Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-21 / 170. szám

1984. július 21. NÉPÚJSÁG 3 Tamási Állami Gazdaság Taggyűlések, pártcsoportik Négy alapszervezetben ti­zenkét pártcsoport működik a Tamási Állami Gazdaság­ban. A gazdaságban rendsze­res a pártélet, az alapszerve­zetek előre meghatározott terv szerint tartják meg ve­zetőségi üléseiket, taggyűlé­seiket, ia pártcsoportok már régen túl vannak azon, hogy a tagdíjbeszedésre korláto­zódna tevékenységük. Hogyan alakítják a taggyű­lések és pártcsoportok a he­lyi politikát, miként szervezik a határozatok végrehajtását és ellenőrzését, ezt vitatta meg legutóbbi ülésén a gaz­daság pártvezetősége. A kép kissé differenciált, ám abban egységes, hogy mind a párttaggyűlések szín­vonala, mind a pártcsoportok munkája javult az utóbbi években. A kettő között egyébként szoros az össze­függés. A taggyűléseken rendszere­sen a párttagság 80—90 szá­zaléka vesz részt, a távolma­radók a legtöbb esetben iga­zoltam hiányoznak. A részt­vevők 15—25 százaléka mond véleményt a vitában, tesz észrevételt, javaslatot. A napirendre tűzött témákat — melyek között az alapszerve­zet jellegének megfelelő arán-'ban szerepelnek a gaz­dasági és a párt belső életé­vel foglalkozó napirendek, valamint ideológiai, tömeg­szervezeti és közságpolitikai kérdések — általában politi­kai oldalról közelítik meg. Azt vizsgálják, hogy az adott kérdésben milyen tennivalói vannak a pártszervezetnek, a kommunistáknak. A tagságnak a taggyűlése­ken való részvételét, aktivi­tását jelentősen befolyásolja az előkészítő munka. Ahol — és amikor — a párttagokkal, pártcsoport-bizailmiakkal elő­zetesen konzultálnak, tájé­koztatják őket a döntésre vá­ró kérdésekről, kérik javasla­taikat, elképzeléseiket a meg­oldásra, ott aktív vita bonta­kozik ki. Persze, feltétele ennek ia jó beszámoló, amely nemcsak elveket hangoztat, hanem konkrétan szól az egyes kérdésekről, felhasz­nálva az előbb említett mód­szerekkel szerzett információ­kat is. Ugyanis elhangzott már taggyűléseken nem egy olyan beszámoló, amely csak általános megállapításokat, -tennivalókat tartalmaz, nem tükrözve az adott terület sa­játosságait. konkrét helyze­tét és problémáit. Ezek az előterjesztések nem késztet­nek vitára, a taggyűlés össz­képét a közömbösség jel­lemzi. Kedvező tapasztalat azonban, hogy az ilyesfajta beszámoló egyre kevesebb, mind több olyan előterjesz­tés kerül a taggyűlések elé, amely elemző, következtetést levonó és feladatmeghatározó mondanivalót tartalmaz. Mint azt egyik felszólaló most hangsúlyozta, nemigen „moz­gatta volna meg” a tagságot a taggyűléseken — melyeken a kispolgári gondolkodás- móddal, magatartással szem­beni fellépés volt napiren­den —, ha az előadó, a párt- titkár csak általában beszélt volna erről. Am — alapos előkészítő munka, és a párt- csoportok segítségével tör­tént informálódás, és ezek elemzése alapján — konkré­tan szólhatott a dolgozók kö­zött tapasztalt vélemények­ről, nézetekről. Tartalmas vi­ta után egységes állásfogla­lás kialakításával zárult a taggyűlés. Szórványosan fordul elő — de előfordul —, hogy a párt­tagok észrevételeikre, jogos bírálataikra, javaslataikra nem, vagy csaik érintőleges választ kapnak. Ez, amellett, hogy a pártdemokráciát sér­ti. visszafogja, fékezi az ak­tivitást, mem biztosít teret az előrevivő, hasznosítható vé­lemények elmondásához. A pártvezetőségnek következe­tesen fel kell lépnie az .ilyen jelenségek ellen, és általáno­sítani, minden alapszervezet­ben és minden esetben érvé­nyesíteni azt a követelményt, ami csaknem általános gya­korlat, hogy közvetlen lég­körben. egymás véleményé­nek kölcsönös tiszteletben tartásával folyik a vita, a párttagok úgy érzik, hogy érdemes volt részt venni a taggyűlésen. A tizenkét pártcsoportnak fontos szerepe van az alap­szervezeti munkában, a tag­gyűlések előkészítésében. Az alapszervezetek konkrét fel­adatokat határoznak meg a pártcsoportok részére. Ónál­ló munkatervük nincs a párt- csoportoknak, az alapszerve­zetek munikaterve tartalmaz­za a pártcsoparfok tenniva­lóit is. Többek között azt, hogy mely — vezetőségi ülés vagy taggyűlés elé kerülő — témákban alakítsák ki véle­ményüket, kérdezzék meg a környezetükben dolgozókat. Emellett fontos szerepet 'kap­nak a pártépítésben is. A pártmegbízatások végrehajtá­sának ellenőrzésére, értéke­lésére is kiterjed feladatkö­rük. Kollektív véleményt al­kotnak az álapszervezet ve­zetősége és az egyes pártta­gok munkájáról, pártmegbí­zatásaik teljesítéséről. Az alapszervezetekben elterjedő­ben van, hogy a műhelyen, brigádon belüli bérezés, ju­talmazás, személyi változás esetén az illetékes vezető ki­kéri a pártcsoport vélemé­nyét. Mind gyakrabban for­dul elő, hogy egy-egy párt- csoport-értekezleten tájékoz­tatást kémek az adott terü­let gazdasági vezetőjétől, sőt, a pártcsoportban dolgozó községi tanácstagtól is. A taggyűlés elé kerülő kér­désekben benne van a párt­csoportok véleménye is. Mint azt a pártvezetőségi tagok és a jelenlévő alapszervi titká­rok elmondták, itt épp az el­lenkezője tapasztalható a sok helyütt általános gyakorlat­nak. Amikor egy-egy témát — kötetlen formában — meg­vitattak a pártcsoportban, ez nemhogy fékezné a nagyobb fórumon, a taggyűlésen az aktivitást, hanem inkább ser­kenti. Egyöntetű megállapítása a vezetőségnek, hogy az utób­bi években javult az alap­szervezetek határozathozatali, és a végrehajtást szervező, ellenőrző tevékenysége. Az alapos, széles körű informá­ciószerzés — bevonva szükség esetén a pártcsoportokat is — lehetővé teszi célirányos és reális határozatok hozatalát, és egyben biztosítéka is a végrehajtásnak. A végrehaj­tás megszervezése — tenni­valók, felelősök, határidők megjelölésével — már a tag­gyűlésen történik, majd foly­tatódik az ellenőrzéssel. En­nek leggyakoribb formája a vezetőségi ülésen, taggyűlé­sen történő beszámoltatás. Mind gyakrabban fordul elő, hogy a beszámoltatás előtt a vezetőség, vagy az általa megbízott munkacsoport is gyűjt adatokat, amelyeket reális értékelés céljából szembesítenek az előterjesz­téssel. Ha a téma 'munkate­rületre konkretizált, kikérik az ott működő pártcsoport vé­leményét is. A fejlődés elle­nére azonban még előfordul, bogy az ellenőrzés során a felelősség „személytelenné válik”, vagv a taggyűlés el­néző a mulasztóval szemben. Ritka esetben kerül sor párt- határozat végre nem hajtá­sáért felelősségrevonásra. A Tamási Állami Gazdaság pártalapszervezetei munká­jukkal egyre nagyobb hatást gyakorolnak környezetükre. Megvalósítják területük poli­tikai. társadalmi, gazdasági és kulturális életének irányí­tását. érvényesítik a párt v°-*“tő szeretjét. Ebben ered­ményesen támaszkodnak a pártcsoportok munkájára. J. J. Az OTP félévi mérlege Az év első hat hónapjában a lakosság a tervezettnél ke­vesebb pénzt helyezett el a takarékban, ugyanakkor a hitelforgalom az előirány­zottnak megfelelően alakult — ez derül ki az OTP féléves mérlegéből. A betétállomány 8 milliárd forinttal növekedett, 22 szá­zalékkal kevesebbel, mint a múlt év első felében. A la­kosság takarékbetétben elhe­lyezett pénzének össze meg­haladta a 200 milliárd forin­tot, 205 milliárdot tett ki. A vártnál kisebb mértékű nö­vekedés okát az OTP szak­emberei abban látják, hogy a tervezettnél nagyobb mér­tékben 'növekedett a kiske­reskedelmi forgalom, s to­vább élénkült a lakásépítési kedv is. Ezenkívül mind töb­ben szívesen fektetik pénzü­ket különböző jövedelmező vállalkozásokba. Nőtt az ér­deklődés a kötvények, rész­jegyek iránt is, amelyeket kedvezőbb kamatfeltételek­kel vásárolhat a lakosság. A lakástakarékossági és az if­júsági betétformák, valamint a takaréklevelek körében is az átlagosnál jóval nagyobb a növekedés mértéke; meg­közelíti a 40 százalékot. E be­tétek kamatfeltételeit ugyan­is januárban, némelyikét az elmúlt hónapokban ismét módosították, kedvezőbbé tették. Az OTP és a takarékszö­vetkezetek hat hónap alatt csaknem 25 milliárd forint hitelt nyújtottak a lakosság­nak. A hitelek állománya összesen 9,6 milliárd forint­tal növekedett, s megközelí­ti a 164 milliard forintot. A legtöbb kölcsönt — 15 mil­liárd forintot — a lakásépítők és -vásárlók kérték és kap­ták. Jelenleg 50 ezer családi ház épül OTP-hitellel. Ezek féle várhatóan az év végéig elkészül. Társasházi lakás­ból a tavalyi ezerrel szemben ebben a fél évben ezerhat- száznak építését kezdték meg, s várható, hogy az év végére ez a szám négyezerre emel­kedik. Évről-ávre többen kérnek hitelt lakásuk, családi házuk helyreállítására, korszerűsíté­sére. Tavaly az év első hat hónapjában 39 ezren, az idén eddig 43 ezren vették igény­be ezt a lehetőséget. A tervezettnek megfelelően 16 ezer lakást értékesített hat hónap alatt az OTP. Döntő többségük a takarékpénztár saját beruházásában épült öröklakás, kis hányaduk ta­nácsi értékesítésű. illetve újraértékesített lakás. Tavaly óta nyújt kölcsönt magán- tulajdonú lakások vásárlásá­ra az OTP, s ebben a fél év­ben hatezren fordultak a ta­karékpénztárhoz ilyen igénnyel. Áruvásárlási hitelt 1983 első feléhez hasonlóan 320 ezren kértek, s ezzel ötmilliárd forint értékű tartós fogyasz­tási cikket vásárolhattak. Személyi kölcsönt a tavalyi­nál valamivel többen — 410 ezren — igényeltek, és össze­sen 3,3 milliárd forintot vet­tek fel. HÉTRŐL hírről Az újságíró unja magát. Ami persze még nem lenne baj, ha az olvasók nem unnák őt. Ez lehetséges, hi­szen az elmúlt hétre visszaemlékezve más se jut az újságíró eszébe, mint ami min­denkinek unalomig. Az Időjárás E sorok írójának régen volt egyetemista korában alig.volt rettegettebb professzora, mint néhai dr. Bacsó Nándor, aki az éghaj­lattan tudományát tanította és vizsgáztatta belőle mindazokat, akik úgy vélték, hogy eljövendő pályájukon a harmatpont meg­állapítása, vagy a fagyzúgok keresése édes­kevés szerepet játszik majd. Tévedtek. A meteorológia komoly és ezenkívül zsebbe vágó tudomány. Ebben a pillanatban az újságíró még nem jósolhatja meg, hogy milyen nap virrad majd olvasóira, amikor sorai megjelennek. Azt viszont tudja, hogy a kánikulával, jég­gel és borongós ősszel kombinált időjárás minden volt, csak éppen hasznos nem. Hí­reink, melyek nyomában ebben a pillanat­ban is tallózunk, tele voltak balesetekkel, vízbe fulladásokkal. Egy halott is sok halott, tehát óhatatlanul az jut az ember eszébe, hogy vigyázunk-e mi egyáltalán egymásra. Félő, hogy nem. Amikor jön a minálunk afrikainak is szá­mító kánikula, és 24 órán belül skandiná- voknak is becsületére váló hőfokra süllyed a higanyszál, akkor gorombák vagyunk a boltban, sintérekhez méltó módon vezetünk közutainkon és gázoljuk, úgy is mondhat­nánk, hogy irtjuk egymást. Miért? Olyan sokan vagyunk? Legutóbb hírt adtunk egy tőlünk igencsak távoli megyeszékhelyen — Debrecenben — zajló sokadik anyanyelvi konferenciáról. Oly kevesen vagyunk kerek e földgolyón magyarnyelv-birtokosok (talán 17 millió­an?), hogy igazán nem szorulunk rá egy­más közúti irtására. Meg persze, munkahelyeire se. Dolgoztunk Ugyanis bármennyien mentünk is többé- kevésbé megérdemelt szabadságunkra, és bármennyien készülünk is ugyanoda, az or­szág túlnyomó többsége munkával töltötte az idejét. Méghozzá kemény munkával, amire a későbbiekben talán érdemes lesz egy kissé még visszatérni. A meleg ugyebár tikkasztó? Természetesen tikkasztó volt a földeken is, de most csak azért se erről ejtsünk szót, Két szál majoránna mert ma egy hete ugyanezen hasábokon ugyanez a szerző már megtette. Nem ép­pen szellemes módon, hiszen azt mindenki tudja, hogy a mezőgazdasági munka nyá­ron nehéz. Meg ősszel, tavasszal, sőt télen is van, mely utóbbiról már ritkábban beszé­lünk. Talán mert nem kampányszerű, ha­KÖSZÖNJ Ü K HOGY VÁLLALATUNK DOLGOZÓINAK NEM AJÁNDÉKOZ ÉS AZOKTÓL NEM FOGAD EL SZESZESITALT !- \ Kánikula ellen... nem permanens. Gyógynövényekről is szó esett a héten, mégpedig majoránnáról, ami ismeretes módon nemcsak a legények ka­lapján virágzik, szálával szedve. Maradjon minden tiszteletünk a mező- gazdaság „igazi” dolgozóié, tehát a kom- bájnosoké, vagy akár a növényvédelmi pi­lótáké, netán a kukoricát címerezőké. De azért azok se éppen megvetendők, akik a magyar külkereskedelem egyik legjelentő­sebb exportcikkének biztosítását szolgálják. Részben gyűjtögetnek, részben termelnek. Gyógynövényeket. Például majoránnát Is, ami — kinek-ki- nek gusztusa szerint, de végeredményben mégiscsak fontos fűszernövény. Turizmus Utazunk külföldre, utazunk belföldre, sőt, amennyire híreinkből ez „kihüvelyezhető” volt, újabban ez utóbbi helyekre még sű­rűbben. Eközben persze oltjuk szomjunkat, de ezt a szomjat időnként nemcsak jártunk- ban-keltünkben, jöttünkben-mentünkben oltjuk, hanem munkahelyünkön is. Való­színűleg a Simontornyai Bőr- és Szőrme­feldolgozó Vállalatnál ezért éreztek indít­tatást a mellékletünk formájában is sze­replő tábla elhelyezésére. Amit (helyszíni információ) a dolgozók utálnak. Az absztinencia szobrát általában nem pályavégző újságírókról szokták mintázni (e csevegő rovatunk ennyit talán megen­ged a szerzőnek), mégis felmerül az ilyes­forma emberben a kérdés, hogy netán akadt, aki találva érezte magát... ? Lapunk elmúlt heti számai egyébként tele voltak kisebb-nagyobb hírekkel. Ide­genforgalmiakkal is, mely kategóriában éppúgy nincsen „kis” hír, mint amiként semmilyenben sem. A „hír”, a csupa nagy­betűs HlR ugyanis valakinek mindig fon­tos. Az ugyan a szomszéd falu közvéle­ményét aligha gerjeszti jobb kedvre, hogy a másikban lefektettek száz-kétszáz méter­nyi járdaalapot, de a helyieket annál in­kább. Például a györkönyieket is, akikről nem első ízben adtuk hírül, hogy ismét példát mutattak. Jelen esetben újfent útépítéssel. Összefogás Minderről a megye néhány éves ismereté­ben mégis eszébe jut az embernek valami. Az ismétlődések furcsasága, amivel igazán jó lenne elkerülni a györkönyiek valami­lyen (talán nem is érdemtelen) torz „szent­té” avatását. Csakugyan a véletlenek ösz- szejátszásának tulajdonítható az, hogy egyik-másik kollégám, aki az én időm két­szeresénél is többet szolgált le a megyei pártbizottság lapjánál, következetesen ugyanazokról a településekről tud jó hírek­kel szolgálni? Minden bizonnyal lehetne ez így is igaz. Csakhogy éppen nem az. Ugyanis vannak falvaink, városaink, melyekben a joggal elvárhatónál hosszú évtizedek óta lényegesen többet tesznek egymásért, meg a közért. Amiért csak gratulálni lehetne vala­mennyiüknek. Amiként azt e sorokkal megtenni próbálta: ORDAS IVAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents