Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-21 / 170. szám

1984. július 21. InIÉPÜJSÁG 9 Mongólia Lakás­program A városias életmód, a mo­dern lakáskultúra meghódí­totta a mongol falut is. A fa­luképet ma már nem kizáró­lag a jurta jellemzi. A kis­községekben is föltünedeznek a kőházak, a komfortos falu­si otthonok. Az országos la­kásprogram keretében indult útjára az állami gazdaságok dolgozói részére építhető ott­honok akciója. Legutóbb a Központi Aj- mak egyik jeles gazdaságá­nak dolgozói jutottak kom­fortos otthonokhoz. A dzsar- galanti állami gazdaság sike­res, jól gazdálkodó mezőgaz­dasági nagyüzem. A bő ter­mésből a legutóbbi aratás­kor csaknem 7 ezer tonna ga­bonát adtak el az államnak. Az itt dolgozók jó munkájuk eredményeként jutottak la­kásokhoz. Édesvíz a tenger alatt Öriási édesvízkészletek rej­tőznek az Azovi-tengerbe torkolló Don, és több más fo­lyó deltájának homoklerakó­dásában. Ezt a feltételezést ukrán geológusok tették köz­zé az itteni vízterület több éves kutatása után. Az Azo- vi-tenger kettős medrének titkát felderíteni a világűr­ben készített felvételek segí­tettek. Ezeken a vízfelszín alatt világosan kivehetők az ősi foyók medrének nyomai, amelyek azt bizonyítják, hogy az Azovi-tenger egykor óriá­si zárt édesvízmedence volt. A cseh sör titka Sör. . . az aranyszínű, aro­más, jellegzetesen ke­sernyés ízű ital. Nincs szük­ség bemutatására. Hiszen már az ókori népek is készí­tették. A komlót, a „zöld ara­nyat” azonban akkoriban még nem ismerték, s így Egyiptom vagy Hellasz lakói a sör gyártásához csak malá­tát használtak. Először erről a nap felé forduló, Humulus lumpus el­nevezésű növényről Plinius római történész tesz említést, ö azonban csak a vadon nö­vő komlóról beszél, amely a Kaukázus völgyeiben nőtt és valójában csak gyomnövény volt. Csehországban már a 903- as évből származó történelmi írásokban említik a komló­termesztést. A XII. században termesztése már általános volt; ebből az időből szár­maznak a sörgyártásról szó­ló első feljegyzések is. IV. Károly császárnak nagy ér­deme van a komlótermesztés fejlesztésében; az ő uralko­dása alatt a cseh komlót már az egész világon legjobb mi­nőségűnek tartották és a leg- magassabb áron vásárolták. Ezen a téren mi sem válto­zott az ezt követő évszázadok során. Az idők folyamán a kom­lótermesztést az arra legmeg­felelőbb területeken összpon­tosították: legfőbb termeszté­si központja Zatoc, Rakovník és Űstek csehországi városok környéke. Csehszlovákia 11 850 hektárnyi komlóföldjé­vel a világ harmadik legna­gyobb komlótermesztője és exportőre is (az első helyen A zöld arany világsikere Teljes gőzzel folyik a komlószedés az NSZK áll 19 700 hektár- utóbbit a világ 70 országába ral, a második az USA 15 292 exportálják. Egyik legna- hektárral). gyobb vásárlója már évek A csehszlovák sörnek, s így óta Japán, de Belgium, a a csehszlovák komlónak is Szovjetunió, Magyarország, nagy hagyománya van. Az az NSZK, az NDK, Románia, Nagy-Britannia, Ausztria, Franciaország és Brazíia is sokat importál belőle. A tel­jes hozamnak több mint két­harmada kerül a külföldi vá­sárlókhoz, a fennmaradó rész otthon marad. Ugyanis maga Csehszlovákia is igen sok komlót használ fel, hiszen nem csupán komlót, sört is exportál, s azt sem kevesebb sikerrel. A Zatecben működő Kom­lótermesztési Kutató Intézet már több mint 30 éve foglal­kozik azzal, hogyan lehetne ugyanannyi területen még több komlót termeszteni. Csehszlovákia komlótermő te­rületein ma mintegy 600 be­gyűjtő gépsor működik, ami rendkívül lecsökkenti az em­beri munka iránti igényt a szedésnél. Vannak még per­sze olyan munkák is, amelyek ügyes kezet és figyelmes sze­met igényelnek. Ilyen példá­ul a komló helyes felfuttatá­sa, amitől nagyban függ a terméseredmény. A világpiac egyre igénye­sebb. fgy a komlótermesztés is növekvő figyelmet követel. Kereskedelmi szempontból a komlót négy minőségi osz­tályba sorolják. Az első osztá­lyú komlót, amely finom illa­tával, megfelelő gyantatartal­mával és arányosan elosztott keserűanyag-összetételével tűnik ki, az egész világon összesen 12 ezer hektárnyi te­rületen termesztik. Ebből 10 ezer hektár Csehszlovákiában van, ahol ezt a csúcsminősé­get a cseh félkorai, úgyneve­zett piros komló (cervenák) képviseli. Minden külföldre kerülő komlószsákot plombával, pe­cséttel és a legjobb minőséget — Bohémiahop — szavatoló igazolással látják el. E zsá­kok nem csupán a cseh kom­lótermesztés ezeréves hagyo­mányát, de a mai termesztők szakértelmét és szorgalmát is dicsérik. Monika Kemmlarová Bulgária Tudomány és technika Különleges időmérőt ter­veztek a ruszei Sport és Test­kultúra Kutatóintézet labora­tóriumának munkatársai. A számítógépes időmérő folya­matosan szolgáltat adatokat a futók mozgási sebességéről a kijelölt táv minden szaka­szán. A mérőműszerbe három programot tápláltak be: méri a startidőt, jelzi és rögzíti a futó sebességét és elért idő­eredményét a táv különböző szakaszain, de akár minden egyes lépésnél is. A hajtatóházak levegőjében lévő széndioxid különleges kezelésével, azaz a jelenlévő vegy anyagok felhasználásá­val a növények gyorsabban érnek és hozamuk is jelen­tősen növekszik. Az eljárás lényege: a hajtatóház levegő­jéből — olcsó technológiával — kiszűrik a szén-dioxidot, A kinyert szén-dioxidot ioni­zálva engedik vissza a leve­gőbe. Ezáltal dúsabb lesz a vegetáció, s elpusztulnak a káros baktériumok. A népi Lengyelország 40 éve (6.) Számunkra ismeretlen tájak A nyári idényben Lengyel- országba látogató magyar tu­ristákkal a leggyakrabban a Tátrában, Zakopánéban, Krakkóban, az ország déli ré­szében találkozhatunk. Egy részük ellátogat Varsóba is. Közülük azonban már arány­lag kevesen jutnak el a Bal­ti-tengerhez vagy a tóvidékre. Évente több millió lengyel és külföldi tölti nyári szabad­ságát a lengyel tengermellé­ken. A szczecini tengerparton két nagy tengeri fürdőhely is található — Swinoujcie és Miedzyzdroje. Maga Szczecin — a szépen újjáépített óvá­rosával és az egykori pome- rániai hercegek reneszánsz várával — nemcsak lendüle­tesen fejlődő ipari, hanem egyben fontos idegenforgalmi központ is. Számos tengeri üdülőváros, így többek között Kolobrzeg, Mielno, Darlowek, Ustka és Leba — található a mintegy 200 kilométernyi, szép homokfövenyes strand­járól nevezetes un. koszalini partvidéken. Koszalin városa repülőgéppel is elérhető. S vé­gül, meg kell említeni a gdanski tengerpartot az un. „hármas várossal” — így ne­vezik Lengyelországban a Gdanskból, Sopotból és Gdy- niából álló nagyvárosi agglo­merációt. Gdansk csodálatos gótikus, reneszánsz és barokk építészeti műemlékekben gaz­dag város. Legnevezetesebb műemléki építményei az un. arany- és zöld_ városkapu, a monumentális városháza, az Artusház és mások. Ugyan- cskk itt található az a Wes- terplatte nevét viselő kis föld­nyelv, ahol 1939 szeptembe­rében egy maroknyi lengyel katonából álló őrség 8 napon át állt ellen a többszörös túl­erőben lévő ellenség támadá­sainak. A lengyel katonák hőstettét emlékmű örökíti meg. A közeli Sopot az egyik parti fürdőhely, a város töb­bek között a hagyományos nemzetközi dalfesztiválokról nevezetes. A Balti-tengerparttal pár­huzamosan tavak ezreivel ta­golt dimbes-dombos vidék húzódik. Ezek az un. tóvidé­kek, közülük az idegenfor­galmi szempontból legneve­zetesebbek: a Pomorzei-tóvi- dék, a Wielkopolskai-tóvidék, valamint a híres Mazuri-tóvi- dék. Az említett vidékek va­lóságos paradicsomai a vízi sportok — vitorlázás, kajako­zás, valamint a horgászás — kedvelőinek. Az északi országrész tájké­péhez elválaszthatatlanul hozzátartoznak a műemlékek. Közülük néhányról már be­széltünk, de ezt még érdemes néhánnyal kiegészíteni. így például említést érdemel To­run, Kopernikusz szülőváro­sa, ahol igen aktív a helyi lengyel—magyar barátság klubja. A városban tekinté­lyes nagyságú gótikus város­háza, több XIV-XV. századi templom, egykori városkapu- és városfal-maradvány talál­ható. Gnieznóban — Lengyel- ország egykori, első fővárosá­ban — a székesegyház XII. századi bronzkapuit a román kori európai művészét egyik legértékesebb alkotásának tartják. KÉRDÉSEK: I. Melyik város volt Len­gyelország első fővárosa? 1. Krakkó x. Torun 2. Gniezno II. Melyik észak-lengyel­országi város érhető el a LOT repülőgép járatával? 1. Koszalin x. Leba 2. Golynia • A rejtvénysorozat befejező­dött. Kérjük olvasóinkat, hogy valamennyi megfejtést küldjék el július 31-ig a következő címre: Lengyel Kultúra 1065 Budapest. Nagymező utca 15. A helyes megfejtők között, mint ko­rábban már közöltük, érté­kes lengyel népművészeti tárgyakat sorsolnak ki. A fő­nyeremény kétszemélyes, négynapos tartózkodás a varsói Fórum szállóban, oda-vissza ingyen repülő­jeggyel. A híres Mazuri-tóvidék Zebra-buszok Havannában Kézből etetik a zsiráfokat Oj színfoltokkal gazdago­dott nemrégiben a kubai fő­város látványosságainak, szó­rakozási lehetőségeinek pa­lettája: megnyitotta kapuit a botanikus kert és az új ál­latkert. Az ehhez hasanló lé­tesítmények helyigényét is­merve érthető, hogy mind­kettőt Havanna külvárosai­ban helyezték el, lehetősége­ket teremtve ezzel a célsze­rűbb tervezésre, beosztásra, s netán a későbbi terjeszke­désre. A botanikus kert még a ka­ribi szigetország természeti paradicsomában is meglepő gazdagságot kínál. Három fő' részre osztották: az első Ku­ba növényvilágát, a második a távoli földrészek flóráját mutatja be, míg a harmadik területen speciális növénykol­lekciókat gyűjtöttek egybe, összesen körülbelül 4 ezer­féle növényt honosítottak itt meg, a teljes növényleltár pedig 150 ezer körül jár. Az orchideák több mint 500 faj­táját, a kaktusz csaknem 1100 válfaját, páfrányok és trópu­si virágok százait nézhetik meg az érdeklődő szakembe­rek, illetve a felüdülésre vá­gyó felnőttek, vagy az oktató sétára érkező gyerekek. Az új állatkert szintén sok érdekességgel dicsekedhet. Voltaképpen inkább szafari­parkról beszélhetünk, mint­sem szabályos, európai érte­lemben vett zoo-ról, hiszen a látogatók szabad környezet­ben, nem pedig rácsok közé szorítva szemlélhetik meg az állatokat, követhetik a vadak életét. Az állatvilág legtöbb itteni képviselője az afrikai szavannákat képviseli: ele­fántok, zebrák, zsiráfok, struccok és még vagy 6—7 tu­cat állatfaj példányai kószál­nak fel-alá háborítatlanul. Hogy a vendégek biztonsága ne szenvedjen csorbát, őket mozgékony kis autóbuszok szállítják a terepen. A jár­műveket az ötletes kubai népnyelv máris elkeresztel­te: terepszínű csíkozásuk nyomán hamarosan minden­ki „kis zebráknak” kezdte becézni. Az állatkert első látogatói egyébként — követésre mél­tó, nálunk sem ismeretlen hagyomány — a beruházás építői, munkásai, illetve családtagjaik voltak (ter­mészetesen a gyermeksere­get is beleértve), őket dr. Abelardo Moreno igazgató külön köszöntötte. Bemutat­ta a most megnyitott terüle­teket (ahol a szafariparkon kívül egy játszótér, egy ví­zilómedence és egy külön oroszlánkörzet található —, hiszen ez utóbbiakat mégsem lehet, mondjuk a békés an­tilopok közé engedni...) és bejelentette azt is, hogy a tervek szerint hamarosan létrehoznak egy speciális gyermekátlatkertet is. Itt a kicsik kedvenc háziállataik­kal ismerkedhetnek meg. (szegő) Zebracsíkos autóbuszok

Next

/
Thumbnails
Contents