Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-17 / 166. szám

1984. július 17. 2 Képújság Francia alkotmánymódosítás Viták a népszavazás alkalmazásának célszerűségéről A minisztertanács szerdai ülésén fogadja majd el az al­kotmánymódosításra vonat­kozó javaslat szövegét s azt azonnal a parlament elé ter­jesztik, hogy még a nyári rendkívüli ülésszakon letár­gyalja. Az alkotmánymódosítás ar­ra vonatkozna, hogy kiter­jesztik a népszavazások tar­tásának lehetőségét. Eddig ugyanis csak a közjogi intéz­ményeket érintő kérdések­ben, valamint nemzetközi szerződésekről lehetett nép­szavazást tartani s az elnö­kök az elmúlt 26 évben csak hat ízben éltek ezzel a lehe­tőséggel. Most Mitterrand el­nök ki akarja terjeszteni ezt a lehetőséget minden olyan kérdésre, amely a szabadság- jogokkal kapcsolatos. Az elnök csütörtök esti te­levíziós nyilatkozatában, amelyben ezt a tervet beje­lentette, közölte azt is, hogy visszavonja az iskolatörvényt s később új törvényjavasla­tot terjesztenek elő a magán­iskolák és az állam közötti viszony szabályozásáról. Ki­jelentette, hogy továbbra is jónak tartja a nemzetgyűlés által már megszavazott isko­latörvényt, de figyelembe ve­szi, hogy a közvélemény szé­les rétegei ellenzik azt. A francia kommentátorok szerint az elnök ezzel a ket­tős lépésével egyrészt enged­ményt tesz az ellenzéknek, amely heves harcot folytatott az iskolatörvény ellen, más­részt meg akarja akadályoz­ni azt, hogy az ellenzék pro­pagandájában továbbra is felhasználhassa a szabadság- jogok kérdését a kormány el­len s azzal izgassa a közvéle­ményt, hogy a kormány szű­kíti a szabadságjogokat. Az FKP aggályokat han­goztat az elnök bejelentései­vel kapcsolatban. A L’Huma- nité Dimánche vezércikkében rámutatott, hog’y a népsza­vazások gyakori tartása csök­kentené a demokratikus in­tézmények szerepét és az el­nöki hatalom fokozását je­lenti, hiszen az elnök dönt arról, hogy mikor, milyen kérdésben tartsanak népsza­vazást. Közzétették az OKP KB-ülésének anyagát Izrael folytatja a telepítéseket Vasárnapi ülésén az izraeli kormány megszavazta négy új izraeli település kiépítését a Jordán-folyó megszállt nyugati partján, illetve a Szíriától elragadott Golan- fennsíkon. A hírt Juval Ni- man űrkutatási és technoló­giai miniszter, a kormányzat letelepítési bizottságának el­nöke közölte. A települések közül hármat Ciszjordániában, egyet pedig a Golan-magaslaton létesíte­nek, feltéve, ha a július 23-ra kitűzött választások után a Likud-tömb megint kormányt alakíthat. A kormány képvi­selői vasárnap nyolc falu alapkőletételében segédkez­tek Jeruzsálemtől északra, ugyancsak megszállt arab te­rületeken. Az Olasz Kommunista Párt felszólította a pártszervezete­ket, hogy elemezzék a június 17-i, közös piaci választás ta­nulságait a kommunista elő­retörés politikai haszna ér­dekében. Egyebek között ezt tartalmazza a KB múlt heti ülésének határozata, amelyet vasárnap hoztak nyilvános­ságra. A központi bizottság véle­ménye szerint a párt érdek­lődésének középpontjában a belpolitikai válság, a foglal­koztatás, az enyhülés és a nukleáris leszerelés érdeké­ben folytatott harc, a közéleti erkölcs megtisztítása, az eu­rópai haladó és békeerőkkel való kapcsolat kérdései áll­nak. Alessandro Natta, a párt főtitkára, vitazárójában — mint a L’Unita összefoglaló­jából kitűnik — ismét ki­emelte, hogy kommunista ér­tékelés szerint a középbal kormányok időszaka végéhez közeledik. Tehát nemcsak le­hetséges és valós, de szüksé­ges is az új politikai szakasz, a demokratikus alternatíva alkalmazása. Az Olasz Kommunista Párt, mint a szavazatok tükrözték, most már nemcsak a határo­zott ellenzéki szerepre képes, hanem arra is, hogy megte­remtse az eddigi kormányo­kat felváltó alternatívát, és igényt tartson az ország irá­nyítására — hangsúlyozta Natta. PANORÁMA BUDAPEST Az Iraki Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Szaddám Húszéin elnököt. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke Taha Jasin Ra­madan első miniszterelnök­helyettesnek fejezte ki jókí­vánságait. * Magyar—japán vegyesvál­lalat létrehozásáról írtak alá alapszerződéseket hétfőn Bu­dapesten a Hungária Mű­anyagfeldolgozó Vállalat, az Állami Fejlesztési Bank és a Magyar Külkereskedelmi Bank, illetve a Furukawa Electric cég és a C. Itoh Ke­reskedő Ház képviselői. A közös vegyipari vállalat, a PoliFoam elsőként gyárt majd Magyarországon térhá­lósított polietilén hablemezt, amely kiváló hang- és hőszi­getelő. VARSÓ A varsói vajdasági bíróság ítéletet hirdetett a Przemyk- ügyben. A bíróság megálla­pította, hogy Gzegorz Prze- myket a mentők és nem a rendőrök verték meg olyan súlyosan, ami végül a fiú ha­lálát okozta. Ezért a mentő­kocsi vezetőjét két és fél évi, a szolgálatos mentőst pedig kétévi szabadságvesztésre ítélte. A két rendőrt felmen­tették. Az ügyben szereplő két orvost, akik rossz diag­nózisukkal késleltették a sür­gős segélynyújtást, egy tava­lyi amnesztia-rendelet alap­ján szabadlábra helyezték. PHNOM PENH A Kambodzsai Népköztár­saság külügyminisztériuma fehér könyvet adott ki Kína Kambodzsa-ellenes politiká­járól. Az indokínai országok határozottan szembeszegülnek az ellenséges cselekmények­kel, ugyanakkor a vitás kér­dések tárgyalások útján való rendezésének hívei — szöge­zi le a kambodzsai külügy­minisztérium fehér könyve. Egy sziget drámája Hétfő esti kommentárunk. Tíz évvel ezelőtt jelentős török erők szálltak partra Ciprus szigetén. Az északról támadó túlerő megszállta a sziget területének körülbelül egyharmadát. Kétszáz­ezer görög ciprióta földönfutóvá vált, halottak és se­besültek ezreit követelte az agresszió. Akkor, tíz esztendeje, forrongásig feszült helyzet uralkodott az egyébként évezredes békét árasztó föld­közi-tengeri szigeten. A függetlenség 1960-ban történt deklarálása után a görög és a török közösség egyre gyakoribb torzsalkodása rövidesen elfajult. Véres ösz- szecsapások színtere lett Ciprus, s a Makariosz érsek nevével fémjelzett központi kormányzat helyzete meg­rendült. A hetvenes évek elején Athénban még az ezredesek uralkodtak. Sugalmazásukra és támogatásukkal Cipru­son szélsőjobboldali puccsot szerveztek azzal a céllal, hogy Makarioszt eltávolítsák. A hatalomátvétel végül is meghiúsult, de a zűrzavaros helyzetet Ankara felhasz­nálta — úgymond a török ciprióták érdekeinek védel­mében — a közvetlen katonai beavatkozásra. Sajnos, azóta állandósult a szigetország megosztott­sága. Többször is tárgyalások kezdődtek a török és a görög ciprióták között, hogy egyrészt megszűnjék a sziget egy részén a külföldi katonai jelenlét, másrészt helyreálljon Ciprus egysége. Az eszmecserék azonban — noha az ENSZ is tevékenyen közreműködött — min­den közvetítési szándék ellenére kudarcot vallottak ed­dig. Még súlyosabbá vált a helyzet azóta, hogy Ciprus északi részén szakadár mini állam létesült, amely kizárólag a török fegyveres erők jelenlétére támasz­kodhat, s amelyet Törökország kivételével egyetlen külföldi állam sem ismert el. Nyilvánvaló, hogy Ankara ezzel a sajnálotos lépésével véglegesíteni szeretné a sziget kettészakítottságát, ami pedig sem gazdaságilag, sem politikailag nem kedvez Ciprusnak. Ciprus területén török és brit katonai támaszpontok működnek, s az utóbbiakat az Egyesült Államok is használja. A szigetország szuverén, el nem kötelezett politikáját a jelenlegi megosztottság súlyosan hátrál­tatja. Arról nem is szólva, hogy a NATO már jó ideje szívesen venné, ha a ciprusi tengerészeti bázisokat tel­jes értékű támaszpontokként vehetné igénybe. Tíz esztendővel a külföldi katonai beavatkozás után, minden józan érv amellett szól, hogy Ciprusnak adják meg a lehetőséget az újraegyesítéshez. Csakis az el nem kötelezett szigetországban állhat helyre a két közösség békés viszonya. Ez nemcsak a ciprióták érdeke, hanem így diktálja a kontinens biztonságának igénye is. Minden jó érzésű ember szolidáris a ciprusi nép tra­gédiájával, s általános az a kívánság is, hogy tárgya­lások útján, mielőbb teremtsék meg az újraegyesítés feltételeit. GYAPAY DENES Nicaragua — harckészültségben n forradalom öl eve A Nemzeti Üjjáépítés kormányának négy tagja: Daniel Ortega, Sergio Ramirez, Violeta Chamorro és Alfonso Rebelo (balról a harmadik, negyedik ötödik és hatodik) magas rangú sandinista tisz tségviselök társaságában 1979. július 18-án az ország második legnagyobb váro­sában, Leonban megtartott e lső kormányülésükön. Nicaraguában idén a meg­szokottnál is nagyobb je­lentőségű a forradalom győ­zelmének július 19-i évfor­dulója. Most ugyanis nem csupán arról emlékeznek meg, hogy épp öt esztendeje, 1979 nyarán űzték el Somo­za elnököt és döntötték meg kegyetlen diktatúráját. Az ünnep szimbólumát fel­használva az ország vezetői úgy döntöttek, hogy ezen a napon kezdődik meg hivata­losan a kampány a novem­ber elejére tervezett válasz­tásokra. választási ELŐKÉSZÜLET A kampánynyitány után a különböző pártok lehető­séget kapnak programjuk népszerűsítésére az állami rádióban és televízióban is. A tavasszal elfogadott új vá­lasztási törvény kimondja, hogy a mintegy másfél mil­lió szavazásra jogosult ál­lampolgár egyszerre választ­ja meg a nemzetgyűlés tag­jait, dönt az elnök és az al- elnök személyéről. A vokso­lás általános, közvetlen, egyenlő és titkos lesz — ol­vasható a dekrétumban —, azon minden 16 évnél idő­sebb lakos részt vehet, ki­véve a diktátor nemzeti gár­dájának egykori tagjait, az amnesztia lehetőségét igény­be nem vevő ellenforradal­márokat és azokat, akik el­len bírósági eljárás folyik. A választási készülődés a teljes jubileumi esztendőre rányomja bélyegét, hiszen szemléletesen mutatja, mek­kora utat sikerült megtennie a fiatal rendszernek fennál­lása rövid öt éve alatt. El­jutottak a forradalom intéz­ményesítésének szakaszába: az új parlament megbízatá­sa első két évében alkotmá- nyozó nemzetgyűlésként fog működni, kidolgozza az új alaptörvény tervezetét, majd törvényhozói testületként te­vékenykedik tovább. Az előjelek biztatóaknak tűnnek. A sandinista veze­tés — az ország minden belső nehézsége és külső fe­nyegetettsége ellenére — joggal bízhat a lakosság többségének, s elsősorban az ifjú szavazói rétegeknek a támogatásában vagyis meg­alapozottan reménykedhet hatalma megszilárdításában. Részben ez magyarázza a választói korhatár előbbre hozatalát. A 2,5 milliós kö­zép-amerikai állam népessé­gének ugyanis körülbelül fele 20 évnél fiatalabb! KÉTFRONTOS HARC Pedig a nehézségek szinte fennállásának első napjaitól megszabták, milyen ütemben haladhat előre az ország újonnan megválasztott fej­lődési útján. A kezdeti lé­pések megtörténtek. A kor­mány meghirdette a földre­formot, államosították So­moza elhagyott javait, a bankokat, a külkereskedel­met, a bányaipart. Külföldi támogatást, mindenekelőtt a kubai orvosok internaciona­lista segítségét igénybe véve kiterjesztették az egészség- ügyi ellátást a falvakra is. Kampányt indítottak az írás- tudatlanság felszámolására és korszerűbb, szélesebb alapokra helyezték az isko­larendszert. Enyhíteni igye­keznek a nyomasztó lakás­gondokon. A békés előrehaladás, az örökölt elmaradottság le­küzdése érdekében az amúgy is szűkös anyagi és emberi erőforrásokat meg kellett osztani, s egyre nagyobb fi­gyelmet kellett összpontosí­tani az elért vívmányok vé­delmére. Washington — amely a nicaraguai változá­sokat a „kommunizmus kö­zép-amerikai térhódítása­ként” értékelte — évek óta a managuai rendszer gyen­gítésére törekszik, diplomá­ciai, gazdasági és politikai téren egyaránt. Az Egyesült Államok közvetett és köz­vetlen támogatást nyújt a kis karibi állam ellen két- oldalról is fegyveres harcot folytató ellenforradalmárok­nak. (Északról, Honduras te­rű'étéről a Nemzeti Demok­ratikus Front nevű somozis- ta szervezet emberei törnek át rendszeresen a határvo­nalon, a déli, Costa Ricával szomszédos körzetekben pe­dig a rendszer erőszakos megdöntését hirdető egykori gerillaparancsnok, Edén Pastora egységei hajtanak végre sorozatos akciókat.) Managua tehát kétfrontos küzdelmet kell, hogy foly­tasson — s ehhez járul még egy harmadik, belső front is: szembe kell néznie a ha­ladást lassítani, sőt megfor­dítani igyekvő ellenzéki erőkkel, s meg kell birkóz­nia az egyre súlyosbodó ellátási problémákkal. A vé­dekezés kényszere ugyanis növekvő terheket ró a le­gyengült gazdaságra. A min­dennapos terrorcselekmé­nyek (különösen a legfonto­sabb kikötők amerikai se­gédlettel történt elaknásítá- sa) jelentékeny károkat okoznak az iparnak, a me­zőgazdaságnak. ILLÚZIÓK NÉLKÜL Ez a taktika beleillik a washingtoni tervekbe: mivel az ellenforradalmárok, a contrák katonailag nem ké­pesek megdönteni a sandi­nista rendszert, fenn akar­ják tartani a gazdasági nyo­mást, így gerjesztve a belső elégedetlenséget. Mindezzel •párhuzamosan a Fehér Ház alkalomadtán igyekszik fenntartani a tárgyalási szándék látszatát. A Conta- dora-csoport sürgetésére pél­dául, több esztendős szünet után, nemrégiben villámlá­togatást tett Managuában az amerikai külügyminiszter. Feszült, nehézségekkel te­li helyzetben, állandó harc- készültségben érkezett tehát Nicaragua a forradalom fél évtizedes évfordulójához. A sandinista vezetés, ígéreté­hez híven, eltökélten törek­szik a közép-amerikai vál­ság békés rendezésére, de nem táplál illúziókat. Mana­guában folytatják az erőfe­szítéseket a forradalom vív­mányainak megőrzésére, ám számolnak a nyílt katonai beavatkozás veszélyével is. E. É. A Sandinista Népi Hadsereg alakulata légvédelmi üteg­gel és 122 mm-es ágyúval a z ország északkeleti részén fekvő tartományban, ahol 1 984. június közepén súlyos harcok voltak a hadsereg és az ellenforradalmi „Nicara­guai Demokratikus Erő” (F DN) egységei között. A har­cokban 16 ellenforradalmárt megöltek, a kormányerők egy katonát veszítettek. A főleg somozisták vezette FDN központja Hondurasban van.

Next

/
Thumbnails
Contents