Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-18 / 167. szám

1984. július 18. U MÉPÜJSÁG Múzeumfelújítás Felújítják a Szépművészeti Múzeum tetőszerkezetét. A munkával az Általános Építőipari Szövetkezetét bízták meg. Az épület annyira megrongálódott, hogy szükséges­sé vált 1,2 milliárd forintosra tervezett nagyobb felújí­tása, amit várhatóan a jövő évben kezdenek meg. Háromezer éves kínai számológép Háromezer éves kínai „szá­mológépre” bukkantak Bel- sőnMongóliában. Feltételez­hetően ez a világ legrégibb, számolásra használható al­kalmatossága. Kínai parasztok húsz ele­fántcsont pálcikát találtak, amelyekről először azt hit­ték, hogy egyszerű evőpálci­kák. A tudósok bebizonyítot­ták, hogy olyan, a Csou-di- nasztia idejéből származó matematikai eszközről van szó, amely most először ke­rült elő. Várszínházi Július 21-én, szombaton rendezik meg a Gyulai Vár­színház immár hagyományos gáláját a várfürdőben, ahol reggeltől vasárnap hajinaiig egyfolytában tart majd a mű­A számolás pálcikás módja a tízes számrendszeren ala­pul, csakúgy, mint az abacus használata. Az abacus, a kö­zépkorban föltalált golyós számológép Kínában mind a mai napig a legelterjedtebb matematikai segédeszköz. A pálcikás módszer alkal­mas vOlt arra, hogy az ókori kínai matematikusok komoly algebrai feladatokat oldjanak meg, hogy gyökvonást végez­zenek — az alapműveletekről nem is beszélve. jfála Gyulán sor. A gála vendégei a nap során fúvószenét, népzenét, 'könnyűzenét, rock- és jazz- muzsikát hallhatnak majd a kastélykert évszázados fái alatt rendezendő bangverse­Az igali Aranykalász Mg. Termelőszövetkezet („B” kategóriás) pályázatot hirdet FŰRÉSZÜZEM-VEZETŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. Követelmény: szakirányú felsőfokú végzettség, vagy középfokú szaktechnikusi képzettség és több éves szakmai gyakorlat. Fizetés: a 25/1983. (XII. 29.) MÉM számú rende­let szerint. Jelentkezni lehet személyesen a termelőszövetke­zet elnökénél. Cím: Aranykalász Mgtsz 7275 Igái, Vörös Hadsereg u. 115. Telefon: 31. (396) nyékén, a gyermekek Békés József „A legbátrabb gyáva” című mesejátékát láthatják. Este hatkor kezdődik a „Nyí­lik a rózsa” vetélkedő gálája, amely egyben a tévés ver­seny közönségszavazatainak eredményhirdetése is lesz. Este fél kilenckor kezdődik az elmúlt negyven év leg­szebb magyar operettjeiből ízelítőt adó műsor, majd a Budapest Orfeum előadását élvezheti a várszínházi gála közönsége. A várhatóan nagy érdeklődés mellett sorra ke­rülő gyulai rendezvény éj­szakai diszkóval zárul. A résztvevők természetesen egész nap, s éjjel is füröd­hetnek az Alföld legszebb strandjának medencéiben. Szoborsétány A magyar vízépítés hat út­törőjének életét, tevékeny­ségét ismertető kötetet jelen­tetett meg a szarvasi mező- gazdasági főiskola. Az élet­rajzi kötet szerzője Tóth La­jos kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár; a könyv más­fél ezer példányban látott napvilágot. A szarvasi főiskola vízparti homlokzata előtti sétányon hat szobor hívja föl magára a figyelmet: a mellszobrok azokat a nagy magyar tudó­sokat ábrázolják, akik a víz- gazdálkodás, csatornázás, le- csapolás, öntözéses növény- termesztés úttörői voltak; a kötet az ő életrajzukat tar­talmazza. Vedres István még Tessedik kortársa, Beszédes József és Vásárhelyi Pál a reformkor gazdasági törekvé­seit szolgálta; Kvassay Jenő a kiegyezés utáni kapitalista fejlődés kiemelkedő vízépítő, talajjavító és iskolaszervező egyénisége, Trümmer Árpád és Hank Olivér pedig már a szocialista mezőgazdaság megszervezésében és az eh­hez szükséges szakemberek képzésében vállalt jelentős szerepet. A szarvasi könyv­ben bemutatott tudósók szob­rait 1971-ben állították fel a főiskola és a Holt-Körös közti sétányon. A tudós-pályákat összegző kötet címe: A Körös-parti szoborsétány. Elhunyt Vén Emil Életének 83. évében el­hunyt Vén Emil Munkácsy- díjas festőművész. Temetése július 25-én 15 órakor lesz a budafoki temetőben — tu­datja a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége és a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja. Vén Emil 1902-ben szüle­tett Fiúméban. Pályáját Uitz Béla növendékeként 1912-ben kezdte. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula ta­nítványa volt. Tájképeket, figurális kompozíciókat és portrékat festett. Ez utób­biak közül közismert Bartók Béla ábrázolása. Festészetét a sajátos, egyéni színvilág, a bensőséges, gyakran heves kifejezésmód jellemezte. Nyári egyetem Az MTA Szegedi Biológi­ai Központjának kongresz- szusi termében kedden meg­nyílt a TIT XXI. Pedagógiai Nyári Egyeteme. Ágoston György, a neveléstudomá­nyok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, a nyári egye­tem igazgatója köszöntötte a nyolcnapos kurzus 240 hall­gatóját. Az első előadást Pach Zzigmond Pál akadémikus, az MTA alelnöke, a Történettu­dományi Intézet igazgatója tartotta Történelem és nem­zettudat címmel. A nyári egyetem program­jában tudósok, politikusok további 12 előadásban tájé­koztatnak politikai, gazdasá­gi, irodalmi és oktatástechni­kai kérdésekről. A szegedi Pedagógiai Nyá­ri Egyetem két évtizede elis­mert továbbképzési formája a gyakorló pedagógusoknak és a közoktatást irányító szakembereknek. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Kellemes árnyékot vet a hatalmas platánfa az egykori abai kastélyiskola teraszára, nyári napközisek helyett azonban asszonyok beszélget­nek az ebédidőben a hűvös­ben. Az iskolaépületben ren­dezték be ugyanis a helybeli Vörös Hajnal Termelőszövet­kezet cipőüzemét. Horváth István üzemgaz­dásztól tudom, hogy az egy­kor szép eredményeket pro­dukáló kertészeti ágazat a hetvenes évek végére elvesz­tette jövedelmezőségét, sőt egy évben ráfizetéses volt. Az ágazatban dolgozók elhelye­zéséről és a munkalehetőség biztosításáról azonban gon­doskodnia kellett a tsz veze­tőségének. Így jött az ötlet, hogy valami melléktevékeny­séget szervezzenek. Meg is állapodtak egy fővárosi cipő­ipari szövetkezettel, hogy bér­munkában cipőfelsőrészt ké­szítenek Abán. Ám a kezdeti felfutás után a fővárosi szö­vetkezet nem tudta alap­anyaggal ellátni az abaiakat. Így megállapodás született az Álba Cipőipari Szövetkezet­tel hasonló jellegű bérmun­ka végzésére. Az egykor tíz dolgozóval kezdő és alig másfél millió forintos terme­lési értéket elérő részleg négy esztendő elmúltával jól fel­szerelt, 50 asszonyt foglalkoz­tató és 5,5 millió forintos ter­melési értéket megvalósító cipőüzemmé fejlődött. Az üzemgazdász véleménye szerint a főként gyermek­szandált gyártó üzem létre­hozása az anyagi hasznon túl jelentős azért is, mert mun­kalehetőséget ad a korábban kertészeti ágazatban dolgozó asszonyoknak, sőt még a köz­ség további munkavállalóira számítva fejlesztési lehetősé­geket is kínál. A helyi mun­kaerő-tartalékok kihasználá­sával tervezik a második mű­szak indítását, és újabb gé­pek munkába állításával le­hetőség nyílik bonyolultabb termékek, zárt cipők gyártá­sára is. Ez pedig mind az abai szövetkezet, mind pedig az Álba számára kifizetődő és nyereséges együttműködést jelent. SOMOGlT^ Az országban százharminc, a megyében hét gazdálkodó szervezetnél — hat termelő- szövetkezetben és a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál — alkalmazzák a kísérleti keresetszabályozást. A párt-végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén a kísérlet el­ső éves tapasztalatait érté­kelte. A testület megállapí­totta, hogy a keresetnöveke­dés nagyobb teljesítmények­hez, nagyobb eredményekhez kapcsolódott: az üzemek többségében nőtt a vezetők felelőssége, erősödött a vál­lalkozó készség. Állásfoglalá­sában szólt arról, hogy a kí­sérletben részt vevők fejlesz- szék tovább tevékenységüket, azok pedig akik nem vesznek részt ebben — sajátosságaik­nak megfelelően, a személyi, tárgyi feltételeket megte­remtve igyekezzenek felké­szülni az új módszerek foga­dására. A mezőgazdaságban két kísérlettípus indult: az egyik a fejlesztés-fogyasztás arányának tartásához kötött Üjra szabályozzák az isko­laszövetkezetek működési feltételeit — tájékoztatták a Művelődési Minisztériumban az MTI munkatársát: a ma is érvényes, 1963-as jogsza­bály — amely szerint iskola­szövetkezetei kizárólag a helybeli áfész alapíthat — már-már akadályozójává vált a szakcsoportok kibontakozá­keresetszabályozás, a másik a nagyüzemi keresetadóztatás. A fő cél mindkét esetben azonos: a sok kötöttséget és ellentmondást rejtő átlagbér- színvonal-gazdálkodás he­lyett legyen módja a nagy­üzemeknek az ösztönző belső érdekeltség, a teljesítmények­hez jobban igazodó bérezés kialakításához, ezúton is elő­segítve az eredményesebb gazdálkodást. A kísérletbe vont gazdasá­gokhoz tartozik a megye ter­mőterületének csaknem ti­zenegy százaléka, náluk van a szövetkezetek eszközérté­kének 15 százaléka, ők állít­ják elő a termelőszövetkezeti termelési érték 16, a nyere­ség huszonhárom százalékát. Az adatok tükrözik, hogy az átlagosnál magasabb színvo­nalú, hatékonyabb gazdálko­dást folytatnak. Mivel azon­ban az eszköz-ellátottságban is, a szervezettségben is, a korábbi érdekeltségi rend­szerben is igen nagy eltérések vannak a szövetkezetek kö­zött, a kísérlet kínálta lehe­tőségeket is eltérő mértékben tudták kihasználni. A bizo­nyításhoz elkerülhetetlenek a számszerű adatok. A megye szövetkezeteiben a termelési érték tavaly 3,2 százalékkal nőtt, a kísérletező gazdasá­gokban 5,9 százalékkal. Ezen belül azonban rendkívül nagy a szóródás: egy szövet­kezetben csökkent a terme­lési érték, a másik ötben 3,2- től 15,2 százalékig nőtt. A mérleg szerinti eredmény a megye termelőszövetkezetei­ben tavaly több mint 16 szá­zalékkal mérséklődött, a kí­sérletet végző gazdaságoknál csak 9,3 százalékkal: ugyan­akkor Barcson, Hetesen és Somogyjádon tíztől negyven­kilenc százalékig nőtt az eredmény. A kísérlet munka­erő-gazdálkodásra gyakorolt kedvező hatását igazolja, hogy amíg megyei átlagban 2,3, a hat szövetkezetnél öt és fél százalékos volt a lét­számcsökkenés. Lényeges eredménynek tekinthető, hogy a személyes jövedelem­ben megnőtt az év végi ré­szesedés aránya Kéthely, Nagyberki és Igái kivételé­vel. Megyei átlagban a növe­kedés fél, a kísérletet alkal­mazóknál több mint ötszáza­lékos volt. A számszerűsíthető, összes­ségében kedvező tapasztala­tokon túl feltétlenül értékel­hető körülmény, hogy vala­mennyi termelőszövetkezet­ben javult a munkafegyelem, az érdekeltséggel együtt nő az igényesség a szervezettség fokozása iránt, szükségszerű­en pontosabbá vált az infor­mációáramlás, mélyült a de­mokratizmus. PETŐFI NÉPE Országos kertészeti, öntö­zési tanácskozás volt Kalo­csán. A tanácskozáson meg­állapították: az elmúlt hó­napokban kapott árengedmé­nyek révén, az olcsóbb víz­zel — akinek lehetősége van — most valóban a növény agronómiái igényének megfe­lelő mesterséges csapadékot juttathatja a földekre. Dr. Cselőtei László akadémikus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora a kerté­szeti növények öntözéséről tartott előadást. Többek ko­sának. A tervezett jogszabály — az új tanévtől kezdődően — feloldja ezt a kötöttséget, s lehetővé teszi majd, hogy az áfészek mellett ipari, me­zőgazdasági, valamint egyéb kereskedelmi és kisipari szö­vetkezeteken belül is működ­hessenek diák-szakcsoportok. Napjainkban az áfészek keretében csaknem 270 isko­zött hangsúlyozta, hogy végre tudomásul kell venni: egyes növények gazdaságos ter­mesztése mesterséges csapa­dék nélkül elképzelhetetlen. Ez szemléletváltozást köve­tel. A termelők erre való tö­rekvése már látható a kü­lönböző, újonnan telepített szőlő- és gyümölcsültetvé­nyekben. Már gondolnak a jövőre és eleve öntözéssel terveznek. A délelőtti eszmecsere után az ország számos mezőgazda- sági üzeméből érkezett szak­emberek a KAGE taggazda­ságaiba látogattak. A kalo­csai, a bátyai, a miskei és a fajszi határban elterjedt ön­tözési gyakorlattal ismerked­tek. Megtekintették a legkor­szerűbb hazai és külföldi ön­tözőberendezéseket, amelye­ket a gyártók, köztük a Szekszárdi Mezőgép, felsora­koztattak a bemutatóra. Ugyancsak a Petőfi Népé­ben olvastunk arról, hogy az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi központi gyárában 1977 óta készülnek atomerőművi berendezések. Jelenleg az éves termelésük mintegy 55 százalékát képezi a húszféle termék, amelyek­ből már a Paksi Atomerőmű­nek is gyártottak. Dunán tvilt napló A tavalyi mélypont után megélénkült a baromfipiac, beindult az export, s a fel­dolgozóipari vállalatok való­sággal versengtek a brojle­rért. A nyomott külpiaci hely­zet miatt tavaly sok termelő leállt, s volt aki fel is szá­molta a „krízis” ágazatot. Ez késztette olyan lépésre a re­ménypusztai Üj Élet Terme­lőszövetkezetet, hogy saját maga termeltesse meg évi 1000 tonna kapacitású feldol­gozó üzemének nyersanyagát. A fürjfeldolgozónak épült, modern kisüzemet ugyanis a fürj iránti világpiaci keres­let visszaesése miatt újabb jelentős beruházással broiler vágó- és feldolgozó üzemmé alakították át. A legkényesebb szabványok szerint megépült üzemben minden pénteken galambot vágnak nyugati exportra. A hét többi napjain broiler- csirke van a vágósoron. Az export mellett a feldolgozó üzem nagyon fontos belföldi ellátási feladatot is ellát. A tsz feldolgozója a legkisebb tételű rendelést is felveszi, s két termoszkocsiban az árut naponta frissen kiszállítja. A feldolgozó kapacitásá­nak jobb kihasználására újabb módosítást hajtottak végre a gyártószalagon, így az eddigi 3200 helyett most naponta 3800 húscsirkét tud­nak levágni, feldolgozni. To­vábbi módosításokkal — a munkaerő jobb kihasználása érdekében — szeretnék elér­ni a műszakonkénti 4000— 4500 darabos vágást. Mindehhez növelni kell az alapanyag-hátteret. Jelenleg a pécsi baromfifeldolgozótól kapják a vágnivaló nagy ré­szét. Tavaly októberben azon­ban megkezdték a kisterme­lés szervezését. Már eddig 35 kistermelővel állnak szerző­déses kapcsolatban. Egy-egy termelő átlag 1500—5000 na­poscsibét visz el. Fizetni csak 51 nap múlva kell, amikor a . kész broilert a tsz-nek leszál­lítják. Tehát, akinek e célra alkalmas épülete van, kezdő tőke nélkül is elindulhat. Egyébként ilyen célra az OTP maximum 50 000 forint kölcsönt ad a vállalkozónak. Az állományt évente ötször lehet „megforgatni”, s ez már komoly bevételt biztosít a termelőknek. laszövetkezeti csoport tevé­kenykedik: 190 általános is­kolában, 76 középfokú, négy felsőoktatási intézményben. Az illetékes szakemberek sze­rint az iskolaszövetkezetek száma megsoszorozódhatna, ha nem volna alakításuk és tevékenységi körük behatá­rolva, egy áfész érdekének mintegy alárendelve. Megújuló iskolaszövetkezetek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents