Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-17 / 166. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam. 166. szám. ARA: 1,40 Ft 19S4. július 17-, kedd. Mai számunkból NYITÁNY ELŐTT A DÓM TÉREN (4. old.) SZEKSZÁRDI FÖLÉNY — DUBNICAI GYŐZELEM (5. old.) AZ UTOLSÓ PRÓBA: BALATON-ÁTÜSZÁS (6. old.) „LÉGTORNÁSZOK” A DUNA FELETT (3. old.) Négyszáznegyvenöten Faluvégi Lajos Tokióban A japán kormány meghívá­sára hétfőn hatnapos hivata­los látogatásra magyar kor­mányküldöttség érkezett To­kióba. A delegációt Faluvégi Lajos, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke vezeti. A küldöttség tagjai: Juhász Ádám ipari államtitkár, Herkner Ottó külkereskedel­mi miniszterhelyettes, továb­bá más tárcák szakértői. A magyar kormánydelegá­ció tárgyalásokat folytat a ja­pán kormány vezetőivel a két ország közötti kapcsolatok fejlesztéséről és a gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeiről. Faluvégi La­jost fogadja Nakaszone Ja- szuhiro miniszterelnök is. A küldöttség találkozik a japán gazdasági élet vezető képvi­selőivel, ellátogat különböző gyárakba, majd vidékre uta­zik. Libanoni jelentések Katonai különbizottság alakult l-Libanon felszabadítására Megszűntek a harcok ászak-Li bánon ban A libanoni nemzeti egység-' kormány támogatni fogja az izraeli megszállás ellen foly­tatott fegyveres ellenállást, amennyiben más úton nem sikerül elérnie Dél-Libanon felszabadítását — jelentette ki a Monday Morning című bejrúti hetilapnak adott in­terjújában Adel Osszeiran hadügyminiszter, hozzáfűzve, hogy az előkészületben levő tervek szerint az új katonai vezetés két dandárt szándé­kozik Dél-Libanonba küldeni a béke és a biztonság szava­tolása végett. Izraelben egyelőre tartóz­kodnak a bejrúti állásfoglalás kommentálásától, noha a nemzeti egységkörmány ne­vében először helyezték kilá­tásba a dél-libanoni fegyve­res ellenállás katonai támo­gatását. Osszeiran kifejtette továb­bá, hogy a kormány folytat­ja a hadsereg kiegyensúlyo­zott átszervezését, a még ér­vényben levő felekezeti tago­lódás megszüntetésére törek­szik. A libanoni kormány kato­nai különbizottságot alakított a Dél-Libanon felszabadítá­sát, illetve az izraeli meg­szállás felszámolását célzó átfogó intézkedések kidolgo­zására. A bizottság hatáskö­re az izraeli csapatkivonás fejében felajánlható bizton­sági garanciákra is kiterjed. A bizottság Amin Dzsemajel államfő elnökletével tartotta meg első munkaülését. Sajtó- értesülések szerint az egy hét múlva esedékes izraeli vá­lasztások után, valószínűleg augusztusban kezdődnek meg a közvetett tárgyalások Iz­raellel. Közvetítőként az ENSZ, az Egyesült Államok és Franciaország jöhet szá­mításba. Hétfőn teljes nyugalom uralkodott Észak-Libanon- ban, ahol a múlt héten ki­terjedt fegyveres összecsapá­sok zajlottak le egyfelől Szo­limán Franzsije volt köztár­sasági elnök Marada-brigád- ja, másfelől a Szíriái Nemze­ti Szocialista Párt milíciája között. A harcok mérlege: 28 halott, 76 sebesült. A tűzszünet megszilárdítá­sa annak a nyolcpontos meg­állapodásnak köszönhető, amelyet Abdái Halim Had- dam Szíriái alelnök részvéte­lével dolgozott ki vasárnap Damaszkuszban Robert Fran­zsije, a Marada-brigád pa­rancsnoka és Inaam Raad, a Szíriái Nemzeti Szocialista Párt vezetője. A szemben ál­ló felek kötelezték magukat arra, hogy visszavonják erői­ket a konfliktust megelőzően elfoglalt állásokba, lebontják a barikádokat és úttorlaszo- kat, véget vetnek a fegyve­res jelenlétnek és a lakosság törvénytelen megadóztatásá­nak. A kiürített területeket az Észak-Libanonban állomá­sozó szíriai békefenntartó erők foglalják el, a libanoni rendőrséggel együtt ők garan­tálják a rend és a nyugalom helyreállítását. A megbékélés betetőzéseként találkozásra kerül sor Szolimán Franzsije és Inaam Raad között. Fran­zsije fiát és Inaam Raadot Hafez Asszad szíriai elnök is fogadta Damaszkuszban. Óvári Miklós Nicaraguába utazott A Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási Front országos vezetőségének és a nicara- guai Nemzeti Újjáépítés Kormánya Kormányzó Ta­nácsának meghívására va­sárnap Óvári Miklós, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott Managuába, ahol részt vesz a forradalom győzelme ötö­dik évfordulójának ünnep­ségein. A küldöttség búcsúztatá­sánál a Ferihegyi repülőté­ren jelen volt Éva Conrado Flores, Nicaragua budapesti nagykövete. Magyar-svéd pénzügyi megbeszélések Hetényi István pénzügy­miniszter meghívására hét­főn hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Kjell- Olof Feldt svéd pénzügymi­niszter. Vendéglátójával tár­gyalásokat folytatnak a két országot érintő gazdasági és pénzügyi kérdésekről. A Ferihegyi repültéren Hetényi István fogadta a svéd vendéget. Jelen volt Karl Vidar Hellners, a Svéd Királyság budapesti nagy­követe is. Fehérük az út mente Libák ás bikák Faddon Domboriba, kedvelt üdü­lőhelyünkre, naponta nagyon sokan utaznak busszal, gép­kocsival, motorkerékpár vagy kerékpár nyergében — és gyalog valószínűleg rit­kán. A Tolnáról Faddra ve­zető út kanyarjában legtöb­ben vetnek egy pillantást a jobb kéz felé fehérlő határ­ra. A határ libáktól fehérük. A faddi Lenin Mgtsz egyik nagyon szép sikerrel műkö­dő üzemága van itt, szám­lálhatatlanul soknak tűnő libával. Persze, van, aki pontosan számon tartja va­lamennyit. így a termelő- szövetkezet központjában megtudtuk, hogy a hófehér olasz fajtájú libák törzste­nyészete 8000 darabos. Éven­te 150—160 ezer naposlibát bocsátanak ki innen — egye­lőre még nem exportra, ha­nem zömmel alföldi kisgaz­daságok számára. Aki járt az Alföldön, jól tudja, hogy ott is fehérük a határ, rész­ben az innen származó, és pecsenyeliba formájában már javarészt exportra ke­rülő „madaraktól”. (Mert a liba is madár.) A libák tőszomszédságá­ban, egy jelentéktelennek tűnő épületben komor „tár­saság” fogadja a belépőt. Mostanság éppen 103 hizla­lásra fogott bika. Többségük magyartarka fajtájú, de az idén a drága, alacsony ter­metű, szép törzsű, barna szí­nű Limuziné fajtával is kí­sérletet tettek, a jélek sze­rint biztató eredménnyel. A két gondozónak — Horváth Jánosnak és Novák József­nek — nem telnek munkát- lanul a napjaik, amíg a bi- kánkénti 5—6 mázsás test­súlyra sikerül felgyarapíta- niuk jószágaikat. O. I. Fotó: Cz. S. Fegyelmezetlenség, a technológiai és a munkavédelmi előírások megsértése, az egyéni védőfelszerelések mel­lőzése, vagy nem megfelelő használata, és mindenek­előtt az ittasság ... Ezek azok a leggyakrabban elő­forduló okok, amelyek miatt az elmúlt esztendőben négyszáznegyvenöten vesztették életüket a munkahe­lyeken. Több mint 122 ezer üzemi baleset, két és félmillió táppénzes állományban eltöltött nap, 467 millió forint­nyi kifizetett táppénz, többmilliárdos népgazdasági kár és számos emberi tragédia, ez a szomorú és elgondol­kodtató számvetés. Talán ennyi is elegendő indoklásul, hogy miért fog­lalkozik évről évre a kormány a munkahelyek baleseti helyzetével, s miért tartja fontosnak, hogy ilyenkor újabb intézkedések meghozatalával is hozzájáruljon az ijesztő statisztika csökkentéséhez. Így születtek azok a jogszabályok, amelyeket a biztonságosabb munka­helyek kialakítása, az aktívabb felvilágosító, nevelő és ellenőrző munka kibontakoztatása, az egyéni védőfel­szerelések minőségének javítása, a védő- és munka­ruha-ellátás szélesítése érdekében alkottak. Ennek ér­dekében bővítették az ilyen irányú kutatási lehetősé­geket, s ezt célozza a dolgozók védelmét szolgáló intéz­ményrendszer korszerűsítése is. Mindezek az erőfeszítések, ha hoztak is bizonyos eredményeket, sajnos, kevésnek bizonyultak. Erre utal a SZOT elnöíkségének a kormány elé terjesztett jelen­tése is. A munkavédelmi felügyelőségek vizsgálatai szerint a tavalyi halálos üzemi balesetek 20,1 százalékában ki­mutatható volt az ittasság. Vagyis minden ötödik eset­ben. Két éve ez az arány még „csak” 15,4 százalék volt. Egy év alatt csaknem öt százalékot tett ki a növeke­dés! Ismerve a közúti balesetek hasonló statisztikáját, tudjuk, ott sem különb a helyzet. Mondhatja bárki: a közúton nemcsak ön-, de közveszélyes cselekedet is az alkoholfogyasztás. És a munkahelyen? Egy-egy robba­nás vagy tűzeset nem éppúgy veszélyezteti az előidézőt, mint a közvetlen környezetében dolgozókat? Erre tavaly eléggé tragikus példát szolgáltattak a komlói és a márkushegyi bányaszerencsétlenségek. Ma már tud­juk: mindkét tragédia elkerülhető lehetett volna, ha az ott dolgozók betartják a munkahelyi előírásokat. De nem tartották be. S azok is az áldozatok közé kerül­tek, alkik semmiről sem tehettek. És az áldozatok családtagjait bizonyosan nem nyugtatja meg, hogy 1983-ban az előző évhez viszonyítva csökkent a balese­tek száma. Azokat sem, akik egy életre munkaképte­lenné váltak. De vajon azok levonják-e a megfelelő következtetést, akik már elszenvedtek egy balesetet? Magam is hal­lottam olyan kijelentést egy súlyos balesetből felépült, magasépítkezésen dolgozó ember szájából, hogy „a villám sem csap le kétszer ugyanoda”, s továbbra sem használta a biztonsági övét, mondván: akadályozza őt a szabad mozgásban. Az, hogy az életét is védi, fel sem merült benne. A szakmai rutinnal együttjáró biztonságérzet és tudat sajnos, sokszor jár gyütt a józan óvatosság mellőzésé­vel. A felelőtlenségnek persze egészen szélsőséges pél­dái is akadtak. Elegendő talán a Balatonboglári Állami Gazdaságban történtekre utalni, ahol a dolgozók nö­vényvédő szert ittak. A következmény: nyolc halálos áldozat. A halálos üzemi balesetet szenvedők között ötször- hatszor több a férfi, mint a nő. Nemcsak azért, mert a leginkább veszélyeztetett munkahelyen rendszerint férfiak dolgoznak, hanem azért is, mert a nők óvato­sabbak, körültekintőbbek. És így van ez — a közuta­kon is... A mind hatékonyabb intézkedések, a gyakoribb el­lenőrzések, a félelősségrevonás megszigorítása végső­soron hozzájárult ahhoz, hogy a kormány elé kerülő jelentés, ha nem is látványos, de egyenletes javulásról számolhatott be. A beszámolóban szereplő statisztikai adatok mögött azonban százezernél is több, vagy súlyosabb balesetet szenvedett ember van. És négyszáznegyvenöt halott ember. Gondoljunk rájuk, amikor mindennapi mun­kánkat végezzük. A balesetek elkerülhetők. Vigyáznunk kell magunkra és munkatársainkra. Tartsuk be az elő­írásokat, használjuk a védőfelszereléséket, amelyekért még a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is jelentős összegeket (valutát is) áldoz az ország. Egy esztendő múlva talán a jelenleginél is kedvezőbb lehet a bal­eseti helyzetről készített beszámoló. És ez nem a sta­tisztika miatt fontos. Ez mindaranyiunk érdeke. ARVAY TIVADAR A Limuzine-ok és g ondozóik barátkoznak-----------------------------------------------------------------------------------------1 C soportkép

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents