: szinte egy szóval sem említi a többieknél jóval mostohább körülményeket. Fejtegeti, hogy a győzelmek, egy sikeres rajt okozta hurráhangulat a játékosoknál is „lenyomja” a tudat alá az egzisztenciális kérdéseket. Mert ez esetben több ezres lelátó előtt játszani valami felemelő érzés. Érzi, hogy a közönséget kiszolgálni még a válságos helyzetben is nagyon fontos. Pedig a pontokon kívül a közönségcsalogató játékot még nem kérik számon tőle. Új elképzelései mégis eme kettős funkció jegyében fogantak. Az „aki mer, az nyer” elméletet hangsúlyozza. Mindenesetre megpróbál hadat üzenni az eddig jobbára a véletlenen és az esetlegességen alapuló csapatjátéknak. Mindehhez jó szerencsét! — bégyé — Fotó: Bakó Ökölvívás Kalocsai győzelme Egerben 25 egyesület 65 versenyzője részvételével rendezték meg a Bornemisszaemlékversenyt, amelyen szép dombóvári siker született. A 48 kg-osolk súlycsoportjában a Dombóvári Spartacus versenyzője, Kalocsai Zoltán az első helyen végzett. — gaál — Videoton: válogatottak nélkül Szombaton újabb fordulót bonyolítanak le a labdarúgó Intertotó sorozaton. A két magyar együttes közül a Videoton itthon, a Ferencváros idegenben lép pályára. * < Székesfehérváron örömmel nyugtázták a labadarúgó- szurkolók, hogy kedvenc csapatuk, a Videoton kitűnően szerepelt az Intertotó kupában, hiszen ausztriai és svédországi mérkőzését is megnyerte, s így csoportelső. Tisztában vannak azonban azzal, hogy éhhez jelentősen hozzájárult Mezey György szövetségi kapitány, aki eddig a válogatott felkészüléséről a Videoton négy játékosát a klub rendelkezésére bocsátotta. A ihét végén viszont a Disztl-testvérek, Csuhay és Csongrádi nem áll a Videoton rendelkezésére, így tartalékos lesz a fehérvári gárda. Kovács Ferenc vezető edző ennek ellenére győzelmet vár, de mint mondta, a linzi együttes jó játékerőt képvisel, és minden bizonnyal szoros küzdelemben dől majd el a 2 pont sorsa. Mint mindig, Fe- hérvárott ezúttal is befolyásolja a mérkőzés látogatottságát az időjárás, hűvösebb időben több nézőre lehet számítani, mert akkor kevesebben kirándulnak a Balatonhoz, vagy a Velencei-tóhoz. A Videoton várható összeállítása: Koszta — Végh, Borsányi, Vaszil, Horváth G. — Falkovics, Wittmann, Vadász — Ma jer, Szabó, Novath vagy Horváth F. * Egy héttel azután, hogy a Ferencváros az Üllői úton 3-0 arányú győzelmet aratott az FC Zürich ellen, szombaton a svájci városban már visszavágót játszik a két együttes. A zöld-fehérek bizakodó hangulattal repültek Zürichbe, hiszen hét közben a jó nevű dán Aarhaus csapata elleni barátságos találkozón is hasonló arányban győztek. Vimcze Géza vezető edző 17 játékost jelölt ki a svájciak elleni keretbe, közöttük található Rab is, akinek a sérülése rendbe jött, s feltehetőleg ismét elfoglalja a beállós helyét. A tervek szerint a Ferencváros pénteken Zürichben edzést tartott. — Kezd kialakulni fiatal csapatunk, a legutóbbi két mérkőzésein már biztató volt a játék — mondotta Monostori Károly, a zöld-fehérek labdarúgó szakosztálya vezetőségének egyik tagja. A legrosszabb esetben is bízunk a döntetlenben. A várható összeállítás: Zsiborás — Haaz, Pintér, Rab vagy Jancsika, Keller — Ru- bold, Koch, Zsivótzky — Zsinka, Szabadi, Pogány.
