Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-18 / 167. szám

1984. július 18.

Mini traktor

Képújság

Új mezőgazdasági géptípussal jelentkezik Győrött a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár: az óriás traktorok mellett sorozatban gyártják már a 15 lóerős kistraktort is. amely kiválóan hasznosítható a háztáji gazdaságokban

Törvényerejű rendelet a településfejlesztési hozzájárulásról

A Magyar Közlöny július 17-i, 30. számában megjelent a településfejlesztési hozzájárulásról szóló törvényerejű rendelet. Az új jogszabályra azért volt szükség, mert a községfejlesztési hozzájárulásról szóló 1967-ben életbe lépett törvényerejű rendelet óta számos jelentős változás következett be. A lakosság mind sokrétűbben vesz részt a helyi közéletben, lényegesen kiszélesedett a demokratizmus hatóköre. Ugyanakkor azonban növekedett az infrastruktúra gyorsabb ütemű fejlesztése iránti igény és a megvalósítás lehetősége közötti feszültség. A jogszabály továbbfejlesztését szükségessé tette az is, hogy a helyi tanácsok önállósága növekedett, előtérbe került a lehetőségek fokozott hasznosítása a lakosság és a tanácsok közötti együttműködésben is.

A lakosság részvételének a településfejlesztésben a jövőben egyik meghatározó formájává válik — a jelenlegi kötelező, adójellegű községfejlesztési hozzájárulás helyett — a helyi elhatározáson alapuló településfejlesztési hozzájárulás. A fejlesztési vagy működési célok kiválasztásakor, illetve a hozzájárulás mértékének, időtartamának meghatározásakor, a lakosság véleményét ki kell kérni. Ezáltal általánosabbá és egyenlőbbé válik a lakosság teherviselése. Változatlanul fennmarad a lehetőség, hogy a helyi tanácsok szervezhessék a lakosság önkéntes felajánlásait.

A hozzájárulást a lakásbérlet vagy a személyi tulajdonú lakáshasználat, illetőleg az egyéb ingatlantulajdon — például üdülő, műhely, üzlet, telek — és a tartós használat alapján állapítják meg. Mentesülnek a hozzájárulás fizetése alól azok a családok,

amelyeknél az egy főre eső jövedelem alacsony. A hozzájárulást a helyi tanácsok szociális indokok alapján — például három- és többgyermekes családoknál, fiatal házasoknál, lakással kapcsolatos nagy terhek esetén — elengedhetik, illetőleg mérsékelhetik.

A településfejlesztési hozzájárulást — az ország egész területére — 1986-ban vezetik be. Lehetőség van arra, hogy az önkéntesség elve alapján a helyi tanács javaslatára — a pénzügyminiszter hozzájárulásával — a törvényerejű rendeletben foglaltakat már 1985. január 1- től alkalmazzák.

A hozzájárulás mértéke évi 300—2000 Ft között lesz. Ahol a helyi tanácsok már jövőre településfejlesztési hozzájárulást állapítanak meg, a fizetendő összeg nem haladhatja meg 1985-ben a 600 forintot. A rendelet hatálya alá tartozók mentesülnek a községfejlesztési hozzájárulás egyidejű fizetése alól.

A lakbérterhek növekedése miatt kevesebb településfejlesztési hozzájárulást kell fizetniük a lakásbérleti jogviszonnyal rendelkezőknek, mint a személyi tulajdonú lakásban lakóknak.

A hozzájárulásból befolyt pénzzel kizárólag a helyi tanácsok rendelkeznek: fejlesztésre, meglevő intézmények működtetésére és felújítására használhatják fel. A helyi tanácsok kötelesek nyilvánosan elszámolni arról, hogy mire használták fel a lakosságtól származó pénzeszközöket, és be kell vonniuk a lakosságot a végrehajtás szervezésébe és ellenőrzésébe is.

A korábbi, a lakosság községfejlesztési hozzájárulásáról szóló törvényerejű rendelet 1986. január elsejével hatályát veszti. (MTI)

A MÁV első féléve

Több utas, kevesebb áru

Az első félévben a MÁV 116,6 millió utast szállított, valamivel többet, mint tavaly ilyenkor. Az utasszám növekedése elsősorban a nemzetközi turistaforgalom fokozódásának köszönhető: a MÁV vonalain 1983 első hat hónapjához képest 32,5 százalékkal több külföldi utazott. A tapasztalatok szerint az utasok előnyben részesítették a „jobb” vonatokat; ezt jelzi, hogy az első osztályon utazók száma 10,8 százalékkal, a gyorsvonaton utazóké pedig 8,7 százalékkal volt több, mint az elmúlt év első felében. Kismértékben javult a menetrend szerinti közlekedés: a tavalyinál kevesebb

vonat késett, viszont az egy késett vonatra jutó időlemaradás 25,7 percről 27,3 percre növekedett. Ebben benne vannak a nemzetközi vonatok késései is, melyekről a MÁV többnyire nem tehet. Nőtt a személyvonatok átlagos utazási sebessége — 2,2 kilométerrel óránként —, s némileg csökkent a zsúfoltság.

A MÁV az év első hat hónapjában 57 millió 900 ezer tonna árut szállított, 1983 első feléhez képest 5 százalékkal kevesebbet. Főként a belföldi áruforgalom esett visz- sza; ezt a kedvezményes előszállítási akció sem tudta lényegesen befolyásolni.

Éppen hét éve ainnak, hogy a lakossági szolgáltatást nyújtó különböző üzletekben a panaszkönyvet a vásárlók könyve váltotta fel. Ebbe írjuk, illetve írhatjuk be most már bírálatunkat, dicséretünket, javaslatainkat, elmondhatjuk véleményünket az áruellátásról, a kiszolgálásról. Ugyanis az említett könyvöket azért függesztették ki a különböző egységekben, hogy a vevők és az őket (ki)szolgáló kereskedelem kapcsolatát szorosabbá tegyék. Így a jogos panaszok, a sérelmek közlése mellett lehetőség nyílik az eladók könnyűnek egyáltalán nem mondható munkájának elismerésére és a lakosság észrevételeinek kifejtésére is.

Mindig kéznél van (?)

A jogszabály szerint „a vásárlók könyvét jól észrevehetően, a vásárlók által hozzáférhető helyen kell kitenni”. Nos, ez megyénkben a legtöbb helyen így is van. Tapasztalatom szerint kevés az olyan üzlet, ahol ne lenne elérhető közelségben. Ami az észrevehetőséget illeti, már több gond akad, hisz nem ritkád hogy egy eldugott sa- rokan függesztik ki. Van olyan helyiség is — főleg a vendéglátóhelyeken —, ahol a söntés mélye, vagy egyik zuga rejti el, de több helyen a „Felügyeleti szerveink” tábla mögött lapul meg a könyv. Igaz, hogy ez az utóbbi megoldás nemcsak takar, illetve rejt, hanem a figyelmet is felhív (hat) ja arra, hogy hol találhatjuk meg a véleményünk közlésére szolgáló vásárlók könyvét.

Az előbbiekben említett elérhető közelség megléte és az utána hozott példák, amelyek nem éppen a jól láthatóságot, ellenkezőleg, az „álcázást” bizonyítják, ellentmondást tételeznek fel. A dolog azonban másként fest, nincs szó ellentmondásról. Tapasztalatunk ugyanis az, hogy mindenki hozzáférhet, csak kérni kell.

Jó, jó — gondolhatják és talán gondolják is többen

„Megszólal” a vásárlók könyve

magukban — persze, hogy 'hozzáférhet az újságíró, hisz őt nem úgy „kezelik”, mint a többi halandót, amikor a vásárlók könyvét kéri. Szerencsére senkinek sincs a homlokára írva, hogy ki kicsoda, így a miénkre, újságírókéra sem. Ezért nem helytálló a feltételezett megállapítás sem.

Tudunk olyanról, hogy vegyes, néha ellenséges érzülettel fogadják azt a vevőt, aki be ákar írni, néha nehezen, vagy egyáltalán nem is kerül elő a könyv, aztán akad olyan hely is, ahol „hiányzik” az íróeszköz. De tudunk olyan esetről is, hogy a vezető, vagy az eladók kioktatják a vásárlót, ahelyett, hogy helyben orvosolták volna a panaszát. Persze, a teljességhez az is hozzátartozik, hogy mi, vevők sem vagyunk mindig makulátlanok.

Néhány könyv „megszólal”

Ma már elmondhatjuk, változtak, igényesebbek lettek a vásárlók. Jobban figyelnek arra, hogy mire költik a jövedelmüket. Van ólyan vélemény is, hogy bátrabban szóvá teszik a hiányosságokat. nem hagyják szó nélkül azokat a jelenségeket, amelyek mellett eddig elmentek, és mindenütt megkövetelnek egy bizonyos szintet. Persze, akadnak kivételek is. A fentiek igazolására hozunk most néhány példát.

A jánosmajord 79. számú vegyesbolt vezetője meglepődik, amikor a vásárlók könyvét kérjük. Meglepetése érthető, hisz a helybeliek nem kérték még, így csak két régebbi ellenőri bejegyzés igazolja, hogy „az üzletben rend és tisztaság van, a romlandó árut szakszerűen, a hűtőben tárolja az üzletvezető”.

Néhány kilométerrel odébb, a nagydorogi Napsugár vendéglőben már belépéskor feltűnik, hogy ugyancsak forgalomban van a vásárlók könyve. Kézbe véve aztán azt is megállapíthatjuk, hogy lassan ki kell cserélni, mivel

IVégh Ferencné: — Nem mondhatjuk, hogy írják be| a dicséretet

Strigencz Ferenc:

— ... kétszer írtak be

Jól látható helyen van a nagydorogi ÁBC-bcn a vásárlók

könyve

nemcsak elhasználódott, de hamarosan be is telik. A régebbi beírok közül a kiszolgálással többen elégedettek, a WC állapotával korántsem. Ügy látszik, ezzel mindig is gond volt, hisz az 1984. június 18-i észrevétel is erről szól: „Kérem, intézkedjen a KÖJÁL, hogy ezt az üzemet besorolás szerint vizsgálja felül. A WC-ben olyan magas a víz, hogy a cipőbe befolyik. Világítás nincs. A helyiség büdös és szellőzetlen ... Az asztalok, székek billegnek és töröttek. Ilyen körülmények között az étkezés és szórakozás gusztustalan.” A „szigorú” vendég végül „HATHATÓS INTÉZKEDÉSEKET KÉREK”-kél zárja észrevételeit.

A vendéglő szomszédságában lévő, korszerűen berendezett és tiszta 1. számú abc-ban egyetlen bejegyzés tudatja, hogy a pénztáros kedvesen fogadta az üzlet első vásárlóinak egyikét.

Ozorán, a Siómenti Áfásé által működtetett ruházati boltban még üres a vásárlók könyve. Végh Ferencné üzletvezető :

— Biztosan azért nem írnak be, mert jónak tartják az ellátást. Hogy az elismerő szavak miért nem kerülnek be? — kérdez vissza a boltvezető, majd válaszol is: — Azt nem tudjuk, miért nem írják be a dicséretet, de nem is mondhatjuk a vevőknek, hogy írják be.

A példák felsorolását két tamási bejegyzéssel zárjuk.

A város szélén lévő, és a helyi Béke tsz által üzemeltetett bisztróban Strigencz Ferenc üzletvezető készséges: — Mióta üzletvezető vagyok, kétszer írtaik be a vásárlók könyvébe. Egyik alkalommal azért — mutatja a könyvben —, mert zártkörű rendezvény miatt nem szolgáltunk ki egy vendéget. Helyben nem tudtunk megegyezni, ezért elküldtem a panaszt a „főnökségnek”. A legutóbbi bejegyzés 1983. Október 12- ről származik: „Köszönöm a gyors és pontos kiszolgálást ...”

A bisztró szomszédságában lévő benzinkútnál csupán egy régi bejegyzett észrevételt tudnak .mutatni. Ez arról tanúskodik, hogy a vásárló nem volt tisztában a rendelettel, és azért írta le a vélt sérelmét, mert „védőfonattal ellátott törésbiztos üvegedénybe, úgynevezett demi- zsonba” nem töltöttek benzint a kút dolgozói.

Megyei tapasztalatok

A Tolna megyei Tanácson Mátyás Tiborral, a kereskedelmi felügyelőség vezetőjével beszélgettünk, aki elmondotta, hogy általában négy- lyesen vagy telefonon tesznek évenként — a panasztörvény alapján — felülvizsgálják saját vállalataik — a Népbolt és a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat — tevékenységét és néhány áfészt ás. E vizsgálódások során — éppen a tavalyiból — kiderült, hogy a kistelepüléseken sem közérdekű bejelentést, sem panaszt nem jegyeztek be a vásárlók könyvébe. Általában a városokban és a nagyobb községekben élnek leginkább a lehetőségekkel.

A tapasztalatok azt igazolják, hogy a legtöbb panasz „élelmiszer ügyben” fordul élő. Ezek a mérést, a számolást, a lejárt szavatossági idejű termékeket érintik. A „rangsorban” a vendéglátás foglalja el a második helyet.

Itt a fogyasztók megkárosítása mellett gyakran kifogásolják a magatartást is. Az építőanyag szakmában az áruellátás és a megkárosítás miatt, míg az iparcikk szakmában a garanciális problémák rendezetlensége miatt írnak be a vásárlók könyvébe, illetőleg levélben, szemébe jelentést a kereskedelmi felügyelőségen.

Mátyás Tibor elmondotta azt is, hogy tavaly, az első félévben 12, a másodikban pedig 17 panasz, illetve bejelentés érkezett a felügyelőségre. A kivizsgálás után 5 személyt felelősségre vontak, 9-et pedig megbírságoltak. A tavalyi bírság összege 17 300 forint.

Az idén, az első félévben 13 közérdekű bejelentés és 7 panasz érkezett a kereskedelmi felügyelőségre. A panaszok közül kettő alaptalannak bizonyult. Az elmúlt évhez viszonyítva ez a szám 45 százalékos csökkenést mutat. A négy megbírságolt személy összesen 7 ezer forintot fizetett.

összegzésként a kereskedelmi felügyelőség vezetője elmondotta, hogy még mindig sok, közel ötven százalék azoknak a panaszoknak a száma, amelyek hozzájuk érkeznek, mivel a helyszínen, vagy a vállalati központban nem intézik el rendesen. Ezért is kezdeményzték az előzőekben említett szabálysértési eljárásokat, és a velük együtt járó figyelmeztetéseket, büntetéseket.

Mindezekhez csak annyit teszünk hozzá, ha azt akarjuk, hogy a vásárlók könyvének megmaradjon a hitele és a szerepe tovább erősödjék, akkor szükséges az is, hogy mindkét részről partnernek .tekintsék egymást. — él —

Fotó: K. A.

KITE: 13150 hektár rizs

A tervezett 12 760 hektárral szemben 13 150 hektáron vetettek rizst az idén a KITE taggazdaságai. Az elmúlt két esztendő igen jó — három tonnán felüli — terméseredményei nyomán évről évre nő a vízinövény vetésterülete. A tapasztalatok szerint nagymértékben befolyásolja a termésátlagokat a telepek „minősége”, vagyis, hogy milyen szintkülönbségű vízborítást tudnak tartani. A legtöbb rizst azokról a táblákról takarították be, ahol a vízborítás szintkülönbsége nem haladta meg a négy centimétert.

Az idén a vetés előtt a taggazdaságok több mint ezer hektáron végezték el — lézer vezérlésű gépekkel — a ta- lajegyengetést. A KITE műszaki szolgálatára ebben az esztendőben 2800 hektár rizstelep karbantartása, 925 hektár felújítása és 450 hektár új telep építése vár. Mivel a csapadékos időjárás miatt májusban és júniusban elmaradtak a tervezettől, most két műszakban üzemeltetik a nagy teljesítményű berendezéseket, hogy az eredeti programot teljesíteni tudják.