Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-17 / 166. szám
1984. július 17. KÉPÚJSÁG 3 Felszabadulási és kongresszusi munkaverseny Túlteljesítés, anyagtakarékosság, jobb minőség Háro m termetősz ©vetkezet csa t lak ozása Űjabb csatlakozásokról kaptunk hírt a munkaverseny mostani szakaszához. Jelezték, hogy munkájukkal kívánnak hozzájárulni fel- szabadulásunk negyvenedik évfordulója méltó megünnepléséhez és a közelgő pártkongresszus előkészületeihez. bAtaszék, büzakalász A bátaszéki Búzakalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tagjai vállalják, hogy a növénytermesztés területén ötszázalékos túlteljesítést érnek el. A sertéságazatban csökkentik az elhullást és a súly- gyarapodáshoz felhasznált takarmány mennyiségét. A szarvasmarha-ágazat a tej mennyiségének növelésén túl vállalta, hogy a termelt tej 90 százalékát első osztályú minőségben adják át. Az építészeti brigádok árbevételi tervüket két százalékkal túlteljesítik, az ömlesztett anyagok szakszerű tárolásával a tárolási veszteséget hat százalékról két százalékra csökkentik. Az anyaggazdálkodási ágazat, a termények esetében, az engedélyezett 0,2 százalékos kálót 0,1 százalékra csökkenti. A szállítási ágazat költségmegtakarítást vállalt a fajlagos üzemanyag-felhasználás, iLletve az üres kilométerek csökkentésével. Gondosabb munkával a betakarításkor jelentkező szóródási veszteséget is mérsékelni fogják. A javítóbrigádok fokozott gondot fordítanak az anyag- és alkatrész-felhasználásra és az energiatakarékosságra. Az erő- és munkagépek szakszerű és gyors kijavításával csökkentik a munkából kiesett napok számát. PÄLFA, EGYETÉRTÉÉS A pálfai termelőszövetkezet tagjai is megtették vállalásaikat. Vállalták, hogy a szemveszteség 1—2 százalékos csökkentésével megnövelik a betakarított gabona és napraforgó mennyiségét. A gabonafelvásárlónak a szerződöttnél 50 vagonnal több gabonát adnak át. A tejtermelést — 418 tehén átlagában — a tervezettel szemben tehenenként 300 literrel megemelik. A hozamemelés mellett olcsóbbá is teszik a tejtermelést, mégpedig úgy, hogy a legelőgazdálkodást intenzívebben végzik és a legeltetés mellett 100 mázsával több szénát takarítanak be, mint amennyit terveztek. A másodvetés területét 30 százalékkal megemelik. Folyamatosan figyelik az energiafelhasználást, ahol tudnak, megtakarítást kívánnak elérni. IREGSZEMCSE, EGYETÉRTÉS Az iregszemcsei Egyetértés Termelőszövetkezet kilenc brigádja kezdeményezte a csatlakozást a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyhez, amely egyetértésre talált a tagság egészénél. Vállalásaikban a termelés mennyiségi és minőségi mutatóinak javítása egyaránt szerepel. Vállalták, hogy gabonaprogramjukat 1—2 százalékkal túlteljesítik. A fajlagos abrakfelhasználást mind a hízó sertés előállításánál, mind a tejtermelésnél 1—1 százalékkal csökkentik. Ugyancsak egyszázalékos csökkenést érnek el az anyag-, alkatrész- és energiafelhasználásnál. Szálas- és tömegtakar- mámy-termelésüket öt, az intenzívebb gyepgazdálkodással a rét és legelő hozamát tíz százalékkal emelik. * Mindhárom termelőszövetkezet tagsága jelentős társadalmi munkát is vállalt községük fejlesztése érdekében. A bátaszékiék szocialista brigádjainak tagjai egy nap társadalmi munkát ajánlottak fel a művelődési otthon korszerűsítéséhez. Ugyanakkor elvégzik a különböző intézményeken — iskola, óvoda, öregek napközi otthona — felmerült javítási munkákat is. A pálfaiak a község fejlesztéséhez járulnak hozzá jelentős értékű társadalmi munkával, elsősorban az útépítésen fognak segédkezni. Az iregszemcsei tsz-tagok elsősorban az üzemen belül végeznek társadalmi munkát a környezet szépítése, a javak állagának megóvása érdekében. A községben az óvoda és iskola tatarozásában, a parkosításban és a játszóterek karbantartásában vesznek részt. Társadalmi munkavállalásuk értéke 600 ezer forint. Hazai számítógépes rendszervezérlők, sorozatban Hazai fejlesztésű számító- gépes rendszervezérlő készülék sorozatgyártását kezdték meg az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárában. A berendezéshez négy mikroszámítógép. képernyős kijelző és mágneslemezes háttértároló tartozik, továbbá speciális nyomtató-kiíró berendezés és szabvány mérőkészülékek is csatlakoztathatók hozzá. A számítógép — mélynek programozó nyelve a széles körben elterjedt BASIC — egyaránt alkalmas műszakitudományos számításokra, a mérnöiki tervező munka számítógépes segítésére, és bonyolult, automatikus mérő- rendszerek vezérlésére. Az ÉMG 777 típusú készülékből tavaly gyártották le az első 30 darabot, ezek kipróbálása sikeresnek bizonyult, így a tapasztalatokat figyelembe véve elkezdték a sorozatgyártást. A készülék fő erőssége a hazai fejlesztéseknél ma még egyedülálló, és nemzetközi összehasonlításban is korszerűnek számító négy mikroszámítógépből álló multiprocesszoros felépítése. Segítségével több párhuzamos folyamat egy időben lejátszódhat, például miközben a főprocesszor elvégzi az adatok kiértékelését, végrehajtja a szükséges számításokat, addig a display processzor folyamatosan megjeleníti a képernyőn a pillanatnyi — grafikus vagy adatszerű — eredményt. „Légtornászok” a Duna fölött Glédában áll minden lent a földön záér, elektromos ívek keletkeznek, de az embernek semmi baja nem lesz. Dolgozik tovább. És mi, a nézőközönség csodálkozunk. Tapsolnánk, de ez itt modortalan- ság lenne ... Az Országos Villamos Távvezeték Építő Vállalat szakemberei a Paks—Szeged 400 kilovoltos távvezeték gerjeni szakaszán feszültség alatt javítják a vezetéket. Különleges öltözékben — elektrosztatikus ruhában végzik a munkát. A nagy feladat, hogy a Duna fölötti 1070 méteres vezetékszakaszon a huzalok „ki- rojtozódásait” eltüntessék és a távtartókat feltegyék. A munkát nehezíti, hogy a két oszlop 137 méter magas, a vezetékek belógása pedig 77 méter. Ezen a lejtőn középig, majd felfelé végig kell kocsizni egy alig egy négyzet- méter alapterületű szerkezettel. Közben dolgozni kell, fel kell erősíteni a „papucsokat” a rojtos vezetékre, majd a távtartókat azonos távolságra egymástól felcsavarozni. Pénteken készültek fel, szombaton és vasárnap jutottak fel a vezetékekig, ahol végül is eredményesen fejezték be a munkát. Szombaton délelőtt szerettem volna megkockáztatni: hátha felengednek engem is ... Csodálatos lehet a Duna fölött lógva, gyönyörködni a panorámában. Dr. Csikós Béla, az OVIT nyugdíjba készülő műszaki vezérigazgató-helyettese természetesen kinevet. Azt nem mondom, hogy elvetette az ötletet. Csak ... — Kérem — mondta —, örülünk neki, hogy vállalkozik rá. Ha elvégez egy kétszáz órás tanfolyamot, és eredményesen vizsgázik Gödön, a tantelepen, hasonló körülmények között, akkor mehet föl a magasba. Addig azonban... — és széttárja karját. Addig maradok közönséges földi halandó és csak csodálom a légtornász szerelőket. Csodálom és tapogatom a tarkómat, mert pár perces felfelénézgelődés után már fáj. Ekkor indulnak el gyalog, a szerelők föl a magasba. Lassan, megfontolt léptekkel vesznek egy-egy lépcsőfokot. Takarékoskodni kell az energiával, mert közel ezer lépcsőfok van. És annyiszor kell az embernek saját testsúlyát megemelni. Annak előtte dr. Csikós Béla félóránál is többet magyarázott a szerelőknek. Lassan, komótosan és határozottan. Ügy mintha soha sem láttak volna ilyen berendezést. — Nem a büszkeség a fontos! — mondta végül. — Hanem a balesetmentes munkavégzés — indította útnak őket. Fönn 137 méter magasan már várták őket. Reggel korán a többiek felmentek. Nekik határozott és kemény utasításokat Meixner József, a munka egyik irányítója adott mindvégig. Egy-két óra is eltelik, amikor meglátjuk az első „guruló” szerelőkocsit a vezetéken. Távcsővel, fényképezőgéppel nézünk, mert szabad szemmel a laikus nem sokat lát. A szakember természetesen tudja, hogy mi történik odafenn. A kocsi lassan megindul a vezetéken. Tarr Gábor „gubbaszt” benne. Centimétereket halad, majd meglódul és már egyre inkább eltávolodik az oszloptól. Lentről egy kis tehergépkocsihoz van kötve a kötél, ami tartja a „meggurulástól”. A lenti kocsi lassan araszol előre, fenn is halad Tarr Gábor. Az első távtartónál megáll, dolgozni kezd. Közben a többiek a másik kocsit helyezik a vezetékre, ez a Duna felé indul. Lent pattogó vezényszavak. Glédába állított szerszámok, különleges kötelek. Összeszerelik a kézi préseket, amelyek 14 tonnás nyomóteljesítménnyel képesek odapréselni a kirojtosodott vezetékhez a „papucsot”. — Már a múlt században is tudták, hogy feszültség alatt lehet dolgozni — oktat dr. Csikós Béla. Ezzel azt akarja jelezni, hogy nem nagy dolog az egész. Pedig tudom, hogy ennek a technológiának Magyarországon ő az atyja ... Tudom azt is, hogy az OVIT képezte ki az összes szovjet szakembert is, ahol óriási szükség is van rájuk, mert 25 csapat járja az országot és végzi ezt a fontos munkát. Beszélgetésre nincs idő. Nem szívesen látják az idegeneket. Bóklászás közben valaki ránk is kiált: »Menjenek a „torony” közeléből, mert nem szeretnénk növelni a hősi halottak számát." Könnyen leeshet valami onnét a magasból, és akkor már nem segít semmiféle védősisak. Nem várnak tapsot, mint a légtornászok. Dolgoznak a levegőben lógva, hogy az ország villamos hálózata mindenkor és minden körülmények között kifogástalanul szállítsa az áramot, ami manapság mindennél fontosabb ... Gerjenből még egyszer visszapillanthatunk. Ott fönn az ember kicsike kis pont... de neki megadatott, hogy a Dunát dróton lógva nézze meg... Ez pedig még talán a tapsnál is többet ér. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly. A légtornászokat mindig megtapsoljuk. Csodát művelnek, amint fenn, a kupolában egy szál kötélen szórakoztatnak bennünket. Csoda, mert mi soha sem juthatunk oda, mert tériszonyunk van, meg nem vagyunk légtornászok. Nehéz bevallani, de ez a való. Így aztán a légtornásznak, a cirkuszi művésznek kijár a vastaps. A múlt hét végén másféle légtornászok között jártunk. Ok nem kapnak tapsot. Valahol kint a mezőn végzik gyakorlatukat, vagy a Duna fölött — mint ebben az esetben is —, de távol lakott területtől és így nem is nagyon tudunk róluk. Pedig ezek az emberek nagyobb tapsot érdemelnének. A légtornász egyedül van. Maga magáért felel. A mi művészeink pedig csapatban dolgoznak. És mint tudjuk, csapatban sokkal nehezebb. A légtornászok fönn vannak százvalahány méter magasan a gerjeni határban, a nagyfeszültségű vezetéken. Az áram a vezetékben „zizeg”, amikor a szerelő kézzel hozÉs megindul a kocsi, fenn a magasban Dr. Csikós Béla az utolsó pillanatban is oktat Felfelé a „toronyba" Az energikus Meixner Mihály
